Ez a szakadék – véleménye szerint – nemcsak frusztrációt szül, hanem súlyos üzleti kockázatokat is hordoz, ha a cégvezetés nem alakít ki józan, szakmai alapokon nyugvó szemléletmódot.

Herbály István, mérnökinformatikusi és programozó matematikusi hátterével már 1998-ban, a neurális hálózatok dominanciája előtti korszakban is AI-rendszerekkel foglalkozott. Tapasztalata szerint a legnagyobb hiba, ha „csillagrombolóként” tekintünk a mesterséges intelligenciára, egy olyan futurisztikus entitásként, amely egyetlen gombnyomásra megoldja a cég összes strukturális baját. Ehelyett szerinte célzott „problémasimításra” van szükség.

„A vágy meg a valóság jelenleg nagyon messze van egymástól. A valóság gyakran pofonüti a projekteket” – figyelmeztet a szakember, aki az MKIK „Digitális Ébresztő” programján keresztül már több mint 70 rendezvényen, 3000-nél is több hazai céget ért el kollégáival. A siker ugyanis nem a szoftvervásárlásnál, hanem az alapvető digitalizációnál kezdődik.

A „kockás füzet” realitása és a stratégiai vakság

A digitalizációs érettség és az AI-képesség között közvetlen korreláció van: a strukturált adat a modern ipar, gazdaság üzemanyaga. Adat nélkül az AI csak egy üres váz. Herbály István tételmondata szerint: „a kockás füzetben nem fut a ChatGPT.” Másképpen, az analóg folyamatnál leragadó cégek, kkv-k esetében hiányzik az az adathalmaz, amelyre bármilyen algoritmus építkezhetne.

Bár lakossági szinten a magyarok fogékonyak az újra, a vállalati szektorban drasztikus a lemaradásunk. Míg a lakossági AI-használat szintje az uniós átlagnak felel meg, addig a céges használat messze elmarad attól, ha nem vesszük figyelembe azt, hogy sokan titokban használják munkahelyi célokra is a privát AI hozzáférésüket.

Ez a lemaradás részben a „pályázati csapda” következménye. Ahogy Herbály fogalmaz, sok cégvezető stratégiai hibát követ el azzal, hogy kizárólag külső forrás, támogatás esetén hajlandó fejleszteni.

Amikor nincsenek pályázatok, a digitalizáció megáll, miközben a versenytársak saját forrásból invesztálnak. Aki két, három évet vár a „szabad szemmel látható” támogatásra, az behozhatatlan versenyhátrányt konzervál.

Ipar 4.0 a gyakorlatban: Tanulható hibák és objektív fókusz

A mesterséges intelligencia ott hoz valódi áttörést, ahol a hagyományos algoritmusok vagy az emberi figyelem elbukik. Herbály több példát is felsorolt a beszélgetésben.

1. Cementgyári munkavédelem: itt nem drága hardverekre van szükség, az AI-t a meglévő kamerarendszerre integrálják. A rendszer vizuálisan azonosítja, ha valaki védőfelszerelés (sisak, mellény) nélkül lép be egy veszélyes zónába, és azonnal riaszt. Ez nem megfigyelés, hanem életmentő hatékonyság.

2. Cserépgyári minőségellenőrzés: ez a projekt a technológia váltás lényegére világít rá. A hagyományos rendszerek „mesterdarabhoz” hasonlítják a terméket, de a természetes alapanyagú cserépnél minden darab kicsit más. Az AI-nak nem a tökéletest, hanem magát a hibát (repedés, anyaghiány) tanították meg. Az algoritmus így a textúrától függetlenül felismeri a sérülést, amit egy fix kódú szoftver sosem tudna.

3. Autóipari röntgenkép-elemzés: a gyártósoron a 100%-os fókusz elvárás, de az emberi figyelem óhatatlanul fárad. Az AI kiiktatja a szubjektivitást, ahol az egyik ellenőr még átengedi a darabot, a másik már nem. Az AI objektív, fáradhatatlan és 100%-os koncentrációval dolgozik.

A munkahelyek elvesztésével kapcsolatos félelmekre Herbály az ATM-analógiát hozza: a bankautomaták megjelenésekor is mindenki a banki dolgozók tömeges munkanélküliségétől tartott. Ehelyett ma is sok ember dolgozik a bankszektorban, csak éppen a repetitív pénzszámolás helyett magasabb hozzáadott értékű tanácsadói munkát végeznek.

Shadow AI: A láthatatlan „NDA-gyilkos”

A legnagyobb fenyegetés jelenleg nem a mesterséges intelligencia léte, hanem az ellenőrizetlen használata, az úgynevezett Shadow AI. Miközben sok vezető azt hiszi, a cégénél nincs AI, a dolgozók fele titokban már használja az ingyenes eszközöket.

Ez a jelenség egyfajta „NDA-gyilkos”: amikor egy munkavállaló feltölt egy bizalmas, titoktartási szerződés alá eső dokumentumot vagy ügyféladatot egy ingyenes nyelvi modellbe, a cég azonnal elveszíti az uralmat az információ felett.

A „vezetői vakság” súlyosságát jelzi a hallucináció veszélye is. Herbály István példája szerint a ChatGPT magabiztosan generált egy térképet, amelyen Szigetvár a Duna partján feküdt. Mint mondta, ezt könnyű észrevenni, ha az ember ismeri az otthonát, de nyilván egy külföldi város „áthelyezése” már nem lenne ennyire könnyen kiszűrhető. Épen ezért alaptudás és kritikai szemlélet nélkül, csak az AI alapján nem lehet üzleti döntéseket hozni.

Cselekvési terv öt pontban

Herbály István a „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” beszélgetés során felvázolt egy ötpontos AI-bevezetési cselekvési tervet:.

1. Pontos problémaazonosítás: ne „AI-t akarjunk venni”, hanem keressük meg a cég legégetőbb szűk keresztmetszeteit (monotonitás, magas hibaarány).

2. Megbízható, auditált beszállító: kerüljük a mindent megígérő cégeket. Az MKIK minősített beszállítói adatbázisában csak ellenőrzött árazású és technológiai szintű partnerek szerepelnek.

3. Közösségi tanulás: a kamara Baranya megyei elnökeként az MKIK pécsi AI klubját hozta fel példaként, ahol résztvevők rendszeresen megosztják tapasztalataikat, bemutatják a jó példákat mutatnak be – és a más cégeknél már működő jó gyakorlatok átvétele a legolcsóbb innováció.

4. Céges infrastruktúra biztosítása: a „sufnituning” helyett a cég biztosítson a dolgozóknak fizetős hozzáféréseket, biztonságos és zárt eszközöket, így a Shadow AI kockázata kiiktatható.

5. Forráskutatás és tudatosság: használjuk a különféle DIMOP és GINOP pályázatokat a fejlesztés támogatására, de ne ezek határozzák meg a cég fejlődési irányát. A technológia önmagában nem váltja meg a világot: az MI egy jó marketingesből jobb marketingest csinál, de az átlagosból sosem farag zsenit.

A cikk szerzője, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján a NotebookLM segített, a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post „Kockás füzetben nem fut a ChatGPT” – Mire jó valójában az AI egy cégben? appeared first on digitrendi.hu.

Az ő esetében az áttörést a generatív AI és a vele beköszöntő új, „vibe coding” (szóbeli kódolás) hozta el. A folyamat, amikor a fejlesztő – vagy akár egy kódolni nem tudó cégvezető – pusztán természetes nyelven elmagyarázza az elképzeléseit a mesterséges intelligenciának, amely abból kész, alakítható, módosítható szoftvert generál. Raskó közgazdászként nem rendelkezett klasszikus szoftverfejlesztői háttérrel és mint mondta: „mindig fájt, hogy nem tudok programozni… most már úgy érzem, hogy ez a szakadék nagyrészt betemetődött a mesterséges intelligenciával.”

Szingapúr és a Network School: A problémamegoldó szemlélet

A hagyományos webshopként működő Gardino története 2024-ben vett új irányt, amikor egy marketing gyakornok egyetlen éjszaka alatt, a ChatGPT segítségével „leprogramozott” a honlapra egy esővízgyűjtő-választó kvízt. Ez a feladat korábban, külsős IT-s fejlesztőkkel súlyos százezrekbe és hónapokba került volna. Raskó ekkor ismerte fel a technológiában rejlő potenciált, és 2025 elején egy merészet húzva, el is utazott mesterséges intelligenciát tanulni.

