A második kvantumforradalom küszöbén nem az a kérdés, hogy működik-e a technológia, hanem az, ki tud belőle ipart, piacot és stratégiai előnyt építeni. Az átfogó stratégiai elemzés a globális erőviszonyokat, az európai törekvéseket és a magyar lehetőségeket vizsgálja – a technológiai szuverenitás perspektívájából.

„A második kvantumforradalom a tranzisztor-pillanat küszöbére érkezett.”

Így jutottunk el a második kvantumforradalomhoz

A 2025-ös esztendő a második kvantumforradalom „hivatalos” elismerésének éveként vonul be a tudománytörténetbe. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és az UNESCO által a 2025-re meghirdetett Kvantumtudományok Nemzetközi Éve ráirányította a globális figyelmet arra a technológiai paradigmaváltásra, amely mélységében és hatásában a gőzgép ipari forradalmához vagy az internet által okozott információs robbanásához mérhető. Míg az ipari forradalom az izomerőt váltotta ki gépekkel, az információs forradalom pedig az adatfeldolgozást gyorsította fel, a kvantumtechnológia magának az információnak és az anyagnak a legmélyebb, elemi szintű manipulációját teszi lehetővé.

Fontos tisztáznunk a „második kvantumforradalom” fogalmát. Az első forradalom a XX. században a kvantummechanika törvényeinek megértését és olyan eszközök kifejlesztését hozta el, mint a lézer vagy a tranzisztor, ahol sok részecske kollektív kvantumos viselkedése vált kihasználhatóvá. A most zajló, második forradalom lényege a manipuláció. Ma már nem csak passzív megfigyelői vagyunk a kvantumjelenségeknek, hanem képesek vagyunk egyedi kvantumrendszerek – egyetlen atom, foton vagy elektron – állapotának (szuperpozíció, összefonódás) precíz kontrolljára és technológiai hasznosítására. Ez a képesség nyitja meg az utat a feltörhetetlen kommunikáció, a klasszikus gépekkel megoldhatatlan számítások és a szinte már elképzelhetetlenül érzékeny mérések előtt.

A magyar tudományos örökség ezen a téren megkerülhetetlen. Neumann János lefektette a kvantummechanika szigorú matematikai alapjait, munkássága ma a kvantumszámítógépek működési elveiben köszön vissza. Wigner Jenő, aki a szimmetriák szerepének felismerésével forradalmasította a fizikát, elméleti alapot adott azoknak a rendszereknek a megértéséhez, amelyeket ma mérnöki pontossággal építünk. A közelmúltban pedig Krausz Ferenc Nobel-díjas eredményei az attoszekundumos fizika területén nyitottak új ablakot az elektronok mozgásának valós idejű megfigyelésére és irányítására, ami elengedhetetlen a jövő kvantumos áramköreinek tervezéséhez.

Az Európai Unió kvantumtechnológiai helyzete 2026. elején

Ahogy átléptünk 2026-ba, az Európai Unió helyzete a globális kvantumversenyben egyszerre ad okot büszkeségre és aggodalomra. Az elmúlt évtized befektetései és stratégiai programjai beérni látszanak, ugyanakkor a piaci realizáció terén az EU továbbra is strukturális kihívásokkal küzd.

• Erősségek: A tudományos nagyhatalom

Európa vitathatatlanul tudományos nagyhatalom a kvantumtechnológiában. A kontinens világelső a tudományos publikációk számát és minőségét tekintve, megelőzve mind az Egyesült Államokat, mind Kínát. Ez a tudományos kiválóság a humán tőkében is megmutatkozik: Európa rendelkezik a világ legnagyobb koncentrációjú kvantum-tehetségbázisával. Az oktatási rendszerek évente több mint 110 ezer diplomást bocsátanak ki kvantum-releváns területeken (fizika, mérnöki tudományok, informatika), ami biztosítja a szükséges utánpótlást a kutatás-fejlesztés számára.

Pénzügyi szempontból lényeges, hogy az EU és a tagállamok az elmúlt öt évben összesen mintegy 8 milliárd eurót fektettek a szektorba, ami jelentős kormányzati elkötelezettséget tükröz. Ennek eredményeként a globális kvantum-startupok mintegy 25%-a az Európai Unióban van bejegyezve.

• Gyengeségek: A „European Paradox” és a tőkehiány

A tudományos dominancia azonban nem fordul át automatikusan piaci fölénybe. A legnagyobb strukturális gyengeség a magántőke hiánya. Míg az állami finanszírozás bőséges, a globális kvantumipari magánbefektetéseknek mindössze 5%-a jut európai cégeknek, szemben az USA 50%-os és Kína 40%-os részesedésével. Ez a forráshiány nehezíti a startupok skálázódását (scale-up), így sok ígéretes európai innovációt amerikai tőke vásárol fel, vagy a cégek kénytelenek a tengerentúlra költözni.

A szellemi tulajdon védelme terén is lemaradás tapasztalható: az EU csak a harmadik helyen áll a benyújtott szabadalmak számában az USA és Japán után. A piacosítási (commercialization) elmaradás és a tagállami erőfeszítések fragmentációja – a párhuzamos, nem összehangolt kutatások – tovább gyengítik a kontinens versenyképességét.

• Stratégiai válaszok: Quantum Flagship és EuroQCI

Az Európai Bizottság felismerve ezeket a kihívásokat, 2018-ban elindította a Quantum Flagship programot, amely 1 milliárd eurós keretösszeggel a kutatás és az ipari alkalmazás közötti híd szerepét tölti be. Kiemelt projekt az EuroQCI (European Quantum Communication Infrastructure), amelynek célja egy egész Európát behálózó, kvantumosan biztonságos kommunikációs infrastruktúra kiépítése 2027-ig, mind földi (optikai), mind űrbeli (műholdas) szegmenssel.

A kvantumszámítástechnika terén a célok ambiciózusak: 2030-ra 100 hibajavított (error-corrected) qubittel rendelkező rendszerek üzembe állítása, 2035-re pedig a több ezer qubites kapacitás elérése. Ennek egyik zászlóshajója az OpenSuperQPlus projekt, amely 10 ország 28 partnerét – köztük magyar kutatóhelyeket – fogja össze egy 1000 qubites európai kvantumszámítógép kifejlesztésére.

• Quantum Act (2026): A szabályozási mérföldkő

A technológiai szuverenitás biztosítása érdekében 2026. második félévében várható az EU Quantum Act (Kvantumtörvény) elfogadása. Ez a jogszabály a Chips Act mintájára hivatott megerősíteni az európai kvantumipart. A tervezet fő elemei közé tartozik a stratégiai projektek kijelölése, amelyek gyorsított engedélyezési eljárásban részesülnek, valamint a keresleti oldali beavatkozások, például az összehangolt közbeszerzések, amelyek garantált piacot teremtenek az európai gyártóknak. A jogszabály kiemelt figyelmet fordít majd az ellátási láncok rezilienciájára, csökkentve a harmadik országoktól való függőséget a kritikus nyersanyagok és komponensek terén.

A kvantumtechnológiai verseny globális pozíciói

A kvantumtechnológiai versenyfutás geopolitikai dimenziója 2026-ra teljesen nyilvánvalóvá vált. A három nagy pólus – USA, Kína és EU – eltérő stratégiák mentén építi pozícióit.

