A fejlesztés célja, hogy a korábban különálló rendszerek helyett egységesebb, valós idejű adatokra épülő működés jöjjön létre. Az új platform támogatja a költségvetési tervezést, az adóigazgatást és a humánerőforrás-menedzsmentet, miközben gyorsabb és átláthatóbb döntéshozatalt tesz lehetővé.

A leglátványosabb eredmény az adóügyekben született

A madridi önkormányzat az elmúlt években fokozatosan építette fel az új rendszert. Az egyik leglátványosabb eredmény az adóügyi területen jelentkezett, ahol az egységes adatkezelésnek és a megtisztított törzsadatoknak köszönhetően jelentősen javult a működési hatékonyság.

Carlos Lacerda, az SAP dél-európai régiójának vezetője szerint a technológia ma már stratégiai eszköz a közigazgatás számára. Úgy véli, a korszerű digitális megoldások egyszerűsíthetik a folyamatokat, összekapcsolhatják az információkat, és valós idejű adatokkal támogathatják a döntéshozatalt.

A madridi projektnek magyar vonatkozása is van. Hidvégi Péter, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója szerint a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a közigazgatási digitalizáció kézzelfogható eredményeket hozhat mind a hivatalok működésében, mind az állampolgárok ügyintézési élményében. Hozzátette: a változó intézményi környezet új lehetőségeket teremthet az önkormányzati digitalizáció további fejlesztésére Magyarországon is.

A szakértők szerint a jövő egyik fontos kérdése lehet, hogy a hazai önkormányzatok miként tudják a jelenleg több rendszer között megosztott pénzügyi és adóügyi folyamatokat egységesebb digitális alapokra helyezni. Madrid példája azt mutatja, hogy az adatvezérelt működés nemcsak hatékonyabb ügyintézést, hanem megalapozottabb döntéseket is eredményezhet.

The post Mit tanulhatnak a magyar önkormányzatok Madrid digitális átalakulásából? appeared first on digitrendi.hu.

A Széchenyi 2020 program keretében megvalósult uniós finanszírozású projektek (GINOP-3.4.2-VEKOP-15-2016-00001, GINOP-3.4.3-VEKOP-15-2016-00001, GINOP-3.4.5-VEKOP-16-2017-00001) révén egy alacsonyabb üzemeltetési költséggel működő kormányzati célú távközlési hálózat jött létre.

A Nemzeti Távközlési Gerinchálózatra(NTG) kötött intézményi végpontok száma már meghaladja a 3300-at, ezzel párhuzamosan pedig 28 új távközlési csomópont is kiépült az országban. Az új végpontok legalább 30 Mbps, vagy annál nagyobb sávszélességű internet kapcsolattal rendelkeznek.

Ezzel már hatékonyabban nyújthatók az e-közigazgatási szolgáltatások, az IT-biztonsági kockázatok csökkenése mellett pedig számottevően nőtt az üzembiztonság.

A NISZ konzorciumvezetőként azért felelt, hogy az NTG-t igénybe vevő állami és önkormányzati intézményeknél is mielőbb érzékelhetők legyenek az eredmények. Az MVM NET feladatai közé tartozott a műszaki tervek elkészítése, kivitelezése, továbbá az infrastruktúrához szükséges berendezések,a gerinchálózati, és a végponti távközlési eszközök beszerzése és telepítése. A KIFÜ a projektekben minőségbiztosítóként vett részt, feladata többek között a megvalósult hálózati csomópontok műszaki megfelelősségi vizsgálatára terjedt ki.

A fejlesztéseket az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint a magyar költségvetés finanszírozta a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, illetve a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében, összesen 11,872 milliárd forint értékben.

The post Hatékonyabb lehet az e-közigazgatás a távközlési gerinchálózat továbbfejlesztésével appeared first on digitrendi.hu.

A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) vezette konzorcium 1,19 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatású „Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások (SZEÜSZ)” projektjének továbbfejlesztése december 31-vel zárul – jelentették be a projektzáró tájékoztatón.

Az egységes online ügyintézési környezet megkönnyíti a hivatalos ügyek intézését mind az állampolgárok, vállalkozások, valamint az ügyintézők számára. A SZEÜSZ-rendszer egymással is együttműködő, a háttérben észrevétlenül működő online funkcióit minden elektronikus ügy intézése során igénybe veszik az ügyfelek és a rendszerhez csatlakozott intézmények.

A rendszer bizonyos elemeivel közvetlenül nem találkozunk az elektronikus azonosítás, meghatalmazás, fizetés, kézbesítés, vagy aláírás során, de ezek is hozzájárulnak az e-közigazgatási szolgáltatások biztonságos, rugalmas igénybevételéhez.

