Ezt a nem igazán rózsás képet vázolta fel az első teljes tőzsdei évét értékelő tájékoztatón Balogh Petya az STRT Holding vezérigazgatója. A társaság, elődcégének korábbi tranzakciót is beleszámítva, 2024-ben már túljutott a 100. befektetésen.

Amit viszont bíztatónak tart a cégvezető, hogy igenis van hazai innováció, ötlet, vannak ügyes agilis csapatok, akikkel innen is el lehet világ élvonalába jutni – fogalmazott.

A jelenleg 3,5 milliárd forint vagyonnal gazdálkodó angyalbefektető életében a 2024-es év pénzügyi szempontból mérföldkő volt, miután első teljes tőzsdei évét zárhatta a Budapesti Értéktőzsde Xtend piacán.

A holding által kezelt vagyon egy év alatt 16 százalékkal nőtt, évközbeni részvénykibocsátásai révén a részvényei darabszáma 14 százalékkal 5 073 028-ra bővült. Az egy részvényre eső saját tőke 595 forintról 701 forintra nőtt, ami 18%-os éves változást jelent. Az egy részvényre eső mérlegfőösszeg 696 forintról 748 forintra nőtt, ami pedig 7,5%-os változást mutat.

A 2025-től már a nemzetközi pénzügyi beszámolási szabványra(IFRS) áttérő vállalat tavalyi mérlegét még a magyar számviteli szabályok szerint állította össze, ennek alapján 22,8 százalékos konszolidált mérlegfőösszeg-növekedéssel(3,79 milliárd forint), valamint 34,5%-os saját tőke növekedéssel (3,5 milliárd forint) zárta első teljes tőzsdei évét.

A Kürt Akadémia oktatási üzletágának októberi felvásárlása mellett tavaly 164%-kal növelte oktatási célú árbevételét (323 millió forint). Az aktív befektetési portfóliócégek száma 2024-ben 82-re emelkedett ennek az egyötöde már nem hazai, hanem francia, amerikai, angol, észt, német, ír bejegyzésű, de részben hazai kötődésű társaság.

“Büszke vagyok arra, hogy az oktatás bővülése mellett, az adatok alapján a tavaly Magyarországon megvalósult startup befektetések több, mint felében mi voltunk a befektetők, ezzel itthon az egyik legnagyobb startup portfoliókezelővé váltunk” – emelte ki a vezérigazgató.

A technológia-vezérelt és nemzetközileg is figyelemreméltó befektetéseket keresik

A STRT 2024-ben – több száz cég átvizsgálását követően – 32 új társaságba fektetett be. A teljes portfólió értéke egy év alatt 2 milliárd forintról 3,1 milliárd forintra nőtt (+55.61%). A STRT 2024-ban összesen 907,9 millió forintnyi forrást helyezett ki a portfólió cégeknek.

A befektetéseket tekintve a korábban jellemző cél-iparágak (B2B SaaS, Services és Software, B2C Services, EdTech és HRTech) mellett hangsúlyosan jelent meg a MedTech/HealthTech terület, magában foglalva minden orvosi-tudományos befektetést.

“Befektetői szempontból kedvező évnek tekinthető 2024, mivel a piacok általános kiszáradása miatt jó értéken tudtunk beszállni ígéretes startupokba. Az év egyik legígéretesebb területe az egészségügyi és orvostechnológiai szegmens volt, ezekben további potenciált látunk” – mondta Langmár Péter, a STRT Holding befektetési igazgatója.

Hozzátette, ezen a területen 2024-ben 9 új cégbe fektetett a társaság. Megjegyezte még: jót tett a piacnak, hogy a mesterséges intelligencia hatására felgyorsult a szoftverfejlesztés, ami az egyik legfontosabb szegmense a technológia-vezérelt befektetéseknek. Ez utóbbiakat keresi befektetési céllal a társaság, főleg az olyanokat, amelyek terméke a nemzetközi piacokon is kelendő.

A magas befektetési számot és egyelőre az alacsony befektetési összeget preferálják, hogy ezáltal is csökkentsék az egy befektetésre jutó kockázatot. Szívesen hívnak társbefektetőket is a tranzakciókhoz.

Az IFRS más megvilágításba helyezi a céget

A STRT Holding a 2023-ban már meglévő befektetésein, valamint a 2024-ben végrehajtott tőkekihelyezésein közel félmilliárd forint pénzügyileg nem realizált hozamot ért el, ami a 2024. évi nyitó befektetési állományának a 24,23%-a.

Mivel a magyar számviteli szabályok nem teszik lehetővé a társaság befektetési tevékenysége által létrehozott tulajdonosi érték – a nem realizált átértékelési nyereség – szerepeltetését az eredménykimutatásban, így az idei éves jelentésben csak az oktatási terület által realizált árbevételt mutatható ki a konszolidált működési eredményben, mint eredményt képző működési tétel.

Ennek konszolidált értéke a 2024. évben 164%-kal, 323 millió forintra nőtt a tavalyi értékhez képest. Az oktatási tevékenység eredményében a STRT Holding által tavaly ősszel felvásárolt Kürt Akadémia árbevétel és költség számai még csak korlátozottan szerepelnek.

Utóbbi tranzakció ugyanakkor átírja az oktatási profilt, ezáltal ugyanis nem csak a startupokat támogató oktatási programok lesznek elérhetők, hanem szakértőket is képezhetnek már különféle területekre. Ez utóbbiak a nagyvállalati ügyfeleket is érdekelhetik – ezt már Balogh-Mázi Mária oktatási igazgatótól hallhattuk.

A nemzetközi elszámolási rendszerre való áttéréssel az IFRS átforgatásból előállított, nem auditált kimutatások közül az eredménykimutatásban találhatóak a legfontosabb változások, Ezek már lehetővé teszik a társaság befektetéseinek átértékeléséből eredő nem realizált eredmény bemutatását is. Ez 2024-ben 535,5 millió forintot tett ki, szemben a 2023-as 181,5 millió forinttal (+195%).

A cégcsoport konszolidált 2024-es EBITDA-ja pedig 296 millió forint volt, szemben a 2023-as 23 millió forint veszteséggel, míg adózott eredménye 225 millió forint nyereség volt, a 2023. évi (96) millió forint veszteséget követően. A tájékoztatón kérdésre elhangzott, hogy egyelőre még nem terveznek osztalékfizetést, de a jövőben nem zárható ki ez sem.

A jövőbeni tervek kapcsán elmondták, hogy még az első félévben lesz egy zártkörű részvénykibocsátás, a befolyó összeget a befektetési tevékenység növelésére kívánják fordítani. Célzást tettek arra is, hogy további részvénykibocsátás mellett szándékukban áll a standard szabályozott piacra lépés szándéka is.

The post Túl a századik befektetésén az első teljes tőzsdei évét záró STRT Holding appeared first on digitrendi.hu.

Az EIT Jumpstarter több mint 22 ország és régió előtt nyitott az egészségügy, az élelmiszer, az energia, a gyártás, a nyersanyagok, városi mobilitás, vagy a kultúra és a kreativitás területén érkező új ötletekre és vállalkozásokra.

Idén Budapest adott helyszínt az EIT feltörekvő vállalkozásoknak szervezett tehetségkutató programjának. A versenyen meghirdetett nyolc kategória győztesei között 150 ezer euró értékű jutalmat osztottak ki.