USA: a piacvezérelt dominancia

Az Egyesült Államok stratégiája a magántőke és a technológiai óriásvállalatok (Big Tech) erejére épít. Egyes források alapján globális magánfinanszírozás 44%-a itt összpontosul. Olyan szereplők, mint a Google, az IBM és a Microsoft, valamint több száz tőkeerős startup (például az IonQ, Rigetti) diktálják a tempót.

Az USA a globális hálózat „központi brókere”, a legtöbb nemzetközi együttműködés csomópontja. 2024. végén a Google bejelentette a „Willow” chip áttörését, míg az IBM tervei szerint 2026-ra elérik a gyakorlati „quantum advantage”(kvantum előny) szintet. Az amerikai modell előnye a gyorsaság és a piacorientáltság, amit a 318 aktív cég és a szabadalmi dominancia is igazol.

Kína: állami tervezés és biztonsági fókusz

Kína ezzel szemben központosított, állami vezérlésű modellt követ. A becslések szerint 15 milliárd dollárt meghaladó állami befektetéssel a kvantumtechnológia területén a világ legnagyobb közfinanszírozójává vált. Stratégiája befelé forduló: együttműködéseinek 84%-a belföldi, nemzetközi kapcsolatai korlátozottak.

Kína vitathatatlan vezető a kvantumkommunikáció terén (lásd a Micius műhold és a Peking-Sanghaj kvantumgerinchálózat), ami összhangban van a „Dual-use” (kettős felhasználású) technológiák prioritásával, ahol a polgári fejlesztések közvetlenül szolgálnak nemzetbiztonsági és katonai célokat. A kvantumkommunikációs tudományos publikációk terén Kína adja a legidézettebb cikkek 34%-át.

EU: a kollaboratív út

Az Európai Unió a „harmadik utas” stratégiát követi, amely a nyitottságra és az együttműködésre épít. A 295 aktív európai cég együttműködéseinek 63%-a nemzetközi, ami jelzi, hogy Európa nem az izolációban, hanem a globális tudásmegosztásban hisz (kivéve a legkritikusabb biztonsági területeket).

Bár a kereskedelmi hasznosításban lemaradás van, az ökoszisztéma érettségét jelzik a világszínvonalú klaszterek. A rangsorok szerint Cambridge (UK/Európa) vezeti a listát, de Helsinki (Finnország), Oxford (UK), Glasgow (UK) és Karlsruhe (Németország) is a globális élvonalba tartozik.

A technológiai gyorsulás szemléltetése – 2024-2026

A 2024. és 2026. közötti időszak a „proof of concept” fázisból a mérnöki megbízhatóság felé való átmenet korszaka. A fejlődés üteme nem lineáris, hanem exponenciális pályára állt.

Google Willow: a hibajavítás áttörése

2024. decemberében a Google bemutatta a „Willow” processzort, amely 105 qubittel rendelkezik, de nem a qubitek száma, hanem a minősége jelentette az igazi szenzációt. A Willow volt az első chip, amely demonstrálta az exponenciális hibaszuppressziót: ahogy növelték a fizikai qubitek számát a logikai qubit kódolásához, a hibaarány nem nőtt, hanem csökkent.

Ez a Kvantum Hibajavítás (Quantum Error Correction – QEC) régóta várt „szent grálja”. A rendszer a „Random Circuit Sampling” benchmark tesztet, amelynek megoldása egy klasszikus szuperszámítógépnek 10 szeptillió évébe telt volna, mindössze 5 perc alatt végezte el. (A szeptillió 10^24 nagyságrendű szám, vagyis egy 1-es után 24 nulla – jól érzékelteti a klasszikus és a kvantumszámítás közti különbséget.)

2025-ben a Google bejelentette a „Quantum Echoes” algoritmust, amely valós kémiai szimulációkban 13000-szeres gyorsulást mutatott a hagyományos módszerekhez képest

IBM: úton a kvantumelőny felé

Az IBM tartotta magát szigorú fejlesztési ütemtervéhez. 2025-ben piacra dobták a „Nighthawk” processzort, amely 2026. januárjában hivatalosan is elérhetővé vált az IBM Quantum Platform felhőszolgáltatásán keresztül. A processzor 120 qubittel és 5000 kapu műveleti mélységgel (gate depth) rendelkezik, lehetővé téve komplexebb algoritmusok futtatását zajos környezetben is. Az IBM 2026 januárjában hivatalosan megerősítette, hogy év végére elérik a bizonyítható „quantum advantage” szintet gyakorlati, ipari relevanciájú problémákon (anyagtudomány, optimalizáció).

Az IBM roadmapja szerint a Nighthawk jövőbeli iterációi 2026. végére 7500, 2027-re pedig 10 ezer kapuműveletet fognak elérni. A hosszabb távú, 2029-es „Starling” projekt már 200 logikai (hibajavított) qubitet és 100 millió műveleti kapacitást céloz meg, ami a Heron processzorcsalád folyamatos fejlesztésén alapul.

D-Wave: skálázhatósági áttörés

A kanadai D-Wave Systems 2026. januárjában jelentős mérföldkövet ért el azzal, hogy bemutatta az első skálázható, on-chip kriogenikus vezérlést gate-model qubitek számára. Ez az innováció drasztikusan csökkenti a külső vezérlőelektronika komplexitását és energiafogyasztását, ami kritikus lépés a több ezer qubites rendszerek felé vezető úton. A D-Wave a CES 2026. technológiai vásáron demonstrálta első kereskedelmi kvantum-alkalmazásait, jelezve, hogy a technológia kezd kilépni a tisztán kutatási fázisból és közeledik a piaci hasznosítás felé.

Európai válasz: az OpenSuperQPlus

Európa nem nézi tétlenül az amerikai és ázsiai versenyfutást. Az OpenSuperQPlus projekt keretében, amelyben magyar részről a Wigner Kutatóközpont és a BME is aktív szerepet vállal, a cél egy 1000 qubites, európai technológián alapuló kvantumszámítógép megépítése.

A projekt különlegessége a HPC (High Performance Computing) infrastruktúrával való szoros integráció, amely hibrid (klasszikus-kvantum) rendszerek létrehozását célozza a szuperszámítógépes központokban (például Jülich, Németország).

A hat munkacsoport közül a fotonika területe különösen figyelemre méltó: a 2026. januárjában bejelentett stanfordi egyedi-foton optikai cavity áttörés új távlatokat nyit a fotonalapú kvantumszámítástechnika számára, amelyben az európai kutatócsoportok hagyományosan erősek.

TRL (Technology Readiness Level – Technológiai Érettségi Szint) változása:

• 2020: TRL 3-4 (Laboratóriumi demonstrációk)

• 2024: TRL 5-6 (Ipari környezetben validált prototípusok)

• 2026 (előrejelzés): TRL 7-8 (Piaci bevezetésre érett rendszerek bizonyos szegmensekben)

A technológiai fejlődést a jogi keretrendszerek kialakítása követi, bár eltérő sebességgel és filozófiával

• Európai Unió: a szabályozó nagyhatalom

Az EU megközelítése komprehenzív és elővigyázatos. A 2026-ra időzített Quantum Act átfogó keretet kíván adni a szektornak, hasonlóan a mesterséges intelligencia szabályozásához (AI Act). Az EU már 2021-ben szigorította az exportellenőrzést, és bevezette a közvetlen külföldi befektetések (FDI) szűrését a stratégiai technológiák védelmére.

