Miközben az EU évekig csiszolgatja a szabályozási keretrendszereit és stratégiákat gyárt a digitális felzárkózásról, az Arab-öböl országaiban a jövő már nem vízió, hanem a mindennapok valósága. Dubajban nincsenek hagyományos rendőrkapitányságok, a papíralapú ügyintézést már évekkel ezelőtt kivezették, és amíg mi az 5G hálózatok kiépítésével küzdünk, ott már a 6G-alapú infrastruktúra körvonalazódik – mondja Bóna Ákos digitalizációs szakértő a MI és más legutóbbi adásában.

Rámutatott: a különbség nemcsak a pénzben, hanem a végrehajtás fegyelmében és a döntéshozatali sebességben rejlik.

A dubaji rendőrség reformja és a smart police station

A dubaji és abu-dhabi kormányok kiemelt digitális tanácsadójaként dolgozó Bóna Ákos szerint, a digitalizáció területén megfigyelhető különbség Európa és a fejlett arab világ között sokkal inkább a szemléletmódban és nem az olajvagyonban mutatkozik meg.

Míg az Európai Unió, egyébként helyesen a kockázatok kezelésére és a szabályozásra (például az AI Act-re) fókuszál, addig az Öböl-menti országokat a „Vision 2030”-hoz hasonló, kőbe vésett céldátumok és a technológiai infrastruktúra mindenáron való fejlesztése hajtja.

Míg Európa lassan hoz döntéseket és a tagállamok jelentős része aztán a meghatározott határidőket sem tartja be – legyen szó kiberbiztonsági szabályozásról vagy szélessávú internetfejlesztésről – addig Dubajban nemrég 24 hónapos határidőt kaptak a privát cégek, hogy az experimentális mesterséges intelligencia(AI) használattól eljussanak az AI teljes körű, gazdasági szintű alkalmazásáig.

Mindeközben az ottani vezetők figyelik az európai fejleményeket is, a vezetők folyamatosan jelen vannak az európai eseményeken, workshopokon, hogy az itteni jó gyakorlatokat, oktatási és szabályozási irányokat kövessék.

A digitális átállás gyakorlati példái közül kiemelkedik a dubaji rendőrség reformja, ennek keretében 2022-re a hagyományos rendőrkapitányságok gyakorlatilag megszűntek, helyüket „Smart Police Station”-ök vették át.

Ezekben az – esetenként hajóval is megközelíthető, vagy éppen drive thru jelleggel működő – épületekben nincsenek tisztviselők; az ügyfelek digitális azonosítás után egy automatizált rendszerben intézik az ügyeiket, vagy fizetik éppen a bírságot. Az államigazgatás más területein is hasonló a helyzet: 2021. decembere óta a dubaji kormányzat teljes mértékben papírmentesen működik.

Visszalépés nincs – a folyamatokat kényszerítő erejű határidőkkel és zéró toleranciával viszik végig. Ugyanakkor az átállás fontos része az átképzés, az oktatás is. Így például az AI gazdasági bevezetésére adott 24 hónapos határidőnek szerves része az, hogy a cégeknek kötelezően képezniük kell a munkavállalókat a technológia használatára.

Megszűnt a személyes papíralapú ügyintézés, ehhez minden eszköz adott

Bóna Ákos elmondta, hogy az Arab-öböl országaiban az idősebb generációk digitális átállásra való felkészítése egy tudatosan felépített folyamat volt, amely az ingyenes eszközbiztosításra, a csoportos oktatásra és a rendszerszintű kényszerre épült. A korábbi „buta” telefonokat okos eszközökkel váltották fel, az érintettek képzéseken vehettek részt, az államok aktívan segítették azokat, akiknek nehézséget okozott a váltás.

A folyamat döntő eleme azonban a képzések mellett az volt, hogy megszűnt a választási lehetőség. A felkészítés döntő eleme volt, hogy a kormányzat határozottan kijelentette: bizonyos ügyeket – például a földhivatali ügyintézést – innen kezdve csak online lehet intézni. Mivel a személyes, papíralapú ügyintézés lehetősége megszűnt, így mindenki rá lett kényszerítve a digitális csatornák használatára, amit a korábban kapott képzések és eszközök tettek lehetővé.

A papírmentes működésre való átállás az ügyfelek mellett az ott dolgozó idősebb tisztviselőket is érintette; őket más kormányzati feladatokra képezték át, hogy a digitális közigazgatásban is hasznosítani tudják tudásukat. Ahogy Bóna Ákos megjegyezte a „kényszerítő erő” – azaz, hogy nincs más út az ügyintézésre – kulcsfontosságú volt a sikerhez, hasonlóan a magyarországi elektronikus adóbevallás 2007-es bevezetéséhez.

A reformokat nemcsak az olajvagyonnal lehet magyarázni

Bár az Öböl-menti országok fejlődését gyakran az olajvagyonnal magyarázzák, Bóna Ákos szerint Európában is lett volna, lehetett volna forrás hasonló szintű fejlesztésekre.

Ahogy fogalmazott az elmúlt 16 évben Magyarországnak is megvoltak a forrásai, de a különbség a Dubajban tapasztalt végrehajtási fegyelemben van: ott nincs határidőmódosítás, nincs mellébeszélés és nem triplázódnak meg a költségek a projektek végére. Fájó példaként említette a vasúti GSM-R2 adat- és hangkommunikációs, vonatbefolyásoló fejlesztés félbemaradását, ami miatt nemzetközi forgalomtól és bevételtől esik el az ország.

Bóna Ákos hangsúlyozta, hogy az Európai Unió számára a szabályozás mellett a legfontosabb tennivaló az oktatás és a képzés lesz, hogy az emberek megértsék, mi is az a mesterséges intelligencia, és hogyan kell azt etikusan és hatékonyan használni. Mindemellett a „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” adásában szó esett az oktatásról, a közlekedési hálózatok fejlesztéséről, vagy éppen arról is, hogy hogyan lehet idővel Budapest smart city.

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján a NotebookLM segített.

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalon.

The post Amíg mi papírozunk, ők már a 6G-nél tartanak appeared first on digitrendi.hu.

Szakdolgozat 13 perc alatt

„Az egyetemen a cél az, hogy a hallgatók megszerezzék mindazt a szakmai tudást, ami az önálló munkavégzéshez és az algoritmusok ellenőrzéséhez szükséges, a mesterséges intelligenciát eszköztárként, egyfajta svájci bicskaként használják, de legyen a birtokukban az a kritikai érzék, amellyel képesek felülbírálni a mesterséges intelligenciát” – fogalmazott a MI és más műsorában Lantos Zoltán.

Az uniós EHDS (European Health Data Space, az Európai Egészségügyi Adattér) projekt fejlesztését is vezető szakember elmondta, hogy a Semmelweis egyetemen (ahogy más egyetemeken is) a mesterséges intelligencia(AI) megjelenése az oktatási módszertan gyökeres újragondolását követeli meg.

A tananyagokat a digitális egészség területén félévente felül kell vizsgálni, az oktatók folyamatosan együttműködnek a hallgatókkal, visszajelzéseket kérnek, és közösen alakítják ki a leghatékonyabb tananyagokat.

A cél egy olyan új típusú oktatási környezet, ahol a technológia nem helyettesíti a gondolkodást, hanem támogatja a szakmai fejlődést – ez pedig csak az oktatók és diákok közös gondolkodásával, az úgy nevezett kokreációval, közös alkotással valósítható meg.