A két hazai győztes koncepciója

Két magyar csapat is bejutott a döntőbe, ahol bemutathatták innovációikat. A „gyártás” kategóriában a VeridianIQ ötlete a kockázatfigyelés és -kezelés automatizálásával segíti a vállalkozásokat ESG-stratégiájuk fejlesztésében.

A „városi közlekedés” kategória hazai pályázója az ARport egy beltéri navigációs alkalmazást mutatott be, ami abban támogatja az embereket, hogy a kiterjesztett valóság(AR) segítségével eligazodjanak a legnagyobb köztereken, vasútállomásokon, repülőtereken és közlekedési csomópontokon.

Mindkét ötlet dobogós lett, kategóriájának 2. helyén végzett, így ők támogatást kaptak a szervezőktől ötleteik fejlesztésére.

A hét hónapos program során a résztvevők meghatározták a legjobb üzleti modellt az innovatív, tudományos alapokra épülő ötleteik számára, amelynek alapján létrehozhatják versenyképes startupjaikat.

A 600 jelentkezőből mindössze 180 innovátort válogattak be a képzésbe, és a legjobb 49 csapat mérkőzhetett meg élőben Budapesten. A versenyzők nyolc kategóriában mutathatták be üzleti tervüket a szakmai zsűriknek.

Minden egyes kategóriában – az élelmiszertől az energiáig – a három dobogóst választották ki, amelyek összesen 150 ezer eurónyi pénzdíjban részesültek.

Indul az előregisztráció a 2025-ös programra

Az EIT Jumpstarter 2025-ös programja januárban indul, de már most megnyílt az előregisztráció. Jövőre még több támogatásban részesülnek a nyugat-balkáni országok és az ukrán tehetségek, valamint egy új díjjal ismerik majd el a legjobb új alapítású startupot a mediterrán térségből és az Európai Unió legkülső régióiból.

Az EIT Jumpstarter 2017. óta 1180 pályázót képezett ki, ebből 124 új startup jött létre 2100 új munkahellyel. Ezek az induló vállalkozások eddig együttesen 150 millió euró külső befektetést is vonzottak.

Az EIT Jumpstarter ide nyertesei:

„élelmiszer”

győztes: NEAMO (Lettország)

dobogósok még: MultiBioCrop (Görögország); Bestran (Spanyolország)

„egészségügy”

győztes: BIOCHIP-PATHFINDER (Portugália)

dobogósok még: WellscanPro (Koszovó); NexThera Tech (Portugália)

„energia”

győztes: StoreNow (Portugália)

dobogósok még: Deltasort (Horvátország); Rehemp (Szerbia)

„gyártás”

győztes: Yapar3D (Törökország)

dobogósok még: VeridianIQ (Magyarország); Melt3D (Szlovákia)

„nyersanyagok”

győztes: Total Energy (Horvátország)

dobogósok még: Bristlechem (Spanyolország); UnconventionalLithium (Ukrajna)

„városi mobilitás”

győztes: Urbix Hub (Bulgária)

dobogósok még: ARport (Magyarország); Wyvernn (Olaszország)

„Új Európai Bauhaus”

győztes: POWAR STEAM (Spanyolország)

dobogósok még: RevAlve (Észtország); UrbanGeoWonders (Ukrajna)

„Ukrajna újjáépítése”

győztes: Drone NonDestructiveTesting (Ukrajna)

dobogósok még: AgRe (Ukrajna); CathodMiner (Ukrajna)

„post-Jumpstarter” különdíj

győztes: Lightly (Csehország)

„Nyugat-Balkán” különdíj

győztes: WellscanPro (Koszovó)

The post Két magyar cég is ott van a legjobb európai innovátorok között appeared first on digitrendi.hu.

Ennek részleteiről beszélgettünk Tóth Péterrel, a Screvo App Kft. társalapítójával. A nyereményjátékok két nagy fókuszcsoportja a 18-35 év közötti fiatalok és a nagybevásárlást végző 40-55 év közötti családanyák.

De miért olyan nehéz megszólítani ezeket a fókuszcsoportokat?

A kutatásuk szerint a digitalizáció korába született generációk már nem akarnak pénztári blokkokat gyűjteni. Nem akarnak mindig mindenhol regisztrálni sem, erre jó egy alkalmazás, amiben elég ezt egyszer megtenni.

Az meg végképp idejétmúlt, hogy adjuk fel a postán a termék csomagolását, mondjuk a beszáradt túrórudi darabkákkal együtt.

Úgyhogy azt mondták, hogy mivel mindenki folyamatosan fotózik a telefonjával, akkor tegye ezt az applikáción belül, tegye mind a blokkal, mind a csomagolással, amiket utána kidobhat.

Fontos az is, hogy egyből kiderüljön: nyertünk-e, vagy sem, és ha már ennyi mindent kérünk a fogyasztótól, adjunk cserébe neki pár másodperc izgalmat is, amit egy jól kitalált kaparós sorsjegy nyújthat, ezt pedig könnyű digitalizálni.

Így lett az üzleti modelljük lelke a nevüket viselő egyedi mobilalkalmazás, amelyen párhuzamosan futnak különböző vásárlásösztönző és elköteleződés alapú nyereményjátékok.

Ezek Tóth Péter szerint jobban megfogják a potenciális vevői, jövendő törzsvásárlói kört, mint a hagyományos microsite-os megoldások, amelyek általában egy céghez köthető és limitált ideig tartó kampányról szólnak.

A párhuzamosan futó kampányok kommunikációja ugyanis összeadódik, mint ahogy egy bevásárlókosárban is jól megfér egymás mellett a hús és a whisky. Az applikációban használt push értesítéseknek köszönhetően pedig a felhasználói bázist közvetlenül meg lehet szólítani, aktivizálni.

Megreformált kaparós és AP-kódos játékok

Magyarországon jelenleg a kaparós játékok az egyik legnépszerűbbek, ezért ez az alkalmazásból sem hiányozhat, sőt ma még a kaparós játékfelület az egyik legfontosabb része, a márkák üzenetével.

Itt azonban az is fontos ma már, hogy ez a felület, ne egy fapados sötétszürke, vagy fekete legyen, ahol a kaparás után csak azt tudja meg az ember, hogy nyert, vagy nem nyert.

„Ennél látványosabb megoldásra van már szükség a figyelem fenntartására. Vegyük például a túrórudit, nálunk ilyen kampánynál a lekaparás után egy hűtőt látunk, amiből kiderül, hogy ott van e a polcán az édesség vagy nem. Vagy egy szeszesitalnál a játékfelületen egy emberekkel teli buli helyszínt látunk, és ha van a kezükben italospohár akkor nyertünk. Tehát sokkal inkább annak az üzenetnek az átadására kell gondolni, ami az adott márkához köthető” – mondja Tóth Péter.

A vásárláshoz kötött játéknál a hagyományos AP-kódos modellt reformálták meg úgy, hogy a “nem nyertes” játékosok is újra és újra visszatérjenek. Így a játékosok száma akár 40-70%-kal magasabb is lehet. A lejátszott játékok száma pedig akár meg is háromszorozódhat.

Nyereményjáték, ahol nem a vásárlás a belépési korlát

A vásárlói elköteleződéshez kapcsolódó (engagement) játékuk pedig azt jelenti, hogy nem a vásárlás a belépési korlát, hanem a figyelem. Mindenki játszhat naponta egyszer, ha előtte elolvassa, meghallgatja a márka üzenetét.