Útja a szingapúri Network School nevű elit képzőhelyre vezetett. Ez a szelektív, ám megfizethető (havi 1500 dolláros, szállást és ellátást is biztosító) iskola a technológiai fókuszú vállalkozók gyűjtőhelye. Itt sajátította el azt a rendszerszemléletet és prompt-mérnöki tudást, amelyeket ma a Gardinónál kamatoztat: „Olyan emberek jártak oda, akik úgy érezték, hogy bármit meg lehet csinálni a világon… nagyon magas volt a problémamegoldó képesség.”

A 22 Shopify-alkalmazás és a 600 ezres havi fix kiváltása

Miután 2026 januárjában Raskó és felesége menedzsment-kivásárlással teljesen átvette a Gardinót, az AI-alapú optimalizálás új szintre lépett. Egy tipikus Shopify-webáruház működése tucatnyi fizetős kiegészítő alkalmazástól függ. A Gardino korábban 22 ilyen előfizetéssel rendelkezett, amelyek havonta mintegy 600 ezer forintnyi fix költséget jelentettek.

Raskó nemrégiben úgy döntött, hogy a Claude segítségével kéthetente kivált egy-egy alkalmazást saját, egyedileg generált kódokkal, programokkal. Eddig három kritikus alkalmazást sikerült teljesen kiváltania, azonnali, havi 60 ezer forintos megtakarítást elérve.

Ez a megközelítés ráadásul rugalmasabb is, mint a „gyári” appok használata. A saját fejlesztésűek sokkal inkább a cégre vannak szabva „..szerintem egyébként ez is a jövő, hogy nagyon ilyen cégre specializált programok lesznek mindenhol, mert annyira egyszerű most már ezeket lefejleszteni.” – mondta a MI és más adásában.

Architektúra és adatbiztonság: Hol a kontroll?

Fejlesztési szempontból a legnagyobb áttörést egy egyedi, belső tudásbázis létrehozása jelentette, melynek segítségével az AI nem kontextus nélkül dolgozik, hanem ismeri a cég üzleti logikáját és folyamatait így a generált kódok azonnal illeszkednek a meglévő ökoszisztémába.

Természetesen a teljes autonómia kockázatos is lehet, ezért Raskó tudatosan kijelölte a határokat:

• Anonimizált adatok: Az AI nem fér hozzá személyes ügyféladatokhoz; a rendelési tételeket látja, de a vevőprofilokat nem.

• Pénzügyi korlátozások: Az AI-nak nincs közvetlen írási joga a bankszámlákhoz vagy hirdetési fiókokhoz.

• Ember a hurokban (Human-in-the-loop): A marketinget szinte teljesen az AI elemzi és javasolja (például a Meta hirdetéseket), de a hirdetések indítását Raskó manuálisan végzi.

Emellett, bár a cég használ azonnal válaszoló chatbotot is, az ügyfelekkel folytatott kommunikáció jelentős részben emberi maradt, a telefont például mindig az összesen két alkalmazott egyike veszi fel.

Agent-Ready weboldalak: kell még egyáltalán frontend?

Raskó László György a „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcastban úgy vélte, hogy az e-kereskedelem jövője nem feltétlenül a vizuálisan tetszetős weboldalakról szól. Becslése szerint akár két éven belül mindennapossá válhat, hogy az emberek saját AI-ágenseiket fogják megbízni a vásárlással. Ezért a Gardino már most építi a jövőálló infrastruktúrát: az oldalon kialakítottak kifejezetten az „AI-olvasók” számára egy token-optimalizált szekciót minden információval, így az oldalt a mesterséges intelligencia alacsonyabb költséggel tudja olvasni, feldolgozni.

Ha kell, saját iskolát alapítanak

A beszélgetés végén Raskó, három kisgyermek édesapjaként kitért a jövő generációinak kihívásaira is. Mint mondta komoly kétségei vannak a hagyományos, lexikális tudást sulykoló oktatási rendszer életképességével kapcsolatban egy olyan világban, ahol a nyers intelligencia árucikké válik. „Attól félek, hogy ha mondjuk most mennének a tradicionális magyar iskolarendszerbe, akkor valószínűleg nem azt a tudást kapnák, ami nekik majd kelleni fog… Sőt, már azon is elkezdtem gondolkozni, hogy ha nem találunk olyan iskolát, akkor majd mi létrehozunk egyet” – mondta.

Véleménye szerint a jövőben a magolás helyett a strukturált gondolkodás, a nyilván idővel alaposan megváltozó promptolás képessége és a humán kapcsolatok ápolása tartozik majd a legfontosabb értékek közé.

A szerző, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján a NotebookLM segített a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő-műsorvezetője

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post AI-ra váltott egy hagyományos webshop – így faragja le havi 600 ezres fix költségét appeared first on digitrendi.hu.

Jelenleg a vállalati adatoknak mindössze egyetlen százalékát használják fel érdemben a mesterséges intelligencia modellek tanítására, miközben a vezetők zöme már most a versenytársak technológiai előnyétől retteg. A háttérben ugyanakkor már javában zajlik egy másik, talán még drasztikusabb átrendeződés is: a ma legbiztonságosabbnak hitt titkosítási eljárásaink hamarosan teljesen értelmezhetetlenné és védtelenné válnak.

A rosszindulatú szereplők már most gyűjtik és virtuális „páncélszekrényekbe” zárják az ellopott, titkosított adatcsomagokat, hogy amint a technológia felskálázódik, azokat feltörhessék. A történelem során először egyszerre két ipari forradalom is zajlik párhuzamosan, mondta Pikéthy Árpád, az IBM Magyarország country managere a MI és más adásában.

A világ sokáig úgy tekintett a kvantumszámítástechnikára, mint egy távoli ígéretre. A helyzet azóta sokat változott, az IBM kvantumszámítógépei ma már kereskedelmi forgalomban kaphatók és egy nyílt felhőszolgáltatáson keresztül diákok, kutatók tízezrei használhatják saját laptopjaikon keresztül – akár ingyenesen is.

Tűt a szénakazalban

De miért van szükségünk kvantumgépekre, ha a hagyományos szuperszámítógépek is egyre erősebbek? A válasz a megközelítésmódban rejlik. „…a kvantumszámítástechnika nem egy még gyorsabb, még jobb autó, hanem ebben az összehasonlításban egy repülőgép…” – mondta Pikéthy Árpád a „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról adásában”.

A két technológia -, ahogy az autó és a repülőgép is – más és más esetekben használatos. A laptop, a PC marad, de vannak olyan komplex természeti és kémiai jelenségek, amelyek leírására a hagyományos, bináris alapú rendszerek egyszerűen alkalmatlanok. A kvantumgépek pontosan ott veszik át az irányítást, ahol a digitális technológia falakba ütközik.

Erre az egyik legszemléletesebb gyakorlati példa a Cleveland Clinic és az IBM orvostudományi projektje, amelyben a fehérjebontásban kulcsszerepet játszó tripszin enzim szimulációját végezték el. Ez egy 12 600 atomból álló rendszer, amelynek a teljes 3D-s leképezése a hagyományos architektúrákkal fizikai képtelenség lett volna. A folyamat során a kvantumgép szimbiózisban dolgozik a szuperszámítógépekkel.

Ha a problémát úgy fogjuk fel, mint a tű keresését a szénakazalban – magyarázza Pikéthy Árpád -, a kvantumgép annyit tesz, hogy elképesztő számítási elveivel kiemel egyetlen maréknyi szénát, megmutatva a tű hozzávetőleges helyét. Ezt a drasztikusan leegyszerűsített, de már értelmezhető méretű matematikai feladatot adja át a szuperszámítógépnek, amely pillanatok alatt elvégzi a hajszálpontos kalkulációt.

Ennek az új metódusnak a hozadéka szinte felfoghatatlan: a gyógyszerkutatások eddig megszokott, 10-15 éves ciklusai radikálisan lerövidülnek, ami a jövőben akár tíz év plusz egészséges élettartamot is jelenthet az emberek számára.