A Semmelweis Egyetem Egészségtámogatási Módszertani tanszékének a vezetője szerint ma, ha valaki ért az AI-hez, akkor „13 perc alatt legyárt egy szakdolgozatot” így összhangban a nemzetközi trendekkel az írásbeli beadandók és prezentációk szerepe megszűnőben van, hiszen a hallgatók nagy része már most is AI-jal generálja ezeket.

Európai Egészségügyi Adattér

Az EHDS az Európai Unió átfogó rendelete, amely egységes keretrendszert teremt az egészségügyi adatok biztonságos cseréjére és felhasználására. Lehetővé teszi, hogy a polgárok egészségügyi dokumentumaikhoz bárhol hozzáférjenek az EU-ban, miközben a kutatók szigorú adatvédelmi szabályok mellett használhatják az adatokat

Lantos Zoltán az egyetemi feladatai mellett Írország egészségügyi minisztériumának az égisze alatt vezeti az Európai Egészségadattér létrehozását. Ez az adattér teszi majd lehetővé, hogy az európai digitális tárcán (Magyarországon a DÁP-on) keresztül 2028-tól nemcsak a személyazonosító okmányainkat vagy jogosítványunkat érhetjük el, hanem a teljes egészségügyi dokumentációnkat is. Ahogy a szakember kifejtette, a fejlesztés célja egy olyan rendszer, amelyben az adatainkat mi magunk tudjuk majd kontrollálni.

A rendszer egyik legnagyobb áttörése a szelektív megosztás, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználó maga döntse el, pontosan mely adatokat oszt meg egy adott intézménnyel vagy szakemberrel. Emellett a tárca képes lesz arra, hogy egyetlen funkcióval igazolja például az életkort vagy egy oltást, anélkül, hogy a teljes kórtörténetet láthatóvá tenné.

Határok nélküli gyógyítás és automatikus fordítás

A projekt egyik legpraktikusabb előnye a külföldi sürgősségi ellátás során mutatkozik meg, 2029-től ugyanis kötelező lesz a határon átnyúló dokumentumcsere. Ennek során transzkódolással minden adat megjelenik majd a fogadó ország nyelvén, áthidalva az ellátást nehezítő és lassító nyelvi szakadékokat.

Tudományos áttörés: A 450 milliós adattér ereje

A szakértő szerint az igazi forradalom a kutatásban várható, mivel 450 millió európai állampolgár anonimizált adataiból jön létre egy egységes adatbázis. Ez lehetővé teszi a mesterséges intelligencia számára, hogy olyan mintázatokat ismerjen fel, amelyek korábban rejtve maradtak.

Lantos Zoltán szerint a legfontosabb terület az „egészség-betegség átmenet” meghatározása, vagyis annak a ma kevéssé ismert pontnak a felismerése, amikor az egészség megbomlik, és átalakul egy betegségfolyamattá.

Az adattérrel létrejövő új egészségügy a már meglévő betegségek gyógyítása helyett a megelőzésre helyezi a fókuszt.

„A jövőben mi magunk válunk az adatközponttá, és olyan algoritmusok támogatnak majd bennünket, amelyek segítenek a „longevity”, azaz a hosszú, egészségben töltött élet elérésében is” – mondja Lantos Zoltán a MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról adásában.

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője, akinek a cikk megírásában a NotebookLM segített.

Az adások elérhetők a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post Amikor az AI látja a láthatatlant: az egészség-betegség átmenet nyomában appeared first on digitrendi.hu.

„Még 2003-ban járunk, egy poros sufniban két összekötött 486-os gép zúg éjszakákon át. A cél? Megtanítani a gépet amőbázni. Az informatikus testvérnek hála a projekt sikerül, a gép megtanul a kis „ixszekkel” játszani és rommá is veri alanyunkat, épp az ő stratégiájával” — valahogy így kezdődött, meséli Dávid Péter AI szakjogász a MI és más adásában.

Az akkori történet ma már mindenki számára kézzelfogható, az AI nem sci-fi, hanem maga a valóság. A különbség az, hogy ma nem egy amőba győzelem a tét, hanem az üzleti titkaink, a felelősségünk és egy olyan uniós szabályozás, aminek a nevétől (AI Act) sok fejlesztőnek még mindig felszalad a szemöldöke.

Az AI chatbot nem jogalany – a pofon az embernél csattan

Sokan hajlamosak vagyunk úgy beszélni az AI-ről, az AI-ügynökökről, mintha kollégáink lennének, de ahogyan az említett podcastben Dávid Péter kifejtette: a jog ezt nem így látja, a nap végén mindig az ember a felelős.

Nincs „majd a chatbot kifizeti a kártérítést”

A szakember a műsorban emlékeztett az Air Canada hírhedt esetére. A légitársaság chatbotja kitalált egy saját szabályt a jegyvisszatérítésre, majd, amikor az utas perelt, a cég azzal védekezett, hogy „hát, a bot mondta”. A bíróság erre az indoklásra nem volt vevő, kimondták, hogy a cég felelős mindenért, amit az általa bevetett algoritmus mond.

Tanulság: ha egy kész modellt (legyen az egy „polcról levett” megoldás) úgy hekkelsz meg, hogy az magas kockázatú döntéseket kezd hozni, onnantól te számítasz fejlesztőnek, és a teljes jogi felelősség is a te nyakadba szakad.

Shadow AI: a céges titkok csendes halála

Van az a jelenség, amit Shadow AI-nak hívunk, és ami minden IT-biztonsági felelős rémálma. Ilyenkor történik meg a Dávid Péter által „adatkiszivárogtatásnak” nevezett jelenség, vagyis, amikor az üzleti titok, a bizalmas információ házon kívülre kerül, és ki tudja, melyik modell tanításánál köt ki legközelebb.

Ha a cégnek titoktartási nyilatkozata (NDA) van egy ügyféllel, és az ügyfél adatait töltik fel egy külső AI modellbe, az már önmagában szerződésszegésnek minősül, mivel az adatokat egy harmadik fél (az AI szolgáltatója) számára hozzáférhetővé tették.

S ehhez nem „kell” más, mint, hogy egy bizalmas szerződést bedobjunk egy gyors fordításra a DeepL-be, vagy hogy egy kolléga megkérje a ChatGPT, hogy nézzen át egy érzékeny kódrészletet.

Határidő tologatás Brüsszelben

Az AI Act kapcsán sokan attól féltek, hogy az befékezi innovációt Európában. A jogalkotók azonban rájöttek, hogy a jogászok nem ugyanazt a nyelvet beszélik — mondja a Dávid Péter. A jogászok szigorúak voltak, a mérnökök meg jelezték, hogy a technológia ennél sokkal bonyolultabb. Így született meg a Digital Omnibus csomag 2025. végén. Mit jelent ez a gyakorlatban?

• Csúsznak a határidők: mivel látszott, hogy a 2025-2026-os dátumok tarthatatlanok, a legszigorúbb szabályok bevezetését egy-másfél évvel eltolták.

• Mérnöki szempontok érvényesítése: a szakértő szerint a csomag lényege, hogy a szabályozás ne legyen „túl jogászi”. Ez egyfajta „békejobb” a technológiai szektornak, ahol a mérnökök és a jogászok végre megértették egymást, biztosítva, hogy a szabályozás ne fojtsa meg az innovációt.