Ezekben a játékokban átlagosan 8-11 ezer fő is részt vesz. Ők havi szinten minimum 14 alkalommal találkoznak a márka mondandójával.

A fogyasztói szokásokat mérő játéknál napi egy véleményt kérnek a játékban való részvételért. Ebből direkt marketingre használható, profilozható adatbázis készül.

„Ezzel is nagyon finoman kell bánni, mert azt figyeltük meg, hogy ha már három vagy négy kérdést teszünk fel, akkor az embereknek a legnagyobb része azt mondja, hogy ez már piackutatás, és köszönik, de kilépnek belőle.

Mi ezt úgy hidaltuk át, hogy azt mondjuk a potenciális vevőnek, hogy minden nap egyszer játszhatsz ingyenesen, vagyis nem a vásárlásoddal fizeted ki, hanem a rendszeres odafigyeléseddel. Napi egy kérdést teszünk fel, így már nem tűnik piackutatásnak” – mondja Tóth Péter.

A tapasztalatok szerint a válaszadók száma meghaladja a 10 ezret is, és több mint a négyötödük legalább hét kérdésre válaszol.

Tavaly ősztől már nem statikusak a kampányok, a fejlesztések révén már mozgó objektumokat is tudnak produkálni az appban. Ezek jobban megszólítják a fiatalokat, és a termékelőnyök átadására is sokkal alkalmasabbak.

Mostanra a Screvo App gyűjtötte maga köré Magyarország legnagyobb vásárlásösztönző közösségét 220 ezer letöltővel és több, mint 4,5 millió lejátszott játékkal.

A vállalkozás jövőképe

A Screvo App Kft.-t ketten alapították 2021-ben, van két további befektetőjük is, amolyan csendestársak. A vállalkozás alapvetően külsős grafikusokkal és külsős fejlesztőkkel dolgozik.

Első körben a napi szükségleti cikkek (FMCG) piacának a nagyobb márkáit célozták meg, de már nyitnak a többi szegmens, így a vendéglátás irányába is.

Céljuk átlépni az országhatárt is, mert a magyarországi piac nem elég nagy a kibontakozáshoz. Jelenleg Lengyelország és Románia van a fókuszban, előbbi a piac nagysága miatt, utóbbi pedig a sok márkaátfedés miatt.

Később a többi kelet-európai piac is szóba jöhet, mert ezekben az országokban hozzánk hasonlóan más a hozzáállás a különféle akciókhoz, mint Nyugaton.

Ott az életszínvonal, a bérek szintje miatt kevésbé fontos a termék, vagy valamilyen százalékos engedmény megnyerése, az ottaniakat nehéz rávenni arra, hogy az értékes idejüket regisztrációra, játékra használják.

„Mi annyit egyszerűsítünk, hogy a többszöri hosszadalmas adminisztrációs folyamatot lecseréljük egyszeri letöltésre és regisztrációra, és a vásárlás után 13 másodperccel már tudnak játszani” – mutat rá Tóth Péter.

The post A digitalizáció megreformálja a nyereményjátékokat is appeared first on digitrendi.hu.

A mesterséges intelligencia (AI) és a robotika kulcsfontosságú szerepet játszhat az európai népesség elöregedése és az egészségügyi munkaerőhiány jelentette kihívások kezelésében.

Európában 2050-re a 80 évesek vagy annál idősebbek száma meghaladja majd a 48 milliót, így a jelenlegieknél is jobban előtérbe kell, hogy kerüljenek a betegek távfelügyeletét és a korai beavatkozást lehetővé tévő megoldások.

Az AI alapú viselhető okoseszközök és érzékelők folyamatos egészségügyi felügyeletet jelentenek, csökkentve az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő terheket.

Látványosan szaporodnak az AI-t alkalmazó egészségügyi startupok

Az elmúlt években jelentősen nőtt a mesterséges intelligenciát alkalmazó innovatív egészségügyi startupok száma. A Hungarian Startup Report 2022 című jelentés szerint a magyar induló vállalkozások körében a mesterséges intelligenciát használó vállalkozásokból van a legtöbb.

Több mint egyötödük dolgozik az AI vagy gépi tanulás területén. A Dealroom startup adatbázisából kiderül, hogy Magyarországon több mint 90 működő AI startup és scaleup van, amelyek összértéke már több mint 1,5 milliárd euró.

A legnagyobb értékű magyar AI startupok közül néhányan az egészségügyi szegmensben tevékenykednek, köztük az EIT Health által is támogatott SemseApps és a Turbine.AI.

Így egyszerűsíthetők a valós környezetű tesztelések

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos innovációk gyakorlati megvalósítását ma még számos tényező akadályozza, beleértve a kockázatokat, a bizalomhiányt, de legalább ilyen fontos a piacra lépést támogató infrastruktúra hiánya, és az, hogy a végterméket szigorú tesztelésnek kell őket alávetni.

A Testing and Experimentation Facility (TEF) tesztlabor egy EU-s konzorcium keretében 5 év alatt 500 innovatív egészségügyi kísérleti projektet tervez megvalósítani és kiértékelni a mesterséges intelligencia és a robotika területén

Célja, hogy egyszerűsítse az AI és robotikai megoldások valós környezetben történő hitelesítését és tesztelését. A nemrégiben megnyílt első TEF Health várja a mesterséges intelligencia és robotikai technológiát fejlesztő startupok és kkv-k jelentkezését az Európai Unió bármely országából.

A konzorcium élén a portugáliai Pedro Nunes Intézet áll. Európai szinten a projektben 10 ország 52 szervezetéből álló konzorcium vesz részt, amelynek vezetője a berlini Charité Egyetemi Kórház.

„Az együttműködés egyik legfontosabb lépése, hogy létrehozzuk a gyakorlati tesztelésre alkalmas létesítmények hálózatát. Ezek a létesítmények fizikai infrastruktúrát, adatforrásokat, számítási képességeket, élő laboratóriumokat és laboratóriumi tesztelési lehetőségeket biztosítanak az egészségügyi innovátoroknak a valósághű környezetben végezhető tesztekhez és kísérletekhez” – emeli ki Ricardo Pires, az EIT Health InnoStars egészségügyi közösségi vezetője.

A TEF-ek hálózatának létrehozása az Európai Bizottság kezdeményezése, amelyek célja a mesterséges intelligencia és a robotikai megoldások tanúsításának és tesztelésének egyszerűsítése.

A pályázat feltételei

A tervek szerint ezek a kísérleti központok olyan fizikai és virtuális létesítmények lesznek, ahol a startupok és kkv-k támogatást kaphatnak legújabb, mesterséges intelligencián alapuló technológiáik valós környezetben történő teszteléséhez, értékeléséhez és bemutatásához.

A valós környezetet kórházak és az egészségügyben működő kutatási és fejlesztési laboratóriumok fogják kínálják.

Az érdeklődő startupok és kkv-k a https://tefhealth.eu/call/call-1 weboldalon jelentkezhetnek. Az uniós tagállamokból származó kiválasztott startupok és kkv-k állami támogatásban részesülnek a validálási szolgáltatások piaci árából nyújtott kedvezmények formájában – olvasható a szervezet közleményében.

„Számos ígéretes magyar startup és kkv dolgozik AI és robotikai fejlesztéseken, de a tesztelés és a validálás követelményei jelentős kihívásokat jelentenek megoldásaik piacra vitelében. Ebben hozhat áttörést a TEF Health program. Az innovatív startupok nemcsak arra kapnak esélyt, hogy valós környezetben tesztelhessék terméküket vagy szolgáltatásukat, hanem arra is, hogy az általuk kifejlesztett megoldások piacra is kerüljenek, hozzájárulva az európai egészségügy helyzetének javításához is” – mondta el Békási Tamás, az EIT Health RIS üzletfejlesztési menedzsere.

