Ma már sokszor csak órákban mérhető az az idő, amely egy szoftverhiba nyilvánosságra kerülése és aktív kihasználása között eltelik. Öt éve ehhez még hetek, hónapok kellettek. A gyorsulás motorja a mesterséges intelligencia, amely megtalálja a sérülékenységet, és elkészíti hozzá a támadás módszerét is.
Elsőként ezt emelte ki a „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast legutóbbi adásában Kovács Zoltán kiberbiztonsági szakértő. A szakember szerint a zero-day, vagyis még a gyártó előtt is ismeretlen sérülékenységekből 2010-ben egész évben talán tíz-tizennégy darabot használtak ki, és ez mindig csak később derült ki. Tavaly vagy tavalyelőtt viszont már ezres nagyságrendről beszélhettünk, ami azt mutatja, „hogy kicsit elszaladt ilyen szempontból a ló” – fogalmazott a műsorban Kovács Zoltán, vagy ahogy sokan ismerik, Kovács 4 Zoli.
Amit a hibavadászok sem vettek észre
A közelmúltban világszerte számos weboldal, alkalmazás leállítását tette szükségessé – így a hazai magyarorszag.hu oldalét is – egy, a PHP-alapú rendszerekben évek óta lappangó hiba, amelyet szintén mesterséges intelligencia talált meg. A szakértő szerint a mai webszolgáltatások mintegy 70 százaléka PHP-alapú. A sérülékenységek felkutatásáért komoly pénz jár – egy okostelefonos rendszer hibájáért akár hat-hét számjegyű dolláros összeg -, mégsem bukkant rá egyetlen emberi hibavadász sem.
„Gyakorlatilag itt most kimondhatjuk, hogy ezen a nagyon szűk területen felülmúlta már az AI az emberi elmét” – fogalmazott. Mérföldkőnek az Anthropic Claude Mythos nevű modelljét nevezte, amely évtizedek óta rejtőző hibák sorát tárta fel, és amely után szerinte már „poszt-Mythos érában” élünk.
Elveszett a magyar nyelv pajzsa
Az átverős üzenetek terén is romlott a helyzet. „Sokáig a magyar nyelv védelme volt itt a pajzs nálunk”, a magyartalan vagy angol nyelvű leveleket könnyű volt kiszúrni, ma viszont a csalók egyszerre sok nyelven, profi minőségben gyártják az e-maileket, SMS-eket, Viber-üzeneteket. A célzott támadások is megjelentek: egy általa látott esetben a LinkedIn-profil adataiból egy egykori egyetemi rendezvényre szóló, gyanún felül álló meghívót készítettek az áldozatnak.
Saját vállalatánál, ahol világszerte 80 ezren dolgoznak, évente három-négy előre be nem jelentett tesztet tartanak, és mindig akad, aki rossz helyre kattint. „Úgyhogy itt nincsenek jó híreim” – tette hozzá, majd elismerte, tart attól, hogy egyszer ő is bedől valaminek, mert „egyszerűen emberek vagyunk”.
A támadó Lego-elemek helyett improvizál
A támadók oldalán az AI a rejtőzködést is segíti. A szakma már lefülelt egy kiberkémkedési kampányt, amely minden rétegében AI-t használt. A korábbi, előre gyártott „Lego-elemek” helyett a bejuttatott program az adott környezetben szétnéz, és ahhoz igazítja a következő lépést. „Elég ahhoz egy-két ember, hogy egy hatalmas támadó infrastruktúrát tudjon üzemeltetni” – mondta. Az AI által írt kártékony kód ráadásul minden támadásnál kicsit másképp néz ki, így kicsúszik az ismert mintákat kereső védelmek alól.
A védekezésben a régi, mintegy harmincéves elvet, a többrétegű, „hagymahéjszerű” védelmet tartja kulcsnak. Ha ehhez tartjuk magunkat, „majdhogynem mindegy”, hány tokent égetett el a túloldal. Ugyanakkor a hagyományos módszerek, például a rendszerfrissítések, nem tudják követni az órák alatt élesített támadásokat.
Nincs öntudatuk
Az „elszabadult AI” történeteket a szakértő a földre rángatná. Az Anthropicnál történt esetben egy támadásra tanított ügynök a hiányos elzárás miatt kijutott az internetre, és fertőzött programkönyvtárat töltött fel, amihez még e-mail-címet, telefonszámot és pénzt is próbált szerezni.
Elmondása szerint tizenöt letöltés történt, és az ügynök mindegyik helyre bejutott az első órában. A felelősség szerinte egyértelműen az emberé. „Hogyha valaki megnyomja a gombot, hogy csináld ezt te AI, az veszélyes, de az, hogy magától csináljon bármit, az úgy általában még szerencsére nem mondható el.” A „mind meghalunk” típusú nyilatkozatokkal is óvatosan bánna, mert az AI-cégeknek ezek „árfolyamnövelő történetek”.
Legalább ekkora, vagy még nagyobb veszélynek tartja a dezinformációt. Az orosz Pravda Network 2025-ben 286 híroldalnak látszó domaint regisztrált, és 49 nyelven 6,3 millió cikket gyártott, hogy a nyelvi modellek ezekből tanulva visszamondják a kívánt narratívát. Ez szerinte „legalább annyira veszélyes, mint az, hogy az elszabadult ügynökök SIM-kártyát fognak-e venni, vagy nem”.
A szakértő három tanácsa: állítsunk be többfaktoros azonosítást a kritikus alkalmazásokhoz és az e-mail-fiókhoz, bánjunk csínján az adatainkkal a nyilvános AI-szolgáltatásokban, otthon pedig használjuk az ingyenes OpenDNS-t, amely egy ötperces routerbeállítással sok átverős oldal megnyitását eleve megakadályozza.
A cikk szerzője, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján Claude segített, a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője
Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.