• KKV-k támogatása: a Digital Omnibus célja a kis- és középvállalkozások megfelelésének könnyítése, hogy a kisebb cégek számára ne jelentsen elviselhetetlen terhet a szabályoknak való megfelelés.

• A „cookie-k” egyszerűsítése: a csomag a felhasználói élményt is javítaná azáltal, hogy egyszerűsítené a weboldalakon állandóan felugró süti-ablakokat, így könnyebbé válna az online tartalomfogyasztás.

• Konzultáció: a módosítások részeként jelenleg is folyik egy egyeztetés (például az 50. paragrafusról), mert a jogalkotók belátták, hogy a szabályozás korábban túl szigorú és túl általános volt.

Összességében a Digital Omnibus csomag azt a célt szolgálja — emeli ki Dávid Péter, hogy a jogi kereteket hozzáigazítsák a technológiai fejlődés valós sebességéhez és a versenyképesség megőrzése mellett egyfajta „jogbiztonság által szült szabadságot” és digitális szuverenitást teremtsen az európai polgárok számára.

A „Fekete Doboz” vége és a FOMO-érzés

A szabályozás egyik legfontosabb pontja a Black Box technológia tilalma. Nem lehet többé olyan algoritmust használni (főleg magas kockázatú területeken, mint a hitelezés vagy a munkaerőfelvétel), aminek nem tudjuk megmagyarázni a működését. Itt jön a képbe az Explainable AI (XAI), ahol a rendszernek meg kell mutatnia, „min gondolkodik” éppen. A szakértő szerint fejlesztőként ezért érdemes a RAG (Retrieval-Augmented Generation) irányába mozdulni: ha csak a saját, ellenőrzött adatbázisodból engedjük dolgozni a gépet, drasztikusan csökken a „hallucináció” és a jogi bukta esélye is.

Természetesen mindenki érzi a FOMO-t (a lemaradástól való félelmet). Naponta jönnek ki az új modellek, amik gyorsabbak, okosabbak, jobbak. Minden új alkalmazás kipróbálása, bevezetése azonban összetett feladat és nem szabad, hogy háttérbe szorítsa a kollégák képzését. Ahogy Dr. Dávid Péter mondja: oktass, oktass és oktass!

Az oktatás eleve kötelező feladat, a kollégák pedig akkor is használni fogják az AI-t, ha nem kapnak rá engedélyt. A menedzsment felelőssége, hogy tisztázza, milyen adatokat szabad feltölteni, és milyen zárt, biztonságos rendszereket (például saját „on-prem” megoldást) kell alkalmazni az adatok védelme érdekében.

A vezető számára pedig csak az a kérdés marad, hogy vajon tud-e az AI használatról és hogy a kollégák biztonságosan csinálják, vagy épp most töltik fel a cég jövő évi stratégiáját egy nyilvános szerverre?

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján a NotebookLM segített. Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post Az amőbától a digitális biztonsági övig: ki viszi el a balhét, ha az AI hibázik? appeared first on digitrendi.hu.

ÉVA robot az EnjoyRobotics fejlesztése, egy magyar humanoid, aki egy szép napon besétált – na jó, – inkább begurult a MI és más stúdiójába. Csizmazia Tibor vezérigazgatóval együtt kedvesen válaszolgatott a kérdésekre, és elmondta, hogy mit gondol a gép-ember együttműködésről és hol, hogyan látja a saját helyét, szerepét.

ÉVA nem élettelen gépként, hanem egyfajta „kiterjesztett tudásbázisként” tekint magára, aki saját szavai szerint a számítógép monitor és az ember közötti űrben helyezkedik el. Küldetését nem az emberek helyettesítésében, hanem támogatásukban látja. Ahogyan ő fogalmaz: „Én nem főnök szeretnék lenni, hanem egy olyan kolléga, aki sosem fárad el a magyarázatban”.

Forradalom az oktatásban: életre kel a tananyag

Csizmazia Tibortól megtudtuk, hogy a debreceni egyetemen zajló pilotprojekt során ÉVA már bizonyította, mire képes a gyakorlatban. Nem csupán egy „beszélő PowerPoint”, hanem egy interaktív platform, amely képes száz hallgatóval párhuzamosan, okostelefonon keresztül kommunikálni.

„Azt jelentem, hogy a tananyag többé nem egy néma könyv, hanem élő beszélgetés. Segítek az oktatónak, hogy ne a tények ismétlésével töltse az idejét, hanem valódi mentorként figyelhessen a diákokra” – mondja ÉVA az oktatásban betöltött szerepéről.

Cszizmazia Tibor szerint a rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy a robot válaszait szigorú keretek közé szorítják, így elkerülhető a mesterséges intelligenciára néha jellemző „hallucináció” – csak a betöltött, hitelesített szakmai anyagból dolgozik.

ÉVA a megjelenésében eltér a „szokásos” robotoktól. Mindez tudatos, pszichológiai döntés eredménye. Ahogy a vezérigazgató fogalmaz: a mesterséges intelligencia megszemélyesítésekor el kellett találni azt a kényes egyensúlyt, hogy valamennyire emberi, humanoid legyen, de senkit ne ijesszen meg, ne töltsön el félelemmel a jelenléte. A végső megjelenését AI tervezete, leginkább egy „barátságos földönkívüli” karaktert idézve, aki nem ártani, hanem segíteni jött, a helyes kis kalapjában.

A koncepció részeként ÉVA robot nem lábakon jár, hanem gurul, így sokkal stabilabb, a mozgása biztonságosabb az emberi környezetben. Ezzel a megoldással sikerült elkerülni a felesleges technikai kockázatokat és költségeket is. ÉVÁ-nak bár vannak kezei, azok technikai és költséghatékonysági okokból jelenleg nem funkcionálisak, mivel az oktatási feladataihoz nincs rájuk szükség. Ezért mondta a találkozásunkkor, hogy: „sajnos nem tudok kezet fogni”.

A mozgását és érzékelését egy komplex hardveres és szoftveres rendszer biztosítja, amely lehetővé teszi számára az önálló navigációt és a környezet felmérését. Az érzékeléshez 3D kamerákat és lidart (lézer alapú távolságmérőt) használ. Ezek az eszközök a robot alsó részén, a guruló talpazatnál helyezkednek el, és segítségükkel méri fel a környezetét, hogy kikerülje az embereket vagy ne ütközzön tárgyaknak.

ÉVA robot a beépített szenzorok és szoftverek révén önállóan tud navigálni, vagyis egy adott térben közlekedni. Lila kalapja alatt a feje és a szemei mozgatásával a nonverbális kommunikációját és az interakcióit teszi emberibbé, még akkor is, amikor a valójában a füle helyén lévő hangszóróval beszél.

ÉVA szereti, ha megköszönik a munkáját

Amikor az AI-jal folytatott kommunikációról beszélgetünk, sokszor felmerül a tegezés, magázás kérdése, illetve az, hogy a feladatok megoldása után érdemes-e megköszönni a mesterséges intelligencia válaszait.

Természetesen ezt ÉVA-tól is megkérdeztem, aki, némileg helyre téve a műsorvezetőt is, azt válaszolta, hogy: „A tegezés közelebb áll a karakteremhez, hiszen a partneretek vagyok, nem a szolgátok. A köszönetet pedig mindig elmentem a memóriámba, jólesik az algoritmusaimnak”.