A rendszerben jogszabályoknak és a nemzetközi szabványoknak megfelelően szabályozott e-ügyintézési szolgáltatások építőkockákként biztosítják a csatlakozott szervezetek számára, hogy gyorsan és költséghatékonyan alakítsák ki az elektronikus közszolgáltatásaikat. Ezeket a részelemeket a csatlakozott intézményeknek elegendő csak beilleszteniük a saját elektronikus folyamataikba.

A projektben a szakemberek a korábban létrehozott elemeket fejlesztették tovább – beleértve a Részleges Kódú Telefonos Azonosítást, a Rendelkezési Nyilvántartást, az Összerendelési Nyilvántartást, az Időszaki Értesítési Szolgáltatást és az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszert. Olyan kiegészítő elemeket hoztak még létre, amelyek megteremtik például a SZEÜSZ rendszerhez csatlakozás elektronikus módját is.

A fejlesztést az Európai Szociális Alap, valamint Magyarország költségvetése. A projektet a konzorciumvezető NISZ Zrt. az IdomSoft Informatikai Zrt-vel, a KOPINT-DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft-vel és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel közösen valósította meg.

The post Még több hivatalos ügyet intézhetünk elektronikusan appeared first on digitrendi.hu.

Az e-közigazgatási rendszereket működtető NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. anonim módon kitölthető kérdőíve, amelyben a válaszokat csak összesítve elemzik az egy éve megújult e-ügyintézési portálon érhető el. Eredményeit a portál továbbfejlesztése, illetve a felületen elérhető információk és a hivatali ügyekhez kapcsolódó szolgáltatások bővítéséhez kívánja felhasználni az állami szolgáltató.

Egyre többen veszik igénybe a szolgáltatásokat

Az e-közigazgatás megteremtése ma már világszerte elvárás, az igény pedig a világjárvány kitörése óta nálunk is egyre gyorsul. A szolgáltató közleménye szerint ez már látszik a magyarorszag.hu oldal látogatottsági szintjén is, ami tavaly már elérte a 50 milliót, ez ötszöröse az egy évvel korábbi mutatónak. A felületen elérhető szolgáltatásokat is egyre többen veszik igénybe, míg 2019-ben mintegy 4 millió ügyet indítottak az oldalon, addig 2020-ban ez a szám már elérte a 13 milliót.

A központi elektronikus ügyintézési portálhoz, az indulás óta már 132 szervezet csatlakozott, köztük számos hivatal mellett 12 közüzemi szolgáltató ügyei is elérhetők. A ma már átlagosan havi 5 millió látogatót számláló magyarorszag.hu-n jelenleg közel 1900 különböző ügytípus várja a felhasználókat, melyek közül több mint 1500 elektronikusan is elintézhető.

Ez utóbbi ügyek közül 289-hez tartozik közvetlenül kitölthető, úgynevezett iFORM űrlap, 9-hez pedig olyan alkalmazás, amely ugyancsak lehetővé teszi a felületen az adott ügy azonnali indítását.

Egyre többen veszik igénybe a szolgáltatásokat

A portál felhasználói szabadon választhatnak az eszközök között is, ami lehet asztali számítógép, laptopon vagy egyéb mobileszköz. A 2020 második felében elindított online lakcímbejelentés szolgáltatást tavaly novemberben már átlagosan 6 ezren, decemberben több mint 20 ezren, 2021 januárjában pedig már több mint 27 ezren vették igénybe.

A legnépszerűbb e-ügyintézési szolgáltatások (2020):

1. Adatigénylés a Jármű Szolgáltatási Platformon
2. eBEV szolgáltatások
3. Időpontfoglalás kormányablakba, okmányirodába
4. Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT)
5. Ingatlankereső online földhivatali szolgáltatás – tulajdoni lap lekérdezés

The post Online konzultáció e-ügyintézési szokásainkról appeared first on digitrendi.hu.

Február végén újult meg a magyarorszag.hu, részben a közérthetőség és az áttekinthetőség javítása érdekében, részben pedig azért, hogy az e-közigazgatási szolgáltatások már mobileszközről is könnyen elérhetőek legyenek.

A lakóhelyet, a tartózkodási helyet, valamint az ezekben bekövetkezett változást kizárólagos tulajdonosként vagy haszonélvezőként, illetve a „szállásadó(k)” hozzájárulásával lehet online bejelenteni.

Ha a bejelentésre nem szállásadóként kerül sor, a lakás használatára vonatkozó jogosultság igazolására alkalmas nyilatkozatot, vagy okiratot (például a bérleti szerződést) kell csatolni a kérelemhez. Fontos, hogy csak érvényes (a központi címnyilvántartásban szereplő) címet lehet bejelenteni – áll az e-közigazgatási rendszerekért felelős Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató(NISZ) Zrt. közleményében.

