Jókor, jó időben készült el az első magyar nyelven (is) kommunikáló mesterséges intelligencia(MI-AI) alapú virtuális asszisztens. Vanda és társai előtt ugyanis nagy üzleti lehetőségek állnak. A következő néhány évben a virtuális asszisztensek globális piaca akár meg is háromszorozódhat.
A mesterséges intelligencia területén rövid és középtávon az intelligens virtuális asszisztensek(IVA) számíthatnak a leggyorsabb növekedésre. Az előrejelzések szerint idén már az 5 milliárd dollárt is meghaladhatja ezeknek a megoldásoknak a világpiaca, 2021-ben pedig már 15 milliárd dollár fölé is kúszhat. Európában pedig idéntől felgyorsul a mesterséges intelligenciához kapcsolódó fejlesztések támogatása, miután a napokban elfogadták az erre vonatkozó tervet.
Az IVR-rendszereket egyre jobban utálják az ügyfelek
Felhasználói szempontból kétféle virtuális asszisztenst különböztetünk meg, vannak az üzleti célú, inkább nagyvállalatoknak szóló megoldások, és vannak a konzumer alapú IVA-k . Utóbbiaknál az éves növekedés megközelítheti akár a 90 százalékot, köszönhetően az egyre jobban terjedő mobil alapú felhasználásnak. Az üzleti asszisztensek fejlesztésében utazók sem panaszkodhatnak a piaci lehetőségekre. A kulcsfejlesztők idén főként arra fókuszálnak, hogy minél mélyebben megértsék az online vásárlók szokásait. Hasonlóan nagy ugyanakkor az igény az ügyfélszolgálati felhasználásra is.
A cégeknek ugyanis egyre nagyobb gondot okoz a hagyományos élő munkaerőt alkalmazó ügyfélkapcsolati központok hatékony működtetése, nagy a fluktuáció, nehéz megtalálni és kiképezni a megfelelő utánpótlást. Az ügyfelek elvárása is jelentősen átalakul korszerűbb, de legfőképpen gyorsabb problémamegoldást akarnak. Az automatizált ügyfélszolgálati megoldások – köztük a legelterjedtebb úgynevezett IVR (interactive voice response) rendszerek eddigi változatai viszont, ahol az ügyfél a telefon gombjait nyomogatva navigálhat az egyes menüpontok között –, egyre népszerűtlenebbek.
Jelenleg az Egyesült Államokban terjed a technológia a leggyorsabban, egyes kimutatások szerint az éves növekedés megközelíti az 50 százalékot. Ott van még az élbolyban az Egyesült Királyság, Kanada, Franciaország és Brazília is.
Ami a fejlesztőket illeti a globális piacvezető Nuance Communications mellett ott van az IBM, az Oracle, az Anboto Group, a Creative Virtual Ltd, az eGain Corporation, a Synthetix Ltd, és az Inbenta Technologies.
Első hazai referencia a Telekomnál
Hasonlóan dinamikus növekedést vár a közép-kelet-európai térségben a Magyar Telekom infokommunikációs leányvállalata a T-Systems Magyarország, amely néhány éve kezdte el a saját, magyar és még 85 más nyelven is értő virtuális üzleti asszisztensét fejleszteni.
Az első magyarországi referencia nyár óta működik élesben a Magyar Telekom ügyfélszolgálatán. Vanda, amely az egyik első fejlesztő feleségéről kapta a nevét, fogadja a beérkező hívásokat, megérti a hívó ügyfél szándékát, és ennek alapján a lehető legyorsabban a megfelelő humán szakértőhöz irányítja a hívást.
Jól automatizálható, a rutinfeladatokat teljes körűen elvégzi. Ide sorolható a kiegészítő mobil-díjcsomag értékesítése, a mobilegyenleg „lekérdezése”, a vezetékes szolgáltatásra vonatkozó hibabejelentés kezelése, valamint a folyamatban lévő megrendelésekre vonatkozó státuszinformáció megadása. Havi 30 ezerre tehető jelenleg az olyan bejelentések száma, amit Vanda képes egyedül megoldani.
