Jelenleg a vállalati adatoknak mindössze egyetlen százalékát használják fel érdemben a mesterséges intelligencia modellek tanítására, miközben a vezetők zöme már most a versenytársak technológiai előnyétől retteg. A háttérben ugyanakkor már javában zajlik egy másik, talán még drasztikusabb átrendeződés is: a ma legbiztonságosabbnak hitt titkosítási eljárásaink hamarosan teljesen értelmezhetetlenné és védtelenné válnak.

A rosszindulatú szereplők már most gyűjtik és virtuális „páncélszekrényekbe” zárják az ellopott, titkosított adatcsomagokat, hogy amint a technológia felskálázódik, azokat feltörhessék. A történelem során először egyszerre két ipari forradalom is zajlik párhuzamosan, mondta Pikéthy Árpád, az IBM Magyarország country managere a MI és más adásában.

A világ sokáig úgy tekintett a kvantumszámítástechnikára, mint egy távoli ígéretre. A helyzet azóta sokat változott, az IBM kvantumszámítógépei ma már kereskedelmi forgalomban kaphatók és egy nyílt felhőszolgáltatáson keresztül diákok, kutatók tízezrei használhatják saját laptopjaikon keresztül – akár ingyenesen is.

Tűt a szénakazalban

De miért van szükségünk kvantumgépekre, ha a hagyományos szuperszámítógépek is egyre erősebbek? A válasz a megközelítésmódban rejlik. „…a kvantumszámítástechnika nem egy még gyorsabb, még jobb autó, hanem ebben az összehasonlításban egy repülőgép…” – mondta Pikéthy Árpád a „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról adásában”.

A két technológia -, ahogy az autó és a repülőgép is – más és más esetekben használatos. A laptop, a PC marad, de vannak olyan komplex természeti és kémiai jelenségek, amelyek leírására a hagyományos, bináris alapú rendszerek egyszerűen alkalmatlanok. A kvantumgépek pontosan ott veszik át az irányítást, ahol a digitális technológia falakba ütközik.

Erre az egyik legszemléletesebb gyakorlati példa a Cleveland Clinic és az IBM orvostudományi projektje, amelyben a fehérjebontásban kulcsszerepet játszó tripszin enzim szimulációját végezték el. Ez egy 12 600 atomból álló rendszer, amelynek a teljes 3D-s leképezése a hagyományos architektúrákkal fizikai képtelenség lett volna. A folyamat során a kvantumgép szimbiózisban dolgozik a szuperszámítógépekkel.

Ha a problémát úgy fogjuk fel, mint a tű keresését a szénakazalban – magyarázza Pikéthy Árpád -, a kvantumgép annyit tesz, hogy elképesztő számítási elveivel kiemel egyetlen maréknyi szénát, megmutatva a tű hozzávetőleges helyét. Ezt a drasztikusan leegyszerűsített, de már értelmezhető méretű matematikai feladatot adja át a szuperszámítógépnek, amely pillanatok alatt elvégzi a hajszálpontos kalkulációt.

Ennek az új metódusnak a hozadéka szinte felfoghatatlan: a gyógyszerkutatások eddig megszokott, 10-15 éves ciklusai radikálisan lerövidülnek, ami a jövőben akár tíz év plusz egészséges élettartamot is jelenthet az emberek számára.

A Pikéthy Árpád egy másik szemléletes példával is érzékeltette, hogy a kvantum milyen komoly áttöréseket hozhat az élet legkülönfélébb területein. A kvantum átalakíthatja például a rádiókban használt mikrofonokat is oly módon, hogy azok képesek legyenek minden oda nem illő hangot, zajt kiszűrni – sokkal hatékonyabban, mint a mai „zajszűrő” megoldások.

Ez pedig lehetővé teszi majd, hogy akár belvárosi, forgalmas és zajos helyen rádióminőségű beszélgetések készülhessenek – miközben megváltást jelenthet a halláskárosultak számára is, hiszen az ilyen technológiával készülő készülékek a jövőben már tényleg csak azt a hangot erősítik fel, amire a használójának szüksége van.

A sikeres AI bevezetés négy pillére

Erre a fejlesztésre egy kicsit még várni kell, de a mesterséges intelligencia, az AI vállalati integrációja elvileg már a napi működés része. A gyakorlatban azonban a cégek jelentős része még a kísérletezés fázisában jár és gyakori a „Shadow AI” használat, vagyis az, hogy a munkatársak egyénileg, kontroll nélkül töltenek fel vállalati adatokat nyílt platformokra, ami komoly biztonsági kockázat, ráadásul érdemi versenyelőnyt sem hoz. Ahhoz, hogy az új technológia a szigetmegoldások helyett valódi üzleti értéket teremtsen, négy szigorú kritériumnak kell teljesülnie – mondja a szakember.

Az első a megbízható, transzparens modell – az IBM a saját Granite modellje esetében például publikálta a tanító adathalmazok pontos forrását, megnyitva azt az open source közösség előtt is.

A második és egyben legkritikusabb elem a saját vállalati adat. Aki nyilvános modellekre támaszkodik, az pontosan ugyanazt a kimenetet kapja, mint a versenytársa; differenciálni kizárólag a zárt rendszerekben strukturált, egyedi adatvagyonnal lehet.

A harmadik pillér a „governance” (a modellek szigorú felügyelete és a jogszabályi megfelelőség), míg a negyedik a precízen meghatározott üzleti felhasználási esetek azonosítása.

Ha ez a négy feltétel összeáll, a hatékonyságnövekedés ugrásszerű lesz. Az IBM saját magán, „client zero” megközelítéssel teszteli az átállást. A backoffice munkafolyamatok automatizálása radikális mértéket öltött: a beszerzési feladatok több mint 80 százaléka emberi beavatkozás nélkül fut végig, a HR folyamatok 93 százalékát pedig önálló AI ügynökök végzik a háttérben, előkészítve a terepet a végleges vezetői döntésekhez. Ez a belső átalakulás globális szinten megközelítőleg ötmilliárd dolláros megtakarítást eredményezett a vállalatnak.

Nem kevesebb munka jön, hanem valami egészen más

A makró szintjén ez technológiai diadal, az egyén szintjén viszont komoly feszültséget generálhat. Az adatelemzői alapkompetenciák és a doménspecifikus „promptolás” lassan minden pozícióban alapelvárássá válik. „Aki nem használ AI-t, annak nem az AI fogja elvenni a munkáját, hanem az az ember, aki AI-t használ”, idézte a már szinte közmondássá váló tételmondatot Pikéthy Árpád a rádióadásban. Akik ezeket az új készségeket nem hajlandók elsajátítani, azok 5-10 éven belül kiszorulnak a munkaerőpiacról.

A vezető szerint ugyanakkor egyáltalán nem arról van szó, hogy a jövőben kevesebbet kellene dolgozni, hanem arról, hogy kifejezetten kevés az idő, mivel elképesztően sok az új ötlet és a futó projekt. A mesterséges intelligencia és a kvantumszámítástechnika olyan végtelen lehetőségeket és új felhasználási eseteket biztosít, amelyek folyamatosan rengeteg munkát adnak.

A rendszeresen felmerülő „legyen-e négy napos munkahét?” felvetésre válaszolva kifejtette, hogy a munkaidő csökkenése helyett sokkal inkább az a jellemző, hogy kitágul a perspektíva, és óriási szakemberhiány, illetve képzési igény jelentkezik.

Ezt a megnövekedett munkaigényt jól mutatja, hogy a technológia hazai kiaknázására létrehozott Kvantumtechnológiai Szuperszámítógép Platform keretein belül azt vállalták: évente ezer új szakembert fognak kiképezni ezen a területen, vagyis szerinte a technológia egyelőre nem a munkaidő rövidülését, hanem a lehetőségek és a megoldandó feladatok drasztikus növekedését hozza magával.

A cikk szerzője a szerdánként új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján a NotebookLM segített.

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post Egyszerre két technológiai forradalom is zajlik – és ez mindent átírhat appeared first on digitrendi.hu.

A második kvantumforradalom küszöbén nem az a kérdés, hogy működik-e a technológia, hanem az, ki tud belőle ipart, piacot és stratégiai előnyt építeni. Az átfogó stratégiai elemzés a globális erőviszonyokat, az európai törekvéseket és a magyar lehetőségeket vizsgálja – a technológiai szuverenitás perspektívájából.

„A második kvantumforradalom a tranzisztor-pillanat küszöbére érkezett.”

Így jutottunk el a második kvantumforradalomhoz

A 2025-ös esztendő a második kvantumforradalom „hivatalos” elismerésének éveként vonul be a tudománytörténetbe. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és az UNESCO által a 2025-re meghirdetett Kvantumtudományok Nemzetközi Éve ráirányította a globális figyelmet arra a technológiai paradigmaváltásra, amely mélységében és hatásában a gőzgép ipari forradalmához vagy az internet által okozott információs robbanásához mérhető. Míg az ipari forradalom az izomerőt váltotta ki gépekkel, az információs forradalom pedig az adatfeldolgozást gyorsította fel, a kvantumtechnológia magának az információnak és az anyagnak a legmélyebb, elemi szintű manipulációját teszi lehetővé.