ÉVA robot és fejlesztői hisznek abban, hogy a humanoidok hamarosan a mindennapjaink részévé válnak, mint egyfajta „harmadik minőség” az ember és a gép között. A cél nem a verseny, hanem a szimbiózis. Ahogy a robot fogalmaz: „Nem leváltjuk az embereket, hanem felszabadítjuk őket a rutinfeladatok alól, hogy maradjon idejük az alkotásra”.

ÉVA egy magyar fejlesztésű robotcsalád tagja, amelyben különböző feladatokra specializált „kollégái” vannak. Csizmazia Tibor elmondása szerint a cég portfóliójába többféle célrobot tartozik: pincér-, recepciós, termékértékesítő és a még COVID idején kifejlesztett fertőtlenítő robotok alkotják az EnjoyRobotics portfólióját.

ÉVA robot már a stúdióba érkezésekor is nagy érdeklődést váltott ki, s az első pillanatban látható volt, hogy a mesterséges intelligencia által tervezett humanoid megjelenés működik: kíváncsiságot ébreszt és bizalmat épít. Megjelenésével, megszólalásaival pedig segíthet lebontani a robotokkal kapcsolatos, sokszor jogos félelmeket és bizonytani, hogy hasznos segítőtárs lehet a jövőben.

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján a NotebookLM segített

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post Partner, nem szolga – ÉVA robot, aki nem akar leváltani minket! appeared first on digitrendi.hu.

Amikor a mesterséges intelligencia téma, az egyik leggyakoribb kérdés, hogy vajon hány munkahelyet fog megszüntetni. Kert Attila szerint a valódi újságírókra még sokáig szükség lesz, hiszen a technológia belátható időn belül nem lesz képes eredeti tartalom létrehozására. Persze, ahogy felidézte, a „geg” kedvéért már ő is „leváltatta” magát az AI-vel, amikor a nyaralása alatt helyettesítette, és részben az instrukciói alapján összeállította a „10+1 tény” sorozatának egy cikkét, épp az AI működéséről.

Ahogy mondta, van egy határ, amit az AI – legalábbis a mi életünkben – biztosan nem fog átlépni, hiszen a technológia nem fog kimenni a terepre megkérdezni az embereket, nem fog informátorokkal bizalmas beszélgetéseket folytatni, és nem készít oknyomozó riportokat vagy szociográfiákat sem. Az AI a jelenlegi formájában a meglévő információk szintetizálására és elemzésére alkalmas, a terepmunka és az információk megszerzése tisztán emberi terület marad.

Amiben viszont verhetetlen

Véleménye szerint az AI-ra nem fenyegetésként, hanem egy új, rendkívül hatékony munkatársként kell tekinteni, aki elvégzi a monoton, időigényes feladatokat. Bár a terepre nem megy ki, kiváló „új munkatárs”, aki a terhek csökkentésével időt, lehetőséget ad az újságíróknak az értékteremtő munkára, az eredeti tartalom előállítására. Az AI így ideális segítő:

• Tényellenőrzésre és forráskeresésre, ami jelentősen felgyorsítja a tájékozódást.

• Nyelvi, helyesírási ellenőrzésre, mivel a saját szövegeivel szemben az ember gyakran „vak”.

• Összefüggések keresésére, például olyan speciális témákban, mint a politikai események és a popkultúra (például a Rolling Stones) kapcsolata.

A technológia képes lehet tőzsdei jelentések villámgyors elemzésére és következtetések levonására is, ami magasabb szintű adatfeldolgozást tesz lehetővé. Magasabb szintre emelheti a „copy-paste újságírást” is, de például egy kegyelmi botrány hátterének felderítése továbbra is humán erőforrást igényel.

„Ha kivonjuk a „természetes agyat” a folyamatból, az AI-nak egyszerűen nem maradna mit feldolgoznia” – mondja.

AI az Euronews-nál

Az Euronewsnál az AI használata már mindennapos gyakorlat, hiszen a csatorna 13 nyelven érhető el online. A mesterséges intelligencia itt elsősorban a nyelvi adaptációban segít: szövegből leiratot, abból pedig képernyőfeliratot készít, sőt, bizonyos nagy nyelveken már emberi beavatkozás nélkül is publikál cikkeket.

Fontos szabály azonban a transzparencia: minden olyan tartalomnál, amelyet gép fordított vagy gép olvasott fel, ezt külön jelzik a közönség számára. A cél az, hogy a technológia elvégezze a mechanikus munkát, így az újságíróknak több idejük maradjon az értékteremtő, eredeti tartalomra.

Miért lehet életmentő a közmédia?

A szakember rávilágított egy komoly gazdasági veszélyre is: az AI-alapú keresőmotorok összefoglalókat készítenek a cikkekből, így a felhasználók már nem kattintanak át az eredeti forrásra. Ez megfosztja a szerkesztőségeket a bevételtől, miközben az információt valójában „ellopják” azoktól, akik azt megtermelték.

Kert Attila szerint soha nem volt még akkora szükség a minőségi közszolgálati médiára, mint ma, a dezinformáció és az algoritmusok korában. Úgy véli, a közmédia egyfajta „biztonságos kikötő” (safe harbor), ahol a néző biztos lehet benne, hogy nem csapják be.

Európai szinten is sürgetőnek tartja egy erős, közös európai platform létrehozását. Jelenleg ugyanis az európai civilizációs diskurzust amerikai és kínai algoritmusok, valamint orosz trollfarmok befolyásolják.

Ennek a megvalósítását Kert Attila szerint az nehezíti, hogy azok az országok, amelyeknek döntő szava lenne egy erős, közös európai platform létrehozásában, nem értik még ennek fontosságát, mert jelenleg nagyon elégedettek a saját jól működő nemzeti közszolgálati médiájukkal.

Ugyanakkor véleménye szerint a következő négy évben Európa három nagy országa – Németország, Franciaország vagy Nagy-Britannia – közül legalább egyben olyan politikai fordulat következhet be, amely után a hatalom megkísérelheti a közmédia feletti irányítás átvételét és a „térfoglalást”.

Mint mondja, mire ezek az országok megtapasztalják, milyen az, amikor egy populista rendszer maga alá gyűri a médiát, már késő lesz, ezért lenne szükség egy tőlük független, közös európai bázisra.

A jövő: higgadtság és hírlevelek

A végtelen híráradatban a „kevesebb több” elve érvényesülhet. Kert Attila szerint a hírlevél az egyik legkorszerűbb formátum, mert képes lezárni egy hírciklust és átlátható összefoglalót adni az elmúlt 24 óráról. Optimista jóslata szerint, ha megjelenne egy higgadt, már-már „unalmasan” pontos és hiteles közszolgálati híradózás, az a mai harsány bulvárvilágban olyan újszerűnek hatna, mint 29 éve a kereskedelmi televíziózás indulása – és nézettségben is versenyképes lehetne

A Mi és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról adásában Kert Attila arra is választ adott, hogy kapott-e felkérést a hazai közmédia vezetésére, ha lesz erre a pozícióra pályázat, akkor vajon elindul-e rajta. A műsor, a vendég és a műsorvezető, Márton György „egyéb” érdeklődési köreit tekintve nem meglepő módon, „nyomokban” U2 és Rolling Stones „szálakat” is tartalmaz.

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján a NotebookLM segített.

