A mesterséges intelligencia (AI) körüli jelenlegi piaci zajt leginkább a szélsőségek jellemzik: a „mindent megoldó csodafegyver” ígérete feszül össze a technológiai szkepticizmussal. A szalagcímek azt sugallják, hogy aki nem ugrik fejest az AI-ba, az elbukik, miközben a vállalati valóságban a döntéshozók vágyai és a technológiai realitás között tátongó szakadék egyre mélyül – állítja a MI és más legfrissebb epizódjában Herbály István, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Innovációs Szakmai Bizottságának elnöke.
Ez a szakadék – véleménye szerint – nemcsak frusztrációt szül, hanem súlyos üzleti kockázatokat is hordoz, ha a cégvezetés nem alakít ki józan, szakmai alapokon nyugvó szemléletmódot.
Herbály István, mérnökinformatikusi és programozó matematikusi hátterével már 1998-ban, a neurális hálózatok dominanciája előtti korszakban is AI-rendszerekkel foglalkozott. Tapasztalata szerint a legnagyobb hiba, ha „csillagrombolóként” tekintünk a mesterséges intelligenciára, egy olyan futurisztikus entitásként, amely egyetlen gombnyomásra megoldja a cég összes strukturális baját. Ehelyett szerinte célzott „problémasimításra” van szükség.
„A vágy meg a valóság jelenleg nagyon messze van egymástól. A valóság gyakran pofonüti a projekteket” – figyelmeztet a szakember, aki az MKIK „Digitális Ébresztő” programján keresztül már több mint 70 rendezvényen, 3000-nél is több hazai céget ért el kollégáival. A siker ugyanis nem a szoftvervásárlásnál, hanem az alapvető digitalizációnál kezdődik.
A „kockás füzet” realitása és a stratégiai vakság
A digitalizációs érettség és az AI-képesség között közvetlen korreláció van: a strukturált adat a modern ipar, gazdaság üzemanyaga. Adat nélkül az AI csak egy üres váz. Herbály István tételmondata szerint: „a kockás füzetben nem fut a ChatGPT.” Másképpen, az analóg folyamatnál leragadó cégek, kkv-k esetében hiányzik az az adathalmaz, amelyre bármilyen algoritmus építkezhetne.
Bár lakossági szinten a magyarok fogékonyak az újra, a vállalati szektorban drasztikus a lemaradásunk. Míg a lakossági AI-használat szintje az uniós átlagnak felel meg, addig a céges használat messze elmarad attól, ha nem vesszük figyelembe azt, hogy sokan titokban használják munkahelyi célokra is a privát AI hozzáférésüket.
Ez a lemaradás részben a „pályázati csapda” következménye. Ahogy Herbály fogalmaz, sok cégvezető stratégiai hibát követ el azzal, hogy kizárólag külső forrás, támogatás esetén hajlandó fejleszteni.
Amikor nincsenek pályázatok, a digitalizáció megáll, miközben a versenytársak saját forrásból invesztálnak. Aki két, három évet vár a „szabad szemmel látható” támogatásra, az behozhatatlan versenyhátrányt konzervál.
Ipar 4.0 a gyakorlatban: Tanulható hibák és objektív fókusz
A mesterséges intelligencia ott hoz valódi áttörést, ahol a hagyományos algoritmusok vagy az emberi figyelem elbukik. Herbály több példát is felsorolt a beszélgetésben.
1. Cementgyári munkavédelem: itt nem drága hardverekre van szükség, az AI-t a meglévő kamerarendszerre integrálják. A rendszer vizuálisan azonosítja, ha valaki védőfelszerelés (sisak, mellény) nélkül lép be egy veszélyes zónába, és azonnal riaszt. Ez nem megfigyelés, hanem életmentő hatékonyság.