A Pikéthy Árpád egy másik szemléletes példával is érzékeltette, hogy a kvantum milyen komoly áttöréseket hozhat az élet legkülönfélébb területein. A kvantum átalakíthatja például a rádiókban használt mikrofonokat is oly módon, hogy azok képesek legyenek minden oda nem illő hangot, zajt kiszűrni – sokkal hatékonyabban, mint a mai „zajszűrő” megoldások.

Ez pedig lehetővé teszi majd, hogy akár belvárosi, forgalmas és zajos helyen rádióminőségű beszélgetések készülhessenek – miközben megváltást jelenthet a halláskárosultak számára is, hiszen az ilyen technológiával készülő készülékek a jövőben már tényleg csak azt a hangot erősítik fel, amire a használójának szüksége van.

A sikeres AI bevezetés négy pillére

Erre a fejlesztésre egy kicsit még várni kell, de a mesterséges intelligencia, az AI vállalati integrációja elvileg már a napi működés része. A gyakorlatban azonban a cégek jelentős része még a kísérletezés fázisában jár és gyakori a „Shadow AI” használat, vagyis az, hogy a munkatársak egyénileg, kontroll nélkül töltenek fel vállalati adatokat nyílt platformokra, ami komoly biztonsági kockázat, ráadásul érdemi versenyelőnyt sem hoz. Ahhoz, hogy az új technológia a szigetmegoldások helyett valódi üzleti értéket teremtsen, négy szigorú kritériumnak kell teljesülnie – mondja a szakember.

Az első a megbízható, transzparens modell – az IBM a saját Granite modellje esetében például publikálta a tanító adathalmazok pontos forrását, megnyitva azt az open source közösség előtt is.

A második és egyben legkritikusabb elem a saját vállalati adat. Aki nyilvános modellekre támaszkodik, az pontosan ugyanazt a kimenetet kapja, mint a versenytársa; differenciálni kizárólag a zárt rendszerekben strukturált, egyedi adatvagyonnal lehet.

A harmadik pillér a „governance” (a modellek szigorú felügyelete és a jogszabályi megfelelőség), míg a negyedik a precízen meghatározott üzleti felhasználási esetek azonosítása.

Ha ez a négy feltétel összeáll, a hatékonyságnövekedés ugrásszerű lesz. Az IBM saját magán, „client zero” megközelítéssel teszteli az átállást. A backoffice munkafolyamatok automatizálása radikális mértéket öltött: a beszerzési feladatok több mint 80 százaléka emberi beavatkozás nélkül fut végig, a HR folyamatok 93 százalékát pedig önálló AI ügynökök végzik a háttérben, előkészítve a terepet a végleges vezetői döntésekhez. Ez a belső átalakulás globális szinten megközelítőleg ötmilliárd dolláros megtakarítást eredményezett a vállalatnak.

Nem kevesebb munka jön, hanem valami egészen más

A makró szintjén ez technológiai diadal, az egyén szintjén viszont komoly feszültséget generálhat. Az adatelemzői alapkompetenciák és a doménspecifikus „promptolás” lassan minden pozícióban alapelvárássá válik. „Aki nem használ AI-t, annak nem az AI fogja elvenni a munkáját, hanem az az ember, aki AI-t használ”, idézte a már szinte közmondássá váló tételmondatot Pikéthy Árpád a rádióadásban. Akik ezeket az új készségeket nem hajlandók elsajátítani, azok 5-10 éven belül kiszorulnak a munkaerőpiacról.

A vezető szerint ugyanakkor egyáltalán nem arról van szó, hogy a jövőben kevesebbet kellene dolgozni, hanem arról, hogy kifejezetten kevés az idő, mivel elképesztően sok az új ötlet és a futó projekt. A mesterséges intelligencia és a kvantumszámítástechnika olyan végtelen lehetőségeket és új felhasználási eseteket biztosít, amelyek folyamatosan rengeteg munkát adnak.

A rendszeresen felmerülő „legyen-e négy napos munkahét?” felvetésre válaszolva kifejtette, hogy a munkaidő csökkenése helyett sokkal inkább az a jellemző, hogy kitágul a perspektíva, és óriási szakemberhiány, illetve képzési igény jelentkezik.

Ezt a megnövekedett munkaigényt jól mutatja, hogy a technológia hazai kiaknázására létrehozott Kvantumtechnológiai Szuperszámítógép Platform keretein belül azt vállalták: évente ezer új szakembert fognak kiképezni ezen a területen, vagyis szerinte a technológia egyelőre nem a munkaidő rövidülését, hanem a lehetőségek és a megoldandó feladatok drasztikus növekedését hozza magával.

A cikk szerzője a szerdánként új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján a NotebookLM segített.

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post Egyszerre két technológiai forradalom is zajlik – és ez mindent átírhat appeared first on digitrendi.hu.

A generatív mesterséges intelligencia (GenAI) a kísérleti fázisából lassan átlép, vagy már át is lépett a vállalati megvalósítások korszakába. Ez a lépés azonban nem egyszerű, a kísérletezésnek és a kapkodásnak is meg van az ára. Több nemzetközi piackutató 2025-ös elemzése is arra a közös következtetésre jutott, hogy a vállalati AI-fejlesztések akár 95 százaléka is megbukhat, és sosem jut el a sandbox környezetből a produktív fázisba.

Mi hiányzik a sikerhez, ha a technológia már rendelkezésre áll? „Egy strukturált adatstratégia és egy felelős vezető, aki átlátja az új rendszerek okozta káoszt” – mondta a MI és más legutóbbi adásában Dalos Kovács Gabriella, AI Governance és AI stratégiai tanácsadó. Szerinte a megoldást egy teljesen új szakma és vállalati szerepkör jelenti, az AI Officer.

A Shadow AI és a felügyelet nélküli kísérletezés vége

A vállalati AI-bevezetés már régen nem csak IT-kérdés. Ha a munkatársak otthon, a vállalati radar alatt („shadow AI” formájában), ingyenes nyelvi modellekkel dolgoztatnak fel céges adatokat, az beláthatatlan biztonsági kockázatot jelent, az ingyenes platformok ugyanis „eltanulhatják” a bizalmas vállalati információkat, ami súlyos adatszivárgáshoz vezethet.

Ráadásul komoly reputációs kockázatok is fenyegetik a cégeket: elég egy rosszul kalibrált ügyfélszolgálati chatbot, amely felelőtlen és valótlan ígéreteket tesz egy ügyfélnek, és a vállalat máris a bíróságon, komoly kártérítési perek kellős közepén találhatja magát.

A sikeres AI-implementációhoz ma már egy multidiszciplináris csapatra van szükség – mondja a szakértő -, ahol jogászok, adatvédelmi tisztviselők (DPO), IT-biztonsági szakemberek, adatmérnökök és AI-fejlesztők szoros együttműködése kell egy-egy projekt életre hívásához. De ki fogja össze ezt a sokszínű gárdát, ki hozza meg a végső döntéseket, és ki vállalja a kockázatot?

„Nagyvállalati közegben az a felelősségteljes hozzáállás, ha az AI bevezetéshez egy dedikált vezetőt neveznek ki. Kell egy ember, akinél a szálak összefutnak, aki átlát mindent, és a szakértőket összeülteti egy közös döntésre” – emeli ki Dalos-Kovács Gabriella.

Az AI Officer feladata, hogy a hagyományos vállalati stratégiát és a mesterséges intelligencia stratégiát szorosan összehangolja, „Ő az, aki kialakítja azt a működési modellt, amely segít menedzselni a kockázatokat (például a maradványkockázatokat) és maximalizálni a technológiától elvárt hatékonyságot.”

A pozíció annyira új és vonzó a technológiai szektorban, hogy az AI Governance képzések hallgatóinak mintegy 70 százaléka ma már karrierváltó, akik felismerték a területben rejlő hatalmas potenciált.

AI Compliance Officer és a közelgő uniós szabályozás

„Megpróbálja azokat a folyamatokat a vállalatban kialakítani dokumentációkkal, ami az AI jó menedzselését támogatja”- mondja Dalos-Kovács Gabrella a MI és más adásában. Érdekesség, hogy ezekhez az állásokhoz sokszor nem is kérnek jogi végzettséget; sokkal fontosabb az a koordinációs készség, amellyel az eltérő szakterületről érkező szakembereket közös munkára tudják bírni.