The post Egészségügyi tesztlabor és program európai startupok és kkv-k számára appeared first on digitrendi.hu.

Az ötlet Scheidler Balázs (ex-Balabit) ügyvezetőtől származott, társalapítókként hozzá csatlakozott Guba Sándor (ex-Ustream, ex-Banzai Cloud) technológiai vezető, Hernádi Ferenc (ex-Ustream, ex-Banzai Cloud) szolgáltatásokért felelős vezető, valamint Neil Boyd (ex-Balabit, ex-One Identity), aki az amerikai piaci értékesítést és marketinget vitte a korábbi cégekben, most is ezért lesz felelős az új cégben.

A jelenleg 17 fős vállalkozás folyamatosan bővül, a fejlesztőközpont Budapesten marad, de az amerikai szál létfontosságú a cég jövendő életében, hiszen a startup termékeinek és szolgáltatásainak a felvevőpiaca egyelőre kizárólag Észak-Amerika lesz és azon belül is a nagyvállalatok.

Magát a céget is az USA-ban jegyezték be, a fejlesztést végző magyarországi Axoflow, annak a leányvállalataként működik.

A bemutatkozó sajtóeseményen kérdésünkre Scheidler Balázs elmondta, hogy az amerikai piacon számukra biztos pont a Balabit, majd az őt felvásároló One Identity időkből ismert társalapító Neil Boyd. Azt is megtudtuk, hogy a szolgáltatásalapú és egyelőre a partner nélküli direkt értékesítésre alapoznak.

Új és ígéretes növekedésű piacot céloznak meg

Az Axoflow a jövő IT infrastuktúráira tervezett, felhő alapú naplózási megoldás fejlesztésére alakult vállalkozás. A társaság egy alakulóban lévő piaci szegmens, az observability/telemetry pipeline réspiacot kívánja meghódítani, ahol alapjaiban formálja át az IT és informatikai biztonsági naplózás hagyományos megközelítését a felhő alapú naplózás optimalizálásával.

A piacon, amibe beszállt az Axoflow 2026-ra 400% növekedési prognózissal számolnak a piackutatók. Ezen a piacon lépett azóta egy nagyot a Cisco is, amely 28 milliárd dollárt ajánlott a hasonló profilú Splunkért.

Az évente 28%-kal növekvő digitális adatmennyiség éves szinten 25%-kal növeli meg a vállalatok költségeit, ami ebben a formában fenntarthatatlan. A 9 hónapja alapított magyar startup technológiája olyan áttörést hozhat a vállalatoknak, amely akár 90%-kal csökkenti az adatgyűjtés és -tárolás költségeit, és további 50%-kal az adatelemzést. Egy közepes méretű amerikai nagyvállalat esetén ez több 10 millió dollárról 1-2 millió dollárra mérsékelheti a költségeket.

“Az a tapasztalatunk, hogy elértük azt a pontot, ahol káoszba fordult a vállalatok adatgyűjtési, – tárolási és -elemzési rutinja. Azzal szembesülünk, hogy az évekkel ezelőtt még beváltnak számító IT architektúrák ma már pazarló módon megtervezett infrastruktúrák, ahol a rendszer hiányosságai miatt már a hozzáértők sem tudják megmondani, mikor, hol, és miért keletkezik egy adat, mihez kezdhetnek vele.

A szigorú iparági és compliance szabályozások miatt azonban a vállalatok rettegnek az adatvesztéstől, ezért bármi áron továbbszállítják és tárolják ezeket az adathalmazokat” – sorolta Scheidler Balázs, az Axoflow társalapítója és ügyvezetője.

Úgy látja, kevés olyan cég van ma még, amely az adatok előszűrésével, -strukturálásával foglalkozik, és nincs elemző (SIEM) megoldása sem, ami azért fontos, mert minél több adatot elemez, annál több licenszdíjat számlázhat.

Maradnak a nyílt platformoknál

Az Axoflow-alapítók több nyílt forráskódú projektet indítottak már el, ezeknek máig az egyik legaktívabb közreműködői, és új cégükben a technológia felhasználói is. Ilyen például a syslog-ng, amely a nagyvállalati naplózás de-facto szabványává vált világszerte az elmúlt két évtizedben, és a Logging Operator, amelyet beválasztottak a Cloud Native Computing Foundation (CNCF) Sandbox projektjei közé, amely a Linux Foundation támogatását is élvezi.

A CNCF inkubációja globális láthatóságot és közösségi támogatást nyújt az ígéretes korai vagy kísérleti fázisban lévő projektek számára – mint az történt például a Kubernetes esetében is.

(A Kubernetes egy nyílt forráskódú szoftver, amellyel automatizálható az alkalmazások telepítése, skálázása és menedzselése. Eredetileg a Google mérnökei kezdték el a fejlesztését, jelenleg a CNCF gondozza.)

Ahhoz, hogy az ötletből bevételtermelő vállalkozás legyen

A tavaly decemberben alakult társaság eddig 3,6 millió dollárnyi tőkét gyűjtött. Legutóbb 2023. júniusában zárult le egy 2,5 millió dolláros előmagvető kör (Credo Ventures, 500 Emerging Europe, Notion és Jared Schreiber angyalbefektető).

A 10 millió forintos alaptőke mellé az alapítóktól és dolgozói részvénycsomagokból 700 ezer dollár gyűlt össze, ami kiegészült újabb 400 ezer dollár angyalbefektetéssel (Györkő Zoltán Balabit társalapító; Wagner Endre Balabit társalapító; Szakál László Balabit, Starschema, Finshape; Travis McPeak Start-up befektető, biztonsági szakértő; Biás Csongor Startup Hungary).

A termékfejlesztésben is nagy előrelépés történt, két potenciális amerikai ügyfélnél indítottak zárt bétatesztet, köszönhetően a syslog-ng-s múltnak.

Az éles indulást jövő tavaszra tervezik, 2024 végéig pedig már bevétellel is bizonyítaniuk kell a befektetők felé a vállalkozásban rejlő potenciált, mielőtt jön a következő befektetési kör.

The post Akiket a startup világ beszippantott – most újabb biztonsági céget építenek appeared first on digitrendi.hu.

A finanszírozás komoly kihívást jelent a korai szakaszban lévő startupok számára. Különösen igaz ez a régiónk vállalkozásaira. Az Európai Unión belül ma már számos program foglalkozik ezekkel a kihívásokkal, és a startupok számára könnyebbé vált a finanszírozási opciók feltérképezése.

A kezdő vállalkozók hajlamosak arra, hogy mindenhol befektetést keressenek, ahelyett, hogy a hosszú távú stratégiájukhoz illeszkedő befektetők megtalálására összpontosítanának.

Ez csak néhány a számos buktató közül, amellyel a startupok a befektetők keresése során találkozhatnak, de ezekre is van megoldás. Békási Tamás, az EIT Health régiós üzletfejlesztési menedzsere osztja meg tapasztalatait az alábbiakban.

A pályázás buktatói

Kulturális felkészültség: A startupoknak gyakran hiányzik a kulturális háttere az intézményi befektetőkkel való együttműködéshez. Sok startup alapító baráti-családi környezetből érkezik, ahol rugalmas viszonyokhoz szoktak.