2. Cserépgyári minőségellenőrzés: ez a projekt a technológia váltás lényegére világít rá. A hagyományos rendszerek „mesterdarabhoz” hasonlítják a terméket, de a természetes alapanyagú cserépnél minden darab kicsit más. Az AI-nak nem a tökéletest, hanem magát a hibát (repedés, anyaghiány) tanították meg. Az algoritmus így a textúrától függetlenül felismeri a sérülést, amit egy fix kódú szoftver sosem tudna.
3. Autóipari röntgenkép-elemzés: a gyártósoron a 100%-os fókusz elvárás, de az emberi figyelem óhatatlanul fárad. Az AI kiiktatja a szubjektivitást, ahol az egyik ellenőr még átengedi a darabot, a másik már nem. Az AI objektív, fáradhatatlan és 100%-os koncentrációval dolgozik.
A munkahelyek elvesztésével kapcsolatos félelmekre Herbály az ATM-analógiát hozza: a bankautomaták megjelenésekor is mindenki a banki dolgozók tömeges munkanélküliségétől tartott. Ehelyett ma is sok ember dolgozik a bankszektorban, csak éppen a repetitív pénzszámolás helyett magasabb hozzáadott értékű tanácsadói munkát végeznek.
Shadow AI: A láthatatlan „NDA-gyilkos”
A legnagyobb fenyegetés jelenleg nem a mesterséges intelligencia léte, hanem az ellenőrizetlen használata, az úgynevezett Shadow AI. Miközben sok vezető azt hiszi, a cégénél nincs AI, a dolgozók fele titokban már használja az ingyenes eszközöket.
Ez a jelenség egyfajta „NDA-gyilkos”: amikor egy munkavállaló feltölt egy bizalmas, titoktartási szerződés alá eső dokumentumot vagy ügyféladatot egy ingyenes nyelvi modellbe, a cég azonnal elveszíti az uralmat az információ felett.
A „vezetői vakság” súlyosságát jelzi a hallucináció veszélye is. Herbály István példája szerint a ChatGPT magabiztosan generált egy térképet, amelyen Szigetvár a Duna partján feküdt. Mint mondta, ezt könnyű észrevenni, ha az ember ismeri az otthonát, de nyilván egy külföldi város „áthelyezése” már nem lenne ennyire könnyen kiszűrhető. Épen ezért alaptudás és kritikai szemlélet nélkül, csak az AI alapján nem lehet üzleti döntéseket hozni.
Cselekvési terv öt pontban
Herbály István a „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” beszélgetés során felvázolt egy ötpontos AI-bevezetési cselekvési tervet:.
1. Pontos problémaazonosítás: ne „AI-t akarjunk venni”, hanem keressük meg a cég legégetőbb szűk keresztmetszeteit (monotonitás, magas hibaarány).
2. Megbízható, auditált beszállító: kerüljük a mindent megígérő cégeket. Az MKIK minősített beszállítói adatbázisában csak ellenőrzött árazású és technológiai szintű partnerek szerepelnek.
3. Közösségi tanulás: a kamara Baranya megyei elnökeként az MKIK pécsi AI klubját hozta fel példaként, ahol résztvevők rendszeresen megosztják tapasztalataikat, bemutatják a jó példákat mutatnak be – és a más cégeknél már működő jó gyakorlatok átvétele a legolcsóbb innováció.
4. Céges infrastruktúra biztosítása: a „sufnituning” helyett a cég biztosítson a dolgozóknak fizetős hozzáféréseket, biztonságos és zárt eszközöket, így a Shadow AI kockázata kiiktatható.
5. Forráskutatás és tudatosság: használjuk a különféle DIMOP és GINOP pályázatokat a fejlesztés támogatására, de ne ezek határozzák meg a cég fejlődési irányát. A technológia önmagában nem váltja meg a világot: az MI egy jó marketingesből jobb marketingest csinál, de az átlagosból sosem farag zsenit.
A cikk szerzője, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján a NotebookLM segített, a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője
Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.