A szabályozási nyomás egyre nő: az európai uniós AI-rendelet (AI Act / EMI rendelet) értelmében 2025 februárjától minden AI-t használó cég köteles biztosítani a munkatársa megfelelő AI-jártasságát. Ennek célja egy közös vállalati nyelv kialakítása, hogy minden munkavállaló tisztában legyen az olyan alapfogalmakkal, mint a promptolás vagy a nyelvi modellek hallucinációja, és pontosan értsék az adatbiztonsági kockázatokat.

Adatstratégia és az emberi tényező

A technológiai szakemberek jól tudják: a rossz adatból csak rossz eredmény születhet. Egy AI-projekt sokszor nem a modell gyengesége, hanem a minőségi, strukturált adatok és a megfelelő adatstratégia hiánya miatt vall kudarcot, de emellett az emberi tényező, a szervezeti ellenállás is gátja lehet a fejlődésnek.

A vállalatoknál gyakran két véglet alakul ki: az újdonságtól elzárkózó, munkájukat féltő dolgozók, illetve az innovációt hajszoló „early adopterek”. A vállalati transzformáció kulcsa a belső AI ambassador programok kiépítése lehet.

Ezek a dedikált nagykövetek – akik akár a munkaidejük 5-10 százalékát is megkaphatják arra, hogy képezzék magukat – hidalják át a szakadékot a kollégák között. Közös prompt-könyvtárakat hoznak létre, segítik a többieket az eszközök mindennapi használatában, és megosztják a sikereket, illetve ami talán még fontosabb: a kudarcokat is.

Mindez azonban halálra van ítélve a legfelsőbb vezetés tényleges, aktív támogatása nélkül. Nem elég csupán a költségvetést jóváhagyni; a top menedzsmentnek magának is használnia kell az eszközöket a mindennapokban.

„Az egyáltalán nem egy jó módszertan, ha a top menedzsmentet tekintettel arra, hogy náluk nagyon sok szenzitív adat van, kizárjuk például a pilot programból, hiszen nem tud tapasztalatot szerezni ezzel kapcsolatban” – húzza alá Dalos-Kovács Gabriella a „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” beszélgetésben.

A no-code forradalom és a munka jövője

Sokan tartanak attól, hogy a mesterséges intelligencia rövid időn belül elveszi a munkájukat. A szakértő szerint azonban egyelőre nem tűnnek el komplett szakmák; sokkal inkább a munkakörök és a mindennapi feladatok fognak átalakulni. „A repetitív, unalmas feladatokat – mint az adatok összegzése vagy levelek szűrése – a gépek veszik át, így a munkavállalóknak több ideje jut a kritikus gondolkodást igénylő folyamatokra” – mondja.

Ráadásul az AI hihetetlen mértékben demokratizálja a szoftverfejlesztést. Ma már nem kell hagyományos értelemben vett programozónak lenni ahhoz, hogy valaki komplex rendszereket vagy weboldalakat építsen fel.

„Egy nyelvi modell segítségével bármikor bármit meg tudunk most már oldani szerintem, de egyébként nagyon nagyszerűvé váltak ezek a platformok, hiszen nem kell kódolni hozzá, egészen egyszerűen emberi nyelven kell parancsokat, utasításokat adni” – hangsúlyozza az AI-szakértő.

Az üzenet egyértelmű a tech világ számára: az AI bevezetése már nem egy elszigetelt, kísérlet, hanem a vállalati túlélés alapja. Azok a cégek, amelyek felismerik a minőségi adatstratégia, a folyamatos belső képzés és az olyan új, integráló szerepkörök fontosságát, mint az AI Officer, behozhatatlan versenyelőnyre tesznek szert a jövő adatvezérelt piacán.

A szerző, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján a NotebookLM segített, a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője.

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post AI Officer: az új vezetői szerepkör a sikeres AI-stratégia építéséhez appeared first on digitrendi.hu.

A technológia az elmúlt évtizedekben a meteorológiát is forradalmasította. A nyolcvanas-kilencvenes években, az akkori a szuperszámítógépeken futó, tisztán fizikai egyenleteken – mint a mozgásegyenlet vagy az energiamegmaradás – alapuló dinamikus modellek uralkodtak. A 2020-as évekre azonban egy teljesen új, adatalapú paradigma jelent meg az előrejelzésekben: a mesterséges intelligencia.

„Itt már matematikai, statisztikai alapon dolgozik a modell” – magyarázza Molnár László meteorológiában az AI működését, a „MI és más” legutóbbi adásában. A modellek betanítása során 1940-ig visszamenőlegesen összes globális időjárási adatot betáplálják a rendszerbe. Az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) és a Google csúcsmodelljei a hasonlóságelmélet alapján dolgoznak: a szoftver villámgyorsan megkeresi, hogy az aktuális állapot mely múltbeli helyzetekre hasonlít a leginkább, és azok kimeneteléből vonja le a következtetéseket.

Míg korábban volt, hogy egy kéthetes előrejelzés „lefuttatása”, kiszámítása 3-4 hetet vett volna igénybe, ma az MI-alapú megoldások lenyűgöző sebességgel és a kiemelkedő pontossággal dolgoznak. A modellek betanítása hosszú időt vesz igénybe, a már felépített hálózat töredékidő alatt generálja a valaha volt legjobb minőségű előrejelzéseket, fogalmazott a szakember.

Amikor az AI nem talál a múltban alternatívát

A gépi tanulás legnagyobb fegyvere – a múltbeli, óriási adathalmaz – azonban az új, szélsőséges klímakorszakban komoly sebezhetőség is. A mesterséges intelligencia ugyanis nehezen tud mit kezdeni a precedens nélküli, anomáliás eseményekkel.

A Csendes-óceán trópusi régiójában mért tengerfelszíni hőmérsékleti eltérés (anomália) esetében a 2 Celsius-fok feletti eltéréseket már úgynevezett „szuper El Niño” jelenségnek nevezik. A műszeres mérések történetében az eddigi legnagyobb regisztrált eltérés 2,8 Celsius-fok volt, 2016-ban. A jelenlegi helyzet azonban extrém méreteket ölthet: az ECMWF előrejelzési tartománya alapján a közeljövőben várható hőmérsékleti eltérés 3-4,2 fok között alakulhat, ami azt jelenti, hogy az eddigi rekord várhatóan meg fog dőlni.

„Ha, tegyük fel, egy 3,5 fokos anomáliájú El Niño válik valóra, erre nem fog a múltban példát találni” – mutat rá a meteorológus az AI vakfoltjaira. Amikor az algoritmus nem talál korábbi mintát, könnyen megzavarodik, és az előrejelzésben olyan időjárási folyamatokat is tovább görgethet, amelyek a valóságban végül csak részben következnek be. Éppen ezért a szakember kiemeli: jelenleg nincsenek olyan publikus, tisztán AI-alapú modellek, amelyek két hétnél hosszabb távra képesek lennének megbízható „jóslatot” adni.

Mediterrán álom helyett kazahsztáni valóság

A technológia tehát fut az egyre kijózanítóbb valóság után A megdöbbentő, 42 fokos országos melegrekord abszurd módon már június végén megszületett, holott a nyár legmelegebb része klasszikusan július közepe és augusztus közepe között van, vagyis ahogy Molnár László mondta, „Van még potenciál ebben a 42 fokban sajnos. Nem a hatost dobtuk.”

Bár a laikusok a felmelegedés nyomán kellemes, mediterrán éghajlatot vizionálnak Magyarországra, a szakember szerint ez messze nem így van, vagy lesz. „Akik a mediterrán klímával édesgetnek minket, szólnék nekik, hogy nincs tengerpartunk”.

Ehelyett sokkal inkább egy közép-ázsiai, kazahsztáni típusú klíma vár ránk, amelyre a brutális kontrasztok jellemzők: forró nyarak, szélsőségesen hideg telek, valamint pillanatok alatt elillanó, rendkívül rövid tavaszok és őszök. „Elkeserítek mindenkit, aki a fügére áhítozik, meg a pálmafákkal szeretne együtt élni. Ez nem Magyarországon lesz” – teszi hozzá.