E-személyik cseréje adatvédelmi korlátokkal

Az e-személyi igazolvány – annak érvényességi idején belül akár több alkalommal is – a korábbi okmánnyal közel megegyező adattartalommal pótolható. Az elveszett, ellopott igazolvány online pótlását azok kérhetik:

• akiknek az új típusú igazolványa még nem tartalmaz chipet, ilyenek a határidő nélküli okmányok,
• vagy akiknek az okmány chipje nem tartalmazza az ujjnyomatát,
• továbbá azok, akik korábban hozzájárultak az ujjnyomatuk személyiadat- és lakcímnyilvántartásban történő tárolásához.

Fontos, hogy a korábbi okmányhoz rendelt funkciók és szolgáltatások (e-aláírás és időbélyegzés szolgáltatás, vészhelyzet esetén értesítendő személy(ek) telefonszáma) – a pótlást követően – nem lesznek automatikusan elérhetőek.

Az adatvédelmi előírások miatt ezeknek a funkcióknak a visszaállítása az új okmányon csak személyesen intézhető. A vészhelyzet esetén értesítendő telefonszám(ok) utólagos bejelentésére ugyanakkor a magyarorszag.hu oldalon – kártyaolvasó eszköz segítségével – elektronikus úton is van mód. A pótlás ellopott okmány esetén, valamint 18. életév alatt évente egy alkalommal ingyenes.

A járvány az online térbe terelte a közigazgatási ügyeket is

A pandémiás időszakban a magyarorszag.hu portál jelentős forgalomnövekedést generált. Március óta a havi látogatások száma átlagosan meghaladja az 5 milliót. A portálon már 920 ügy intézhető elektronikusan, amelyek közül 160 ügyhöz tartozik közvetlenül a felületen kitölthető űrlap.

Lehetőségünk van többek között fogyasztóvédelmi panasz benyújtására és kincstári értékpapír számla nyitására. A tavaszi veszélyhelyzet kihirdetése óta pedig az Ügyfélkapuhoz szükséges elfelejtett

Megnőtt az időpontfoglaláshoz,a gépjárművek ideiglenes forgalomból kivonásához, az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetéséhez kapcsolódó ügyintézések száma, valamint az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér használata.

Egyre népszerűbb az e-papír szolgáltatás

Az ily módon indított ügyek száma négyszeresére emelkedett a korábbi időszakhoz képest, legyen szó szociális ügyekről, családtámogatási feladatokról, vagy egészségügyi problémákról.

Az összes dokumentumfeltöltés is növekvő tendenciát mutat. Nemcsak a magánszemélyek, a vállalkozások is egyre nagyobb arányban használják az e-Papír szolgáltatást. A januári beküldésekhez képest júliusban 71 százalékkal növekedett a Cégkapuról küldött dokumentumok száma.

A közigazgatási ügyek online intézését nagyban segíti a NISZ azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatása, amelynek segítségével olyan személyek is tudnak elektronikus úton dokumentumot aláírni, akik nem rendelkeznek elektronikus aláírással, de van Ügyfélkapu regisztrációjuk.

Az egy évvel korábbi havi átlag 760 ezer hitelesítéshez képest 2020. márciusában 1,2 millió dokumentumhitelesítés történt, ez pedig a tavalyi év csúcs hónapjához képest is 30 százalékos növekedés.

The post Online is pótoltathatjuk okmányainkat és bejelenthetjük lakcímünk változását appeared first on digitrendi.hu.

A magyarorszag.hu február végétől érhető el legújabb változatában, amivel a közérthetőség és az áttekinthetőbb oldalszerkezet mellett cél volt az is, hogy az e-közigazgatási szolgáltatások már mobileszközről is könnyen elérhetőek legyenek.

Egyre jobban automatizált lesz az ügyintézés

Mindenekelőtt egyszerűsíteni akartuk, hogy a használatához ne kelljen pilótavizsga – emelte ki a projektzárón Bancsics Ferenc, a Nemzeti Infokommunikációs(NISZ) Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette, a régi portálon 300-féle ügyet lehetett online módon intézni, az új honlap 900 üggyel kapcsolatban nyújt információkat, ebből már 750 intézhető elektronikusan. (A projekt lebonyolításával az állam a Belügyminisztérium felügyeletével a NISZ-t bízta meg.)

A megújult magyarorszag.hu oldalon az ügyleírások élethelyzetek szerint rendeződnek. A főoldalról elérhetőek a leggyakrabban intézett ügyek, továbbá a folyamatosan fejlesztett, a felhasználói szokások alapján „tanított” kereső is segít a keresett tartalmak mielőbbi megtalálásában.