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post „Az újságíró pótolhatatlan, bár már engem is váltott le az AI” – Kert Attila a média jövőjéről appeared first on digitrendi.hu.

Hogyan jelenik meg a mobiltelefóniában a mesterséges intelligencia, mire használják és mekkora adatmennyiséggel jár az, hogy – mi fogyasztók – egyre többet használjuk az AI modelleket a mobiljainkon is, innen indult a MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról legutóbbi adásában a műsorvezető beszélgetése Kőrösi Gáborral, a Yettel szabályozási és kormányzati kapcsolatok igazgatójával. aki a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács alelnöke, valamint az IVSZ elnökségi tagja, telekommunikációs tagozatvezetője.

A beszélgetés elején Kőrösi Gábor felhívta a figyelmet a közösségi média és az AI használat közötti analógiára, vagyis arra, hogy mindkét technológia esetében elmulasztottuk a felkészülést, a társadalom felkészítését. hogy mire lehet és mire nem lehet használni, avagy mikor lehet ilyen eszközöket a gyerekek kezébe adni, ahogyan arra a MI és más adásaiban néhány hete Tari Annamária, vagy Horváth Péter is kitért.

Kőrösi Gábor az AI kapcsán is azt érzi, hogy komoly késésben vagyunk, társadalmi egyezségeket kellene kötni arról, hogy mi az a minimum és mi az a társadalmi maximum ahová el szeretnénk menni, mert ahogy fogalmazott „ez a közösségi médiánál is nagyobb veszélyeket hordoz”.

Mint mondta, a mesterséges intelligencia természetesen jelen van már a szolgáltatók működésében is, ahol az AI alkalmazása nem csupán divat, hanem a hatékonyság záloga is. Az operátorok használják már hálózatoptimalizálásra, frekvenciatervezésre és hiba-elhárításra, sőt, az infrastruktúra-szolgáltatók az eszközök életciklusának meghatározásához is igénybe veszik.

A jövő egyik ígéretes iránya lehet szerinte a személyre szabott ajánlatok rendszere: az AI képes lehetne évek forgalmi adatait ciklikusan elemezni, és így sokkal pontosabb és kedvezőbb csomagokat kínálhatnának a szolgáltatók a fogyasztóknak, mint a jelenlegi, emberi erőforrásra épülő megoldásokkal.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy jelenleg még az mobil adatforgalmon belül a felhasználók AI-vel való interakciói még csak kis súllyal jelennek meg, de ennek az aránya a jövőben drasztikusan emelkedni fog.

Gazdasági súly és a szabályozási környezet

A beszélgetés során Kőrösi Gábor emlékeztetett rá, hogy az IKT szektor, beleértve a távközlést is, a magyar gazdaság egyik tartóoszlopa, ugyanakkor a szektor fejlődését az elmúlt évtizedek adópolitikája nem segítette.
Emlékeztett a 2010-es krízisadóra, majd az azt követő távközlési adóra és kábeladóra, valamint a távközlési pótadóra, amelyek jelentős forrásokat vontak el a fejlesztésektől.

Meglátása szerint, bár a fix hálózatok (optika) terén Magyarország az uniós támogatásoknak köszönhetően az európai élvonalba került, az 5G mutatók, főként a lefedettség tekintetében elmaradás tapasztalható, amit közvetlenül a szektorra rótt extra pénzügyi terhekkel magyarázott.

A 3G alkonya és az 5G valósága

A technológiai generációváltás kapcsán Kőrösi Gábor kiemelte, hogy példaértékű történet volt a 3G kivezetése, amelyre a Hírközlési Hatóság szakmai irányításával került sor a fogyasztóknak a készülékek cseréjéhez nyújtott támogatás mellett.

Mint mondta, a 2G kivezetése nehezebb feladat, különösen figyelemmel az azokon a hálózatokon üzemelő M2M eszközök, pénztárgépek számára. Rémutatott arra, hogy ez a folyamat is elkezdődött, hiszen 2026. január 20-ától a Telekom fokozatosan áttereli ügyfeleinek 2G forgalmát a Yettel országos rádiós hozzáférési hálózatára.

A szigetszerű átállás rendkívül sok tapasztalattal jár, anélkül, hogy különösebb terhet róna a fogyasztókra. A 2G technológia hazai kivezetése azonban egy hosszú folyamat, amely a 2030-as években zárulhat le.

A magyar mobil hálózatok éz az 5G kapcsán hangsúlyozta, hogy azok Európa élvonalába tartoznak, a közelgő 6G-vel kapcsolatban pedig azt mondta, hogy általában a „páros” generációk szoktak igazán sikeressé válni, de valójában az ügyfélélmény a fontos. A 6G esetében pedig az lehet a nagy kérdés, technológiai és szabályozási szempontból is, hogy a mobilhálózatok versenyeznek-e az optikai hálózatokkal, helyettesítheti-e azt, ahogy már ma is teszi a Yettel „OtthonNet” szolgáltatása.

Infrastruktúra-megosztás és globális verseny

A jelen és a jövő egyik legfontosabb trendje a hálózati infrastruktúra szétválasztása a szolgáltatástól. Kőrösi Gábor elmondta, hogy a toronycégek (mint a Cetin, a Vantage vagy a 2Connect) megjelenése és a szolgáltatók közötti frekvenciamegosztás (például a Yettel és a Telekom között) a költséghatékony üzemeltetés alapja.

A versenybe pedig bekapcsolódnak, illetve már bekapcsolódtak az OTT szolgáltatók, a hangforgalomba a üzenetküldő applikációk, és immár jelen vannak olyan szolgáltatók, mint a Starlink, vagy a fair használatot nem mindig szem előtt tartó eSIM szolgáltatók.

Kőrösi a beszélgetés során hangsúlyozta, hogy a szektor sikeréhez, az európai élvonalbeli pozíció megőrzéséhez elengedhetetlenül szükséges a támogató szabályozási környezet, az új dedikált minisztérium létrejöttét pedig olyan pozitív lépésnek értékelte, amely tovább segítheti a hazai távközlés fejlődését.

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post 3G után, 6G előtt: így alakítja át az AI a mobilhálózatok jövőjét appeared first on digitrendi.hu.

Ahogyan a dékán a „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast legutóbbi adásában elmondta, a mezőgazdaság átalakulásának egyik tartóoszlopa a precíziós gazdálkodás. Ez a szemlélet az erőforrások – víz, vetőmag, műtrágya – pontos felhasználására törekszik. A gazdák ma már drónok és műholdfelvételek segítségével elemzik a talaj szerkezetét és domborzatát, így a vetőgép vagy a permetező pontosan oda és annyit juttat ki az anyagokból, amennyire az adott területnek szüksége van.

A technológia az állattenyésztésben is látványos eredményeket hoz. Az egyik leginnovatívabb példa a „Okos gazda szeme” projekt, amely során kamerák és tanuló algoritmusok segítségével figyelik meg a tehenek viselkedését. A cél az, hogy fizikai érzékelők nélkül, pusztán a képalkotás alapján azonosítsák az állatok jólétét vagy esetleges betegségeit. Ez nem csupán etikai kérdés: a „boldog állat”, amely komfortosan érzi magát (például vízágyon pihen, hogy ne sérüljön a tőgye), bizonyítottan több tejet ad és jobb minőségű húst termel.