Ráadásul a felmelegedést paradox módon egy környezetvédelmi siker is súlyosbítja: a nehézipar leépítésével eltűnt a kén a levegőből. Ezt a folyamatot a meteorológiában „fauszti alkunak” is nevezik. Bár a levegő tisztább és egészségesebb, a kén hiányában kevesebb a napsugárzást visszaverő, hűtő hatású felhő képződik, ami drasztikusan felgyorsította a régió felmelegedését.

Kiszáradó tavak és a kötelező adaptáció

Mindezek a szélsőségek a Kárpát-medence drámai kiszáradásához vezetnek. A Velencei-tó vízállása már csak néhány centiméterre van a 2022-es abszolút negatív rekordtól, és a Balaton is folyamatosan küzd a vízhiánnyal. Bár az erősödő El Niño ősszel és télen több csapadékot hozhat, ami átmenetileg meghosszabbíthatja a tavak „végelgyengülését”, a szakértő egyértelművé teszi, hogy a probléma természetes úton magától nem fog megoldódni.

Ahogy hangsúlyozta is, mivel az aszály válik a „szabványos” időjárási helyzetté, a túléléshez azonnali társadalmi szintű szemléletváltásra van szükség: a korábbi vízelvezetés helyett a radikális és tudatos vízvisszatartás a kulcs.

Molnár László pozitív példaként Kazahsztánt említi, ahol hatalmas gátakkal kezdték megmenteni az Aral-tó rájuk eső részét, felhagyva a gyapotültetvények fenntarthatatlan öntözésével. Ha mi nem lépünk időben és proaktívan, nálunk is eljöhet a drasztikus hatósági tiltások kora – ahogy Las Vegasban a kritikus vízhiány miatt egyszerűen betiltották az angolgyepet.

„A jólét oltárán mit áldoznánk föl azért, hogy élhetőbb környezetet kapjunk?” – teszi fel a legfontosabb kérdést az interjú végén a meteorológus. A mesterséges intelligencia fantasztikus diagnosztikai eszköz, amellyel másodpercek alatt elemezhetjük a peremfeltételeket, de a klímaválságot az algoritmusok nem fogják megállítani.

Országos szintű összefogásra, a túlfogyasztás radikális csökkentésére és azonnali, területi vízmegtartó beruházásokra van szükség, mielőtt menthetetlenül kiszárad körülöttünk a Kárpát-medence – fogalmazott Molnár László meteorológus a „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” című podcast legfrissebb adásában.

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján a NotebookLM segített.

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post A 42 fok még nem a plafon: amikor a klímaváltozás már az AI-t is összezavarja appeared first on digitrendi.hu.

Az idei világbajnokság az első, amelyet már vastagon beleng a mesterséges intelligencia. Aki leül a tévé elé, olyan újításokkal találkozhat, mint a bíróra szerelt kamera, amely a játékvezető szemszögéből mutatja a történéseket, az MI segítségével mérsékelve a bíró mozgásából rázkódásokat. Ennél is forradalmibb a televíziós közvetítésekben felbukkanó „Match Momentum” vizualizáció, ami a mérkőzés lendületét ábrázolja egy hullámdiagramon, amit azt szemlélteti, hogy az adott periódusban melyik csapat uralja a játékot, azaz melyik gárda tudja a labdát a kapuhoz közelebb, veszélyesebb területekre juttatni.

Az AI már képes a labda elrúgása után tizedmásodpercekkel megmutatni a lövés sebességét és a labda forgását, vagy éppen egy új, „semleges” kategóriát létrehozni a labdabirtoklásban (amikor a játékszer épp egyik csapatnál sincs).

Ahogy a Digitrendi korábbi „Nem a mobil győzi le a tévét – új korszak kezdődik a sportközvetítésekben” cikkében is szerepelt, a fiatalabb generációk egyre gyakrabban egyéb, kisebb képernyőkön nézik a mérkőzéseket, közben párhuzamosan statisztikákat böngésznek.

Egyre többször jelennek meg – nem csak a VB-n – a közvetítésekben és a tudósításokban olyan mutatók, mint az xG és az xT. Az xG a várható gólok számát jelzi, vagyis azt, hogy a történelmi adatok alapján egy adott pozícióból leadott lövés mekkora valószínűséggel köt ki a hálóban, magyarázta Borbély Imre a MI és más adásában.

A talán még az xG-nél is fontosabb xT mutató azt számszerűsíti, hogy egy-egy akció (passz, csel, vagy labdavezetés) hány százalékkal növeli meg a csapat gólszerzési esélyét a következő nyolc lépésen belül. Mi szurkolók a fejünket fogjuk, vagy egy lemondóan legyintünk, amikor egy helyzet kimarad, amikor a csatár centikkel maradt le egy beadásról, az adatelemzők a monitorokra, a számokra, az adatokra néznek.

Az adatelemzés alapja ugyanis az események és a fizikai paraméterek (például futásmennyiség) másodpercenkénti rögzítése, ami mérkőzésenként több százezer soros gigantikus táblázatokat eredményez. Ezekből épülnek fel az adatmodellek, és ezekből olvasható ki sok más mellett például az, hogy Messi immár 39 évesen is egészen elképesztő formát mutat: ő azon kevesek egyike, aki konzisztensen, brutálisan felül tudja teljesíteni a statisztika által elvárt gólszámot.

Milliókat érő kattintások a kluboknál Az adatelemzés ma már a fociban sem csupán érdekesség, hanem része a kőkemény üzletnek. Egy futballklub kiadásainak 50-80 százalékát a játékosok fizetése teszi ki, így minden igazolás komoly kockázat, egy rossz húzás anyagi csődöt jelenthet.

• Tömeges adatelemzés pillanatok alatt: Régebben, ha egy klub 100 játékost akart feltérképezni, ahhoz 100 megfigyelőt (scoutot) kellett kiküldenie a világ különböző pontjaira, ami komoly idő- és emberierőforrás-igénnyel járt. Ma az elemző platformok (mint amilyen a Cube is) akár több mint 100 bajnokság adatbázisával rendelkeznek. Ha egy csapatnak egy pontosan meghatározott profilú játékosra van szüksége (pl. mennyit cselezzen. mennyire passzoljon progresszíven, milyen legyen a védekezési mutatója), a szoftverek egy-két perc alatt elvégzik azt a keresést, ami korábban hetekbe telt volna.

• AI alapú hasonlósági kereső: Az egyik legfejlettebb AI funkció a játékosok karakterisztikájának elemzése. A szoftver megnézi egy futballista, mondjuk például Szoboszlai Dominik egyedi képességeit – mint a labdavezetés, passzok, cselek vagy védekezési intenzitás –, majd néhány másodperc alatt kilistázza a világon a hozzá leginkább hasonló profilú játékosokat. Ez a funkció felbecsülhetetlen értékű, amikor egy klub tudja, hogy értékesíteni fogja az egyik sztárját, és előre fel akar készülni a pótlására.

• AI chatbot asszisztensek: A jövő (és már a jelen) egy másik nagy újítása, hogy olyan mesterséges intelligencián alapuló chatbotokat fejlesztenek, amelyeknek az ügyfelek szövegesen, vagy akár hangalapon is feltehetnek kérdéseket. A gép a kérdés alapján azonnal kész játékosriportokat, vizualizációkat és szűkített listákat (shortlisteket) prezentál.

Spanyolország elemzése a 2026-os vb-n

Akkor az AI a fociban is elveszi az ember munkáját?

Nem, vagy nem teljesen veszi el természetesen az AI a hagyományos megfigyelők munkáját, csupán koncentráltabbá teszi azt. Amikor az algoritmusok az adatok alapján leszűkítik a szóba jöhető játékosok piacát egy 5-20 fős rövid listára, akkor a klub már csak ezekre a „majdnem kiválasztott” játékosokra állítja rá a saját videóelemzőit és megfigyelőit, hogy a végső, emberi döntés is megszülethessen.