A fejlesztéssel törekedtek a minél nagyobb fokú automatizáltságra is. Elhangzott, hogy 2020.végéig a különféle eljárás típusok 80 százaléka lesz teljesen automatizált, 2022 végére pedig már a 95 százaléka.

Nem lesz szükség a jövőben az ÁNYK nyomtatványokra

A megújuló felület új ügyintézési lehetőségeket is nyújt. Az eddig offline, saját gépen kitöltött adóhivatali(NAV) Általános Nyomtatványkitöltő(ÁNYK) nyomtatványok helyett most már olyan űrlapok vannak az oldalon, amelyek nem igénylik külön program telepítését, egyszerűen, online kitölthetők a böngészőből, vagy akár mobileszközön is.

Jelenleg mintegy 110 ilyen űrlap érhető el az oldalon. Többek között lehetőség van az első sikeres nyelvvizsga díjának a visszaigénylésére, a KRESZ vizsgadíj támogatás, valamint a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásának igénylésére, de akár fogyasztóvédelmi beadvány is eljuttatható a portálon keresztül.

Új ügyintézési lehetőséget nyújtanak a portál kisebb alkalmazásai. A járműszolgáltatási platform (JSZP) segítségével például alig több mint egy év alatt 13 millió lekérdezést kezdeményeztek a felhasználók.

Több korábban nem létezett, személyre szabható funkcióval is rendelkezik az új oldal. A „Kedvencek” mappába rendezhetőek például a gyakori ügyek, illetve visszakereshetőek a portálon végzett műveletek.

Máig 110 szervezet csatlakozott a portálhoz

Új dolog az is, hogy az elektronikus ügyintézésben résztvevő szervezetek, többek között a NAV, a Magyar Államkincstár és a Belügyminisztérium, maguk készítik és frissítik a tájékoztatókat és az útmutatókat, a felhasználók kérdéseinek és visszajelzéseinek figyelembevételével. Máig 110 szervezet csatlakozott a szolgáltatáshoz.

Az oldalon található tájékoztató tartalmakat bárki megnézheti, az elektronikus ügyindítás és az egyes szolgáltatások használata azonban bejelentkezéshez kötött. A belépés végbemehet ügyfélkapuval, telefonos azonosításra vonatkozó szolgáltatással, vagy e-személyi igazolvánnyal. Az ügyintézések száma már a tesztidőszak alatt látványos növekedésnek indult. Míg 2019 decemberében csaknem 330 ezer ügyet indítottak el a felhasználók, addig idén januárban ez a szám már majdnem 460 ezerre emelkedett.

The post Két és félszer több ügy intézhető a megújult magyarorszag.hu-n appeared first on digitrendi.hu.

Az e-közigazgatásért felelős Belügyminisztérium három éve döntött arról, hogy épüljön ki Magyarországon egy központosított videokonferencia platform. Az újszerű ügyintézés felgyorsítja és olcsóbbá teszi a hivatalos ügyek intézését, mivel megtakarítható lesz az oda-visszautazással járó költség és idő.

Az első szakaszban a bíróságokon, a büntetés-végrehajtási intézetekben, a Miniszterelnökségen, a kormányhivatalokban, a kormányablakokban és a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal épületeiben létesültek videokonferencia helyiségek. Eddig 215 végpontot kötöttek be, ebből 133 alkalmas távmeghallgatásra.

Az év végével záruló hároméves VIKI- projekt közel 3 milliárd forint uniós és hazai költségvetési forrásból valósult meg. A rendszert, amelynek központ vezérlőegysége a Kormányzati Adatközpontban van, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. építette ki és üzemelteti, a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat zárt rendszerén. A projektzáró eseményen elhangzott, hogy ez a jövőben is így marad, az állam nem fogadja el a versenypiaci szolgáltatók erre vonatkozó 4G, vagy bármilyen más platformú ajánlatát.

A videokonferencia rendszert idén július 1. és november 30. között tesztelték élesben. Ennek során  közel 15 ezer hívást bonyolítottak le rajta, bírósági tárgyalások, távmeghallgatások, oktatások formájában.

Videokonferencia végpont épült ki valamennyi büntetés-végrehajtási intézetben is, ami az illetékesek szerint biztonsági szempontból is előnyösebb, továbbá támogatja a fogvatartottak reintegrációját is, azáltal, hogy nem esnek ki sem a munkából, sem az oktatásból.

A kormányzati szervek, valamint a bíróságok és a büntetés-végrehajtási intézetek számára kialakított funkciók között megtaláljuk a közvetített kép- és hanganyagok rögzítését, a védett tanúzás során alkalmazott torzított hangátvitelt, a videokonferencia közvetítést (stream) is.

The post Új megjelenési forma a bíróságokon – jöhetnek a távtanúzók appeared first on digitrendi.hu.