Másfajta hozzáállás szükséges a tapasztalt üzletemberekkel való kapcsolattartáshoz. A szakember szerint a startupoknak meg kell tanulniuk együttműködni, és megérteniük a befektetők elvárásait.

Fontos felismerni, hogy a befektetők nem kegyetlen farkasok, de nem is önzetlen angyalok, hanem üzletorientált emberek.

„Ez a kihívás különösen az egészségügyi startupoknál jelentkezik, ahol a diákok és orvosok gyakran anélkül vágnak bele innovációs fejlesztésekbe, hogy rendelkeznének a befektetések világában való eligazodáshoz szükséges üzleti érzékkel ” – emeli ki Békási Tamás.

A megfelelő befektető kiválasztása: a szakértő szerint az első befektető kiválasztása olyan, mint a házasságkötés. A legjobb esetben a partnerség egy életen át tart. Ha azonban a párosítás nem megfelelő, az fájdalmas és káros szakításhoz vezethet.

A startupok már amúgy is sérülékeny állapotban vannak, és egy szakítás akár a cég bukásához is vezethet. Ezért fontos, hogy gondosan válasszuk ki azokat a befektetőket, akik összhangban vannak a startup céljaival, értékeivel és hosszú távú elképzeléseivel.

A tévhitek eloszlatása: Sok induló vállalkozás tévesen azt hiszi, náluk van az összes ütőkártya, mert annyira különlegesek és értékesek. Ugyanakkor a befektetők is beleesnek időnként abba a hibába, hogy azt hiszik, a pénzükért mindent kontroll alatt tarthatnak.

„A valóságban ez egy együttműködésen alapuló kapcsolat, ahol mindkét fél egymás hasznáért dolgozik. A startupok kiváltsága, hogy megválasszák partnereiket, de fel kell ismerniük azt az értéket is, amit a befektetők letesznek az asztalra” – hangsúlyozza Békási Tamás.

Stratégiai befektetések: Az átgondolt stratégia nélküli befektetés sokba kerülhet. Egyes startupok a befektetőkre úgy tekintenek, mint könnyű pénzszerzési lehetőségre. kulcsfontosságú, hogy a befektetési ajánlatokat gondosan értékeljék, hogy azok összhangban legyenek a stratégiai célokkal.

A vállalat alul- vagy túlértékelése: Előfordulhat, hogy kis befektetésért jelentős részesedést adnak el, mert nagy szükségük van a pénzre. Az is megeshet, hogy nem veszik figyelembe ennek következményeit a későbbi finanszírozási körökre nézve, amikor még több tőkéről kellene lemondaniuk.

Ha viszont az első körben túlértékelik ötletüket, az megnehezítheti további befektetők bevonását, akik képesek vagy hajlandóak lehetnek nagy összegű támogatást biztosítani, így fontoss a megfelelő egyensúly megtalálása.

Befektetői hírnév: Ha egy befektetőnek rossz a megítélése, vagy köztudottan nehéz vele együtt dolgozni, az visszatarthatja a további befektetőket a későbbi finanszírozási fordulókban való részvételtől, mivel szindikátusi megállapodást kell kötniük egymással.

„Bár az első körös befektető gyakran kritikus a túlélés szempontjából, fontos figyelembe venni a hírnevének hosszú távú következményeit is” – emeli ki Békási Tamás.

Erre is jók a forrásteremtő bootcampek , és az IT-ülés szimuláció

A bevezetőben említett uniós program segít legyőzni ezeket a kihívásokat. A program olyan startupokat támogat, amelyek már piacra léptek, és felkeltették a potenciális befektetők érdeklődését. A program két fő oktatási modulból áll:

Fundraising (forrásteremtő) bootcamp: ez a modul a fent említett kihívásokkal és buktatókkal foglalkozik. A résztvevők különböző rendezvényeken és versenyeken már jelentős pitching-tapasztalatot szereztek.

A befektetők előtti pitching azonban más készségeket és tapasztalatokat igényel. A program során olyan kulcsfontosságú eszközöket is bemutatnak és kidolgoznak, mint a Term Sheet (A befektetési szerződés előtt kötött, írásos megállapodás, mely szabályozza a céltársaság és a befektető jövőbeni együttműködésének jogi és üzleti feltételeit, kereteit és a befektetési stratégia (a befektetés és a vállalat szerkezetének felvázolása ötéves távlatban).

Igazgatósági ülés szimulációja: a modul a igazgatótanácsi ülések szimulálásával készíti fel az induló vállalkozásokat arra, hogy milyen lehet a befektetővel a partneri kapcsolat a valóságban. Minden csapat egy valódi befektetőt kap, aki kéthetente kihívások elé állítja és kérdéseket tesz fel nekik, olyan témákat érintve, amelyekre nem feltétlenül számítanak.

A sikeres pályázók támogatása

Az Attract to Invest program 25 ezer euró vissza nem térítendő támogatást is nyújt, amely a következőket foglalja magában:

– 4 ezer euró a bootcamp utazási és szállás költségeire Bécsben.

– 6 ezer euró az EIT Health Mentor és Coaching Network tanácsadói szolgáltatásaira. Ez a tanácsadói hálózat több száz különböző területről érkező szakértővel áll a startupok rendelkezésére.

A mentorok között jogi, kommunikációs, értékesítési szakértők, valamint orvosok például onkológusok vagy radiológusok és különböző országokra specializálódott szakemberek akár Norvégia vagy Németország piacára szakosodott szakemberek is megtalálhatók.

– 15 ezer euró, amelyet az induló vállalkozás a rövid és hosszú távú tervei alapján oszthat be (seed funding, Series A befektetés, közösségi finanszírozási kampányok). Az EIT Health nem kér ezekért cserébe saját tőkét.

A programot idén szervezik meg másodszor, amiben új elem a november elejei nagydöntőt. A résztvevő csapatoknak lehetőségük van további finanszírozásért pályázni.

Mind a 15 csapat bemutatkozik a zsűri előtt, és az első három helyezett 25 000, 15 000, illetve 10 000 euró pénzjutalomban részesül. Mindemellett az esemény értékes kapcsolatépítési lehetőséget kínál a befektetőkkel.

Sikersztori Horvátországból

Az Ani Biome, a bélflórát erősítő fermentált zöldség- és gombakivonatokra specializálódott horvát startup alapítóját egy életveszélyes bélgyulladással kapcsolatos személyes problémája inspirálta a termékük kifejlesztésére.

Az Ani Biome piacképessé vált termékéből már több mint 700 ezer kelt el. Az Attract to Invest program 2022-es kiadásában való részvételük sikeres forrásgyűjtéssel járt, 1,2 millió eurós seed funding finanszírozást szereztek. Jelenleg egy újabb finanszírozási körben vesznek részt, bevont tőkéjük így összesen 3,8 millió euróra nőtt.

The post Hogyan keressenek befektetőt az egészségügyben érdekelt startupok? appeared first on digitrendi.hu.

Az eddigieknél még nagyobb támogatásra van szükségük a nagyobb kockázatot jelentő korai fázisú startupoknak, amihez az intézményi befektetések mellett a magántőkére is szükség van – jelentette ki Balogh Péter, a STRT(start) Holding ügyvezetője, a vállalkozást bemutató sajtótájékoztatón.