Világbajnoki esélyek a számok tükrében

A csoportkör második fordulójának végén rögzített beszélgetésben természetesen még nem lehetett – ahogy most sem lehet – előre látni a VB kimenetelét. A számok azonban már néhány meccs után is beszédesek, mondja Borbély Imre. Ha csak az egyik (?) legnagyobb sztárt, Messit nézzük, akkor láthatjuk, hogy sokan kritizálták amiért feltűnően keveset fut, és alig védekezik. Az adatok azonban azt mutatják, hogy az argentin válogatott tudatosan elrejti a hiányosságait, hogy amikor megkapja a labdát a kapu előtt, kő kövön ne maradjon.

A torna első két selejtező körének meccsei alapján a szakértő szerint Anglia, Spanyolország, Franciaország és Argentína a legesélyesebb a végső győzelemre, míg a brazilok hiányposztjaik, a németek pedig a mutatott játékuk alapján okozhatnak csalódást. A taktikai harcok új színtere a hőség miatti ivószünet lett: az adatok alapján egy-egy ilyen pár perces megszakítás alatt az alárendelt csapatok edzői sokszor úgy tudnak belenyúlni a meccsbe, hogy a szünet után drasztikusan megváltozik a mérkőzés lendülete.

A VB döntőig (július 19-én este lesz) sok idő, elemezni és nézni való lesz még, de az aligha vitás, hogy a technológia, az AI egyre jelentősebb mértékben hódítja meg a foci, a sport világát is.

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján a NotebookLM segített.

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post A futball új játékmestere: az AI és az adatelemzés appeared first on digitrendi.hu.

Völgyesi Gabriella évtizedek óta a Unique együttes énekesnője, a közelmúltban pedig jogi diplomája mellett a mesterséges intelligencia és technológiai jog területén szerzett szakjogászi képesítést. A „Mi és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” adásában a kihívásokról, a szerzők helyzetéről, a képernyőfüggőség és a deepfake videók veszélyeiről is beszélgettünk, miközben az is kiderült: a Unique alkotói folyamataiba is beférkőzött az algoritmus.

Ellopták a szerzők műveit?

A beszélgetőtárs felhívta a figyelmet arra a jogi és etikai visszásságra, amely az AI modellek be-, vagy feltanítását kísérte. Ahogy fogalmazott, a technológiai óriáscégek a modelljeiket engedély nélkül, a digitálisan elérhető szerzői művek felhasználásával tréningezték: „gyakorlatilag el lett lopva a digitálisan elérhető összes szerzői mű, ami elérhető volt, miközben erre az alkotók nem adtak engedélyt, és semmilyen anyagi kompenzációt nem kaptak”.

Ennek a következményei pedig már most is érezhetők a piacon, hiszen a gép által generált tartalmak elkezdték kiszorítani a valódi szerzők alkotásait a funkcionális zene területén. Az éttermekben, liftekben, hotelekben és a reklámokban egyre gyakrabban az AI által másodpercek alatt, ingyenesen generált zenék szólnak.

Egy idei iparági tanulmány szerint a zenei alkotók bevételeinek 24%-át fogja felemészteni vagy kiváltani a generatív AI és ez a következő években mintegy 22 milliárd euró kiesést jelent az iparági szereplőknek. Mindeközben a zenei streaming platformokon megjelenő új dalok 44%-a (mintegy napi 75 ezer szám) már mesterséges intelligencia által generált tartalom.

Ahogy Völgyesi Gabriella a MI és másban élesen megfogalmazta „… nem akarok vulgáris lenni, de hát ez minimum szemétség és minimum társadalmi igazságtalanság”. Úgy véli, ha ez a tendencia folytatódik, a zeneszerzők a dinoszauruszok sorsára juthatnak, és a folyamat végül oda vezet, hogy új emberi input hiányában idővel az AI által generált tartalmak minősége is drasztikusan romlani fog.

Mégis AI írja a következő Unique-slágert?

Mindennek ellenére, a szakember elmondta, a magánemberként és zenészként ők maguk sem tudják, és nem is akarják teljesen kikerülni a technológiát. Sőt, elárulta, hogy a Unique zeneszerzője, Kovacsics Ádám is használja a Suno AI nevű alkalmazást. Bár sok zenésznek fenntartásai vannak ezzel kapcsolatban, náluk éppen ez a technológia segített átlendülni egy alkotói holtponton: egy olyan dalon dolgoztak vele, amely már öt-nyolc éve a fiókban hevert. A gép által generált ötletek kibillentették Ádámot a megakadásból, így a következő Unique-dal elkészítésében már az AI is segédkezett.

Ez a helyzet persze felveti a kérdést: vajon ki lesz a dal szerzője? Az énekesnő szerint az emberi kontroll a kulcs; az AI jogilag önmaga nem lehet szerző, de ha egy ember mindent kiszervez a gépnek, könnyen elveszítheti a kapcsolatot a saját szerzeményével.

Az AI szórakoztató funkcióját ráadásul már be is építették a munkájukba: a zenei élményprogramjaikon a közönséggel – családokkal, gyerekekkel – közösen generálnak dalokat a gép segítségével. A résztvevők bedobják a történeteiket, az AI pedig dalt ír belőle, ami Völgyesi szerint mindig az ilyen események fénypontja.

„Sárkány vagyok ezen a téren” – a képernyőfüggőség és a deepfake veszélyei

A szakember nemcsak a zeneipar, hanem a családok egészére nézve is látja a technológia sötét oldalát. A mesterséges intelligenciával turbózott, végtelen dopamint kínáló képernyők rendkívül addiktívak a fiatalok számára. „én sárkány vagyok ezen a téren…” – mondta az énekesnő a családi szabályaikról beszélve. Igyekszik szigorú kereteket szabni otthon, például a vacsoraasztalnál egyáltalán nincs helyük a mobiltelefonoknak, hogy megóvja a gyerekeket a sekélyesedő figyelemtől és a lehetséges agressziótól.

Legalább ennyire aggasztónak tartja a roppant veszélyes „deepfake” technológia terjedését. Bár a deepfake hazánkban egyelőre nem önálló büntetőjogi tényállás (csak ha például becsületsértést is megvalósít), brutálisan rombolja a társadalmi bizalmat. Úgy véli, az internetes tartalmakkal szemben a jövőben egyre nagyobb lesz a „bizalmi deficit”, az embereket könnyebb lesz becsapni, ezért elengedhetetlen a folyamatos edukáció.

Az élő zene varázsát továbbra sem veheti el a gép

Minden technológiai újítás ellenére van valami, amit a gép sosem fog tudni pótolni: a személyes jelenlétet. Völgyesi Gabi hisz abban, hogy a mesterséges intelligencia korában az élő előadóművészet fel fog értékelődni, egyszerűen azért, mert „az ember az emberhez akar kapcsolódni”. A koncerteken a közönség a hús-vér előadókkal szeretne energiát cserélni, ezt az élményt pedig semmilyen algoritmus nem tudja reprodukálni. Ennek az emberi kapcsolódásnak a jegyében a Unique is gőzerővel készül a következő nagy dobására: szeptember 25-én Budapesten adnak nagyszabású koncertet. Az AI szakjogász-énekesnő a beszélgetés végén viccesen, de határozottan megnyugtatott mindenkit: „ott biztosan nem az én digitális avatárom lesz jelen, hanem én személy szerint.”

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján a NotebookLM segített.

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post Kié lesz a következő sláger? A zeneipar és az AI konfliktusa appeared first on digitrendi.hu.

Amikor Peták István 1995-ben frissdiplomás orvosként a gyermekklinikán elkezdte pályafutását, a daganatos betegségek diagnosztizálása gyakran egyet jelentett a tehetetlenséggel. Az akkori kutatókat az a feszítő kérdés hajtotta: miért van az, hogy az betegek egy része reagál a kemoterápiára, míg mások, látszólag ugyanolyan kórképpel, nem?

Ma, közel harminc évvel később, Peták István és csapatának a Genomate elnevezésű technológiája a világ legígéretesebb innovációi közé került, bizonyítva, hogy a szaktudás, a precíziós onkológia, valamint a mesterséges intelligencia (AI) a hagyományos eljárások és döntéshozatali módokhoz képest jelentősen tudja növelni a túlélési esélyeket, képes lehet győzelemre vinni az emberiséget a rák elleni küzdelemben.

