A napokban készült el az Európai Unió tagországokkal közösen kidolgozott terve a mesterséges intelligencia(AI-MI) fejlesztésekre. A technológia felfuttatására vonatkozó stratégiát idén áprilisban fogadták el.
Az „Európában készült mesterséges intelligenciáról” szóló most elfogadott terv négy területre javasol szorosabb együttműködést: a beruházások fokozására, a minél több adat rendelkezésre bocsátására, a tehetségek támogatására és a technológiával kapcsolatos bizalom erősítésére.
Elsőbbség a közérdekű területeknek
Az Európai Bizottság szerint a koordináció fokozása elengedhetetlen ahhoz, hogy a kontinens világméretekben is vezető szerepet töltsön be az etikus és biztonságos mesterséges intelligencia fejlesztésében és alkalmazásában.
A terv elfogadását követően Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök kifejtette: „megállapodtunk abban, hogy együttműködünk a mesterséges intelligencia nyersanyagának számító adatok összegyűjtésében a különböző ágazatokban, például az egészségügyben a rákos megbetegedések diagnosztizálásának és kezelésének javítása érdekében.”
Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos hozzátette: „Ahogy korábban a villamos energia, a mesterséges intelligencia is átalakítja a világot. Ezért a tagországokkal együtt fokozni fogjuk a mesterséges intelligencia bevezetésére irányuló beruházásokat a gazdaság valamennyi ágazatában. Elsőbbséget kapnak olyan közérdekű területek, mint az egészségügy, a közlekedés és a mobilitás, a biztonság és az energia.”
Partnerségben végrehajtott beruházások
Önkritikusan jegyzi meg az ülésről kiadott közlemény, hogy a világ más részeihez, például az Egyesült Államokhoz és Kínához viszonyítva az Európai Unióban a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások ma még alacsony mértékűek és széttagoltak.
Ezért a mostani terv mindenekelőtt a beruházások nagyfokú összehangolását irányozza elő. Ez fokozottabb szinergiákhoz vezethet, ami mostantól 2020 végéig legalább 20 milliárd euró összegű állami és magánberuházást eredményez a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatás és innováció területén.
Az azt követő évtizedben pedig a terület évente több mint 20 milliárd euró értékű állami és magánberuházást generál. A tagállami beruházások kiegészítéseként az Európai Bizottság 2020-ig 1,5 milliárd eurót költ el a technológiával kapcsolatos fejlesztési célokra. Ez a 2014 és 2017 közötti időszakhoz képest 70 százalékos növekedést jelent.
A 2021–2027 közötti időszakra szóló következő hosszú távú uniós költségvetésben pedig Brüsszel legalább 7 milliárd eurót javasol beruházni a mesterséges intelligenciába a Horizont Európa és a Digitális Európa program keretében.
Új pénzügyi alap az innovátoroknak
Az együttműködés sikeressége érdekében az egyik legfontosabb célkitűzés, hogy 2019 közepére valamennyi tagállam rendelkezzen saját stratégiával, beleértve a tervezett beruházások irányát és nagyságát.
Magyarországon már idén október elején alakult meg a Mesterséges Intelligencia Koalíció, amelynek egyik feladata épp a technológiához kapcsolódó stratégia kialakítása.
Szükség lesz a mesterséges intelligenciával foglalkozó új kutatási és innovációs partnerségre is, amely elősegíti az európai tudományos körök és az ipar közötti együttműködést, és meghatározza a mesterséges intelligenciára vonatkozó közös stratégiai kutatási menetrendet.
Az EU a technológia felfuttatására új pénzügyi alapot hoz létre, amely támogatja a mesterséges intelligencia és a blokklánc területén működő induló innovatív vállalkozásokat és innovátorokat, valamint a felfutási szakaszban lévő vállalkozásokat.
A most elfogadott terv kitér a mesterséges intelligenciával foglalkozó úgynevezett kiválósági központokra is, fejlesztésüket és összekapcsolásukat javasolva. Globális referenciának tekinthető kísérleti létesítmények jönnek majd létre olyan területeken, mint az összekapcsolt mobilitás.
