A mesterséges intelligencia(AI) már nem csak a chatbotok és képgenerátorok világa: csendben beköltözött a mobilhálózatok működésébe is. Miközben a felhasználók még alig érzékelik, a szolgáltatók már AI-val optimalizálják a hálózatokat, tervezik a kapacitást és készülnek egy olyan jövőre, ahol az adatforgalom robbanásszerűen nő. De vajon készen áll erre a társadalom és a szabályozás?
Hogyan jelenik meg a mobiltelefóniában a mesterséges intelligencia, mire használják és mekkora adatmennyiséggel jár az, hogy – mi fogyasztók – egyre többet használjuk az AI modelleket a mobiljainkon is, innen indult a MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról legutóbbi adásában a műsorvezető beszélgetése Kőrösi Gáborral, a Yettel szabályozási és kormányzati kapcsolatok igazgatójával. aki a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács alelnöke, valamint az IVSZ elnökségi tagja, telekommunikációs tagozatvezetője.
A beszélgetés elején Kőrösi Gábor felhívta a figyelmet a közösségi média és az AI használat közötti analógiára, vagyis arra, hogy mindkét technológia esetében elmulasztottuk a felkészülést, a társadalom felkészítését. hogy mire lehet és mire nem lehet használni, avagy mikor lehet ilyen eszközöket a gyerekek kezébe adni, ahogyan arra a MI és más adásaiban néhány hete Tari Annamária, vagy Horváth Péter is kitért.
Kőrösi Gábor az AI kapcsán is azt érzi, hogy komoly késésben vagyunk, társadalmi egyezségeket kellene kötni arról, hogy mi az a minimum és mi az a társadalmi maximum ahová el szeretnénk menni, mert ahogy fogalmazott „ez a közösségi médiánál is nagyobb veszélyeket hordoz”.
Mint mondta, a mesterséges intelligencia természetesen jelen van már a szolgáltatók működésében is, ahol az AI alkalmazása nem csupán divat, hanem a hatékonyság záloga is. Az operátorok használják már hálózatoptimalizálásra, frekvenciatervezésre és hiba-elhárításra, sőt, az infrastruktúra-szolgáltatók az eszközök életciklusának meghatározásához is igénybe veszik.
A jövő egyik ígéretes iránya lehet szerinte a személyre szabott ajánlatok rendszere: az AI képes lehetne évek forgalmi adatait ciklikusan elemezni, és így sokkal pontosabb és kedvezőbb csomagokat kínálhatnának a szolgáltatók a fogyasztóknak, mint a jelenlegi, emberi erőforrásra épülő megoldásokkal.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy jelenleg még az mobil adatforgalmon belül a felhasználók AI-vel való interakciói még csak kis súllyal jelennek meg, de ennek az aránya a jövőben drasztikusan emelkedni fog.
Gazdasági súly és a szabályozási környezet
A beszélgetés során Kőrösi Gábor emlékeztetett rá, hogy az IKT szektor, beleértve a távközlést is, a magyar gazdaság egyik tartóoszlopa, ugyanakkor a szektor fejlődését az elmúlt évtizedek adópolitikája nem segítette.
Emlékeztett a 2010-es krízisadóra, majd az azt követő távközlési adóra és kábeladóra, valamint a távközlési pótadóra, amelyek jelentős forrásokat vontak el a fejlesztésektől.
Meglátása szerint, bár a fix hálózatok (optika) terén Magyarország az uniós támogatásoknak köszönhetően az európai élvonalba került, az 5G mutatók, főként a lefedettség tekintetében elmaradás tapasztalható, amit közvetlenül a szektorra rótt extra pénzügyi terhekkel magyarázott.
A 3G alkonya és az 5G valósága
A technológiai generációváltás kapcsán Kőrösi Gábor kiemelte, hogy példaértékű történet volt a 3G kivezetése, amelyre a Hírközlési Hatóság szakmai irányításával került sor a fogyasztóknak a készülékek cseréjéhez nyújtott támogatás mellett.
Mint mondta, a 2G kivezetése nehezebb feladat, különösen figyelemmel az azokon a hálózatokon üzemelő M2M eszközök, pénztárgépek számára. Rémutatott arra, hogy ez a folyamat is elkezdődött, hiszen 2026. január 20-ától a Telekom fokozatosan áttereli ügyfeleinek 2G forgalmát a Yettel országos rádiós hozzáférési hálózatára.
A szigetszerű átállás rendkívül sok tapasztalattal jár, anélkül, hogy különösebb terhet róna a fogyasztókra. A 2G technológia hazai kivezetése azonban egy hosszú folyamat, amely a 2030-as években zárulhat le.
A magyar mobil hálózatok éz az 5G kapcsán hangsúlyozta, hogy azok Európa élvonalába tartoznak, a közelgő 6G-vel kapcsolatban pedig azt mondta, hogy általában a „páros” generációk szoktak igazán sikeressé válni, de valójában az ügyfélélmény a fontos. A 6G esetében pedig az lehet a nagy kérdés, technológiai és szabályozási szempontból is, hogy a mobilhálózatok versenyeznek-e az optikai hálózatokkal, helyettesítheti-e azt, ahogy már ma is teszi a Yettel „OtthonNet” szolgáltatása.
Infrastruktúra-megosztás és globális verseny
A jelen és a jövő egyik legfontosabb trendje a hálózati infrastruktúra szétválasztása a szolgáltatástól. Kőrösi Gábor elmondta, hogy a toronycégek (mint a Cetin, a Vantage vagy a 2Connect) megjelenése és a szolgáltatók közötti frekvenciamegosztás (például a Yettel és a Telekom között) a költséghatékony üzemeltetés alapja.
A versenybe pedig bekapcsolódnak, illetve már bekapcsolódtak az OTT szolgáltatók, a hangforgalomba a üzenetküldő applikációk, és immár jelen vannak olyan szolgáltatók, mint a Starlink, vagy a fair használatot nem mindig szem előtt tartó eSIM szolgáltatók.
Kőrösi a beszélgetés során hangsúlyozta, hogy a szektor sikeréhez, az európai élvonalbeli pozíció megőrzéséhez elengedhetetlenül szükséges a támogató szabályozási környezet, az új dedikált minisztérium létrejöttét pedig olyan pozitív lépésnek értékelte, amely tovább segítheti a hazai távközlés fejlődését.
A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője
Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.