A kellő tőke hiánya miatt ugyanis jelentősen leszakadtak a hazai és regionális kezdő vállalkozások az Európa és a világ más részein működő kezdő vállalkozásoktól. Ennek nemcsak a tőkeforrások egyensúlytalansága az oka, hanem a megfelelő tudástranszfer, a piacismeret és a releváns partnerek ismeretének a hiánya is.

A befektető cég nagyszabású tervekkel vág neki az útnak, tíz éven belül már ezer startup befektetőjeként szeretne működni, és tizenöt év alatt egymilliárd euróra emelni a holding értékét.

A cégvezető emlékeztetett a saját korábbi befektető cégének a Baconsultnak a 2015-ös indulása óta eltelt fejlődésre. Az említett társaság, amely beolvadt a STRT-ba, fennállása alatt 45 korai kezdő fázisú vállalkozást karolt fel, amihez 323 millió forint befektetésre volt szükség, ebből mára 1,5 milliárd forintnyi vagyon keletkezett.

„A STRT-ot megalapító társaimmal együtt, különböző pozíciókból, régóta aktív részesei vagyunk a hazai startup ökoszisztéma fejlődésének. Alapítóink különböző formációkban több, mint 140 startupot inkubáltak, segítettek, aminek tapasztalataiból most készen állunk arra, hogy elindítsuk a saját befektető- és tudástranszfer központunkat” – emelte ki Balogh Péter.

Hozzátette: három területen mindenképpen mások lesznek, mint a többi befektető. Egyrészt nemcsak pénzt adnak, hanem átfogó tudásprogramot is. Másrészt türelmesen állnak a velük dolgozó vállalkozásokhoz. Nem hajszolják őket korai cégeladásba, hanem abban nyújtanak támogatást, hogy minél tovább, minél nagyobbra növekedjenek.

Úgy látja, vállalkozásuk a Magyarországon megszokottnál abban is rugalmasabb és vállalkozóbarátabb, hogy magántőkét biztosítanak a cégeknek. A kontroll helyett pedig az együttműködésre kívánják helyezni a hangsúlyt.

Ilyen profilú induló vállalkozásokat keresnek

A portfóliójukba kerülő startupokat tanfolyamok, workshopok szervezésével segítik, ahol aktuális és odaillő szakmai tudáshoz juthatnak. Ezen túlmenően személyes mentorálást, szakmai anyagokat kapnak, összekötik őket potenciális partnerekkel, ügyfelekkel, de támogatják a startupokat a következő körös tőkebevonásban, és ha eljön a pillanat, akkor a cégeladásban is.

A vállalkozás nemcsak Magyarországon, hanem a régióban is meg akar jelenni. Portálunk ezzel kapcsolatos kérdésére Balogh Péter azt válaszolta, hogy külföldön elsőként a magyarok lakta területeken keresik az ígéretes startupokat, de úgy látják, hogy a későbbiekben helyi szervezetekre is szükség lesz. A közép-kelet-európai térségben főként dél-keleten és észak-nyugaton kevés a jó modell az ilyesfajta inkubációra.

A társaság célja továbbá, hogy idén megjelenjen a BÉT Xtend piacán is, és ezzel likvid és diverzifikált struktúrában hozzáférhetőbbé tegye az intézményi- és magánbefektetők számára a startupokba való befektetést.

Ennek előkészítéseként a közelmúltban mintegy 30 szakmai angyalbefektető szállt be a vállalkozásba és folyamatban van egy zártkörű nagyobb tőkebevonás is. Ezt követően, várható a cég részvényeinek nyilvános tőzsdei bevezetése is.

Az STRT Holding elsősorban a B2B, az SaaS(szoftver,mint szolgáltatás), az AI(mesterséges intelligencia), az oktatás, a mobilitás, és egyéb technológiai területekről keres korai stádiumú, globális ambícióval rendelkező, innovatív szemléletű startupokat a portfólió bővítésére Magyarországon és a régióban egyaránt. Átlagosan 20-30 millió forintos befektetés mellett, első, vagy korai befektetőként, hosszútávon, 10 éves intervallumot megcélozva terveznek a kiválasztott cégekkel együtt dolgozni.

Az induló csapat

Az eseményen bemutatkoztak a vállalkozás további vezetői is, akik korábban olyan ismertté és sikeressé vált befektetések mögött álltak, mint a Commsignia, a Prefixbox, a BookRKids, a Quantum, a Logiscool, a Salarify, a Talk-A-Bot vagy a Rescan360.

Közülük Balogh-Mázi Mária, a DreamJo.bs és a Baconsult társalapítója a marketing területért lesz felelős. Kozma Andrea, aki a CEU InnovationsLab (iLab) alapítója, vezetője volt, azután szánta el magát erre a lépésre, miután a CEU úgy döntött, hogy Budapesten ezt a programot is bezárja. A szakember a STRT portfóliójába tartozó induló vállalkozások mentorálását vezeti.

A Lab.Coop és a Green Fox Academy társalapítója, a SmartWare.tech befektetési partnere, Langmár Péter legfőbb feladata az új befektetők bevonása, illetve a befektetési tevékenység vezetése. Molnár Ádám startupper, technológus a skálázhatóságot segítő információs struktúrák és folyamatok kialakítása mellett a workshopok, közösségi és mentorprogramok aktív menedzsere is lesz.

Az NNG korábbi pénzügyi vezetője, Nagy István a teljes pénzügyi és üzleti adminisztrációért felel. A CodeBerry és a YearCompass alapítója, P. Tóth András feladata pedig a STRT Holding oktatási tevékenységének, illetve a tananyag gyártásának koordinációját, valamint a cég IT infrastruktúrájának létrehozatalát és üzemeltetését fedi le.

„Remélem, messzebbre jutunk, mint a napokban kiválasztott hazai űrhajós jelöltek” – így kommentálta a befektetési és inkubátor vállalkozás terveit, jövőképét Balogh Péter.

The post Elstrtolt a tőzsdére is készülő startup inkubátor és befektető holding appeared first on digitrendi.hu.

A generatív AI olyan mesterséges intelligencia technológiákat és alkalmazásokat tartalmaz, amelyek teljesen új tartalmat generálnak: kódot természetes nyelvből, 3D-s eszközöket 2D-s képekből, sőt emberszerű hangokat szkriptekből.

A vállalkozások számára a generatív mesterséges intelligencia kibővítheti és felgyorsíthatja a kreatív feladatokat, például a prototípus-tervezést. Emellett csökkentheti a költségeket is oly módon, hogy például a divatiparban lehetővé teszi a márkák számára, hogy külső tehetségek alkalmazása nélkül készítsenek modelleket.

Így jutunk el a GAN-októl a generatív AI-hoz

Az elmúlt évtizedben a mesterséges intelligencia területén számos előrelépés történt, jó részt a nagy technológiai vállalatoknak és a startupok közül az OpenAI-nak köszönhetően, ami hozzájárult a technológia gyors fejlődéséhez.

A generatív ellenséges hálózatok (GAN-ok) 2014-es bevezetése még nagymennyiségű hamis (deepfake) videót és képet eredményezett. A következő években az erőteljes nyelvi modellek drasztikusan javították a szövegalkotást és –értést – olvasható a CB Insights elemzésében.

Tavaly már több olyan multimédiás modellt is tapasztaltak a cég szakértői, amelyek például valósághű vizuális megjelenítést tudnak készíteni olyan szöveges ötletekből, mint például a „jackfruit karatézik a hóban”.