Az EU a mesterséges intelligencia gazdaságon belüli elterjedését azáltal is ösztönözni kívánja, hogy mintegy 66 millió euróval támogatja a robotikai központokat.
Az Európai Innovációs Tanács pedig kezdeményezi a mesterséges intelligenciával összefüggő technológiák következő generációjának támogatását.
Európai adatterek jönnek létre
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos technológia fejlesztéséhez nagyméretű, biztonságos és megbízható adatkészletekre van szükség. A bizottság az európai országokkal együtt közös európai adattereket hoz létre annak érdekében, hogy az adatok határokon átnyúló megosztása zökkenőmentes legyen, és teljes körűen biztosítsa az általános adatvédelmi rendeletnek való megfelelést.
Brüsszel 2019 közepéig létrehoz egy, az adatmegosztást támogató központot, hogy az az adatgazdaság valamennyi európai résztvevője számára gyakorlati tanácsokat adjon.
Az egészségügyi ágazat különösen sokat profitálhat a mesterséges intelligenciából. Ezért a bizottság támogatja egy közös, a betegek által adományozott, anonimizált felvételeket tartalmazó egészségügyi adatbázis kialakítását, hogy a rákos megbetegedések diagnosztizálását és kezelését a technológia bevetésével is javítani lehessen.
Tehetséggondozás, támogatott MI diplomák
Európában nagy számban kellenek a tehetségek a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez és felhasználásához. Az uniós országok azonban egyelőre komoly szakemberhiánnyal küzdenek, és még nem rendelkeznek a mesterséges intelligenciára szakosodott felsőoktatási programokkal sem.
A helyzet javítására az unió célzott ösztöndíjakkal támogatja majd a mesterséges intelligencia területén szerzett diplomákat. Az emberközpontú mesterséges intelligencia fejlesztése szempontjából fontos az is, hogy a mesterséges intelligencia más tudományágak – például a jog – oktatási programjában is jelen legyen.
Etikus és megbízható mesterséges intelligencia
Ahhoz, hogy az emberek elfogadják és alkalmazzák a mesterséges intelligenciát, meg kell teremteni a technológiával kapcsolatos bizalmat, ezért az összehangolt terv a technológia olyan irányú kifejlesztését célozza, amely tiszteletben tartja az alapvető jogokat és az etikai szabályokat.
Egy, a tudományos körök, az üzleti világ és a civil társadalom képviselőiből álló európai szakértői csoport már dolgozik is a mesterséges intelligencia fejlesztésére és használatára vonatkozó etikai elvek kidolgozásán.
A szakértők az első változatot 2018 végéig teszik közzé, és a mesterséges intelligenciával foglalkozó európai szövetséggel folytatott széles körű konzultációt követően, 2019 márciusában nyújtják be a végleges változatot az Európai Bizottságnak.
A terv az, hogy az európai etikai megközelítést ezt követően globális szinten is megnyissák minden – hasonló elveket valló – nem uniós ország előtt is.
A most elfogadott tervet évente felülvizsgálják és frissítik. Létrejön egy mesterségesintelligencia-figyelő szolgálat is, amely elősegíti a technológia európai fejlesztésének és a terv végrehajtásának nyomon követését.
A brüsszeli álláspont szerint ugyanakkor a tervben foglaltak sikeres végrehajtásához elengedhetetlen a digitális egységes piac és szabályozási keretének befejezése. A tagországoknak és az Európai Parlamentnek minél előbb megállapodásra kell jutniuk azokban a következő uniós költségvetésre vonatkozó jogalkotási javaslatokban is, amelyek szükségesek a kiberbiztonsággal, a nyílt hozzáférésű adatokkal, a kutatással, innovációval, valamint a mesterséges intelligenciával összefüggő technológiák bevezetését célzó finanszírozáshoz.