Az Európai Unió előnyének tekinthető az egységes belső piac és a szabványosítási kultúra (ETSI, CEN-CENELEC), amely kiszámíthatóságot ad, hátránya pedig a lassú döntéshozatal és a bürokratikus terhek, amelyek lassíthatják az innovációt. A biztonság és a kutatási szabadság közötti egyensúlyozás folyamatos kihívást jelent.

• Egyesült Államok: piac és innováció

Az USA szabályozása decentralizált és piacvezérelt. A 2018-as National Quantum Initiative Act adta meg az alaphangot, de a kormányzat minimálisan avatkozik be a piaci folyamatokba, inkább ösztönzőkkel és állami megrendelésekkel operál. A kockázati tőke számára rendkívül barátságos a környezet, míg az exportkontroll (ITAR, EAR) szigorú, de célzott. Ez a modell gyors piacra jutást tesz lehetővé, cserébe a szabványosítás töredezettebb.

• Kína: stratégiai fúzió

Kína jogalkotása a központi tervezés eszköze. A „Military-Civil Fusion” (katonai-civil fúzió) stratégia értelmében a polgári kvantumfejlesztéseknek nemzetbiztonsági célokat is kell szolgálniuk. Ez lehetővé teszi az erőforrások gyors és masszív mobilizálását (nemzeti hálózatok kiépítése), azonban a nemzetközi együttműködésekben bizalmi deficitet okoz. A szabályozás ebben a struktúrában nem korlát, hanem a központi akarat végrehajtó eszköze.

Magyarország a kvantumtérképen: stratégiai esély vagy elszalasztott lehetőség?

Magyarország számára a 2025-2026-os időszak a stratégiai alapozás és a nemzetközi integráció éveit jelenti. A hazai ökoszisztéma kicsi, de fókuszált és minőségi.

Intézményi háttér és eredmények

A hazai fejlesztések motorja a 2020-ban alapított, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont vezetésével működő Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium (KNL). A 2023-2026-os ciklusban 3,5 milliárd forint támogatással gazdálkodó konzorcium hat munkacsoportban (szupravezetés, fotonika, hibrid rendszerek, algoritmusok, kommunikáció, érzékelés) végez kutatásokat. A KNL aktivitását jelzi a 2025 júniusában a Bosch Budapest Kampuszon megrendezett Workshop, valamint a szeptemberi QTech Budapest konferencia, amely több mint 300 nemzetközi kutatót vonzott Budapestre.

A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont egyik legígéretesebb projektje a V-MAG (Vector light enhanced atomic Magnetometry), egy olyan kvantumérzékelő, amely a mágneses terek extrém pontos mérését teszi lehetővé, orvosi és geofizikai alkalmazásokkal. Emellett fejlesztés alatt áll egy MI-vel támogatott kvantummikroszkóp, amely a zajos kvantumrendszerek hatékonyabb vizsgálatát célozza.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszéke a kvantumkommunikáció hazai fellegvára. Itt zajlanak a QCI Hungary projekt keretében a kvantumkulcs-elosztás (QKD) hálózati integrációjával kapcsolatos kutatások. A Fizika Tanszék csapata pedig a szupravezető qubitek fizikájában ér el nemzetközileg jegyzett eredményeket.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Informatikai Karán működő kutatócsoport a szoftveres oldalra, a kvantumalgoritmusokra és a kvantumos gépi tanulásra fókuszál, míg az MTA-ELTE Lendület kutatócsoport (2025-2030) a kvantumszíndinamika elméleti kérdéseit vizsgálja.

A kutatócsoportok mellett kiemelendő a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának kvantummérnök MSc képzése, valamint a Széchenyi István Egyetem Kutatóközpontjának BSc-s hallgatók számára indított kvantumtechnológiai elméleti és gyakorlati képzése (2025).

Az egyetemek kvantumképes diplomás-kibocsátása azonban még nem éri el az európai átlagot, ami hosszú távon akadályozhatja az ipari fejlődést, a képzési volumen és minőség bővítése nélkül a hazai ipar elmarad az európai versenytársak mögött. A szakemberképzés intenzív fejlesztése sürgető feladat, mivel a beavatkozások hatása csak 2-3 éves időtávon jelentkezik.

Ipari szereplők és stratégiai célok

Az ipari oldalon kiemelkedik a Bosch Budapest, amely a kvantumszenzorok gépjárműipari alkalmazását és miniatürizálását kutatja. A hazai nagy távközlési szolgáltatók kvantumkommunikációs kísérletei már kiléptek a laboratóriumi fázisból, bár kereskedelmi szolgáltatásként még nem érhetők el.

Ezzel párhuzamosan sürgető feladat a létrejövő kvantumkommunikációs hálózatok adminisztratív és hatósági kezelésének előkészítése 2026-ban, mind uniós, mind hazai szinten. Szükséges a képesség kiépítése a szolgáltatások és a hálózatot alkotó berendezések biztonsági minősítésére a mért paraméterek alapján. A hazai startup szcéna még formálódóban van, de már megjelentek az első, specializált szoftverfejlesztő és biztonságtechnikai vállalkozások.

Összegzés és kitekintés

Ha 2025. a tudatosság éve volt, amikor a világ az UNESCO égisze alatt ünnepelte a kvantumtudományt, akkor 2026. az akció éve kell legyen. A jogszabályi keretek (Quantum Act) megszilárdulása, a technológiai érettség szintlépése és az ipari szereplők növekvő aktivitása egyértelműsíti: a kvantumtechnológia kilépett a laboratóriumokból. Ahogy a University of Chicago kutatói fogalmaztak 2026. januárjában: a kvantumtechnológia elérte a „tranzisztor pillanatát”, vagyis azt a fordulópontot, amikor a tudományos kíváncsiságból ipari realitás lesz.

Magyarország számára ez történelmi lehetőség. Földrajzi elhelyezkedése, erős matematikai-fizikai hagyományai és a már működő kiválósági központjai (KNL, Wigner, egyetemek) alkalmassá teszik arra, hogy Közép-Kelet-Európa regionális kvantum-hubjává váljon. A siker kulcsa a gyorsaság és az együttműködés. Nem engedhetjük meg magunknak a késlekedést, legyen szó akár a szakemberképzésről, akár az infrastruktúra-fejlesztésről.

A szerző a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság(NMHH) főigazgató-helyettese

The post Kvantumverseny 2026: eljött a tranzisztor-pillanat? appeared first on digitrendi.hu.

Ezek a főbb megállapításai annak a nemzetközi felmérésnek, ami azt vizsgálta, hogyan alakítják át a vállalatok az IT-stratégiáikat ahhoz, hogy ki tudják aknázni a legújabb technológiák – köztük a generatív AI, az AI-ügynökök és a kvantumszámítás – előnyeit.