Fontos tisztáznunk a „második kvantumforradalom” fogalmát. Az első forradalom a XX. században a kvantummechanika törvényeinek megértését és olyan eszközök kifejlesztését hozta el, mint a lézer vagy a tranzisztor, ahol sok részecske kollektív kvantumos viselkedése vált kihasználhatóvá. A most zajló, második forradalom lényege a manipuláció. Ma már nem csak passzív megfigyelői vagyunk a kvantumjelenségeknek, hanem képesek vagyunk egyedi kvantumrendszerek – egyetlen atom, foton vagy elektron – állapotának (szuperpozíció, összefonódás) precíz kontrolljára és technológiai hasznosítására. Ez a képesség nyitja meg az utat a feltörhetetlen kommunikáció, a klasszikus gépekkel megoldhatatlan számítások és a szinte már elképzelhetetlenül érzékeny mérések előtt.

A magyar tudományos örökség ezen a téren megkerülhetetlen. Neumann János lefektette a kvantummechanika szigorú matematikai alapjait, munkássága ma a kvantumszámítógépek működési elveiben köszön vissza. Wigner Jenő, aki a szimmetriák szerepének felismerésével forradalmasította a fizikát, elméleti alapot adott azoknak a rendszereknek a megértéséhez, amelyeket ma mérnöki pontossággal építünk. A közelmúltban pedig Krausz Ferenc Nobel-díjas eredményei az attoszekundumos fizika területén nyitottak új ablakot az elektronok mozgásának valós idejű megfigyelésére és irányítására, ami elengedhetetlen a jövő kvantumos áramköreinek tervezéséhez.

Az Európai Unió kvantumtechnológiai helyzete 2026. elején

Ahogy átléptünk 2026-ba, az Európai Unió helyzete a globális kvantumversenyben egyszerre ad okot büszkeségre és aggodalomra. Az elmúlt évtized befektetései és stratégiai programjai beérni látszanak, ugyanakkor a piaci realizáció terén az EU továbbra is strukturális kihívásokkal küzd.

• Erősségek: A tudományos nagyhatalom

Európa vitathatatlanul tudományos nagyhatalom a kvantumtechnológiában. A kontinens világelső a tudományos publikációk számát és minőségét tekintve, megelőzve mind az Egyesült Államokat, mind Kínát. Ez a tudományos kiválóság a humán tőkében is megmutatkozik: Európa rendelkezik a világ legnagyobb koncentrációjú kvantum-tehetségbázisával. Az oktatási rendszerek évente több mint 110 ezer diplomást bocsátanak ki kvantum-releváns területeken (fizika, mérnöki tudományok, informatika), ami biztosítja a szükséges utánpótlást a kutatás-fejlesztés számára.

Pénzügyi szempontból lényeges, hogy az EU és a tagállamok az elmúlt öt évben összesen mintegy 8 milliárd eurót fektettek a szektorba, ami jelentős kormányzati elkötelezettséget tükröz. Ennek eredményeként a globális kvantum-startupok mintegy 25%-a az Európai Unióban van bejegyezve.

• Gyengeségek: A „European Paradox” és a tőkehiány

A tudományos dominancia azonban nem fordul át automatikusan piaci fölénybe. A legnagyobb strukturális gyengeség a magántőke hiánya. Míg az állami finanszírozás bőséges, a globális kvantumipari magánbefektetéseknek mindössze 5%-a jut európai cégeknek, szemben az USA 50%-os és Kína 40%-os részesedésével. Ez a forráshiány nehezíti a startupok skálázódását (scale-up), így sok ígéretes európai innovációt amerikai tőke vásárol fel, vagy a cégek kénytelenek a tengerentúlra költözni.

A szellemi tulajdon védelme terén is lemaradás tapasztalható: az EU csak a harmadik helyen áll a benyújtott szabadalmak számában az USA és Japán után. A piacosítási (commercialization) elmaradás és a tagállami erőfeszítések fragmentációja – a párhuzamos, nem összehangolt kutatások – tovább gyengítik a kontinens versenyképességét.

• Stratégiai válaszok: Quantum Flagship és EuroQCI

Az Európai Bizottság felismerve ezeket a kihívásokat, 2018-ban elindította a Quantum Flagship programot, amely 1 milliárd eurós keretösszeggel a kutatás és az ipari alkalmazás közötti híd szerepét tölti be. Kiemelt projekt az EuroQCI (European Quantum Communication Infrastructure), amelynek célja egy egész Európát behálózó, kvantumosan biztonságos kommunikációs infrastruktúra kiépítése 2027-ig, mind földi (optikai), mind űrbeli (műholdas) szegmenssel.

A kvantumszámítástechnika terén a célok ambiciózusak: 2030-ra 100 hibajavított (error-corrected) qubittel rendelkező rendszerek üzembe állítása, 2035-re pedig a több ezer qubites kapacitás elérése. Ennek egyik zászlóshajója az OpenSuperQPlus projekt, amely 10 ország 28 partnerét – köztük magyar kutatóhelyeket – fogja össze egy 1000 qubites európai kvantumszámítógép kifejlesztésére.

• Quantum Act (2026): A szabályozási mérföldkő

A technológiai szuverenitás biztosítása érdekében 2026. második félévében várható az EU Quantum Act (Kvantumtörvény) elfogadása. Ez a jogszabály a Chips Act mintájára hivatott megerősíteni az európai kvantumipart. A tervezet fő elemei közé tartozik a stratégiai projektek kijelölése, amelyek gyorsított engedélyezési eljárásban részesülnek, valamint a keresleti oldali beavatkozások, például az összehangolt közbeszerzések, amelyek garantált piacot teremtenek az európai gyártóknak. A jogszabály kiemelt figyelmet fordít majd az ellátási láncok rezilienciájára, csökkentve a harmadik országoktól való függőséget a kritikus nyersanyagok és komponensek terén.

A kvantumtechnológiai verseny globális pozíciói

A kvantumtechnológiai versenyfutás geopolitikai dimenziója 2026-ra teljesen nyilvánvalóvá vált. A három nagy pólus – USA, Kína és EU – eltérő stratégiák mentén építi pozícióit.

USA: a piacvezérelt dominancia

Az Egyesült Államok stratégiája a magántőke és a technológiai óriásvállalatok (Big Tech) erejére épít. Egyes források alapján globális magánfinanszírozás 44%-a itt összpontosul. Olyan szereplők, mint a Google, az IBM és a Microsoft, valamint több száz tőkeerős startup (például az IonQ, Rigetti) diktálják a tempót.

Az USA a globális hálózat „központi brókere”, a legtöbb nemzetközi együttműködés csomópontja. 2024. végén a Google bejelentette a „Willow” chip áttörését, míg az IBM tervei szerint 2026-ra elérik a gyakorlati „quantum advantage”(kvantum előny) szintet. Az amerikai modell előnye a gyorsaság és a piacorientáltság, amit a 318 aktív cég és a szabadalmi dominancia is igazol.

Kína: állami tervezés és biztonsági fókusz

Kína ezzel szemben központosított, állami vezérlésű modellt követ. A becslések szerint 15 milliárd dollárt meghaladó állami befektetéssel a kvantumtechnológia területén a világ legnagyobb közfinanszírozójává vált. Stratégiája befelé forduló: együttműködéseinek 84%-a belföldi, nemzetközi kapcsolatai korlátozottak.

Kína vitathatatlan vezető a kvantumkommunikáció terén (lásd a Micius műhold és a Peking-Sanghaj kvantumgerinchálózat), ami összhangban van a „Dual-use” (kettős felhasználású) technológiák prioritásával, ahol a polgári fejlesztések közvetlenül szolgálnak nemzetbiztonsági és katonai célokat. A kvantumkommunikációs tudományos publikációk terén Kína adja a legidézettebb cikkek 34%-át.

EU: a kollaboratív út

Az Európai Unió a „harmadik utas” stratégiát követi, amely a nyitottságra és az együttműködésre épít. A 295 aktív európai cég együttműködéseinek 63%-a nemzetközi, ami jelzi, hogy Európa nem az izolációban, hanem a globális tudásmegosztásban hisz (kivéve a legkritikusabb biztonsági területeket).

Bár a kereskedelmi hasznosításban lemaradás van, az ökoszisztéma érettségét jelzik a világszínvonalú klaszterek. A rangsorok szerint Cambridge (UK/Európa) vezeti a listát, de Helsinki (Finnország), Oxford (UK), Glasgow (UK) és Karlsruhe (Németország) is a globális élvonalba tartozik.

A technológiai gyorsulás szemléltetése – 2024-2026

A 2024. és 2026. közötti időszak a „proof of concept” fázisból a mérnöki megbízhatóság felé való átmenet korszaka. A fejlődés üteme nem lineáris, hanem exponenciális pályára állt.

