A daganatos betegségek elleni fellépésben újabb korszak kezdődhet. Peták István kutatóorvos és csapata által fejlesztett Genomate mesterséges intelligenciára épülő technológiája személyre szabott terápiás döntésekkel segíti az onkológusok munkáját. A világ legígéretesebb egészségügyi innovációi közé került magyar fejlesztés célja nem kevesebb, mint hogy minden beteg ugyanahhoz a tudáshoz férhessen hozzá, függetlenül attól, melyik kórházban kezelik.
Amikor Peták István 1995-ben frissdiplomás orvosként a gyermekklinikán elkezdte pályafutását, a daganatos betegségek diagnosztizálása gyakran egyet jelentett a tehetetlenséggel. Az akkori kutatókat az a feszítő kérdés hajtotta: miért van az, hogy az betegek egy része reagál a kemoterápiára, míg mások, látszólag ugyanolyan kórképpel, nem?
Ma, közel harminc évvel később, Peták István és csapatának a Genomate elnevezésű technológiája a világ legígéretesebb innovációi közé került, bizonyítva, hogy a szaktudás, a precíziós onkológia, valamint a mesterséges intelligencia (AI) a hagyományos eljárások és döntéshozatali módokhoz képest jelentősen tudja növelni a túlélési esélyeket, képes lehet győzelemre vinni az emberiséget a rák elleni küzdelemben.
A kódfejtés kora: A precíziós onkológia születése
Peták István hivatástudata mélyen, a biológia törvényeinek tiszteletében lakozik, fiatalon természetvédelmi őrként a Balatonnál még a madarak életét mentette, de már akkor lenyűgözte az élet titka és a genetikai kód egyetemlegessége. Ahogyan a világhírű kutató orvos a „Mi és más” adásában elmondta, az onkológiát azért választotta, mert úgy érezte, itt adhatja a legtöbb hozzáadott értéket az orvostudománynak.
A 90-es években még csak „pár tucat” gént vizsgáltak, ma már több száz gén hiba-kombinációit képesek elemezni. A precíziós onkológia lényege, hogy a daganat ellen a daganatos sejtet elindító konkrét génhiba (mutáció) alapján választunk célzott gyógyszert, amely képes kikapcsolni a sejtburjánzást.
Genomate: Az „érvelő gép”, amely már most túlszárnyalja az embert
Peták István és csapatának, a Genomate Health fejlesztése nem egy hagyományos értelemben vett szoftver. Míg a közvélekedés a mesterséges intelligenciát gyakran a nagy nyelvi modellekkel (mint a ChatGPT) azonosítja, Petákék egy szabályalapú, determinisztikus „érvelő gépet” hoztak létre.
Ez a rendszer egy hatalmas tudáshálót használ, összekötve a génhibákat a lehetséges gyógyszercélpontokkal és terápiákkal. A Genomate megoldásával lehetővé válik a precíziós és személyre szabott orvoslás, a technológia lehetővé teszi, hogy a daganatos betegségeket ne csak a tünetek vagy az érintett szerv alapján kezeljék.
Míg a korábbi orvosi AI-megoldások főként mintázatfelismerésre (például röntgenképek elemzésére) voltak alkalmasak, a Genomate által alkalmazott „érvelő” mesterséges intelligencia ok-okozati összefüggéseket vizsgál, és betegenként átlagosan ezer tudományos közlemény információit feldolgozva rangsorolja a terápiás lehetőségeket.
Míg egy onkológiai bizottság hosszú ideig tanácskozik egy-egy komplex eseten, a Genomate pillanatok alatt lemodellezi az optimális döntést. Az eredmények önmagukért beszélnek: a legfrissebb adatok szerint a betegek 75%-ánál talál a gép olyan célzott gyógyszert, amelyre magas szintű tudományos bizonyíték van.
Amire felfigyelt a Szilícium-völgy is
A Peták István által alapított Genomate Health sikereire a világ is felfigyelt. Áprilisban a Szilícium-völgyben az ENSZ egészségügyi konferenciáján a Genomate-t a világ hét legígéretesebb innovációja közé választották.
Emellett az Amerikai Rákkutatók Társasága (AACR) és az ASCO konferencián is bemutatták eredményeiket, ahol bizonyították: azok a betegek, akiknél a gép által javasolt terápiát alkalmazták, statisztikailag szignifikánsan tovább éltek.
Az amerikai elismerések mellett a Genomate Health elnyerte az elnyerte az európai Jövő Unikornisa innovációs díjat, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig a mesterséges intelligencia emberiséget szolgáló, pozitív alkalmazásának nevezte a fejlesztést.
Az egészségügy demokratizálása: egyenlő esélyek bármely kórházban
A projekt egyik legnemesebb célkitűzése az egészségügy demokratizálása. Peták István a „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” adásában hangsúlyozza: technológiai szempontból semmi nem indokolja, hogy egy vidéki kiskórház betege ne férjen hozzá ugyanahhoz a tudáshoz, mint amiben az részesül, aki a világ legjobb rákkutató központjaiban, például Bostonban kezelteti magát.
Az AI skálázhatósága révén a legmodernebb terápiás döntéstámogatás bárhová eljuttatható, csökkentve ezzel a regionális különbségeket, amelyek jelenleg még az Egyesült Államokban is 9%-os különbséget jelentenek a túlélési esélyekben a vidéki, kisebb kórházakban kezelt betegek kárára.
A jövő: ENSZ Egyetem Kőszegen és a tudás átadása
A jövő egyik legizgalmasabb fejezete a kutatóorvos szerint az ENSZ Egyetem (UNU) új kutatóintézetének létrehozása Kőszegen. Ez lesz a szervezet 14. intézete a világon, és az első a volt szocialista blokkban. Az intézet fókuszában a transzformatív technológiák és a mesterséges intelligencia társadalmi hatásai állnak majd, különös tekintettel az egészségügyi egyenlőtlenségek felszámolására.
Peták István a műsorban elmondta még, hogy 55 évesen már nemcsak kutatóként, hanem tudományos tanácsadóként és professzorként is a tudás átadására koncentrál. Víziója egy olyan „új társadalmi szerződés” a tudomány és az emberiség között, ahol a technológia nem elválasztja, hanem segíti az embert abban, hogy megőrizze méltóságát és életét.
Bár Magyarországon még mindig 15 percenként veszítünk el valakit daganatos betegségben, Peták István optimista: „kimondhatjuk, hogy nyerésre állunk”. Az Egyesült Államokban a rákbetegek 70%-a már meggyógyul vagy nem a rákban hal meg, és ez a forradalom a digitális eszközök segítségével hamarosan globálissá válhat.
Peták István és csapata munkája pedig nem csupán egy eszköz-, vagy egy szoftverfejlesztés, hanem a reménysugár minden beteg számára, hogy a tudomány legjava ott áll mellettük a gyógyulás útján.
A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján a NotebookLM segített.
Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.