A kódfejtés kora: A precíziós onkológia születése

Peták István hivatástudata mélyen, a biológia törvényeinek tiszteletében lakozik, fiatalon természetvédelmi őrként a Balatonnál még a madarak életét mentette, de már akkor lenyűgözte az élet titka és a genetikai kód egyetemlegessége. Ahogyan a világhírű kutató orvos a „Mi és más” adásában elmondta, az onkológiát azért választotta, mert úgy érezte, itt adhatja a legtöbb hozzáadott értéket az orvostudománynak.

A 90-es években még csak „pár tucat” gént vizsgáltak, ma már több száz gén hiba-kombinációit képesek elemezni. A precíziós onkológia lényege, hogy a daganat ellen a daganatos sejtet elindító konkrét génhiba (mutáció) alapján választunk célzott gyógyszert, amely képes kikapcsolni a sejtburjánzást.

Genomate: Az „érvelő gép”, amely már most túlszárnyalja az embert

Peták István és csapatának, a Genomate Health fejlesztése nem egy hagyományos értelemben vett szoftver. Míg a közvélekedés a mesterséges intelligenciát gyakran a nagy nyelvi modellekkel (mint a ChatGPT) azonosítja, Petákék egy szabályalapú, determinisztikus „érvelő gépet” hoztak létre.

Ez a rendszer egy hatalmas tudáshálót használ, összekötve a génhibákat a lehetséges gyógyszercélpontokkal és terápiákkal. A Genomate megoldásával lehetővé válik a precíziós és személyre szabott orvoslás, a technológia lehetővé teszi, hogy a daganatos betegségeket ne csak a tünetek vagy az érintett szerv alapján kezeljék.

Míg a korábbi orvosi AI-megoldások főként mintázatfelismerésre (például röntgenképek elemzésére) voltak alkalmasak, a Genomate által alkalmazott „érvelő” mesterséges intelligencia ok-okozati összefüggéseket vizsgál, és betegenként átlagosan ezer tudományos közlemény információit feldolgozva rangsorolja a terápiás lehetőségeket.

Míg egy onkológiai bizottság hosszú ideig tanácskozik egy-egy komplex eseten, a Genomate pillanatok alatt lemodellezi az optimális döntést. Az eredmények önmagukért beszélnek: a legfrissebb adatok szerint a betegek 75%-ánál talál a gép olyan célzott gyógyszert, amelyre magas szintű tudományos bizonyíték van.

Amire felfigyelt a Szilícium-völgy is

A Peták István által alapított Genomate Health sikereire a világ is felfigyelt. Áprilisban a Szilícium-völgyben az ENSZ egészségügyi konferenciáján a Genomate-t a világ hét legígéretesebb innovációja közé választották.

Emellett az Amerikai Rákkutatók Társasága (AACR) és az ASCO konferencián is bemutatták eredményeiket, ahol bizonyították: azok a betegek, akiknél a gép által javasolt terápiát alkalmazták, statisztikailag szignifikánsan tovább éltek.

Az amerikai elismerések mellett a Genomate Health elnyerte az elnyerte az európai Jövő Unikornisa innovációs díjat, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig a mesterséges intelligencia emberiséget szolgáló, pozitív alkalmazásának nevezte a fejlesztést.

Az egészségügy demokratizálása: egyenlő esélyek bármely kórházban

A projekt egyik legnemesebb célkitűzése az egészségügy demokratizálása. Peták István a „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” adásában hangsúlyozza: technológiai szempontból semmi nem indokolja, hogy egy vidéki kiskórház betege ne férjen hozzá ugyanahhoz a tudáshoz, mint amiben az részesül, aki a világ legjobb rákkutató központjaiban, például Bostonban kezelteti magát.

Az AI skálázhatósága révén a legmodernebb terápiás döntéstámogatás bárhová eljuttatható, csökkentve ezzel a regionális különbségeket, amelyek jelenleg még az Egyesült Államokban is 9%-os különbséget jelentenek a túlélési esélyekben a vidéki, kisebb kórházakban kezelt betegek kárára.

A jövő: ENSZ Egyetem Kőszegen és a tudás átadása

A jövő egyik legizgalmasabb fejezete a kutatóorvos szerint az ENSZ Egyetem (UNU) új kutatóintézetének létrehozása Kőszegen. Ez lesz a szervezet 14. intézete a világon, és az első a volt szocialista blokkban. Az intézet fókuszában a transzformatív technológiák és a mesterséges intelligencia társadalmi hatásai állnak majd, különös tekintettel az egészségügyi egyenlőtlenségek felszámolására.

Peták István a műsorban elmondta még, hogy 55 évesen már nemcsak kutatóként, hanem tudományos tanácsadóként és professzorként is a tudás átadására koncentrál. Víziója egy olyan „új társadalmi szerződés” a tudomány és az emberiség között, ahol a technológia nem elválasztja, hanem segíti az embert abban, hogy megőrizze méltóságát és életét.

Bár Magyarországon még mindig 15 percenként veszítünk el valakit daganatos betegségben, Peták István optimista: „kimondhatjuk, hogy nyerésre állunk”. Az Egyesült Államokban a rákbetegek 70%-a már meggyógyul vagy nem a rákban hal meg, és ez a forradalom a digitális eszközök segítségével hamarosan globálissá válhat.

Peták István és csapata munkája pedig nem csupán egy eszköz-, vagy egy szoftverfejlesztés, hanem a reménysugár minden beteg számára, hogy a tudomány legjava ott áll mellettük a gyógyulás útján.

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján a NotebookLM segített.

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post Nyerésre állunk a rák ellen – magyar innováció ad reményt betegek millióinak appeared first on digitrendi.hu.

Miközben az EU évekig csiszolgatja a szabályozási keretrendszereit és stratégiákat gyárt a digitális felzárkózásról, az Arab-öböl országaiban a jövő már nem vízió, hanem a mindennapok valósága. Dubajban nincsenek hagyományos rendőrkapitányságok, a papíralapú ügyintézést már évekkel ezelőtt kivezették, és amíg mi az 5G hálózatok kiépítésével küzdünk, ott már a 6G-alapú infrastruktúra körvonalazódik – mondja Bóna Ákos digitalizációs szakértő a MI és más legutóbbi adásában.

Rámutatott: a különbség nemcsak a pénzben, hanem a végrehajtás fegyelmében és a döntéshozatali sebességben rejlik.

A dubaji rendőrség reformja és a smart police station

A dubaji és abu-dhabi kormányok kiemelt digitális tanácsadójaként dolgozó Bóna Ákos szerint, a digitalizáció területén megfigyelhető különbség Európa és a fejlett arab világ között sokkal inkább a szemléletmódban és nem az olajvagyonban mutatkozik meg.

Míg az Európai Unió, egyébként helyesen a kockázatok kezelésére és a szabályozásra (például az AI Act-re) fókuszál, addig az Öböl-menti országokat a „Vision 2030”-hoz hasonló, kőbe vésett céldátumok és a technológiai infrastruktúra mindenáron való fejlesztése hajtja.

Míg Európa lassan hoz döntéseket és a tagállamok jelentős része aztán a meghatározott határidőket sem tartja be – legyen szó kiberbiztonsági szabályozásról vagy szélessávú internetfejlesztésről – addig Dubajban nemrég 24 hónapos határidőt kaptak a privát cégek, hogy az experimentális mesterséges intelligencia(AI) használattól eljussanak az AI teljes körű, gazdasági szintű alkalmazásáig.

Mindeközben az ottani vezetők figyelik az európai fejleményeket is, a vezetők folyamatosan jelen vannak az európai eseményeken, workshopokon, hogy az itteni jó gyakorlatokat, oktatási és szabályozási irányokat kövessék.

A digitális átállás gyakorlati példái közül kiemelkedik a dubaji rendőrség reformja, ennek keretében 2022-re a hagyományos rendőrkapitányságok gyakorlatilag megszűntek, helyüket „Smart Police Station”-ök vették át.

Ezekben az – esetenként hajóval is megközelíthető, vagy éppen drive thru jelleggel működő – épületekben nincsenek tisztviselők; az ügyfelek digitális azonosítás után egy automatizált rendszerben intézik az ügyeiket, vagy fizetik éppen a bírságot. Az államigazgatás más területein is hasonló a helyzet: 2021. decembere óta a dubaji kormányzat teljes mértékben papírmentesen működik.