Google Willow: a hibajavítás áttörése

2024. decemberében a Google bemutatta a „Willow” processzort, amely 105 qubittel rendelkezik, de nem a qubitek száma, hanem a minősége jelentette az igazi szenzációt. A Willow volt az első chip, amely demonstrálta az exponenciális hibaszuppressziót: ahogy növelték a fizikai qubitek számát a logikai qubit kódolásához, a hibaarány nem nőtt, hanem csökkent.

Ez a Kvantum Hibajavítás (Quantum Error Correction – QEC) régóta várt „szent grálja”. A rendszer a „Random Circuit Sampling” benchmark tesztet, amelynek megoldása egy klasszikus szuperszámítógépnek 10 szeptillió évébe telt volna, mindössze 5 perc alatt végezte el. (A szeptillió 10^24 nagyságrendű szám, vagyis egy 1-es után 24 nulla – jól érzékelteti a klasszikus és a kvantumszámítás közti különbséget.)

2025-ben a Google bejelentette a „Quantum Echoes” algoritmust, amely valós kémiai szimulációkban 13000-szeres gyorsulást mutatott a hagyományos módszerekhez képest

IBM: úton a kvantumelőny felé

Az IBM tartotta magát szigorú fejlesztési ütemtervéhez. 2025-ben piacra dobták a „Nighthawk” processzort, amely 2026. januárjában hivatalosan is elérhetővé vált az IBM Quantum Platform felhőszolgáltatásán keresztül. A processzor 120 qubittel és 5000 kapu műveleti mélységgel (gate depth) rendelkezik, lehetővé téve komplexebb algoritmusok futtatását zajos környezetben is. Az IBM 2026 januárjában hivatalosan megerősítette, hogy év végére elérik a bizonyítható „quantum advantage” szintet gyakorlati, ipari relevanciájú problémákon (anyagtudomány, optimalizáció).

Az IBM roadmapja szerint a Nighthawk jövőbeli iterációi 2026. végére 7500, 2027-re pedig 10 ezer kapuműveletet fognak elérni. A hosszabb távú, 2029-es „Starling” projekt már 200 logikai (hibajavított) qubitet és 100 millió műveleti kapacitást céloz meg, ami a Heron processzorcsalád folyamatos fejlesztésén alapul.

D-Wave: skálázhatósági áttörés

A kanadai D-Wave Systems 2026. januárjában jelentős mérföldkövet ért el azzal, hogy bemutatta az első skálázható, on-chip kriogenikus vezérlést gate-model qubitek számára. Ez az innováció drasztikusan csökkenti a külső vezérlőelektronika komplexitását és energiafogyasztását, ami kritikus lépés a több ezer qubites rendszerek felé vezető úton. A D-Wave a CES 2026. technológiai vásáron demonstrálta első kereskedelmi kvantum-alkalmazásait, jelezve, hogy a technológia kezd kilépni a tisztán kutatási fázisból és közeledik a piaci hasznosítás felé.

Európai válasz: az OpenSuperQPlus

Európa nem nézi tétlenül az amerikai és ázsiai versenyfutást. Az OpenSuperQPlus projekt keretében, amelyben magyar részről a Wigner Kutatóközpont és a BME is aktív szerepet vállal, a cél egy 1000 qubites, európai technológián alapuló kvantumszámítógép megépítése.

A projekt különlegessége a HPC (High Performance Computing) infrastruktúrával való szoros integráció, amely hibrid (klasszikus-kvantum) rendszerek létrehozását célozza a szuperszámítógépes központokban (például Jülich, Németország).

A hat munkacsoport közül a fotonika területe különösen figyelemre méltó: a 2026. januárjában bejelentett stanfordi egyedi-foton optikai cavity áttörés új távlatokat nyit a fotonalapú kvantumszámítástechnika számára, amelyben az európai kutatócsoportok hagyományosan erősek.

TRL (Technology Readiness Level – Technológiai Érettségi Szint) változása:

• 2020: TRL 3-4 (Laboratóriumi demonstrációk)

• 2024: TRL 5-6 (Ipari környezetben validált prototípusok)

• 2026 (előrejelzés): TRL 7-8 (Piaci bevezetésre érett rendszerek bizonyos szegmensekben)

A technológiai fejlődést a jogi keretrendszerek kialakítása követi, bár eltérő sebességgel és filozófiával

• Európai Unió: a szabályozó nagyhatalom

Az EU megközelítése komprehenzív és elővigyázatos. A 2026-ra időzített Quantum Act átfogó keretet kíván adni a szektornak, hasonlóan a mesterséges intelligencia szabályozásához (AI Act). Az EU már 2021-ben szigorította az exportellenőrzést, és bevezette a közvetlen külföldi befektetések (FDI) szűrését a stratégiai technológiák védelmére.

Az Európai Unió előnyének tekinthető az egységes belső piac és a szabványosítási kultúra (ETSI, CEN-CENELEC), amely kiszámíthatóságot ad, hátránya pedig a lassú döntéshozatal és a bürokratikus terhek, amelyek lassíthatják az innovációt. A biztonság és a kutatási szabadság közötti egyensúlyozás folyamatos kihívást jelent.

• Egyesült Államok: piac és innováció

Az USA szabályozása decentralizált és piacvezérelt. A 2018-as National Quantum Initiative Act adta meg az alaphangot, de a kormányzat minimálisan avatkozik be a piaci folyamatokba, inkább ösztönzőkkel és állami megrendelésekkel operál. A kockázati tőke számára rendkívül barátságos a környezet, míg az exportkontroll (ITAR, EAR) szigorú, de célzott. Ez a modell gyors piacra jutást tesz lehetővé, cserébe a szabványosítás töredezettebb.

• Kína: stratégiai fúzió

Kína jogalkotása a központi tervezés eszköze. A „Military-Civil Fusion” (katonai-civil fúzió) stratégia értelmében a polgári kvantumfejlesztéseknek nemzetbiztonsági célokat is kell szolgálniuk. Ez lehetővé teszi az erőforrások gyors és masszív mobilizálását (nemzeti hálózatok kiépítése), azonban a nemzetközi együttműködésekben bizalmi deficitet okoz. A szabályozás ebben a struktúrában nem korlát, hanem a központi akarat végrehajtó eszköze.

Magyarország a kvantumtérképen: stratégiai esély vagy elszalasztott lehetőség?

Magyarország számára a 2025-2026-os időszak a stratégiai alapozás és a nemzetközi integráció éveit jelenti. A hazai ökoszisztéma kicsi, de fókuszált és minőségi.

Intézményi háttér és eredmények

A hazai fejlesztések motorja a 2020-ban alapított, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont vezetésével működő Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium (KNL). A 2023-2026-os ciklusban 3,5 milliárd forint támogatással gazdálkodó konzorcium hat munkacsoportban (szupravezetés, fotonika, hibrid rendszerek, algoritmusok, kommunikáció, érzékelés) végez kutatásokat. A KNL aktivitását jelzi a 2025 júniusában a Bosch Budapest Kampuszon megrendezett Workshop, valamint a szeptemberi QTech Budapest konferencia, amely több mint 300 nemzetközi kutatót vonzott Budapestre.

A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont egyik legígéretesebb projektje a V-MAG (Vector light enhanced atomic Magnetometry), egy olyan kvantumérzékelő, amely a mágneses terek extrém pontos mérését teszi lehetővé, orvosi és geofizikai alkalmazásokkal. Emellett fejlesztés alatt áll egy MI-vel támogatott kvantummikroszkóp, amely a zajos kvantumrendszerek hatékonyabb vizsgálatát célozza.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszéke a kvantumkommunikáció hazai fellegvára. Itt zajlanak a QCI Hungary projekt keretében a kvantumkulcs-elosztás (QKD) hálózati integrációjával kapcsolatos kutatások. A Fizika Tanszék csapata pedig a szupravezető qubitek fizikájában ér el nemzetközileg jegyzett eredményeket.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Informatikai Karán működő kutatócsoport a szoftveres oldalra, a kvantumalgoritmusokra és a kvantumos gépi tanulásra fókuszál, míg az MTA-ELTE Lendület kutatócsoport (2025-2030) a kvantumszíndinamika elméleti kérdéseit vizsgálja.

A kutatócsoportok mellett kiemelendő a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának kvantummérnök MSc képzése, valamint a Széchenyi István Egyetem Kutatóközpontjának BSc-s hallgatók számára indított kvantumtechnológiai elméleti és gyakorlati képzése (2025).

Az egyetemek kvantumképes diplomás-kibocsátása azonban még nem éri el az európai átlagot, ami hosszú távon akadályozhatja az ipari fejlődést, a képzési volumen és minőség bővítése nélkül a hazai ipar elmarad az európai versenytársak mögött. A szakemberképzés intenzív fejlesztése sürgető feladat, mivel a beavatkozások hatása csak 2-3 éves időtávon jelentkezik.