A technológiai ipar meghatározó szereplőjének számító Unisys megbízásából készült jelentésben nyolc országból ezer felsővezető és IT-döntéshozó vett részt.

A véleményekből leszűrhető, hogy egyre nagyobb szakadék tátong az üzleti ambíciók és a vállalatok IT-infrastruktúrájának felkészültsége között. Ez azt a kockázatot hordozza, hogy befektetéseik meddők maradnak, innovációs potenciáljuk visszaesik, és kitettebbek lesznek a kibertámadásoknak is.

A tanulmány ugyanakkor azonosít egy szűk, „Innovációs éllovasok” néven említett, mintegy 100 vállalatból álló csoportot is, amely példát mutat abban, hogyan lehet okos IT-beruházásokkal felgyorsítani az új technológiák bevezetését.

A jelentés legfontosabb megállapításai:

• A vállalatok 78%-a növelné befektetéseit a generatív AI-ba, vezetők 73%-a pedig úgy véli, az AI-ügynökök (Agentic AI) kulcsfontosságúak a versenyképesség fenntartásában. Utóbbi aránya Európában még nagyobb: 80%.

• Ennek ellenére mindössze 36%-uk meri állítani, hogy cége készen áll a nagy léptékű AI-terhelések kezelésére is.

• A döntéshozók 82%-a a felhőt és az IT-t immár önálló profitközpontként kezeli. Bár kevesebb mint felük elégedett teljesen a felhő, az automatizáció és a generatív AI megtérülésével, háromnegyedük mégis további befektetéseket tervez.

• A szervezetek többsége nincs felkészülve a modern kiberfenyegetésekre, és csak 14% gondolja úgy, hogy készen áll a posztkvantum-titkosítás korszakára.

• Több mint a négyötödük ismeri el, hogy kiberbiztonsági stratégiája ma még nem a megelőzésre, hanem a támadások utólagos kezelésére épül, nem megelőzésre – miközben az üzemszünetek költsége óránként 500 ezer dollárra is rúghat.

Európában a lelkesedés megvan, az infrastruktúra viszont hiányzik

Az európai vállalkozások a globális átlagnál is nagyobb lelkesedéssel fordulnak az új technológiák felé, ugyanakkor az infrastruktúra terén Európa mutatja az egyik legnagyobb lemaradást:

• az itteni vezetők mindössze 25%-a gondolja, hogy vállalata informatikai rendszere képes támogatni a kvantumtechnológiát (globálisan ez az arány 33%),

• generatív AI esetében is mindössze 36% érzi magát felkészültnek,

• AI-ügynököknél pedig csupán 21% (bár itt a globális arány is alig több).

A kiberbiztonsági helyzet szintén figyelmeztető: Európában az üzleti szereplők 90%-a szerint védelmi stratégiájuk inkább az utólagos reagálásról szól, nem pedig a megelőzésről.

„Ahhoz, hogy a generatív AI és az AI-ügynökök valódi értéket teremtsenek, modernizálni kell az infrastruktúrát, össze kell hangolni az IT- és üzleti prioritásokat, és proaktívabb kiberbiztonsági szemléletre van szükség” – mondja Manju Naglapur, az Unisys Cloud, Applications & Infrastructure üzletágának vezető alelnöke és vezérigazgatója.

Megfelelő infrastruktúra híján nehéz út áll az AI és a kvantum előtt

Az innovációs éllovasok 82%-a már most az IT-keretének több mint 6%-át fordítja generatív AI-alapú adatkezelésre. Bár a vállalatok szívesen fektetnek be az új technológiákba, sokan elismerik: jelenlegi infrastruktúrájuk nem kielégítő.

Ez alig változott a két évvel ezelőtti hasonló felméréshez képest – továbbra is az elavult rendszerek, a szakemberhiány és az üzleti–IT prioritások közötti szakadék számítanak a legnagyobb kihívásnak.

A cégeknek mindössze a 36%-a érzi magát felkészültnek nagy volumenű generatív AI-terhelésekre, a kvantumszámítás esetében ez az arány 32%, az edge computingnál 34%, míg a régóta napirenden lévő kiterjesztett és virtuális valóság esetében csupán 35%.

Proaktív védelem kell az utólagos reagálás helyett

Tavaly a cégek 17%-ánál következett be biztonsági incidens, ahol az üzemszünet óránként akár 500 ezer dollárba is bekerült. Mégis, csak a vezetők 14%-a mondja, hogy rendszere felkészült a poszt-kvantum titkosításra.

Ráadásul 85%-uk elismeri: jelenlegi kiberbiztonsági stratégiájuk inkább a támadásokra adott utólagos válaszokra épül, nem a megelőző megoldásokra. Bár egyre többen váltanak új modellekre – 62% már bevezette vagy tervezi a Zero Trust-ot, 61% a kiber-helyreállítást helyezi előtérbe, és csupán 43% alkalmaz AI-alapú kiberbiztonsági eszközöket.

Így alakítja át a genAI az informatikai vezetők munkáját

A technológiai fejlődés nemcsak az infrastruktúrában, hanem annak irányításában is számos változást hoz. Erről osztott meg információkat a Deloitte tanulmánya, amiről itt írtunk részletesebben.

A vezetői szerepek számának bővülése kulcspillanat a szervezetek számára: érdemes átgondolni, átalakítani és megerősíteni technológiai vezetői csapataikat a jövőbeli siker érdekében – emeli ki a jelentés.

A hosszú évtizedekig leginkább ismert CIO/CTO mellé, felsorakoznak a különböző egyéb technológiai területek, az adat és a biztonságért felelős vezetők is. Számukra ilyen változásokat hozhat az új AI és kvantum korszak.

• CIO (Chief Information Officer): az adatok, analitikák és az AI/ML (gépi tanulás), beleértve a GenAI-t, teljes potenciáljának kiaknázása.

• CTO (Chief Technology Officer): olyan technológiai megoldások és platformok tervezése, amelyek középpontjában a biztonsági, szabályozási és megfelelőségi követelmények állnak.

• CDAO (Chief Data and Analytics Officer): adat-, analitikai és AI-szakemberek vonzása, fejlesztése és megtartása egy AI-képes munkaerő kialakításához.

• CISO (Chief Information Security Officer): a biztonság és a hatékonyság egyensúlyának megteremtése, miközben kiépül a vállalati kiberreziliencia és az ügyfélbizalom növelése az adatvédelem és adatkezelés átláthatóságának elősegítésével.

The post Jó, hogy a cégek többsége nyitott az AI-célú befektetésekre, de a felkészültségük még hiányos appeared first on digitrendi.hu.

Egyre gyakrabban hallani informatikai biztonsági sérülékenységekről, feltört és lehallgatott kommunikációról, adatlopásról, illetéktelen hozzáférésekről. Ezekre a biztonsági fenyegetésekre a kvantumalapú megoldások nyújthatnak védelmet, amihez kvantumalapú kulcsszétosztó (QKD) hálózatokat kell majd építeni.

A kvantumszámítógépek rohamos fejlődése is már alapjaiban megkérdőjelezi a jelenlegi titkosítási rendszerek hosszú távú biztonságát, ezért rendkívül fontos, hogy időben felkészüljünk. A kutatók szerint a QKD jelenleg az egyik legígéretesebb válasz erre a kihívásra, hiszen fizikailag garantált biztonságot nyújt a titkosításhoz használt kulcs átvitele során.