A generatív AI – és a körülötte zajló hírverés – robbanásszerűen megnőtt az elmúlt hónapokban. Tavaly év végén a technológiai híreket még az olyan AI alkalmazások uralták, mint a ChatGPT, egy chatbot, amely a megjelenését követően egy hét alatt már 1 millió felhasználót számlált.

A startupok azonban ma már nemcsak erre, hanem a generatív AI adta lehetőségekre is ráugranak, és gyorsan bővítik a technológia felhasználási területeit, a keresőmotoroktól a mozgásrögzítő animációkig.

A startupok túlnyomó többsége még alig vagy egyáltalán nem kapott még tőkefinanszírozást, ami azt jelzi, hogy a befektetők számára még mindig nyitott a tér, hogy minél többen megjelenjenek ezen az ígéretes területen.

Kialakulóban a generatív AI-tér

Rekordév volt 2022 a generatív mesterséges intelligencia induló vállalkozásaiba történő befektetések terén, a tőkefinanszírozás 110 ügylet során meghaladta a 2,6 milliárd dollárt.

Az év legnagyobb befektetési körei a következő cégekhez jutottak el:

Anthropic, egy mesterséges intelligencia-modell fejlesztő és kutató csapat (580 millió dollár, B sorozat)

Inflection AI, amely az ember-számítógép interfészekre összpontosít (225 millió dollár A sorozat)

Cohere, egy fejlesztőközpontú NLP-eszközkészlettel rendelkező startup(125 millió dollár, B sorozat)

Jasper, egy AI-alapú tartalomkészítő programcsomaggal jelentkezett (125 millió dollár A sorozat)

A CB Insights által azonosított több mint 250 generatív mesterségesintelligencia-vállalat egyharmada még nem jutott külső tőkefinanszírozáshoz.

A generatív mesterségesintelligencia-térben eddig hat vállalat érte el az unikornis státuszt (vagyis tőkeértéke meghaladja az 1 milliárd dollárt):

OpenAI

Hugging Face

Lightricks

Jasper

Glean

Stability AI

Eközben az a hír járja, hogy az OpenAI-t – amely legutóbb többmilliárd dolláros összeget kapott a Microsofttól – nemrég már 29 milliárd dollárra becsülték.

Mire adják a befektetők a legtöbb pénzt a generatív AI területei közül?

Az alábbi grafikon szerint a vizuális média élvezi a legnagyobb támogatást 2021 óta a különböző kategóriák között.

The post A ChatGPT után itt a generatív mesterséges intelligencia(AI) appeared first on digitrendi.hu.

Ötször gyorsabban juthatnak kórházi ellátáshoz az agyvérzéssel fenyegetett betegek egy új magyar fejlesztésű mobilapplikációnak köszönhetően, amely a Vodafone Digitális Díj egyik díjazottja volt tavaly.

Időt és életet mentő megoldás – agyvérzés veszély esetén

A legelső tünetek jelentkezésétől a stroke betegeknek mindössze 4 és fél órájuk van arra, hogy megkapják az életmentő beavatkozást. Maga a kezelés és az ahhoz szükséges vizsgálatok 75 percet vesznek igénybe, így a betegnek és a környezetének alig 3 órája és 15 perce marad arra, hogy felismerje az agyvérzés tüneteit.

A MotionScan Kft. SalusMo rendszere és MotionScan elnevezésű applikációja a mesterséges intelligenciával ezt egy órán belül megteszi, időt nyerve ezzel a betegnek és az őt ellátó orvosoknak. A még fejlesztés alatt álló szoftver igénylésére már lehet regisztrálni.

A rendszert a jövőben bárki megvásárolhatja, és az okosóra, valamint az okostelefonon elérhető applikáció segítségével biztonságban tudhatja saját magát és a szeretteit is. A megoldás ugyanis a mesterséges intelligencia segítségével folyamatos mozgásmintázat-elemzést végez, és stroke veszély érzékelése esetén jelez az ellátó személyzetnek, kezelőorvosnak, nővérnek és a családtagoknak is.

A rendszert elsőként Magyarországon tervezik bevezetni, a cég honlapján már el is érhető egy előregisztrációs menüpont. A regisztráció nem jár kötelezettséggel, de a 2023-as indulás után elsőként a már regisztrált érdeklődőket fogják kiszolgálni, emellett a regisztrálók naprakész híreket is kapnak a stroke-előrejelző készülékkel kapcsolatban – derül ki az ennek kapcsán kiadott közleményből.

„A fejlesztés jelenlegi stádiumában már képesek vagyunk egy óra alatt a stroke-ra jellegzetes eltéréseket azonosítani, ezáltal a betegek ötször gyorsabban kaphatnak kórházi ellátást, és ami a legfontosabb, hogy a kritikus 4,5 órán belül megkezdődhet a beavatkozás. A mesterséges intelligencia jelenleg is olyan pontosan tudja azonosítani végtaggyengeséget, ahogyan arra eddig csak szakképzett neurológus volt képes. A számszerűsített végtaggyengeség pedig nem csak a felismerés, de a kórházi ellátás és a rehabilitáció minőségét is emeli” – hangsúlyozza Árvai Péter, a MotionScanalapítója.

Európai befektetések egészségügyi startupokba

Vitathatatlan tény, hogy a digitális eszközök javítják a szív- és érrendszeri betegek ellátását is, ez azért is fontos mert a szív- és érrendszeri betegségek a becslések szerint világszerte és évente a halálesetek 32 százalékáért, az Európai Unióban pedig 37 százalékáért felelősek.

Az unió egyik szervezete, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) egészségügyi „szekciója” az EIT Health InnoStars régiója támogatja a betegségcsoporttal kapcsolatos legkorszerűbb megoldásokat kifejlesztő startupokat abban, hogy eljuttathassák technológiáikat a betegekhez és az orvosokhoz.

A startupok ugyanis gyakran nehézségekbe ütköznek a digitális orvosi eszközök piaci bevezetése során az európai szabályozási környezet széttagoltsága és a korlátozott erőforrások miatt. A költségtérítéssel kapcsolatos bizonyítási követelmények és a klinikai vizsgálatok elvégzésének módja is országonként nagyon eltérő. Egy szó mint száz a szabályozási és pénzügyi akadályok egyáltalán nem kedveznek a digitális orvosi eszközök széles körű elterjedésének.

Az EIT Health-nek koordinátori szerepet szánnak Európában, abban hogy koordinálja a digitális orvosi eszközök értékelésének harmonizációjával foglalkozó európai munkacsoport tevékenységét. Utóbbi célja, hogy európai szinten hangolja össze a szabályozást, és elérje, hogy a tagállami egészségbiztosítási szervezetek térítsék meg a digitális orvosi eszközök használatának költségeit. Ezáltal az európai betegek egyenlő eséllyel férjenek hozzá a szív és érrendszeri betegségekre összpontosító startup cégek innovatív fejlesztéseihez.

A díjazott európai startupok között magyar vállalkozás is van

Az EIT Health Innostars legutóbb három a szív és érrendszeri betegségek felismerését segítő megoldást is támogatott, köztük egy magyar induló vállalkozás diagnosztikai eszközét.

Az IT-Medicine nevű magyar csapat, amely 2020-ban az InnoStars Awards döntőse volt, sikeres tőkebevonást hajtott végre a startup versenynek köszönhetően. A Szilágyi András és Péterfi István által 2015-ben alapított vállalkozás új, a piacon eddig még nem létező nőgyógyászati diagnosztikai eszközt fejleszt Fetal Health néven, mellyel csökkenthető a magzat halálozásának és sérülésének esélye.