Ipari szereplők és stratégiai célok

Az ipari oldalon kiemelkedik a Bosch Budapest, amely a kvantumszenzorok gépjárműipari alkalmazását és miniatürizálását kutatja. A hazai nagy távközlési szolgáltatók kvantumkommunikációs kísérletei már kiléptek a laboratóriumi fázisból, bár kereskedelmi szolgáltatásként még nem érhetők el.

Ezzel párhuzamosan sürgető feladat a létrejövő kvantumkommunikációs hálózatok adminisztratív és hatósági kezelésének előkészítése 2026-ban, mind uniós, mind hazai szinten. Szükséges a képesség kiépítése a szolgáltatások és a hálózatot alkotó berendezések biztonsági minősítésére a mért paraméterek alapján. A hazai startup szcéna még formálódóban van, de már megjelentek az első, specializált szoftverfejlesztő és biztonságtechnikai vállalkozások.

Összegzés és kitekintés

Ha 2025. a tudatosság éve volt, amikor a világ az UNESCO égisze alatt ünnepelte a kvantumtudományt, akkor 2026. az akció éve kell legyen. A jogszabályi keretek (Quantum Act) megszilárdulása, a technológiai érettség szintlépése és az ipari szereplők növekvő aktivitása egyértelműsíti: a kvantumtechnológia kilépett a laboratóriumokból. Ahogy a University of Chicago kutatói fogalmaztak 2026. januárjában: a kvantumtechnológia elérte a „tranzisztor pillanatát”, vagyis azt a fordulópontot, amikor a tudományos kíváncsiságból ipari realitás lesz.

Magyarország számára ez történelmi lehetőség. Földrajzi elhelyezkedése, erős matematikai-fizikai hagyományai és a már működő kiválósági központjai (KNL, Wigner, egyetemek) alkalmassá teszik arra, hogy Közép-Kelet-Európa regionális kvantum-hubjává váljon. A siker kulcsa a gyorsaság és az együttműködés. Nem engedhetjük meg magunknak a késlekedést, legyen szó akár a szakemberképzésről, akár az infrastruktúra-fejlesztésről.

A szerző a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság(NMHH) főigazgató-helyettese

The post Kvantumverseny 2026: eljött a tranzisztor-pillanat? appeared first on digitrendi.hu.

Ahogy a tudomány folyamatosan feszegeti a határokat, a következő évek önszabályozó városokkal, gondoskodó robotokkal és a jövőbeli járványok elleni okosabb védelemmel lephetnek meg minket. Öt izgalmas projektet gyűjtött össze Európa vezető kutatóitól a Horizon magazin, az Európai Unió kutatási és innovációs kiadványa.

Bioépítészet – vissza a természethez

Képzeljünk el egy olyan várost, ahol az épületek „élnek” – olyan szerkezeteket, melyek megkötik a szennyeződéseket, és dinamikusan alkalmazkodnak. Phil Ayres építész szerint ez a jövőkép karnyújtásnyira van.

Szerinte a biohibrid építészet legújabb eredményei a gombaalapú anyagoktól a kúszónövényekig új lehetőségeket nyitnak a fenntartható tervezés terén, és átformálják a városi környezetünket.

Városaink tervezése lényegében egyetlen céllal történik: hogy szolgálják az embert. A szakember biohibrid építészet terén végzett munkája egy olyan jövő irányába mutat, amelyben az élőlények aktív szerepet játszanak az épített környezetben, segítve az embereket, hogy újra megtalálják a kapcsolatot a természet világával.

Azt kutatja, hogyan lehetne építőanyagként használni az élőlényeket, például a gombákat (a Fungateria és Fungal Architectures projektben) és a kúszónövényeket (a Flora Robotica projektben).

„A hagyományos építőanyagokat általában bányásszák, szállítják, majd magas hőmérsékleten feldolgozzák, mielőtt tartós építőipari alkotóelem lenne belőlük. Mi azt vizsgáljuk, hogyan lehetne élő komplexumokat felhasználni az épületek szövetének részeként ” – magyarázza.

A gombaalapú anyagok egyelőre nem elég erősek ahhoz, hogy helyettesíthessék a betont vagy acélt, de Ayres úgy látja, hogy az épületekben ezeken túlmenően is sok más anyag található.

Ha elkezdjük az épületeink egy részét növeszteni – nagyon hasonlóan ahhoz, ahogy a fákat neveljük –, különböző környezeti előnyöket érhetünk el, például a szén-dioxid megkötését/tárolását és a nagyobb biológiai sokféleséget. Ez a megközelítés az épületeken túl a városi infrastruktúra más elemeire is kiterjedhet.

Ha valaki egy modern városban sétálgat, láthatja, hogy a növények csak kis foltokban, a rengeteg beton és acél árnyékában találhatók.

A biohibrid építészet ezzel szemben támaszkodhat az erdészeti és mezőgazdasági hulladékokra, valamint az élelmiszeripar és az ipari folyamatok melléktermékeire is, támogatva a körforgásos gazdaságot. Az élő anyagok akár további funkciókat is betölthetnek, például a levegő vagy a víz szűrését vagy önmaguk javítását sérülésük esetén.

Ahogy új anyagokat találunk fel, újra kell gondolnunk az ellátási láncokat, az építőipari módszereket, de még az élő, növekvő szerkezetek nyújtotta esztétikai lehetőségeket is – végső soron olyan tereket létrehozva, amelyek újra kapcsolatba hoznak minket a külvilággal.

Ayres elismeri, hogy az építőipar óvatos, és lassan változik; ezt támasztja alá, hogy egy évszázada majdnem ugyanúgy építkezünk. Az élő anyagok kutatása azonban gyorsan halad.

Bár ezek az anyagok egyelőre nem használhatók elsődleges szerkezeti elemekhez, lehetséges, hogy a jövőbeli változatok már képesek lesznek azt a szilárdságot és tartósságot biztosítani, amely a komplett épületek hordozásához szükséges.

Bővebben: A gombáktól az új építészetig: az élő, öngyógyító épületek megérkezése

Egyre közelebb a kvantumalapú számítástechnikához

A kvantumalapú számítástechnika a laboratóriumból egyre inkább bekerül a mindennapi életbe. Giulia Acconcia olasz elektronikai mérnök szerint az európai kutatók most lépnek át az elmélet területéről a gyakorlatba – és ennek mélyreható következményei vannak az adatbiztonság és az akkumulátorokkal kapcsolatos innovációk területén.

„Számos európai vállalat foglalkozik kvantumtechnológiákkal, ami annak a jele, hogy a kvantumszámítógépek egyre közelebb jutnak a mindennapi felhasználáshoz. Az elmúlt évtizedben valódi fejlődést láttunk, de az elmúlt öt évben különösen felgyorsultak az események” – mondja a Milánói Politechnikai Egyetem professzora. Úgy gondolja, hogy a hatékony kvantumgépek hamarosan olyan problémákat fognak megoldani, amelyekkel napjaink szuperszámítógépei nem boldogulnak.

Csoportja az EU által finanszírozott QLASS projektben fotonok használatával épít kvantumszámítógépet – a fotonok apró fénycsomagok, amelyek gyorsabban haladnak, mint az elektronok, és több információt is képesek hordozni.

„Ez lehetővé teszi, hogy növeljük azt az információmennyiséget, amelyet a kvantumszámítógép hullámvezetőiben továbbítani lehet” – teszi hozzá. Egy fotonchip úgy néz ki, mint egy üvegből épített utakból álló miniatűr hálózat – ezeken száguldoznak a fotonok.

A kutatók egyik célja az, hogy kvantumalapú számításokkal optimalizálják az akkumulátorok tervezését, ami önmagában egy komplex, sokváltozós kihívás. A jobb optimalizálás lerövidítheti a járművek töltési idejét, és lehetővé teszi, hogy a gépkocsik kisebb akkumulátorokkal is nagyobb távolságokat tehessenek meg.

A jövő felhasználóinak nem kell majd közvetlenül kezelnie a kvantumszámítógépeket. Az emberek, hasonlóan ahhoz, ahogy a fotóikat tárolják a felhőben, távolról fogják elérni a kvantumgépeket, és kérnek tőlük komplex számításokat.

Bővebben: A kvantumkód feltörése: a fény és az üveg átalakítja a számítástudományt

A hormonháztartást megzavaró vegyszerek ma már mindenütt ott lapulnak

A hétköznapi termékekben használt vegyi anyagok idővel megzavarhatják a szervezetünk működését. Majorie van Duursen holland toxikológus a nők egészségére leselkedő veszélyeket kutatja, elmondja, hogy a hatékonyabb szabályozás – és az okosabb személyes döntések – hogyan csökkenthetik a hosszú távú károkat.

Sok vegyszer zavarhatja az emberi hormonok működését, és tartós egészségügyi hatásokat okozhat – figyelmeztet a Vrije Universiteit Amsterdam kutatója. Az EU által finanszírozott FREIA kezdeményezés keretében végzett kutatómunkája a belsőelválasztású mirigyek működését megzavaró vegyszereket és ezeknek az emlőrákkal, a terméketlenséggel, a terhesség közben megjelenő komplikációkkal, a korai menopauzával és az endometriózissal való kapcsolatait vizsgálja.