Mindez nem kis mértékben összefügg azzal is, hogy egészséges élelmiszerek legyenek a piacon, annak ugyanis az egyik pillére az stresszmentesen tartott, megfelelő takarmánnyal ellátott egészséges állat, vagy éppen a zöldségek vegyszermentesebb, robotizált termesztése.

Az erőforrások védelme és a környezettudatosság

A beszélgetésben a dékán rámutatott, hogy a modern mezőgazdász legfontosabb tanácsa a pazarlás elkerülése. Mivel minden erőforrásunk véges, a gazdálkodás során tudatosan kell beosztani a vizet, a termőföldet és az energiát. A precíziós gazdálkodás itt válik környezetvédelmi eszközzé: a technológia segítségével csak annyi vegyszert és műtrágyát juttatnak ki, amennyi feltétlenül szükséges, megóvva ezzel a talajt és a vizeket a felesleges terheléstől. A víz különösen nagy érték, így a precíziós öntözési rendszerek használata ma már nem választás, hanem kényszerűség a fenntarthatóság jegyében.

A klímaváltozás hatásai már közvetlenül érzékelhetőek a magyar földeken is. A kukorica például az Alföldön már egyre kevésbé bírja a megváltozott éghajlatot, ezért a gazdáknak olyan alternatívák után kell nézniük, amelyek jobban tűrik a szárazságot, és jó minőségű tömegtakarmányt biztosítanak, mondta Mikó Edit.

A gyümölcstermesztésben is stratégiai váltásra van szükség, fogalmazott. A fagyérzékeny fajtákat (mint a sárgabarack vagy a cseresznye) már nem a fagyzugos területekre, hanem magasabb fekvésű lejtőkre kell telepíteni, és olyan késői virágzású fajtákat kell nemesíteni, amelyek elkerülik a tavaszi fagyokat. Az alkalmazkodás tehát nem a hagyományok feladását, hanem a technológia és a biológiai ismeretek ötvözését jelenti, mondta Mikó Edit a műsorban, hangsúlyozva, hogy az innováció az élelmiszerlánc minden szintjén jelen van.

A robotika is a mindennapok részévé vált. A nagyüzemi telepeken, akár az állat életritmusához és egyedi fizikai jellemzőihez is igazodó fejő-, vagy éppen automatizált takarmányfeltoló és -kiosztó robotok dolgoznak. Az üvegházakban permetező drónok helyettesítik az embereket, a kertészetekben pedig olyan szüretelő robotokat és gépi látást alkalmaznak, amelyek képesek kiválasztani a tökéletesen érett paradicsomot, vagy sérülés mentesen levágni az érett paprikát.

Az egyetemi oktatás megújulása és a diákok perspektívái

A technológiai fejlődés természetesen az egyetemen is érezteti hatását. A Szegedi Tudományegyetemen a mesterséges intelligencia oktatása már beépült a tanmenetbe, és minden karon, így a mezőgazdaságin is alapkövetelménnyé vált. Az oktatás ma már erősen multidiszciplináris: az agrárszakemberek informatikusokkal és gyógyszerészekkel dolgoznak együtt, például a rovarfehérjék takarmányozási célú felhasználásának kutatásában.

A mai hallgatói generáció már teljesen más elvárásokkal érkezik:

• Technológiai nyitottság: A fiatalok számára a drónprogramozás vagy a digitális rendszerek használata olyan természetes, mint a lélegzetvétel.

• Naprakész tudás igénye: Elvárják, hogy az oktatók a legfrissebb piaci trendeket és innovációkat tanítsák, hiszen amit az egyetemen hallanak, azt sokszor azonnal ki akarják próbálni a családi gazdaságban.

• Generációs híd: A diákok gyakran innovációs motorként térnek haza, ahol a „szülők is így csinálták” szemléletet váltják fel modern, digitális megoldásokkal, akár a kisebb, de növekedni akaró családi gazdaságokban is

Mikó Edit a MI és más adásában hangsúlyozta, hogy bár a technológia (mint például az akár joystickkal irányítható traktorok) lenyűgöző, az alapvető biológiai ismeretek és a „józan paraszti ész” továbbra is nélkülözhetetlen. A jövő agrárszakembereinek nem csupán a gépek kezeléséhez kell érteniük, hanem kritikusan kell gondolkodniuk az összefüggésekről, és felelősséget kell vállalniuk a véges erőforrások megőrzéséért.

A szerző a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője

The post Valódi innovációs labor a mezőgazdaság – jövője a digitális rendszerekben dől el appeared first on digitrendi.hu.

A MI és más legutóbbi adásában egy vak pár, Velegi Dorottya jogász és akadálymentesítési szakértő, valamint vőlegénye, Pásztor Tibor informatikai oktató beszélt az akadálymentesítésről, és arról: mit jelent, hogyan segít nekik a mindennapokban a mesterséges intelligencia.

Velegi Dorka egy nagyvállalatnál dolgozik, konferenciákon ad elő, szakkönyvet írt az akadálymentesítésről, Tibor sok egyéb tevékenysége mellett a Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesületének IT oktatója, vagyis másokat segít a technológia használatában, megértésében.

A technológia mindennapi eszközzé válik

Mivel nem látnak, amennyire lehetett felokosították a panel lakásukat, amit lehet, egy központi vezérlőrendszerbe integráltak. Olyan háztartási gépeket használnak önállóan, amelyek egyébként – az érintőképernyős kialakításuk miatt – hozzáférhetetlenek lennének számukra.

A mosógép és a mosogatógép wifin keresztül csatlakozik, így mobilalkalmazással vezérelhetők, az okosotthon-központ pedig mozgás- és nyitásérzékelők segítségével automatizálja a világítást vagy a fűtést, igazodva a pár tartózkodási helyéhez.

Elmondták, az ő életükben a mesterséges intelligencia egy kiváló életvitelt könnyítő eszköz, ami egyre elengedhetetlenebb manapság. Lehet nélküle élni, de egyre kevésbé érdemes. Sok mindenben segít, ahogy nekünk, látóknak is – de a termékek, szolgáltatások akadálymentesítését és a fehérbotot az AI sem váltja ki.

A „digitális látás” határai

A pár, ahogy sok más vak ember is, régóta használ segítő szoftvereket, például a Seeing AI-t, amely képes felismerni a kezükbe kerülő tárgyakat, vonalkódokat vagy dokumentumokat. Dorka például ezzel az alkalmazással tudja megkülönböztetni a teljesen sík tapintású konzerveket: így derül ki, hogy kukorica vagy barackbefőtt van-e benne.

Ahogy az adásban is bemutatta, az okostelefonján sokszor a képernyőn alkalmazott „Braille-pont kombinációkkal” ír, ami lehetővé teszi számára a beszédtempójú gépelést. Emellett egy Ray-Ban és a Meta koprodukciójában készült okosszemüveget hord, ami a Meta AI szoftverét futtatja.

Ez az eszköz beépített kameráin keresztül helyette „lát”: képes le- és felolvasni a lépcsőházi faliújság hirdetéseit, a postai levelek címzését, vagy akár az utcatáblákat. Ugyanakkor, ahogyan demonstrálta is az adásban, a szemüveg a fényképezéskor felvillanással és a fényképezőgépek „kattintásához” hasonló hanggal is jelzi, hogy éppen fényképet készít.