Az eszköz az EEG és az EKG hullámformákat méri a terhesség utolsó szakaszában és a szülés alatt, és figyelmezteti az orvosokat, ha az anyaméhben a csecsemő nem kap elegendő oxigént.

Eredményes volt a szervezet befektetése a svéd Acorai és a francia inHEART cégekbe is, amelyek mindegyike úttörő technológiákat fejleszt.

Az Acorai egy olyan orvosi eszközt fejleszt, amely a szívnyomás nem invazív monitorozására szolgál, és segít csökkenteni az újbóli kórházba kerülés kockázatát és a szívelégtelenség miatti halálozási arányt. A startup jövőre szeretné elindítani a klinikai vizsgálatokat, majd 2024-re tervezik az eszköz kereskedelmi forgalomba hozatalát.

Az inHEART pedig olyan felhőalapú szoftvermegoldást kínál, amely a műtét előtti orvosi felvételeket a beteg szívének 3D-s digitális másolatává alakítja át, így téve lehetővé a kardiológusok számára, hogy egyénre szabott, optimalizált kezelési stratégiáját dolgozzanak ki, mindezzel csökkentve a beavatkozások idejét és növelve az eljárások sikerességét. A startup további célja a költségtérítés társadalombiztosítási finanszírozás megteremtése.

EIT Health-ről

Az EIT Health meghatározó szerepet tölt be Európában az egészségügyi innováció területén, a szervezetet az Európai Unió Innovációs és Technológiai Intézete(EIT) támogatja. A körülbelül 150 tagot számláló hálózat a szakma élen járó cégeit, egyetemeit, kutató- és fejlesztőközpontjait, kórházakat és más egészségügyi intézeteket foglalja magában.

A szervezet részt vesz az európai egészségügyi szakemberek készségfejlesztésében, befektetéseivel elősegíti az innovatív egészségügyi termékek és megoldások üzleti hátterének a megteremtését. Az EIT Health InnoStars-ról.

Az InnoStars az EIT Health azon földrajzi klasztere, amely az Európán belül mérsékelt innovátornak minősített országokat, köztül Lengyelországot, Magyarországot, Olaszországot Portugáliát, a balti államokat, Horvátországot, Szlovákiát, Csehországot, Szlovéniát, Görögországot és Romániát fedi le.

Célja a vállalkozói tudás, az innováció és az oktatás támogatása az egészségügy, az egészséges életmód és az aktív időskor témaköreiben, valamint az innovációban hátrányban lévők és az élenjárók közötti szakadék megszüntetése.

The post Innovatív egészségügyi technológiai fejlesztésekben nem állunk rosszul appeared first on digitrendi.hu.

A Robert Bosch Venture Capital (RBVC) 2022-ben egy új, 250 millió euró összegű alapot hozott létre induló vállalkozások számára. A befektető részleg jövőbeni fókuszában elsősorban olyan startupok állnak, amelyek az energiahatékonyság és az elektromobilitás témakörében nyújtanak innovatív megoldásokat. A Bosch csoport nemrég több milliárd eurónyi befektetést jelentett be a klímasemleges technológiák, többek között a hidrogénalapú gazdaság és a vállalatok digitális átállása kapcsán is.

A nagyvállalat Magyarországon is jelen van a hazai startupok világában, az itteni csoport csatlakozott a Hungarian Startup University Programhoz (HSUP), valamint a társaság budapesti fejlesztési központjának munkatársai akár belső startupként is megvalósíthatják üzleti ötleteiket.

Befektetések Amerikától Ázsiáig

Az RBVC Európa egyik legnagyobb vállalati befektetőjeként a technológiai startupokra szakosodott. Portfóliójába jelenleg több mint 50 cég tartozik döntően a mesterséges intelligencia (AI), a dolgok internete (IoT), a félvezetők és a kvantum-számítástechnika területéről.

Az RBVC saját helyi kirendeltségekkel és kapcsolattartókkal rendelkezik a startup világ szereplőit segítve olyan technológiai központokban, mint Kína, Németország, Izrael és az USA.

A befeketési csoport szakemberei évente több mint 2000 kezdő vállalkozást vizsgálnak meg, ebből hozzávetőlegesen száz kerül fel a szűkebb listára, és évente hat–tíz közötti azon cégek száma, amelyekbe gondos előválasztás alapján ténylegesen be is fektetnek.

Az eddigi gyakorlat alapján az RBVC egy-egy új startupba akár 25 millió eurót is invesztál, oly módon, hogy saját technológiai tudásával és kapcsolatrendszerével operatív módon is támogatja őket.

„Az RBVC már a korai fázisban kapcsolatot hoz létre a startupok és a Bosch operatív üzleti egységei között. Mindezeken túl a startupoknak lehetőségük nyílik arra, hogy a Bosch beszállítóivá, ügyfeleivé vagy technológiai partnereivé váljanak. Az együttműködések révén a nagyvállalat a legfrissebb technológiák ismeretében végzi fejlesztéseit” – emeli ki Ingo Ramesohl, a Robert Bosch Venture Capital ügyvezető igazgatója.

A legjobbaknál a tőzsdére lépés is opció lehet

Más kockázatitőke-befektető szervezetekhez hasonlóan az RBVC céljai között is szerepel, hogy a startupokat akár tőzsdére vigye. Példa erre a Xometry cég közelmúltbeli nyilvános részvénykibocsátása. A vállalat mesterséges intelligencia(AI) által támogatott piactere az egyedi igényekre szabott gyártást támogatja.

Jó befektetésnek bizonyult az IonQ nevű vállalkozás, amely az első tőzsdén jegyzett kvantum-számítástechnikával foglalkozó vállalat. A portfólió része 2021 óta a Variantyx is. Ez a cég mesterséges intelligencia segítségével végez génteszteket rákkutatásokhoz, és többek között a stuttgarti RobertBosch Kórházzal is együttműködik.

Az elektromobilitásra való átállást elősegítendő az RBVC a BASIC Semiconductor startupba is befektetett, utóbbi cég szilícium-karbid teljesítményelektronikai egységeket gyárt. A Motive(korábban KeepTrucking)pedig egy flottamenedzsment-megoldásokat kínáló amerikai startup, amely segít a tehergépjárművek üzemeltetési költségeinek és fogyasztásának csökkentésében.

Szerepvállalás a magyarországi startupok világában

A hazai Bosch csoport nemrégiben csatlakozott a Hungarian Startup University Programhoz (HSUP), melynek célja a hazai egyetemisták megismertetése az innováció világával, a modern vállalkozói ismeretekkel és különösen a startupok működésével – egy új, közös oktatási platformon keresztül.

A Bosch az általa javasolt vagy támogatásra érdemesnek ítélt, a HSUP Programban szereplő témákhoz mentorokat, ipari szakértői konzultációs lehetőségeket nyújt. A startup-szemlélet vállalaton belüli elmélyítésében is aktív a nagyvállalat. A Bosch Budapesti Fejlesztési Központ idén szeptember 8-án átadandó, 90 ezer négyzetméteres autóelektronikai kutató-, fejlesztő- és tesztközpontja, a Bosch Budapest Innovációs Kampusz is fontos helyszíne lesz majd a startupokkal való együttműködésnek – emeli ki a társaság közleménye.

The post Bosch: 250 milló eurós alap technológiai startupok támogatására appeared first on digitrendi.hu.