„Egyre többet tudunk meg az ezeknek az anyagoknak való fiatalkori kitettségről. Nem mindig »a dózis jelenti a mérget«, többet számíthat, hogy mikor vagyunk kitéve akár alacsony dózisnak is. A hormonok alakítják ki a szervezet tervrajzát, és ha megváltoztatjuk őket, ennek hosszan tartó hatásai lehetnek” – magyarázza.

A folyamatban levő kutatások feltárják a probléma teljes mélységét, és a vizsgálatok azt mutatják, hogy a hormonháztartást megzavaró vegyszerek hosszú távon egészségügyi problémákhoz és akár olyan betegségekhez is vezethetnek, melyeket korábban nem ismertünk fel, például szívbetegséget is okozhatnak.

Bár lehetetlen minden vegyszert elkerülni, mégis mindenki csökkentheti a kitettségét hangsúlyozza van Duursen.

„Ne vásároljunk olcsó műanyag játékokat online, mert ezek olyan országokból érkezhetnek, ahol gyengébb a szabályozás. Válasszunk az EU-ban jóváhagyott játékokat. Ne tegyünk a mikrohullámú sütőbe műanyag edényeket. Keressünk olyan testápoló szereket, amelyekben kevesebb az adalékanyag, és tegyük fel magunknak a kérdést, hogy mely vegyszerekre van valóban szükségünk” – tanácsolja.

Csak a műanyagokban több mint 16 ezerféle vegyi anyagot azonosítottak, kiemelve, hogy a kompromisszumra van szükség a kényelem és az egészség között. Mint mondja, nem akarják az összes vegyszert betiltani, sok közülük tényleg hasznos.

„Sokukról azonban még kulcsfontosságú információk hiányoznak, még Európában is. A jelenlegi kutatások nem derítik fel az összes egészségügyi hatást, ezért erősebb szabályozásra és az anyagok kezdetektől fogva biztonságosabb megtervezésére van szükség, ahelyett, hogy akkor fedeznénk fel a problémákat, amikor már túl késő” – emeli ki.

Bővebben: Csendes veszély: a kutatók felveszik a küzdelmet azokkal a vegyszerekkel, melyek az egészséget és a termékenységet fenyegetik

Háztartási robotok: egy lépéssel közelebb a valósághoz

Képzeljünk el egy olyan robotot, amely ételt készít az időseknek, nehéz tárgyakat emel fel, vagy biztonságosan szétszereli a régi készülékeket. Aleš Ude szlovén robotikai kutató hisz benne, hogy ezek a forgatókönyvek közelebb lehetnek, mint gondolnánk – de még mindig vannak kulcsfontosságú kihívások, például, hogy a robotokat megfelelő szintű empátiával és józan ésszel kell ellátni.

Az otthonokban és kórházakban segítő általános célú robotok a mesterséges intelligencia gyors fejlődésének köszönhetően egy évtizeden belül valósággá válhatnak a szlovén Jožef Stefan Intézet kutatója szerint.

Ude a ReconCycle kezdeményezés keretében jelenleg most azt vizsgálja, hogyan tudnák a robotok az elektronikai berendezések széles skáláját szétszerelni az újrahasznosításhoz.

„A gazdagok kivételével szinte senkinek nincs napi 24 órás háztartási segítője, miközben sokan akár elég jelentős összegeket is kifizetnének egy ilyen robotért” – mondja. Vannak olyan próbaprojektek, amelyek már napjainkban is robotokat használnak kórházakban az idős betegek támogatására.

Megjegyzi: ahhoz, hogy ilyen környezetekben tudjanak működni, a robotoknak valószínűleg humanoid formára lesz szükségük: a kórházak az emberi testfelépítéshez vannak kialakítva, és a lábak olyan helyek megközelítését is lehetővé teszik, melyekhez a kerekes robotok nem férnek hozzá. Ezenkívül rendkívül megbízhatónak, biztonságosnak és robusztusnak is kell lenniük ahhoz, hogy túléljék az elkerülhetetlen baleseteket.

A hagyományos előzetes programozás megfelelő az ipari robotokhoz, de nem alkalmas a rendezetlen, kiszámíthatatlan otthoni környezetbe. A robotokban nincs meg a józan ész, vagyis az a képesség, hogy megfelelően reagáljanak a váratlan eseményekre, és elkerüljék a veszélyes hibákat. A generatív AI és az emberi agy által inspirált neurális hálózatok segítik a robotokat, hogy ilyen bizonytalan körülmények között jobban elboldoguljanak.

Ude csoportja az ember–robot együttműködést is kutatja. A kommunikáció a nagy nyelvi modellekkel ugrászerűen javult, de a háztartási és kórházi robotoknak a neurális hálózataik segítségével képesnek kell lenniük előrelátni a gondozására bízott személy szándékait.

Ha beteg vagy idős emberekről kell gondoskodniuk, elengedhetetlen egy bizonyos mértékű empátia – ez pedig továbbra is kihívás a kutatók számára.

Bár a robotporszívók már általánosan elterjedtek, egy hasznos háztartási robotnak sok különböző egyéb feladatot is meg kell oldania. Ude szerint egyelőre nem lehetünk biztosak abban, mire lesznek képesek ezek a robotok tíz év múlva. Ahogy azonban érik a technológia, valószínű, hogy viszonylag gyorsan bekövetkezik a széles körű alkalmazásuk az otthonokban és a kórházakban.

Bővebben: A mesterséges intelligenciával működtetett robotok segítenek Európának kezelni az elektronikus hulladékkal kapcsolatos, egyre nagyobb problémákat

Itt a következő világjárvány? Számítsunk a váratlanra

Mi jöhet a COVID-19 után? Marion Koopmans holland virológus szerint éberségre, adatokra és a civil tudományra van szükség Európában a jövőbeli járványok elleni küzdelemben.

Az újabb világjárvány elkerülhetetlen, a rotterdami Erasmus Medical Centre professzora szerint. Nem tudjuk, mikor következik be, honnan indul vagy milyen formában jelenik meg – de így is felkészülhetünk rá.

A világjárványok bizonytalansággal kezdődnek: a legkorábbi napokban gyakran nem világos, hogy kit fertőz meg, hogyan terjed, és milyen gyorsan vándorol a kórokozó. A megfelelő adatok, a mesterséges intelligencia és a civil tudomány hozzájárulása azonban segítheti a kutatókat és orvosokat abban, hogy korábban és hatékonyabban cselekedhessenek.

Amikor lecsapott a COVID-19, Koopmans a Versatile Infectious Diseases Observatory (VEO) nevű projektet vezette, amelynek célja egy időtálló felügyeleti rendszer kialakítása az új betegségek ellen.

„A COVID-19 nagy hatású világjárvány volt, de lehetett volna rosszabb is. Az elején nagy volt a zűrzavar, mert egy új betegségre választ adni olyan, mintha egy hajót menet közben építenénk meg” – mondja.

Hozzáteszi: idő kell ahhoz, hogy a kutatások válaszokat adjanak, ugyanakkor kulcsfontosságú a gyors cselekvés. Mivel a járványkitörések világszerte gyorsulnak, ébernek kell maradunk, és meg kell erősítenünk a korai jelzőrendszereket.

A közelmúlt eseményei azt is megmutatták, miért. „Nemrégiben láthattuk, hogyan tört ki a majomhimlő a Kongói Demokratikus Köztársaság egyik erdős bányavidékén. A kitörések akárhonnan elindulhatnak, és nem reális elvárni az orvosoktól, hogy mindenkit minden kórokozóra leteszteljenek. Jobbnak kell lennünk abban, hogy időben kiszúrjunk minden olyan szokatlan dolgot, amelyek azonnali vizsgálatot igényelnek; különösen olyan régiókban, ahol növekvő a kockázat” – hangsúlyozza.

A kockázat olyan helyeken nagyobb, ahol az emberek állatokkal érintkeznek, így teremtve lehetőséget az átterjedésre. A VEO különböző típusú adatok kombinálásával vizsgálta az ilyen a forgatókönyveket, például ahol a madarak vonulási útvonalán nagy tömegben tartanak háziszárnyasokat.

Az elmúlt évek egyik nagy tanulsága, hogy számítani kell a váratlanra: a 2009-es sertésinfluenza-világjárvány például – a széles körben elfogadott feltételezésekkel szemben – nem Ázsiából indult, hanem Dél-Amerikából.

„A kutatásaink számos lehetséges kiindulási útvonalra hívták fel a figyelmet a madárinfluenzától a nyugat-nílusi víruson át az olvadó permafroszttal kapcsolatos betegségekig és olyan fertőzésekig, melyek gyorsan szétterjedhetnek a nagyobb városokban” – sorolja.