Ezt sikerült elsőként demonstrálni egy egyedi kutatói és ipari együttműködéssel. A teszt keretében az AdvaNet Magyarország Kft., a BME, a Magyar Telekom és a Netvisor szakemberei megépítették Magyarország első többcsomópontos, kulcsmenedzsmenttel rendelkező kvantumkulcs-szétosztó teszthálózatát.

A kísérlet nemcsak technológiai mérföldkő, hanem komoly előrelépés is a jövőbiztos kiberbiztonsági rendszerek irányába.

„Nagy előrelépést jelent, hogy kereskedelmi forgalomban kapható eszközök segítségével sikerült megvalósítani Magyarországon az első többcsomópontos kvantum alapú titkosító hálózatot. 2025 a kvantumkutatás és a kvantumtechnológia nemzetközi éve, így külön öröm, hogy idén sikerült ezt a kísérletet elvégezni” – mondta el a hét eleji bemutató kapcsán Imre Sándor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja.

Ezt tudja a jövőbiztos hálózat

A hálózat három pontja a BME I épületében lévő kvantumkommunikációs laborban, a Budapest-Kelenföld távközlési helyiségben, illetve Székesfehérváron található. A kísérlet lényege, hogy kvantumkommunikáció segítségével osszunk meg kulcsot több csomóponton keresztül, ahol ezt a kulcsot a hagyományos távközlés titkosítására használjuk.

A hálózat 3 rétegből áll. Az alsó rétegen Toshiba kvantumkulcsszétosztó eszközök osztanak meg 1-1 kulcsot a BME-Kelenföld illetve a Kelenföld-Székesfehérvár szakaszokon. A középső rétegen lévő szerverek végzik a kulcsmenedzsmentet, ezek segítségével lehet a két szélső csomópont között is titkosítást végezni.

A felső rétegen pedig Székesfehérváron és a BME laborjában 1-1 klasszikus WDM (hullámhossz-osztásos optikai átvitel) távközlési eszköz található, amelyek az ott lévő QKD szerverektől kapott kulcsokkal tudnak bármilyen egymás közötti kommunikációt titkosítani.

Az eddig főként pont-pont megoldásként alkalmazott kvantumos kulcsszétosztást itthon először próbálták ki egy több csomópontos hálózatként, megtapasztalva egy valódi QKD hálózathoz elengedhetetlen kulcsmenedzsment funkcióit, tapasztalatot gyűjtve az eszközök üzemeltetéséről és a kvantumkommunikáció során megosztott kulcsok hagyományos titkosító eszközökkel történő felhasználásáról is.

Mivel a bitenként közel 1 fotonnal történő kvantumos kommunikáció távolsági limitje viszonylag alacsony, hálózatba kötéssel és kulcsmenedzsmenttel ezt is ki lehet küszöbölni – részletezi a BME beszámolója.

The post Mérföldkő a kiberbiztonságban – az első hazai többcsomópontos kvantumalapú titkosító hálózat tesztje appeared first on digitrendi.hu.

A kvantumszámítástechnika nemcsak forradalmasítani fogja az iparágakat, hanem komoly biztonsági kockázatot is jelent, mivel a jövő kvantumgépei másodpercek alatt képesek lesznek feltörni a jelenlegi titkosításokat.

Ez azt jelenti, hogy a kiberbűnözők már ma is ellophatják a titkosított adatokat, és arra várnak, hogy elérkezzen az a pillanat, amikor fel is törhetik azokat. A Unisys most bejelentett szolgáltatása segíthet a vállalatoknak megelőzni ezeket a kockázatokat.

A „Cryptographic Posture Assessment” szolgáltatás lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy felmérjék jelenlegi biztonsági rendszereiket, azonosítsák a sebezhetőségeket, és megtervezzék az érzékeny adatok védelmét a kvantumfenyegetések valósággá válása előtt.

Ez az informatikai cég kvantumbiztos kiberbiztonsági stratégiájának első lépése, amely a következő egy év során további szolgáltatásokkal bővül. Ezek közé tartozik a stratégia és tanácsadás, amely útmutatást nyújt a kvantumbiztos titkosításra való átálláshoz vagy az infrastruktúra-korszerűsítés. Ennek során kvantumálló technológiákat – így kvantumkulcs-kezelést – vezetnek be; valamint ide sorolhatók a kripto-alkalmazkodóképességi szolgáltatások.

The post Itt az első kvantumkorszakra felkészítő titkosítási szolgáltatás appeared first on digitrendi.hu.

A kvantumszámítástechnika hatalmas átalakulást hozhat a tudományban és a technológiában, de csak akkor, ha a megbízhatóságuk is eléri az elvárt szintet. Az eddigi tudományos vélekedések szerint az ehhez szükséges áttörés csak évtizedek múlva következhet be. A kvantumszámítógépek stabil működéséhez ugyanis olyan fejlett kvantumhibajavító mechanizmusokra van szükség, amelyek kifejlesztése csak nagyon hosszú távon tűnt elérhető célnak.

A Microsoft bejelentése azonban új lendületet adhat a fejlesztéseknek, és jóval hamarabb teheti lehetővé a kvantumszámítógépek megépítését.
alcím: Erre képes a Majorana 1

Míg egy klasszikus számítógép bitekkel dolgozva minden lehetőséget (0 vagy 1) egymás után vizsgál meg, egy kvantumszámítógép qubiteket alkalmazva egyszerre tud több állapotot vizsgálni a szuperpozíciója miatt.

Ez exponenciálisan gyorsabb számításokat, sokkal nagyobb számítási teljesítményt tesz lehetővé. Az eddig ismert kvantumszámítógépek legnagyobb gyengesége a hibaérzékenyég volt: külső hatásokra könnyen létrejönnek bennük az eredményt jelentősen torzító kvantumhibák. A topológiai qubitek legfőbb előnye az, hogy megoldhatják a kvantumhibák kiküszöbölésének a problémáját.

A Microsoft által bemutatott Majorana 1-t egy topológiai mag hajt meg. Úgy tervezték, hogy egyetlen chip akár több millió qubitet is befogadhasson. A bejelentés szerint ezek a qubitek hardveresen védettek a környezeti hatásokkal és zajjal szemben, ami kulcsfontosságú a hibatűrő kvantumszámítógépek létrehozása felé.

A kutatás eredményeit a Nature folyóiratban publikálták. A cikk szerint az MS kutatócsoportja bizonyította egy olyan új anyagállapot felfedezését, amellyel radikálisan új típusú, rendkívül nagy sebességű, kis méretű és digitálisan vezérelhető qubiteket lehet előállítani. Ez fontos szempont a kvantumszámítógépek skálázhatóságában.

A Microsoft célja egy olyan hibatűrő prototípus (Fault-Tolerant Prototype – FTP) megépítése, amely néhány éven belül működőképes kvantumszámítógéppé fejleszthető.

Új kvantuminformáció olvasási módszer

A Microsoft megoldotta a kvantuminformáció kiolvasásának kritikus problémáját is. Ehhez elektromos töltéstárolásra alkalmas digitális kapcsolókat alkalmazott, amelyek egy kvantumponttal kötik össze a nanovezeték mindkét végét.