„Vandának köszönhetően az ötödére csökkent az idő, amely alatt a minket megkereső ügyfél hívását szakértő kollégákhoz juttatjuk. Az ügyfélszolgálat munkatársainak pedig több idejük marad a személyre szabott tanácsadásra, a komplexebb feladatok megoldására“ – mondta az alkalmazás sajtónak szervezett eseményén Méry Katalin, a Magyar Telekom ügyfélszolgálati igazgatója.
Érzelmeket is tudjon kezelni a rendszer
Vanda a mesterséges intelligencia segítségével és gépi tanulás képessége révén minden egyes beszélgetéssel fejlődik. A jövőben a mesterséges intelligencia alapú rendszer továbbfejlesztéseként a Telekom több innovatív megoldásban gondolkodik, egyebek mellett a virtuális asszisztenst már érzelmi intelligenciával is felruháznák, hogy a rendszer képes legyen a kommunikációban ahhoz az érzelmi szinthez idomulni, amelyet az ügyfél hangjából megállapít. Jó lenne, ha hangtónusból előbb-utóbb következtetni tudna a hívó korára is, hogy át tudja adni annak az ügyintézőnek, aki az adott korosztállyal a legjobban tud bánni.
Kérdésünkre, hogy a többi hasonló megoldáshoz képest miben „hungarikum” Vanda, Tápai Tamás több dolgot is kiemel, az egyik, hogy nem tud még olyan virtuális asszisztensről, amely egyszerre képes kezelni a hang- és a chat alapú kommunikációt. A chat nemcsak webalapú lehet, hanem integrálható akár egy banki alkalmazásba vagy a népszerű csevegő programokba is, például a Viberbe vagy a Messengerbe. A chat funkció egyelőre élesben még nem működik, tervek szerint a jövő év első negyedévében jelenhetnek meg vele.
Az alkalmazás a régióban egyedüliként támogatja a kelet-európai nyelvek legtöbbjét, és nem egyszerűen parancsvezérelt megoldás, amelynek fő funkciója az adatgyűjtés, hanem kognitív, tanulási képességgel felruházott rendszer. A Telekomnál februártól tesztelték, akkor még 23 ezer szót ismert fel, most 120 ezer mondat van az adatbázisában.
Már dolgoznak a megfelelő üzleti modelleken
A Nuance-technológiára épülő hazai fejlesztés nagy hatékonysággal érti meg az ügyfél mondanivalójának a tényleges tartalmi jelentését. Vanda akár egy hosszú mondatból is eredményesen határozza meg, mit is szeretne az ügyfél.
A klasszikus digitális asszisztenseknél még ma is az a módi, hogy lehetőleg egy rövid kérdésre, egy rövid választ legyenek képesek adni. Vanda viszont a beszélgetés korábbi elemeiből is ki tudja szűrni és fel tudja használni az adott kérdés megválaszolásához a már előzőleg megismert információkat, és ezáltal válik a kérdés-felelet párbeszéddé.
Képes kezelni a korosztályok eltérő beszédstílusát is, így nem eshet abba a hibába, mint egyik versenytársa, akitől legutóbb egy gyerekhang tudott a mama nevében súlyos összegekbe kerülő játékokat rendelni. A magyar rendszer hangbiometrikus azonosítással szűri ki az ilyen anomáliákat, beleértve az eltorzított hangot is, így ez a megoldás a PIN-kódnál is magasabb biztonsági szintet jelent. Vanda is gépi hangon beszél, de finomhangolható is, hogy közelítsen a természetes hanghoz.
Vanda képes az ügyfelet hangminta alapján beazonosítani, így nem kell hozzá semmilyen jelszó. A másik azonosítási lehetőség a szabadszöveges technológia, ehhez a digitális asszisztensnek legalább egyszer előzetesen beszélgetnie kell az ügyféllel, akkor megy végbe a valós azonosítás PIN kóddal vagy bármi hasonlóval. A következő beszélgetésnél viszont Vanda már PIN nélkül is be tud azonosítani.
Hungarikumnak számít az is, hogy a jövendő ügyfeleknek tervező-szerkesztő felületet is ad a T-Systems. A cég a felhő alapon is működtethető virtuális asszisztenst szolgáltatásként akarja értékesíteni a régión belül, jelenleg a megfelelő üzleti modelleken dolgoznak.