Előretekintve ugyanakkor abban bízik, hogy fel tudunk építeni egy globális, integrált adattárat a tudományos kutatások, az egészségügyi megfigyelések és környezet nagy léptékű megfigyelése alapján. Ebben a hétköznapi emberek is szerepet játszhatnak, ha jelentik a szokatlan dolgokat, például elpusztult madarakat vagy, ha új szúnyogfajokat észlelnek.

„Azt is vizsgáljuk, hogyan lehetne mesterséges intelligenciával megjelölni az ezekből a forrásokból származó lehetséges előjeleket, és a széles körű genetikai észlelés hogyan találhat meg olyan új vírusokat a vad- vagy a haszonállatokban, amelyek a jövőben kockázatot jelenthetnek” – teszi hozzá.

The post Az öngyógyító épületektől a többfunkciós háztartási robotokig: így formálja a tudomány az idei évet appeared first on digitrendi.hu.

Egyre gyakrabban hallani informatikai biztonsági sérülékenységekről, feltört és lehallgatott kommunikációról, adatlopásról, illetéktelen hozzáférésekről. Ezekre a biztonsági fenyegetésekre a kvantumalapú megoldások nyújthatnak védelmet, amihez kvantumalapú kulcsszétosztó (QKD) hálózatokat kell majd építeni.

A kvantumszámítógépek rohamos fejlődése is már alapjaiban megkérdőjelezi a jelenlegi titkosítási rendszerek hosszú távú biztonságát, ezért rendkívül fontos, hogy időben felkészüljünk. A kutatók szerint a QKD jelenleg az egyik legígéretesebb válasz erre a kihívásra, hiszen fizikailag garantált biztonságot nyújt a titkosításhoz használt kulcs átvitele során.

Ezt sikerült elsőként demonstrálni egy egyedi kutatói és ipari együttműködéssel. A teszt keretében az AdvaNet Magyarország Kft., a BME, a Magyar Telekom és a Netvisor szakemberei megépítették Magyarország első többcsomópontos, kulcsmenedzsmenttel rendelkező kvantumkulcs-szétosztó teszthálózatát.

A kísérlet nemcsak technológiai mérföldkő, hanem komoly előrelépés is a jövőbiztos kiberbiztonsági rendszerek irányába.

„Nagy előrelépést jelent, hogy kereskedelmi forgalomban kapható eszközök segítségével sikerült megvalósítani Magyarországon az első többcsomópontos kvantum alapú titkosító hálózatot. 2025 a kvantumkutatás és a kvantumtechnológia nemzetközi éve, így külön öröm, hogy idén sikerült ezt a kísérletet elvégezni” – mondta el a hét eleji bemutató kapcsán Imre Sándor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja.

Ezt tudja a jövőbiztos hálózat

A hálózat három pontja a BME I épületében lévő kvantumkommunikációs laborban, a Budapest-Kelenföld távközlési helyiségben, illetve Székesfehérváron található. A kísérlet lényege, hogy kvantumkommunikáció segítségével osszunk meg kulcsot több csomóponton keresztül, ahol ezt a kulcsot a hagyományos távközlés titkosítására használjuk.

A hálózat 3 rétegből áll. Az alsó rétegen Toshiba kvantumkulcsszétosztó eszközök osztanak meg 1-1 kulcsot a BME-Kelenföld illetve a Kelenföld-Székesfehérvár szakaszokon. A középső rétegen lévő szerverek végzik a kulcsmenedzsmentet, ezek segítségével lehet a két szélső csomópont között is titkosítást végezni.

A felső rétegen pedig Székesfehérváron és a BME laborjában 1-1 klasszikus WDM (hullámhossz-osztásos optikai átvitel) távközlési eszköz található, amelyek az ott lévő QKD szerverektől kapott kulcsokkal tudnak bármilyen egymás közötti kommunikációt titkosítani.

Az eddig főként pont-pont megoldásként alkalmazott kvantumos kulcsszétosztást itthon először próbálták ki egy több csomópontos hálózatként, megtapasztalva egy valódi QKD hálózathoz elengedhetetlen kulcsmenedzsment funkcióit, tapasztalatot gyűjtve az eszközök üzemeltetéséről és a kvantumkommunikáció során megosztott kulcsok hagyományos titkosító eszközökkel történő felhasználásáról is.

Mivel a bitenként közel 1 fotonnal történő kvantumos kommunikáció távolsági limitje viszonylag alacsony, hálózatba kötéssel és kulcsmenedzsmenttel ezt is ki lehet küszöbölni – részletezi a BME beszámolója.

The post Mérföldkő a kiberbiztonságban – az első hazai többcsomópontos kvantumalapú titkosító hálózat tesztje appeared first on digitrendi.hu.

A kvantumszámítástechnika nemcsak forradalmasítani fogja az iparágakat, hanem komoly biztonsági kockázatot is jelent, mivel a jövő kvantumgépei másodpercek alatt képesek lesznek feltörni a jelenlegi titkosításokat.

Ez azt jelenti, hogy a kiberbűnözők már ma is ellophatják a titkosított adatokat, és arra várnak, hogy elérkezzen az a pillanat, amikor fel is törhetik azokat. A Unisys most bejelentett szolgáltatása segíthet a vállalatoknak megelőzni ezeket a kockázatokat.

A „Cryptographic Posture Assessment” szolgáltatás lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy felmérjék jelenlegi biztonsági rendszereiket, azonosítsák a sebezhetőségeket, és megtervezzék az érzékeny adatok védelmét a kvantumfenyegetések valósággá válása előtt.

Ez az informatikai cég kvantumbiztos kiberbiztonsági stratégiájának első lépése, amely a következő egy év során további szolgáltatásokkal bővül. Ezek közé tartozik a stratégia és tanácsadás, amely útmutatást nyújt a kvantumbiztos titkosításra való átálláshoz vagy az infrastruktúra-korszerűsítés. Ennek során kvantumálló technológiákat – így kvantumkulcs-kezelést – vezetnek be; valamint ide sorolhatók a kripto-alkalmazkodóképességi szolgáltatások.

The post Itt az első kvantumkorszakra felkészítő titkosítási szolgáltatás appeared first on digitrendi.hu.

A kvantumszámítástechnika hatalmas átalakulást hozhat a tudományban és a technológiában, de csak akkor, ha a megbízhatóságuk is eléri az elvárt szintet. Az eddigi tudományos vélekedések szerint az ehhez szükséges áttörés csak évtizedek múlva következhet be. A kvantumszámítógépek stabil működéséhez ugyanis olyan fejlett kvantumhibajavító mechanizmusokra van szükség, amelyek kifejlesztése csak nagyon hosszú távon tűnt elérhető célnak.

A Microsoft bejelentése azonban új lendületet adhat a fejlesztéseknek, és jóval hamarabb teheti lehetővé a kvantumszámítógépek megépítését.
alcím: Erre képes a Majorana 1

Míg egy klasszikus számítógép bitekkel dolgozva minden lehetőséget (0 vagy 1) egymás után vizsgál meg, egy kvantumszámítógép qubiteket alkalmazva egyszerre tud több állapotot vizsgálni a szuperpozíciója miatt.

Ez exponenciálisan gyorsabb számításokat, sokkal nagyobb számítási teljesítményt tesz lehetővé. Az eddig ismert kvantumszámítógépek legnagyobb gyengesége a hibaérzékenyég volt: külső hatásokra könnyen létrejönnek bennük az eredményt jelentősen torzító kvantumhibák. A topológiai qubitek legfőbb előnye az, hogy megoldhatják a kvantumhibák kiküszöbölésének a problémáját.

A Microsoft által bemutatott Majorana 1-t egy topológiai mag hajt meg. Úgy tervezték, hogy egyetlen chip akár több millió qubitet is befogadhasson. A bejelentés szerint ezek a qubitek hardveresen védettek a környezeti hatásokkal és zajjal szemben, ami kulcsfontosságú a hibatűrő kvantumszámítógépek létrehozása felé.

A kutatás eredményeit a Nature folyóiratban publikálták. A cikk szerint az MS kutatócsoportja bizonyította egy olyan új anyagállapot felfedezését, amellyel radikálisan új típusú, rendkívül nagy sebességű, kis méretű és digitálisan vezérelhető qubiteket lehet előállítani. Ez fontos szempont a kvantumszámítógépek skálázhatóságában.

A Microsoft célja egy olyan hibatűrő prototípus (Fault-Tolerant Prototype – FTP) megépítése, amely néhány éven belül működőképes kvantumszámítógéppé fejleszthető.

Új kvantuminformáció olvasási módszer

A Microsoft megoldotta a kvantuminformáció kiolvasásának kritikus problémáját is. Ehhez elektromos töltéstárolásra alkalmas digitális kapcsolókat alkalmazott, amelyek egy kvantumponttal kötik össze a nanovezeték mindkét végét.

A töltéstárolási képesség növekedése a vezeték paritásával együtt változik. A változást mikrohullámú reflektometriával mérik, amely lehetővé teszi a kvantumállapot pontos meghatározását.