A töltéstárolási képesség növekedése a vezeték paritásával együtt változik. A változást mikrohullámú reflektometriával mérik, amely lehetővé teszi a kvantumállapot pontos meghatározását.

Ez a módszer jelentős előrelépés a kvantumhibajavításban, mivel digitális impulzusokkal aktiválható, ami egyszerűsíti a vezérlést. Jobban skálázható, mivel nem igényel minden qubithez különálló analóg kontroll jeleket. Nagyobb hibatűrést biztosít, mivel csökkenti a dekohorencia hatásait.

Áttörés után forradalom

A Microsoft fejlesztési ütemtervet vázolt fel a kvantumszuperszámítógépek megvalósítására. A szoftveróriás nyolc topológiai qubitet már képes integrálni egy chipre, amely később akár egymillió qubitet is befogadhat.

Ha ezt sikerül elérni, a kvantumszámítógépek olyan problémákat oldhatnak meg, mint az új anyagok, például az önmagukat megjavítani képes anyagok fejlesztése, komplex kémiai folyamatok szimulációja, amely feleslegessé teheti a ma még általános kísérletezést és laboratóriumi munkát.

The post Egy chipetnyi Majorana dobja fel a kvantumszámítástechnikát(?) appeared first on digitrendi.hu.

A kvantum-számítástechnika a modern technológia egyik legforradalmibb területét képviseli, jelentős problémamegoldó képességeket kínálva. A különböző kvantumalgoritmusok áttörést hozhatnak számos iparágban, egyebek mellett egyszerűsíthetik az ellátási láncokat vagy javíthatják a közlekedési rendszerek pontosságát.

Ez a hatalmas számítási teljesítmény azonban kockázatokkal is jár: a kvantumalgoritmusok képesek lehetnek egyes, jelenleg használt titkosítási módszerek feltörésére, így ennek a sebezhetőségnek a kezelése kritikus fontosságú a jövőbeli adatvédelemhez.

Bár a kvantum-számítástechnika várhatóan nem éri el azonnal a teljes körű alkalmazhatóságot, de a fenyegetésekkel szembeni védelemhez minél előbb ajánlott megteremteni a feltételeket.

A hackerek már most is spájzolnak bizonyos, de nem azonnali használatba vételre szánt adatokat, arra számítva, hogy a jövőben a kvantum-számítástechnika segítségével könnyedén dekódolhatják és felhasználhatják azokat.

Kvantum utáni kriptográfia

A Samsung a kvantum utáni kriptográfia technológián(PQC) dolgozik már. A fejlesztések során követi az amerikai Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet (National Institute of Standards and Technology – NIST) által az ehhez a területhez ajánlott szabványokat.

Az ML-KEM (Module-Lattice-Based Key-Encapsulation Mechanism) algoritmus például a matematikai rácselmélet alapján alkalmaz olyan bonyolult, többdimenziós struktúrákat, amelyek nagyon megnehezítik a titkosítási kulcsok feltörését, még a kvantumszámítógépek számára is.

Az algoritmus ideális a csatlakoztatott eszközök közötti biztonságos kommunikációhoz, miközben erős védelmet ad, optimalizálja a teljesítményt és minimalizálja az adatátvitelt.

A szabványok az elektronikus információk széles körét védelmezik, a bizalmas e-mailektől kezdve az e-kereskedelmi tranzakciókig, később a felhőalapú adatok védelmét is biztosíthatják a kvantumfenyegetésekkel szemben is.

Felkészülve a kvantumkorszakra a cég bevezeti a megerősített posztkvantum adatvédelem (Enhanced Data Protection – EDP) funkciót a csatlakoztatott eszközök ökoszisztémáját védő Samsung Knox Matrix rendszerébe, ami nemcsak az okostelefonokban, hanem a TV-ken és más digitális készülékein is elérhetőek lesznek.

A megerősített adatvédelem funkció jelenleg a felhasználók adatainak végpontok közötti titkosítását teremti meg, amikor a személyes információk biztonsági mentésére, visszaállítására vagy szinkronizálására kerül sor a Samsung Cloud segítségével.

A PQC technológia integrálásával egy újabb védelmi réteg kerülhet a Knox Matrix rendszerbe, új szabványt teremtve a felhőalapú mobil-adatbiztonság terén. Ez a funkció először a Galaxy S25 sorozat készülékein érhető el, már jó előre biztosítva a fokozott védelmet a Galaxy felhasználók számára.

The post Kvantum alapú mobilbiztonsági megoldáson dolgozik a Samsung appeared first on digitrendi.hu.

Ez a téma volt idén a kiemelt fókusza az energiamenedzsment és automatizáció meghatározó piaci szereplőjének számító Schneider Electric hagyományos párizsi innovációs konferenciájának, az Innovation Summitnak.

Ezen a nagyszámú szakmai közönség közvetlen betekintést nyerhetett a cég adatközpontokhoz kapcsolódó fejlesztéseibe is. A piaci szegmens fontos a cég bevételei szempontjából is.

Hogy mennyire? Kérdésünkre elmondták, hogy az energiagazdálkodási üzletágon belül működő Secure Power divízió felelős az adatközpontok és a felhő, a végfelhasználói szegmensek, például az egészségügy, a kritikus energiaellátási, hűtési, elektromos és energiarendszerek közötti feladatokért.

Tőzsdén jegyzett vállalatként ugyanakkor a társaság nem oszthat meg konkrét adatközponti vagy termékalapú értékesítési adatokat, így csak annyit mondhattak, hogy a cég tavalyi 36 milliárd euró összesített éves bevételéből az energiagazdálkodási üzletág 28 milliárd eurót, a csoport teljes bevételének 79%-át adta.

Így készülnek az AI-alapú jövőre az adatközpontokban

De nézzük mi most a helyzet az AI és az adatközpontok között. Egy biztos, ez a jövő egyik nagy ígérete, és mint megtudtuk, több európai üzemeltető – köztük a konferencia idején meglátogatott francia Digital Realty – is dolgozik már az ezzel kapcsolatos terveken.

Mit tudnak ezek a létesítmények? A mesterséges intelligencia alapú adatközpontok általában nagy teljesítményű szerverekből, tárolórendszerekből, hálózati infrastruktúrából és speciális hardvergyorsítókból állnak.

Tetemes mennyiségű számítási erőforrással vannak felszerelve, biztosítva a komplex gépi tanulási modellek és algoritmusok betanításához és telepítéséhez szükséges infrastruktúrát.

Ezek a központok hatalmas adatfeldolgozást kezelnek, és ehhez kellenek olyan fejlett technikák, mint a mély tanulás, lehetővé téve az AI-alkalmazások nagyszabású fejlesztését és végrehajtását.

Az AI a számítási feladatokat a leghatékonyabb erőforrásokhoz rendeli, ezáltal is csökkentve az ehhez kapcsolódó költségeket. Az AI az IT-infrastruktúra hatékonyabb felhasználásában, az energiaelosztás és az állványterület finomhangolásában is jó szolgálatot tehet.