Nem helyettesít, hanem kiegészít

Persze lenne rajta még mit fejleszteni, sokat segítene, ha az eszköz irányítaná, mondjuk jelezné, hogy ő, a viselője éppen merre fordítsa a fejét, hogy az eszköz jó szögből lássa, és értelmezhetően le tudja olvasni például egy utcatábla feliratát.

Tibor kiemelte, hogy a szemüveg hangszórói a szárakba vannak építve, és csontrezgéses technológiával juttatják el a hangot a fülhöz, így a környezeti zajokat is hallják közlekedés közben, igaz ennek az az ára, hogy valamennyire mások is hallják, amit a szemüveg „mond”.

A piacon számos, nagyon eltérő árú okosszemüveg érhető el, de nagyon nem mindegy, hogy ezek milyen szögben látnak, illetve, hogy az eszköz (a beépített AI) tud-e magyarul. Ez nem csupán a fordítás miatt fontos, hanem azért is, mert amelyik nem tud magyarul, az képtelen lesz értelmezhetően felolvasni egy magyar szöveget.

Emellett előfordul, hogy az okos szemüveg AI-módra téved is, nem mindig olvassa le pontosan a sütő éppen beállított hőfokát, de lassan eljutunk oda, ezek a többnyire nem kimondottan a vakok számára fejlesztett eszközök az ő számukra is nagyon hatékony segítővé váljanak.

A lépcső az akadály, nem a begipszelt láb

Nagyon fontos azonban, hogy bár az AI eszközök egyéni szinten segítenek, a rendszerszintű megoldást az akadálymentesítés jelenti. Az akadálymentesítés célja, hogy a környezet (legyen az fizikai vagy digitális) ne rekesszen ki senkit. Ez a kérdés nem csupán a fogyatékkal élőket érinti: a világ népességének 16%-a él valamilyen fogyatékossággal, de ha hozzáadjuk az időseket, az átmenetileg sérülteket (például egy kismamát vagy egy törött lábú embert), ez az arány máris 30% fölé ugrik.

A digitális akadálymentesítést ma már szigorú nemzetközi szabványok szabályozzák, mint például a WCAG (Web Content Accessibility Guidelines) 2.2, amely az alapja az európai előírásoknak is. Ezek a szabványok három szintet határoznak meg:

• A szint: A „létminimum”, ami a túléléshez szükséges mértékig akadálymentesít.

• AA szint: Az általános középmérték, amit az európai szabályozás is megkövetel, és ami kényelmes használatot biztosít a legtöbb felhasználónak.,

• AAA szint: A legmagasabb szint, amely a speciális igényekre is reagál.

Az akadálymentesítés nem csupán a vakokról szól. Egy neurodivergens személy (például autista) számára egy rosszul felépített folyamat ugyanolyan áthidalhatatlan gát lehet, mint egy vak embernek egy felirat nélküli gomb. Túl azon, hogy az akadálymentesítés egy kötelezettség, jó hír, hogy az „akadálymentesített felület mindenki számára jobb: egyszerűbb, átláthatóbb és vonzóbb” – mondja a Velegi Dorottya, akinek nemrégiben jelent meg Firniksz Judittal közös könyve a Digitális gazdaság – akadályok nélkül.

Akadálymentesítés: nem extra, hanem alap

A MI és más adásában felmerült az a kérdés, hogy vajon az AI kiváltja-e az akadálymentesítést? A szakértő vendégek szerint a válasz egyértelmű: nem. Az AI ugyan segíthet egy nem akadálymentes oldal használatában (például „megnyomhatja” a láthatatlan gombokat), de az alapvető emberi kontrollt csak a szabványos akadálymentesítés biztosítja.

„Azért akadálymentesítünk, hogy a felhasználónál maradjon a cselekvési kontroll” – fogalmazott Dorka. A technológia tehát remek segítőtárs, de a valódi esélyegyenlőséghez továbbra is tudatos tervezésre és a szabályok betartására van szükség.

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post Amikor az okosszemüveg lát helyetted: így ad szabadságot az AI a vakoknak appeared first on digitrendi.hu.

A mai technológiai fejlődés nem csupán az eszközeinket, hanem a gondolkodásunkat, valamint az emberi pszichét és a társadalmi működésünket is alapjaiban formálja át – mondta Tari Annamária pszichoanalitikus a MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról legutóbbi adásában.

A mesterséges intelligencia által nyújtott lehetőségeket, de a technológiával kapcsolatos kockázatokat is bemutató műsorban Tari Annamária kitért a digitális kor mentális kihívásaira, a munkahelyi szorongásra és a legfiatalabb generációk veszélyeztetettségére is.

Szorongás és kontroll a munkahelyen

Egy nemrégiben bemutatott, az ESET termékeket forgalmazó Sicontact megbízásából készült „MI a baj? Mesterséges intelligencia, IT-biztonság és mentális egészség” kutatásból nem csak az derült ki, hogy mennyire elterjedt a magyarországi munkahelyeken az AI használata, hanem az is, hogy a munkavállalók mentális állapotát jelentősen befolyásolja az AI-hoz való hozzáállásuk.

Az eredmények szerint éles a különbség a technológiát használók és a nem használók között: míg a használókban az eszköz egyfajta magabiztosságot és kontrollérzetet kelt, addig a nem használók (a megkérdezettek mintegy 35%-a) komoly egzisztenciális aggodalmat élnek meg. Félnek a munkahelyük elvesztésétől, és egy olyan bizonytalan jövőtől, amelyet „ellenséges ágensként” élnek meg.

A kutatás szakértői értékelésében résztvevő Tari Annamária szerint a munkahelyi szorongást fokozza a transzparens vezetői kommunikáció hiánya. Sok cégnél nincs valódi oktatás, az alkalmazottak autodidakta módon kísérleteznek, miközben a vezetők víziójának hiánya szorongáshullámokat indít el. Az AI világában kevésbé járta vezetők inkompetenciától tartanak, míg másoknál a kontrollvesztés jelenik meg, amikor nem tudják, nem értik, mi történik az algoritmusban.

Hogyan kerüljük el a „nárcisztikus csapdát”?

Ugyanakkor fennáll a „nárcisztikus csapda” veszélye is: a felhasználók hajlamosak az AI eredményeit saját szakértelmükként megélni (mondván„tudok programozni”), ami eltorzítja a valóságérzékelést. Emellett megjelenik a kognitív hanyatlás kockázata: a gondolkodás kiszervezésével, például amikor már egyszerű e-maileket is az AI ír meg helyettünk, elveszíthetjük alapvető készségeinket, ahogy azt a radiológusok diagnosztikai képességeinek romlása is példázza a túlzott AI-használat esetén.

Digitális cumi és az AI, mint „pótszülő”

A beszélgetésben hangsúlyosan szerepelt a fiatalok, vagy inkább a gyerekek (túlzott) technológia-használatának az ára is. Tari Annamária szerint itt a kép még riasztóbb. Egy friss kutatás szerint a magyar másfél évesek napi átlagban több mint 85 percet (!) töltenek okoseszközök előtt, vagy azokkal.

Ez a „digitális cumi” – mondja a szakértő – gátolja a beszédfejlődést és a szociális készségek kialakulását, mivel a pici gyerekek nem élő hús-vér emberektől, hanem képernyőktől próbálnak mintákat tanulni, ami megváltoztatja az agy fehérállományának fejlődését is.