Ez a módszer jelentős előrelépés a kvantumhibajavításban, mivel digitális impulzusokkal aktiválható, ami egyszerűsíti a vezérlést. Jobban skálázható, mivel nem igényel minden qubithez különálló analóg kontroll jeleket. Nagyobb hibatűrést biztosít, mivel csökkenti a dekohorencia hatásait.

Áttörés után forradalom

A Microsoft fejlesztési ütemtervet vázolt fel a kvantumszuperszámítógépek megvalósítására. A szoftveróriás nyolc topológiai qubitet már képes integrálni egy chipre, amely később akár egymillió qubitet is befogadhat.

Ha ezt sikerül elérni, a kvantumszámítógépek olyan problémákat oldhatnak meg, mint az új anyagok, például az önmagukat megjavítani képes anyagok fejlesztése, komplex kémiai folyamatok szimulációja, amely feleslegessé teheti a ma még általános kísérletezést és laboratóriumi munkát.

The post Egy chipetnyi Majorana dobja fel a kvantumszámítástechnikát(?) appeared first on digitrendi.hu.

A kvantum-számítástechnika a modern technológia egyik legforradalmibb területét képviseli, jelentős problémamegoldó képességeket kínálva. A különböző kvantumalgoritmusok áttörést hozhatnak számos iparágban, egyebek mellett egyszerűsíthetik az ellátási láncokat vagy javíthatják a közlekedési rendszerek pontosságát.

Ez a hatalmas számítási teljesítmény azonban kockázatokkal is jár: a kvantumalgoritmusok képesek lehetnek egyes, jelenleg használt titkosítási módszerek feltörésére, így ennek a sebezhetőségnek a kezelése kritikus fontosságú a jövőbeli adatvédelemhez.

Bár a kvantum-számítástechnika várhatóan nem éri el azonnal a teljes körű alkalmazhatóságot, de a fenyegetésekkel szembeni védelemhez minél előbb ajánlott megteremteni a feltételeket.

A hackerek már most is spájzolnak bizonyos, de nem azonnali használatba vételre szánt adatokat, arra számítva, hogy a jövőben a kvantum-számítástechnika segítségével könnyedén dekódolhatják és felhasználhatják azokat.

Kvantum utáni kriptográfia

A Samsung a kvantum utáni kriptográfia technológián(PQC) dolgozik már. A fejlesztések során követi az amerikai Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet (National Institute of Standards and Technology – NIST) által az ehhez a területhez ajánlott szabványokat.

Az ML-KEM (Module-Lattice-Based Key-Encapsulation Mechanism) algoritmus például a matematikai rácselmélet alapján alkalmaz olyan bonyolult, többdimenziós struktúrákat, amelyek nagyon megnehezítik a titkosítási kulcsok feltörését, még a kvantumszámítógépek számára is.

Az algoritmus ideális a csatlakoztatott eszközök közötti biztonságos kommunikációhoz, miközben erős védelmet ad, optimalizálja a teljesítményt és minimalizálja az adatátvitelt.

A szabványok az elektronikus információk széles körét védelmezik, a bizalmas e-mailektől kezdve az e-kereskedelmi tranzakciókig, később a felhőalapú adatok védelmét is biztosíthatják a kvantumfenyegetésekkel szemben is.

Felkészülve a kvantumkorszakra a cég bevezeti a megerősített posztkvantum adatvédelem (Enhanced Data Protection – EDP) funkciót a csatlakoztatott eszközök ökoszisztémáját védő Samsung Knox Matrix rendszerébe, ami nemcsak az okostelefonokban, hanem a TV-ken és más digitális készülékein is elérhetőek lesznek.

A megerősített adatvédelem funkció jelenleg a felhasználók adatainak végpontok közötti titkosítását teremti meg, amikor a személyes információk biztonsági mentésére, visszaállítására vagy szinkronizálására kerül sor a Samsung Cloud segítségével.

A PQC technológia integrálásával egy újabb védelmi réteg kerülhet a Knox Matrix rendszerbe, új szabványt teremtve a felhőalapú mobil-adatbiztonság terén. Ez a funkció először a Galaxy S25 sorozat készülékein érhető el, már jó előre biztosítva a fokozott védelmet a Galaxy felhasználók számára.

The post Kvantum alapú mobilbiztonsági megoldáson dolgozik a Samsung appeared first on digitrendi.hu.

Ez a téma volt idén a kiemelt fókusza az energiamenedzsment és automatizáció meghatározó piaci szereplőjének számító Schneider Electric hagyományos párizsi innovációs konferenciájának, az Innovation Summitnak.

Ezen a nagyszámú szakmai közönség közvetlen betekintést nyerhetett a cég adatközpontokhoz kapcsolódó fejlesztéseibe is. A piaci szegmens fontos a cég bevételei szempontjából is.

Hogy mennyire? Kérdésünkre elmondták, hogy az energiagazdálkodási üzletágon belül működő Secure Power divízió felelős az adatközpontok és a felhő, a végfelhasználói szegmensek, például az egészségügy, a kritikus energiaellátási, hűtési, elektromos és energiarendszerek közötti feladatokért.

Tőzsdén jegyzett vállalatként ugyanakkor a társaság nem oszthat meg konkrét adatközponti vagy termékalapú értékesítési adatokat, így csak annyit mondhattak, hogy a cég tavalyi 36 milliárd euró összesített éves bevételéből az energiagazdálkodási üzletág 28 milliárd eurót, a csoport teljes bevételének 79%-át adta.

Így készülnek az AI-alapú jövőre az adatközpontokban

De nézzük mi most a helyzet az AI és az adatközpontok között. Egy biztos, ez a jövő egyik nagy ígérete, és mint megtudtuk, több európai üzemeltető – köztük a konferencia idején meglátogatott francia Digital Realty – is dolgozik már az ezzel kapcsolatos terveken.

Mit tudnak ezek a létesítmények? A mesterséges intelligencia alapú adatközpontok általában nagy teljesítményű szerverekből, tárolórendszerekből, hálózati infrastruktúrából és speciális hardvergyorsítókból állnak.

Tetemes mennyiségű számítási erőforrással vannak felszerelve, biztosítva a komplex gépi tanulási modellek és algoritmusok betanításához és telepítéséhez szükséges infrastruktúrát.

Ezek a központok hatalmas adatfeldolgozást kezelnek, és ehhez kellenek olyan fejlett technikák, mint a mély tanulás, lehetővé téve az AI-alkalmazások nagyszabású fejlesztését és végrehajtását.

Az AI a számítási feladatokat a leghatékonyabb erőforrásokhoz rendeli, ezáltal is csökkentve az ehhez kapcsolódó költségeket. Az AI az IT-infrastruktúra hatékonyabb felhasználásában, az energiaelosztás és az állványterület finomhangolásában is jó szolgálatot tehet.

A prediktív karbantartás révén az AI-algoritmusok észrevehetik a problémákat, mielőtt azok bekövetkeznének, így jelentősen csökkentik az állásidőt és a hardvercsere költségeit.

Kihívások és várható kezelésük

Az AI azonban nemcsak áldás, hanem komoly kihívás is lehet az adatközpontok számára, többek között azért is, mert a különféle elemei a sokszorosát termelik a korábbi adatmennyiségeknek.

Az AI betanítása és megvalósítása önmagában is hatalmas számítási teljesítményt és adattárolást igényel. Egy friss jelentés szerint a generatív mesterséges intelligencia modellek betanítása és bevezetése 2028-ra világméretekben 76 milliárd dollárba fog kerülni.

A növekvő kereslet azt is megköveteli, hogy az adatközpontok maguk is új AI-alapú technológiákat alkalmazzanak, a hatékonyabb, biztonságosabb szolgáltatás érdekében.

Az adatközpontokban elsődleges kritérium a biztonság

Az AI az adatközpontok biztonságának az erősítésére is használható. A kiberfenyegetések folyamatos fejlődésével ugyanis a hagyományos biztonsági rendszereknél sokkal gyorsabban tanulnak meg új fenyegetéseket vagy hajtanak végre hatékony védelmi intézkedéseket.

A hagyományos biztonsági intézkedések inkább reaktívak, mint proaktívak. A valós idejű észlelés és AI-elemzés lehetővé teszi az adatközpontok számára, hogy előre jelezzék a potenciális fenyegetéseket és sebezhetőségeket.

Az adatok védelme érdekében az AI algoritmusok és technikák javíthatják az adatfeldolgozást, -tárolást és -biztonságot is.

Együtt könnyebb: Schneider-NVIDIA partnerség az AI-adatközpontok tervezésében

A konferencián emlékeztettek a cég korábbi bejelentésére, az NVIDIA -val való együttműködéssel kapcsolatban, építve utóbbi fejlett technológiáira, az AI-adatközpontok tervezésében.