A prediktív karbantartás révén az AI-algoritmusok észrevehetik a problémákat, mielőtt azok bekövetkeznének, így jelentősen csökkentik az állásidőt és a hardvercsere költségeit.

Kihívások és várható kezelésük

Az AI azonban nemcsak áldás, hanem komoly kihívás is lehet az adatközpontok számára, többek között azért is, mert a különféle elemei a sokszorosát termelik a korábbi adatmennyiségeknek.

Az AI betanítása és megvalósítása önmagában is hatalmas számítási teljesítményt és adattárolást igényel. Egy friss jelentés szerint a generatív mesterséges intelligencia modellek betanítása és bevezetése 2028-ra világméretekben 76 milliárd dollárba fog kerülni.

A növekvő kereslet azt is megköveteli, hogy az adatközpontok maguk is új AI-alapú technológiákat alkalmazzanak, a hatékonyabb, biztonságosabb szolgáltatás érdekében.

Az adatközpontokban elsődleges kritérium a biztonság

Az AI az adatközpontok biztonságának az erősítésére is használható. A kiberfenyegetések folyamatos fejlődésével ugyanis a hagyományos biztonsági rendszereknél sokkal gyorsabban tanulnak meg új fenyegetéseket vagy hajtanak végre hatékony védelmi intézkedéseket.

A hagyományos biztonsági intézkedések inkább reaktívak, mint proaktívak. A valós idejű észlelés és AI-elemzés lehetővé teszi az adatközpontok számára, hogy előre jelezzék a potenciális fenyegetéseket és sebezhetőségeket.

Az adatok védelme érdekében az AI algoritmusok és technikák javíthatják az adatfeldolgozást, -tárolást és -biztonságot is.

Együtt könnyebb: Schneider-NVIDIA partnerség az AI-adatközpontok tervezésében

A konferencián emlékeztettek a cég korábbi bejelentésére, az NVIDIA -val való együttműködéssel kapcsolatban, építve utóbbi fejlett technológiáira, az AI-adatközpontok tervezésében.

Az együttműködés első szakaszában a Schneider Electric bevezeti az adatközponti referenciaterveket, amelyeket az NVIDIA gyorsított számítási klasztereihez alakítottak ki, és amelyet egyebek mellett adatfeldolgozáshoz, mérnöki szimulációhoz, tervezési automatizáláshoz, valamint a generatív AI-hez hoztak létre.

A kooperációban külön hangsúlyt kapnak a folyadékhűtési rendszerek, és az egyszerű üzembehelyezést, a megbízható működést biztosító kezelőszervek. A referenciatervek felhasználhatók lesznek a már meglévő adatközpontok számára is.

A partnerséghez kapcsolódóan az AVEVA, a Schneider Electric leányvállalata összekapcsolja digitális-iker platformját az NVIDIA valós idejű 3D-s grafikus platformjával az Omniverse -vel, egységes környezetet biztosítva a virtuális szimulációhoz és a mérnökök közötti együttműködéshez.

A megújulás nem áll meg az AI-nál, jön a kvantumszámítástechnika

Az innováció üteme a jövőben még inkább felgyorsulni látszik. Az adatközpontok következő generációját a még fejlettebb AI, a kvantumszámítástechnika és egyéb technológiák alakítják.

A kvantumszámítástechnika kapcsán, ami majd a sokszorosát termeli az AI-alapú adatmennyiségnek is, és lényegében felforgatja a technológiai ipart, Aparna Prabhakar, a Schneider Electric Secure Power & Data Center Business stratégiai és fenntarthatósági alelnöke a következőket válaszolta a digitrendi.hu-nak:

„A Schneider Electricnél a számítástechnika jövőjét a különféle számítási módok erőteljes keverékeként látjuk, ahol a mesterséges intelligencia és a kvantumtechnológiák végül együtt léteznek.

Fontos megjegyezni, hogy a kvantumszámítástechnika még a korai szakaszában jár, és az adatközpontokra gyakorolt pontos hatása is várat még magára.

Ma a kvantumszámítástechnika három részből álló stratégiai megközelítését alkalmazzuk:

Kapcsolat a kvantumökoszisztémával: szorosan nyomon követjük a kvantum-számítástechnikai tér fejleményeit, különösen azt, hogy ez hogyan metszi egymást az adatközpontok tervezésével.

A mesterséges intelligencia és a kvantumszerverek rendkívül eltérő energia- és hőigényei valószínűleg változtatásokat tesznek majd szükségessé az architektúrában, különösen az energiaelosztás és a hőkezelés terén.

Az ezen a területeken már megszerzett szakértelmünk alkalmas arra, hogy innovatív megoldásokat fejlesszünk ezekre a változó igényekre.

Tanulás az AI-tól a kvantum jövőért: felismertük, hogy mielőbb foglalkozni kell az AI adatközpontokra gyakorolt befolyásával.

Azáltal, hogy aktívan közösen tervezünk megoldásokat az ügyfelekkel, és referenciaterveket készítünk mesterséges intelligencia-optimalizált adatközpontokhoz (például az NVIDIÁ-val), értékes tapasztalatokra teszünk szert, amelyek nagyban hozzájárulnak majd a kvantumszámítástechnika jövőbeli integrációjára való felkészüléshez.

Proaktív kiberbiztonsági intézkedések: Tisztában vagyunk a kvantumszámítástechnika által jelentett potenciális biztonsági fenyegetésekkel, különösen a „szüreteld le most, használd fel később” megközelítéssel.

Ezért proaktív lépéseket teszünk a robusztus biztonsági megoldások értékelésére és bevezetésére mind a cégünk, mind az ügyfeleink számára”.

Így készüljünk fel a körkörös gazdaságra és fenntarthatóságra

Az exponenciálisan növekvő adatok tárolása növekvő kapacitást, utóbbi pedig növekvő energiafelhasználást is igényel. Az adatközpontok kapacitása 2030-ra várhatóan megduplázódik, ugyanakkor az energiafelhasználás ennél jóval kisebb ütemben növekszik.

Az évtized végére az adatközponti energiafogyasztás a világ energiaigényének kevesebb mint az 5 százalékára rúg majd.

Ez sem mindegy milyen forrásból származik, itt jön a képbe a fenntarthatóság, a zöld energiák és egyéb energiahatékonysági megoldások alkalmazása. Mindezek gyarapítják a szakemberigényt is, akikből a specifikus tudás miatt még közel sincs elegendő.

Egy másik, a konferenciára időzített bejelentés szerint, a Schneider Electric támogatja a globálisan is meghatározó adatközponti és kollokációs szolgáltató, a Digital Realty körkörös gazdasági és fenntarthatósági kötelezettségvállalásait, első körben annak párizsi PAR6 adatközpontjában.

A projektről részletesebben Hélène Macela Gouin, a Secure Power üzletág francia piacért felelős vezetője beszélt a digitrendi.hu-nak.

Elmondta, hogy az egyik fontos cél a létesítményben működő kulcsfontosságú rendszerek élettartamának a meghosszabbítása, beleértve a Schneider Electric elektromos és kapcsolóberendezéseit, a szünetmentes tápegységeket (UPS).