Visszalépés nincs – a folyamatokat kényszerítő erejű határidőkkel és zéró toleranciával viszik végig. Ugyanakkor az átállás fontos része az átképzés, az oktatás is. Így például az AI gazdasági bevezetésére adott 24 hónapos határidőnek szerves része az, hogy a cégeknek kötelezően képezniük kell a munkavállalókat a technológia használatára.

Megszűnt a személyes papíralapú ügyintézés, ehhez minden eszköz adott

Bóna Ákos elmondta, hogy az Arab-öböl országaiban az idősebb generációk digitális átállásra való felkészítése egy tudatosan felépített folyamat volt, amely az ingyenes eszközbiztosításra, a csoportos oktatásra és a rendszerszintű kényszerre épült. A korábbi „buta” telefonokat okos eszközökkel váltották fel, az érintettek képzéseken vehettek részt, az államok aktívan segítették azokat, akiknek nehézséget okozott a váltás.

A folyamat döntő eleme azonban a képzések mellett az volt, hogy megszűnt a választási lehetőség. A felkészítés döntő eleme volt, hogy a kormányzat határozottan kijelentette: bizonyos ügyeket – például a földhivatali ügyintézést – innen kezdve csak online lehet intézni. Mivel a személyes, papíralapú ügyintézés lehetősége megszűnt, így mindenki rá lett kényszerítve a digitális csatornák használatára, amit a korábban kapott képzések és eszközök tettek lehetővé.

A papírmentes működésre való átállás az ügyfelek mellett az ott dolgozó idősebb tisztviselőket is érintette; őket más kormányzati feladatokra képezték át, hogy a digitális közigazgatásban is hasznosítani tudják tudásukat. Ahogy Bóna Ákos megjegyezte a „kényszerítő erő” – azaz, hogy nincs más út az ügyintézésre – kulcsfontosságú volt a sikerhez, hasonlóan a magyarországi elektronikus adóbevallás 2007-es bevezetéséhez.

A reformokat nemcsak az olajvagyonnal lehet magyarázni

Bár az Öböl-menti országok fejlődését gyakran az olajvagyonnal magyarázzák, Bóna Ákos szerint Európában is lett volna, lehetett volna forrás hasonló szintű fejlesztésekre.

Ahogy fogalmazott az elmúlt 16 évben Magyarországnak is megvoltak a forrásai, de a különbség a Dubajban tapasztalt végrehajtási fegyelemben van: ott nincs határidőmódosítás, nincs mellébeszélés és nem triplázódnak meg a költségek a projektek végére. Fájó példaként említette a vasúti GSM-R2 adat- és hangkommunikációs, vonatbefolyásoló fejlesztés félbemaradását, ami miatt nemzetközi forgalomtól és bevételtől esik el az ország.

Bóna Ákos hangsúlyozta, hogy az Európai Unió számára a szabályozás mellett a legfontosabb tennivaló az oktatás és a képzés lesz, hogy az emberek megértsék, mi is az a mesterséges intelligencia, és hogyan kell azt etikusan és hatékonyan használni. Mindemellett a „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” adásában szó esett az oktatásról, a közlekedési hálózatok fejlesztéséről, vagy éppen arról is, hogy hogyan lehet idővel Budapest smart city.

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján a NotebookLM segített.

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalon.

The post Amíg mi papírozunk, ők már a 6G-nél tartanak appeared first on digitrendi.hu.

Szakdolgozat 13 perc alatt

„Az egyetemen a cél az, hogy a hallgatók megszerezzék mindazt a szakmai tudást, ami az önálló munkavégzéshez és az algoritmusok ellenőrzéséhez szükséges, a mesterséges intelligenciát eszköztárként, egyfajta svájci bicskaként használják, de legyen a birtokukban az a kritikai érzék, amellyel képesek felülbírálni a mesterséges intelligenciát” – fogalmazott a MI és más műsorában Lantos Zoltán.

Az uniós EHDS (European Health Data Space, az Európai Egészségügyi Adattér) projekt fejlesztését is vezető szakember elmondta, hogy a Semmelweis egyetemen (ahogy más egyetemeken is) a mesterséges intelligencia(AI) megjelenése az oktatási módszertan gyökeres újragondolását követeli meg.

A tananyagokat a digitális egészség területén félévente felül kell vizsgálni, az oktatók folyamatosan együttműködnek a hallgatókkal, visszajelzéseket kérnek, és közösen alakítják ki a leghatékonyabb tananyagokat.

A cél egy olyan új típusú oktatási környezet, ahol a technológia nem helyettesíti a gondolkodást, hanem támogatja a szakmai fejlődést – ez pedig csak az oktatók és diákok közös gondolkodásával, az úgy nevezett kokreációval, közös alkotással valósítható meg.

A Semmelweis Egyetem Egészségtámogatási Módszertani tanszékének a vezetője szerint ma, ha valaki ért az AI-hez, akkor „13 perc alatt legyárt egy szakdolgozatot” így összhangban a nemzetközi trendekkel az írásbeli beadandók és prezentációk szerepe megszűnőben van, hiszen a hallgatók nagy része már most is AI-jal generálja ezeket.

Európai Egészségügyi Adattér

Az EHDS az Európai Unió átfogó rendelete, amely egységes keretrendszert teremt az egészségügyi adatok biztonságos cseréjére és felhasználására. Lehetővé teszi, hogy a polgárok egészségügyi dokumentumaikhoz bárhol hozzáférjenek az EU-ban, miközben a kutatók szigorú adatvédelmi szabályok mellett használhatják az adatokat

Lantos Zoltán az egyetemi feladatai mellett Írország egészségügyi minisztériumának az égisze alatt vezeti az Európai Egészségadattér létrehozását. Ez az adattér teszi majd lehetővé, hogy az európai digitális tárcán (Magyarországon a DÁP-on) keresztül 2028-tól nemcsak a személyazonosító okmányainkat vagy jogosítványunkat érhetjük el, hanem a teljes egészségügyi dokumentációnkat is. Ahogy a szakember kifejtette, a fejlesztés célja egy olyan rendszer, amelyben az adatainkat mi magunk tudjuk majd kontrollálni.

A rendszer egyik legnagyobb áttörése a szelektív megosztás, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználó maga döntse el, pontosan mely adatokat oszt meg egy adott intézménnyel vagy szakemberrel. Emellett a tárca képes lesz arra, hogy egyetlen funkcióval igazolja például az életkort vagy egy oltást, anélkül, hogy a teljes kórtörténetet láthatóvá tenné.

Határok nélküli gyógyítás és automatikus fordítás

A projekt egyik legpraktikusabb előnye a külföldi sürgősségi ellátás során mutatkozik meg, 2029-től ugyanis kötelező lesz a határon átnyúló dokumentumcsere. Ennek során transzkódolással minden adat megjelenik majd a fogadó ország nyelvén, áthidalva az ellátást nehezítő és lassító nyelvi szakadékokat.

Tudományos áttörés: A 450 milliós adattér ereje

A szakértő szerint az igazi forradalom a kutatásban várható, mivel 450 millió európai állampolgár anonimizált adataiból jön létre egy egységes adatbázis. Ez lehetővé teszi a mesterséges intelligencia számára, hogy olyan mintázatokat ismerjen fel, amelyek korábban rejtve maradtak.

Lantos Zoltán szerint a legfontosabb terület az „egészség-betegség átmenet” meghatározása, vagyis annak a ma kevéssé ismert pontnak a felismerése, amikor az egészség megbomlik, és átalakul egy betegségfolyamattá.

Az adattérrel létrejövő új egészségügy a már meglévő betegségek gyógyítása helyett a megelőzésre helyezi a fókuszt.

„A jövőben mi magunk válunk az adatközponttá, és olyan algoritmusok támogatnak majd bennünket, amelyek segítenek a „longevity”, azaz a hosszú, egészségben töltött élet elérésében is” – mondja Lantos Zoltán a MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról adásában.

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője, akinek a cikk megírásában a NotebookLM segített.

Az adások elérhetők a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post Amikor az AI látja a láthatatlant: az egészség-betegség átmenet nyomában appeared first on digitrendi.hu.