Az együttműködés első szakaszában a Schneider Electric bevezeti az adatközponti referenciaterveket, amelyeket az NVIDIA gyorsított számítási klasztereihez alakítottak ki, és amelyet egyebek mellett adatfeldolgozáshoz, mérnöki szimulációhoz, tervezési automatizáláshoz, valamint a generatív AI-hez hoztak létre.

A kooperációban külön hangsúlyt kapnak a folyadékhűtési rendszerek, és az egyszerű üzembehelyezést, a megbízható működést biztosító kezelőszervek. A referenciatervek felhasználhatók lesznek a már meglévő adatközpontok számára is.

A partnerséghez kapcsolódóan az AVEVA, a Schneider Electric leányvállalata összekapcsolja digitális-iker platformját az NVIDIA valós idejű 3D-s grafikus platformjával az Omniverse -vel, egységes környezetet biztosítva a virtuális szimulációhoz és a mérnökök közötti együttműködéshez.

A megújulás nem áll meg az AI-nál, jön a kvantumszámítástechnika

Az innováció üteme a jövőben még inkább felgyorsulni látszik. Az adatközpontok következő generációját a még fejlettebb AI, a kvantumszámítástechnika és egyéb technológiák alakítják.

A kvantumszámítástechnika kapcsán, ami majd a sokszorosát termeli az AI-alapú adatmennyiségnek is, és lényegében felforgatja a technológiai ipart, Aparna Prabhakar, a Schneider Electric Secure Power & Data Center Business stratégiai és fenntarthatósági alelnöke a következőket válaszolta a digitrendi.hu-nak:

„A Schneider Electricnél a számítástechnika jövőjét a különféle számítási módok erőteljes keverékeként látjuk, ahol a mesterséges intelligencia és a kvantumtechnológiák végül együtt léteznek.

Fontos megjegyezni, hogy a kvantumszámítástechnika még a korai szakaszában jár, és az adatközpontokra gyakorolt pontos hatása is várat még magára.

Ma a kvantumszámítástechnika három részből álló stratégiai megközelítését alkalmazzuk:

Kapcsolat a kvantumökoszisztémával: szorosan nyomon követjük a kvantum-számítástechnikai tér fejleményeit, különösen azt, hogy ez hogyan metszi egymást az adatközpontok tervezésével.

A mesterséges intelligencia és a kvantumszerverek rendkívül eltérő energia- és hőigényei valószínűleg változtatásokat tesznek majd szükségessé az architektúrában, különösen az energiaelosztás és a hőkezelés terén.

Az ezen a területeken már megszerzett szakértelmünk alkalmas arra, hogy innovatív megoldásokat fejlesszünk ezekre a változó igényekre.

Tanulás az AI-tól a kvantum jövőért: felismertük, hogy mielőbb foglalkozni kell az AI adatközpontokra gyakorolt befolyásával.

Azáltal, hogy aktívan közösen tervezünk megoldásokat az ügyfelekkel, és referenciaterveket készítünk mesterséges intelligencia-optimalizált adatközpontokhoz (például az NVIDIÁ-val), értékes tapasztalatokra teszünk szert, amelyek nagyban hozzájárulnak majd a kvantumszámítástechnika jövőbeli integrációjára való felkészüléshez.

Proaktív kiberbiztonsági intézkedések: Tisztában vagyunk a kvantumszámítástechnika által jelentett potenciális biztonsági fenyegetésekkel, különösen a „szüreteld le most, használd fel később” megközelítéssel.

Ezért proaktív lépéseket teszünk a robusztus biztonsági megoldások értékelésére és bevezetésére mind a cégünk, mind az ügyfeleink számára”.

Így készüljünk fel a körkörös gazdaságra és fenntarthatóságra

Az exponenciálisan növekvő adatok tárolása növekvő kapacitást, utóbbi pedig növekvő energiafelhasználást is igényel. Az adatközpontok kapacitása 2030-ra várhatóan megduplázódik, ugyanakkor az energiafelhasználás ennél jóval kisebb ütemben növekszik.

Az évtized végére az adatközponti energiafogyasztás a világ energiaigényének kevesebb mint az 5 százalékára rúg majd.

Ez sem mindegy milyen forrásból származik, itt jön a képbe a fenntarthatóság, a zöld energiák és egyéb energiahatékonysági megoldások alkalmazása. Mindezek gyarapítják a szakemberigényt is, akikből a specifikus tudás miatt még közel sincs elegendő.

Egy másik, a konferenciára időzített bejelentés szerint, a Schneider Electric támogatja a globálisan is meghatározó adatközponti és kollokációs szolgáltató, a Digital Realty körkörös gazdasági és fenntarthatósági kötelezettségvállalásait, első körben annak párizsi PAR6 adatközpontjában.

A projektről részletesebben Hélène Macela Gouin, a Secure Power üzletág francia piacért felelős vezetője beszélt a digitrendi.hu-nak.

Elmondta, hogy az egyik fontos cél a létesítményben működő kulcsfontosságú rendszerek élettartamának a meghosszabbítása, beleértve a Schneider Electric elektromos és kapcsolóberendezéseit, a szünetmentes tápegységeket (UPS).

Ez magában foglalja az elektromos infrastruktúra és a fontos alkatrészek, felújítását, újrafelhasználását, vagy újrahasznosítását, az adatközponti üzemeltető e-hulladékának a csökkentése érdekében. Elősegíti továbbá a nagyhatású üvegház-hatású gázok, köztük az SF6 kivezetését is.

Innovatív kezdeményezésként a projekt magában foglalja az iparág első akkumulátor-megújítási pilotját is, amelyet 2025-re terveznek, és amelynek célja, hogy segítse a Digital Realty -t a meglévő UPS akkumulátorok életciklusának meghosszabbításában.

A körkörös gazdasági és fenntarthatósági projekt első néhány hónapja 3,7 tonna széndioxid megtakarítást jelentett a korszerűsítésből, a felújításokból és a UPS-berendezések cseréjéből. A Digital Realty körkörös gazdasági projektjének további eredményeit 2025-ben mutatják be.

The post Áldás vagy nagy kihívás? – mesterséges intelligencia az adatközpontokban appeared first on digitrendi.hu.

Újabb partneri megállapodást kötött a Siemens, ezúttal két brit vállalattal, a sureCore és a Semiwise cégekkel, a kvantumszámítógépekben használt vezérlőelektronika fejlesztésére. (A német műszaki konszern január elején egy sor tengerentúli céggel szerződött közös fejlesztésekre.)

A kvantumszámítógépek a hagyományos számítógépek képességeit meghaladó bonyolultságú számítási feladatokat is képesek megoldani. A bennük rejlő lehetőségeket azonban a nagy számítási teljesítményt követelő alkalmazások akkor tudják majd a gyakorlatban is kamatoztatni, ha az abszolút nulla fok közeli hőmérsékleten működő vezérlőelektronika is elérhetővé válik.

Az ehhez kapcsolódó extrém alacsony hőmérsékleten működő, kriogén félvezetők fejlesztését jelentette be most a Siemens a már említett két partnervállalattal közösen.

Az innovációhoz a német műszaki konszern egy olyan nagy teljesítményű, rugalmas funkciókkal ellátott szimulációs platformot biztosít, amely különböző típusú, illetve az extrém hidegben működő integrált áramkörök működését is pontosan képes modellezni.

Ezt alkalmazva a Semiwise kriogén, digitális integrált (CMOS) áramköröket tervezett a speciális vezérlőelektronikához, amelyeket aztán a sureCore használ fel többek között az új Cryo CMOS nevű vezérlőchipek gyártásához.

A vállalat hideg-ellenálló termékcsaládját is a Siemens szimulációs platformjának és mesterséges intelligenciát használó tervezőszoftverével fejlesztették ki.

A partnerség áttörést hozhat az integrált áramkörök területén

A három cég együttműködése áttörést hozhat a kvantumszámítógépekbe szánt, következő generációs integrált áramkörök teljesítménye és energiahatékonysága területén, ami elengedhetetlen a technológiában rejlő kereskedelmi lehetőségek kiaknázásához.

Márpedig a jövő egyik legígéretesebb területe a kvantum-számítástechnikához kapcsolódik. Ezt támasztják alá azok az iparági szakértők is, akiket a Kingston Technology kért fel nemrégiben a technológiai ipar jövőképének a megrajzolásához.

„Remélem, hogy a vállalatok elkülönítenek valamekkora keretet költségvetésükben a kvantumtechnológiai beruházásokra. Erre érdemes odafigyelni” – mutat rá Simon Besteman, a Dutch Cloud Community ügyvezetője.

Philippe Vynckier, biztonsági szakértő, influencer hozzáteszi: „a kvantum-számítástechnika hagyományos számítógépekét messze meghaladó képességei forradalmasíthatják az adatfeldolgozást”.

A kvantumszámítástechnika ugyanolyan izgalomba hozhatja a világot, mint ahogy azt a mesterséges intelligencia tette az elmúlt évben – állítják a szakértők.

The post A kvantum-számítástechnikába is beszáll a Siemens appeared first on digitrendi.hu.