Súlyosbodó munkaerőhiány, szakemberek kivándorlása, a közoktatás hiányosságainak a negatív hatása az egyik oldalon, a vállalkozások digitális igényének a megötszöröződése a másik oldalon. Hogyan oldják fel ezeket az ellentmondásokat a szoftverfejlesztő cégek?
Az informatikai szektort különösen sújtó több tízezres munkaerőhiány és kivándorlás mellett a hazai GDP csaknem egyötödét adó digitális gazdaságnak még a kisadózó vállalkozásokat érintő szigorításokkal és az alapfokú oktatás hiányosságaival is meg kell küzdenie. A szakmát a digitális képességekkel összefüggő matematikai és természettudományi PISA-teszteken rendre gyengébben teljesítő diák-utánpótlás problémája is sújtja.
A kettős prés feladja a leckét a fejlesztőknek
Erre rakódik rá a másik oldalon a pandémia alatt és után felpörgő kereslet a digitalizációs projektek iránt, ami nagyságrendileg akár az ötszöröse lehet a korábbiaknak. egyre több iparágban döbbennek rá, hogy minél szélesebb körben alkalmaznak digitális megoldásokat, annál eredményesebben vehetik fel a harcot az élesedő versenyben.
Vegyük például az adatrobbanást, a tapasztalatok szerint már itthon is a cégek 80-85%-a felismerte, mekkora kincs rejlik a big databan, de ezeknél is egyelőre inkább csak gyűjtik az adatokat, hatékonyan elemezni viszont nem tudják.
A szoftverfejlesztő cégeknek feladja a leckét ez a helyzet, hiszen mire egy termék az első egyeztetésektől eljut a célvonalig, általában teljesen átalakulnak az igények, frissebb technológiát kell választani, a projekten dolgozó csapattagok pedig szinte teljesen kicserélődnek.
Szakemberek szerint a megoldást a low-code/no-code technológia jelentheti, amely egyesíti a dobozos termékek és az egyedi alkalmazások előnyeit: gyors, költséghatékony és optimalizálja az erőforrás-igényt is.
Milyen szempontokat ajánlott figyelembe venni a technológia adaptálásakor és miért érdemes gyorsan elkezdeni használni? Erre kereste a választ nemrégiben az IT szolgáltatásokat nyújtó Stylers cég a Protechtor tudásmegosztó eseménysorozata keretében.
Dobozos és mégis egyedi megoldás az alacsony kódolási igényű technológia
A Gartner piackutató cég előrejelzése szerint 2025-re több tízmilliárd dolláros piaccá válik, és évi 20-30%-os növekedési ütemével teljesen letarolja az alkalmazásfejlesztés területét a low-code/no-code technológia.
Az „alacsony kódú” programozás és az ilyen alapon működő és ma már szép számban elérhető platformok lehetővé teszik, hogy minimális manuális kódolással készülhessenek üzleti alkalmazások. Mindez azt jelenti, hogy a nagy tapasztalattal rendelkező, szenior szakemberek a számukra is kihívást jelentő, komolyabb feladatokra koncentrálhatnak, míg a másik oldalon olyan alkalmazottakat is be lehet vonni a fejlesztői munkába, akik csupán minimális technológiai ismeretekkel rendelkeznek.
Mindez kis túlzással az ipari forradalomhoz hasonlítható mértékű robbanást hozhat az IT-világba, miközben egyesíti a rugalmatlan dobozos egyenmegoldások és az erőforrás-igényes egyedi alkalmazások legfontosabb előnyeit.
„Az első lépés felmérni, hogy milyen céllal szeretnénk ilyen fejlesztéseket megvalósítani és hogy pontosan kik fogják majd azokat használni. Ha ez megvan, kiválaszthatjuk a számunkra leginkább megfelelő eszközt vagy platformot, sőt, leggyakrabban egyszerre több ilyen mellett is dönthetünk a felhasználási területektől függően. Dönthetünk úgy is, hogy ehhez a fázishoz külső támogatást kérünk, és mi magunk csak az üzemeltetést vállaljuk, miközben természetesen figyelembe fogjuk venni a kinézett technológia árát és a licenc szabályokat is. Általános tanácsként talán annyit lehet még hozzátenni, hogy törekedjünk minél több kolléga bevonására házon belül és legyünk nagyon türelmesek: a low-code/no-code rendszerek hatékony bevezetése időigényes folyamat, viszont kétségkívül megéri” – emeli ki Tiszavölgyi Péter, a Stylers társalapítója.
