A zeneipar és a mesterséges intelligencia kapcsolata finoman szólva is konfliktusos, hiszen miközben az AI még a professzionális zenészek számára is hasznos segítőtárs lehet a zeneszerzéstől a hangszerelésen, az ajánlórendszereken át egészen a produkciós munkáig, addig komoly vitákat vált ki a szerzői jogok, az előadók hangjának utánzása és az alkotói érték kérdése miatt. A MI és más adásaiban többször előkerült már a téma, de most először, hogy a műsor vendége egyszemélyben sikeres zenész, énekesnő és AI-szakjogász.
Völgyesi Gabriella évtizedek óta a Unique együttes énekesnője, a közelmúltban pedig jogi diplomája mellett a mesterséges intelligencia és technológiai jog területén szerzett szakjogászi képesítést. A „Mi és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” adásában a kihívásokról, a szerzők helyzetéről, a képernyőfüggőség és a deepfake videók veszélyeiről is beszélgettünk, miközben az is kiderült: a Unique alkotói folyamataiba is beférkőzött az algoritmus.
Ellopták a szerzők műveit?
A beszélgetőtárs felhívta a figyelmet arra a jogi és etikai visszásságra, amely az AI modellek be-, vagy feltanítását kísérte. Ahogy fogalmazott, a technológiai óriáscégek a modelljeiket engedély nélkül, a digitálisan elérhető szerzői művek felhasználásával tréningezték: „gyakorlatilag el lett lopva a digitálisan elérhető összes szerzői mű, ami elérhető volt, miközben erre az alkotók nem adtak engedélyt, és semmilyen anyagi kompenzációt nem kaptak”.
Ennek a következményei pedig már most is érezhetők a piacon, hiszen a gép által generált tartalmak elkezdték kiszorítani a valódi szerzők alkotásait a funkcionális zene területén. Az éttermekben, liftekben, hotelekben és a reklámokban egyre gyakrabban az AI által másodpercek alatt, ingyenesen generált zenék szólnak.
Egy idei iparági tanulmány szerint a zenei alkotók bevételeinek 24%-át fogja felemészteni vagy kiváltani a generatív AI és ez a következő években mintegy 22 milliárd euró kiesést jelent az iparági szereplőknek. Mindeközben a zenei streaming platformokon megjelenő új dalok 44%-a (mintegy napi 75 ezer szám) már mesterséges intelligencia által generált tartalom.
Ahogy Völgyesi Gabriella a MI és másban élesen megfogalmazta „… nem akarok vulgáris lenni, de hát ez minimum szemétség és minimum társadalmi igazságtalanság”. Úgy véli, ha ez a tendencia folytatódik, a zeneszerzők a dinoszauruszok sorsára juthatnak, és a folyamat végül oda vezet, hogy új emberi input hiányában idővel az AI által generált tartalmak minősége is drasztikusan romlani fog.
Mégis AI írja a következő Unique-slágert?
Mindennek ellenére, a szakember elmondta, a magánemberként és zenészként ők maguk sem tudják, és nem is akarják teljesen kikerülni a technológiát. Sőt, elárulta, hogy a Unique zeneszerzője, Kovacsics Ádám is használja a Suno AI nevű alkalmazást. Bár sok zenésznek fenntartásai vannak ezzel kapcsolatban, náluk éppen ez a technológia segített átlendülni egy alkotói holtponton: egy olyan dalon dolgoztak vele, amely már öt-nyolc éve a fiókban hevert. A gép által generált ötletek kibillentették Ádámot a megakadásból, így a következő Unique-dal elkészítésében már az AI is segédkezett.
Ez a helyzet persze felveti a kérdést: vajon ki lesz a dal szerzője? Az énekesnő szerint az emberi kontroll a kulcs; az AI jogilag önmaga nem lehet szerző, de ha egy ember mindent kiszervez a gépnek, könnyen elveszítheti a kapcsolatot a saját szerzeményével.
Az AI szórakoztató funkcióját ráadásul már be is építették a munkájukba: a zenei élményprogramjaikon a közönséggel – családokkal, gyerekekkel – közösen generálnak dalokat a gép segítségével. A résztvevők bedobják a történeteiket, az AI pedig dalt ír belőle, ami Völgyesi szerint mindig az ilyen események fénypontja.
„Sárkány vagyok ezen a téren” – a képernyőfüggőség és a deepfake veszélyei
A szakember nemcsak a zeneipar, hanem a családok egészére nézve is látja a technológia sötét oldalát. A mesterséges intelligenciával turbózott, végtelen dopamint kínáló képernyők rendkívül addiktívak a fiatalok számára. „én sárkány vagyok ezen a téren…” – mondta az énekesnő a családi szabályaikról beszélve. Igyekszik szigorú kereteket szabni otthon, például a vacsoraasztalnál egyáltalán nincs helyük a mobiltelefonoknak, hogy megóvja a gyerekeket a sekélyesedő figyelemtől és a lehetséges agressziótól.
Legalább ennyire aggasztónak tartja a roppant veszélyes „deepfake” technológia terjedését. Bár a deepfake hazánkban egyelőre nem önálló büntetőjogi tényállás (csak ha például becsületsértést is megvalósít), brutálisan rombolja a társadalmi bizalmat. Úgy véli, az internetes tartalmakkal szemben a jövőben egyre nagyobb lesz a „bizalmi deficit”, az embereket könnyebb lesz becsapni, ezért elengedhetetlen a folyamatos edukáció.
Az élő zene varázsát továbbra sem veheti el a gép
Minden technológiai újítás ellenére van valami, amit a gép sosem fog tudni pótolni: a személyes jelenlétet. Völgyesi Gabi hisz abban, hogy a mesterséges intelligencia korában az élő előadóművészet fel fog értékelődni, egyszerűen azért, mert „az ember az emberhez akar kapcsolódni”. A koncerteken a közönség a hús-vér előadókkal szeretne energiát cserélni, ezt az élményt pedig semmilyen algoritmus nem tudja reprodukálni. Ennek az emberi kapcsolódásnak a jegyében a Unique is gőzerővel készül a következő nagy dobására: szeptember 25-én Budapesten adnak nagyszabású koncertet. Az AI szakjogász-énekesnő a beszélgetés végén viccesen, de határozottan megnyugtatott mindenkit: „ott biztosan nem az én digitális avatárom lesz jelen, hanem én személy szerint.”
A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján a NotebookLM segített.
Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.