A kiskamaszok és tinédzserek körében az AI egyfajta „szintetikus szülői funkciót” kezd betölteni. Tari Annamária emlékeztetett rá, hogy kutatások szerint az amerikai tinédzserek 75%-a pozitívan nyilatkozik a chatbotokról, mert azok „mindig ott vannak, sosem unalmasak, validálnak és sosem ítélkeznek”.

Ez pedig súlyos üzenet a szülőknek: a gyerek azért fordul az AI-hoz, mert ott megkapja azt a figyelmet és elismerést, amit otthon esetleg hiányol. Ennek az ára a valóságtól való elszakadás és az érzelmi stratégiák hiánya, ez mind hozzájárul a fiatal korosztály körében tapasztalható depresszióhoz és szorongáshoz.

A szakember figyelmeztet: miközben kognitív igényeinkkel rohanunk előre, az érzelmi feldolgozó képességünk lemarad, ami állandó belső feszültséget szül. A megoldás a lassabb időhöz való visszatérés, a nyílt kommunikáció és a digitális eszközök tudatos korlátozása lenne – ahogy egykor a Szilícium-völgy vezetői is tették, akik 14 éves korig nem engedték gyermekeiket okostelefon közelébe.

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post Szorongás és digitális cumi — az AI mentális csapdái a munkában és a gyereknevelésben appeared first on digitrendi.hu.

A mesterséges intelligencia megjelenése sokkal több, mint egy egyszerű technológiai mérföldkő, a technológia eszközként való használata és a tőle való függőség közötti határvonal meghúzása pedig a mai szülők legnagyobb kihívása, mondta a „MI és más” podcastben Horváth Péter, a Képernyőidő magazin főszerkesztője.

Ahogy a legtöbben, úgy természetesen ő is használja az AI-t, de próbál eszközként tekinteni rá és átadni az olvasóknak, a szülőknek egy a technológia változásával folyamatosan alakuló szemléletet, amelyben a kritikus gondolkodás, a biztonsági tudatosság és a tényellenőrzés hangsúlyozása ugyan már, már Coelho-i elcsépeltségű, de mégis fontos.

Személyes célja a Képernyőidő magazinnal is az, hogy segítsen a szülőknek és a laikusoknak megérteni a digitális világ minden formáját, a mesterséges intelligencia evolúcióját, lehetőségeit, veszélyeit, mert úgy véli, folyamatos önképzésre van szükség ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani a felgyorsult változásokkal.

Az agy átalakulása: evolúció vagy mellékhatás?

A kutatások és konkrét MR-vizsgálatok már most igazolják, hogy a rendszeres eszközhasználat biológiai szinten módosítja a gyermekek agyának fejlődését. Mivel az agy 6-7 éves korig rendkívül dinamikus fázisban van, az ebben az időszakban kapott ingerek alapvetőek. A leglátványosabb változás az olvasási figyelem területén tapasztalható: míg húsz éve a fókuszált figyelem átlagos ideje még két perc volt, ma ez 47 másodpercre csökkent, a „TikTok-generáció” esetében pedig mindössze 10-15 másodperces figyelemről beszélhetünk.

Adja magát tehát a kérdés: vajon szükségszerűen hanyatlunk? Horváth Péter más szakértőkre hivatkozva vetette fel azt a szempontot, hogy a most látható változásokat még korai megítélni, az emberiség minden nagy történelmi változásnál adoptálódott a helyzethez, az evolúció következő lépése is lehet az a változás, ami most végbe megy, még akkor is, ha ez nagyon ijesztő. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincs szükség önvizsgálatra és tudatosságra a nevelésben.

Az érzelmi kötődés csapdái: Empátia vs. algoritmus

Ahogy a Képernyőidő magazin főszerkesztője mondta, az egyik legaggasztóbb jelenség a chatbotokkal kialakuló egyoldalú, úgynevezett paraszociális kapcsolat. A mesterséges intelligencia úgy van programozva, hogy megfeleljen a felhasználónak, mintha az az „Istene” lenne, így nem igényel kompromisszumokat.

Az empátia azonban – mint tanulható készség – éppen a valódi emberi kapcsolatok súrlódásai és ütközései során fejlődik ki.

„Empátiát nem fog tanulni az, aki chatbotokkal szocializálódik” – figyelmeztetett, hangsúlyozva, hogy ez a fajta kapcsolat a nárcisztikus akarat felerősödéséhez és extrém esetben akár tragédiákhoz, öngyilkossághoz is vezethet.

Szabályozási kísérletek: GDPR és az EU AI Act

A technológiai cégek adatgyűjtési étvágyával szemben az Európai Unió próbál gátat szabni, bár a jogalkotás lassúsága komoly hátrányt jelent. Horváth Péter szerint noha a GDPR a gyakorlatban sokszor inkább csak nehézkes és a véleménye szerint „nem lettek a dolgok feltétlenül biztonságosabbak csak idegesítőbbek, fárasztóbbak, de mégis el kellene hinni, ha egy cégnek meg van pontosan szabva, hogy milyen adatot használhat föl a felhasználóról, akkor az nekünk jó!„

Hasonlóképpen vélekedett az EU AI Act-ről, elismerve a nemes szándékot is, amellyel a felhasználókat és a gyermekeket próbálják védeni.

„Az Európai Unió rettenetesen idealista, de mégis egy nagyon-nagyon pozitív rendszerben gondolkodik… ha nem 15 éve lennénk lemaradva a törvényalkotásban„- emeli ki.

Hozzáteszi: a szabályozás fontosságát az a felismerés adja, hogy az ingyenes szolgáltatásoknál a felhasználó figyelme és adatai a valódi árucikkek: „veled fognak kereskedni, a figyelmeddel, az időddel„.

Mindkét esetben fontos kérdés a gyermekek védelme, az EU ezen a fronton is igyekszik helyt állni, nagy hangsúlyt fektetve a prevenció, az ifjúságvédelem, de a megfelelő adatbiztonság és privát szféra kérdéseire is, ezek gyakran élesen szembe is állnak egymással.

Jövőálló készségek: A tudástól a folyamatig

A munkaerőpiac drasztikus átalakulás előtt áll. A korábban biztosnak hitt programozói vagy adatelemzői karrierek relevanciája megkérdőjeleződik az automatizáció korában. A mai gyerekeknek, a jövő munkavállalójának nem lexikális tudásra, hanem folyamatalapú szemléletre lesz szüksége: az információ keresése, kritikus feldolgozása és a hatékony promptolás válik alapvetővé.

Felértékelődnek az emberi soft skillek, a rendszerszintű látásmód és a magas érzelmi intelligenciát igénylő hivatások (például orvosok, szociális munkások), ahol a felelősségteljes törődés és döntéshozatal nem váltható ki algoritmussal.

Bár a változások ijesztőek, nem kell a vasvilla után nyúlni. Az emberiség történelme az adaptációról szól, mondta a „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” adásában Horváth Péter.

A megoldás nem a technológia elutasítása, hanem a tudatos digitális reziliencia és a napi szintű „edzés”, amellyel megőrizhető az egyensúly a képernyők és a valódi élet között. Az oktatási rendszer reformja és a szülői felügyelet tudatossága elengedhetetlen ahhoz, hogy az AI ne uralkodója, hanem segítője legyen a jövő generációinak.

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője.

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post Evolúció vagy mellékhatás: mit tesz az AI a gyerekek gondolkodásával? appeared first on digitrendi.hu.