Ez magában foglalja az elektromos infrastruktúra és a fontos alkatrészek, felújítását, újrafelhasználását, vagy újrahasznosítását, az adatközponti üzemeltető e-hulladékának a csökkentése érdekében. Elősegíti továbbá a nagyhatású üvegház-hatású gázok, köztük az SF6 kivezetését is.

Innovatív kezdeményezésként a projekt magában foglalja az iparág első akkumulátor-megújítási pilotját is, amelyet 2025-re terveznek, és amelynek célja, hogy segítse a Digital Realty -t a meglévő UPS akkumulátorok életciklusának meghosszabbításában.

A körkörös gazdasági és fenntarthatósági projekt első néhány hónapja 3,7 tonna széndioxid megtakarítást jelentett a korszerűsítésből, a felújításokból és a UPS-berendezések cseréjéből. A Digital Realty körkörös gazdasági projektjének további eredményeit 2025-ben mutatják be.

The post Áldás vagy nagy kihívás? – mesterséges intelligencia az adatközpontokban appeared first on digitrendi.hu.

Éry Gábor sikeres hazai és nemzetközi szakmai múltat tudhat maga mögött. Neve összeforrt az Ericssonnal, ahol egyhuzamban harmincegy évig dolgozott.

Tizennégy év vezérigazgatói működése alatt a magyar Ericsson hétszáz fős cégből több mint 2 ezer fős nagyvállalattá fejlődött. Budapestből közép-európai régióközpont lett, aminek az utolsó öt évben a vezetője volt.

Pályája során egyszerű fejlesztőmérnökből vált lépésről-lépésre első számú vezetővé. Két hosszabb kiküldetésben Stockholmban és Moszkvában dolgozott, de szinte minden földrészen kötött jelentős üzleteket. Vele beszélgettünk a „hogyan tovább?”-ról.

Digitrendi: Egy több mint harminc éves korszak zárult le nemrégiben a szakmai életében, ami egyetlen céghez, az Ericssonhoz kötötte. Milyen irányba tervezi tovább a jövőjét?

Éry Gábor: Egyelőre elsősorban tanácsadóként szeretnék dolgozni. Szeretném átadni azt a menedzsment tudást, amit az elmúlt három évtized alatt az Ericsson révén Magyarországon és a világ sok pontján szereztem.

Szívesen mentorálnék felsővezetőket, vagy leendő felsővezetőket, főleg, akiket multi cégkörnyezet vesz körül.

Másodsorban nagyon érdekel a stratégiaalkotás, és az üzleti tervek készítése is, ez ügyben is tárgyalok különböző cégekkel.

A karrierem során magas pozíciókat töltöttem be, így nincs bennem hiányérzet, inkább azt keresem, hol tudnék hasznos lenni a fiatalabbak, a szakmám és az ország javára. Egy a lényeg nem várom ölbe tett kézzel a nyugdíjat.

D.: Ha megkeresnék, hogy legyen aktív cégvezető, vagy akár befektető ígéretes startupokban, mit válaszolna?

É.G.: Egyiket is, másikat is el tudom képzelni. Kimondottan operatív vezető viszont már kevésbé lennék, mert úgy látom, hogy őket nem a korosztályomból keresik, nem gondolják, hogy tudnak még kellően energikusak, dinamikusak lenni, pedig szerintem 60 fölött is lehet valaki elég jó, pont az előbb említett tapasztalatok folytán.

A mesterséges intelligenciától a privát hálózatokig

D.: Ha már tanácsadásról beszélünk, melyek manapság a legaktuálisabb, legizgalmasabb témák a távközlésben?

É.G.: Itt elsőre nyilván a mesterséges intelligencia jut az ember eszébe, ami ebben az ágazatban is lényeges változásokat ígér. Akik még az elején komolyan beleállnak, versenyelőnyre tehetnek szert.

A másik téma az 5G. Ugyan már jó ideje beszélünk róla, de még mindig csak az út elején járunk. Igazából nem is nagyon látom, hogy maguk a felhasználók érzékelik-e ennek az előnyeit.

Hogy miért? Egyrészt mert az 5G, abban a 3,5-6 GHz-es frekvenciasávban teljesedhetne ki, ami még nincs is igazán kiépítve Európában. Másrészt minél több helyen kellene megjelennie az önálló 5G-nek (5G SA), hogy még több felhasználói lehetőséget lehessen nyújtani.

Jelenleg azonban még a 4G-hálózatokra alapozó 5G korszakát éljük, ami ugyan már öt éve tart, de még mindig csak átmenetnek számít.

A harmadik izgalmas téma az 5G privát hálózatok kérdése. Itt is az a helyzet, hogy a jó ötlethez egyelőre még nem lettek kitalálva azok a szereplők, akik ezt megvalósítják.

Most már könnyen beszélek, mert nem vagyok az Ericssonnál, de egy hálózati berendezésgyártó cégnek, mint, amilyen az Ericsson is, sosem lesz akkora kapacitása, hogy a viszonylag kicsinek számító privát hálózati üzleteket egyenként eladogassa.

Az Ericssonnak 4-500 nagy vevője van az egész világon. A privát hálózati piacon pedig több ezer céges ügyfél is lehet, akár egy országon belül is. Ugyanakkor maguk a távközlési szolgáltatók sem igazán alkalmasak erre.

Privát hálózatokhoz olyan közepes integrátor cégek kellenek, amelyek egyrészt tisztában vannak az iparon belüli helyzettel és az igényekkel, másrészt kellően rugalmasak. Ez viszont még időbe telik.

D.: Harminc éve még a mobilkorszak kezdetén jártunk, akkoriban erősebb volt a távközlés vezetékes oldala, de már az volt a mondás, hogy a jövő a mobil technológiáé. Ez mintha mostanában ismét átíródna, az üvegszálas technológia megjelenésével akár egyensúlyba is kerülhet a vezetékes és a mobil oldal?

É.G.: Amikor az Ericssonhoz kerültem a korai NMT mobil technológiát a cégnél csak egy kisebb méretű osztály képviselte, a GSM pedig még szinte el se indult. A fő irányt a vezetékes AXE telefonközpontok adták. Pár évvel később, 1995. táján viszont már érezhetően a mobil vette át a vezető szerepet.

A vezetékesnél pedig valóban azt hittük, hogy ez már csak mementónak marad meg. Aztán megjelent az üvegszálas technika, ami kerülőutakon, de végül 10-15 éves késleltetéssel be is indult, és ma már komoly versenytársa a mobilnak.

Ráadásul az előrelátó operátorok rájöttek, hogy versenyelőnyt jelenthet, ha többes szolgáltatók lesznek, vezetékes és mobil csomagokat együtt kínálva.

A kvantumszámítástechnika mellett eldobhatjuk az összes titkosítást

D.: A mesterséges intelligencia mellett a jövő meghatározó technológiai területe a kvantumszámítástechnika. Ugyanolyan nagy felhajtás lesz körülötte, mint az AI körül van jelenleg?

É.G.: Az Ericsson budapesti K+F központjában is voltak olyan kollégák, akik már foglalkoztak a kvantumszámítógéppel. Úgy látom, ha ez egyszer be fog robbanni, az megint egy új paradigmaváltás lesz.

Ezzel együtt eldobhatjuk például az összes titkosítást, teljesen újakat kell csinálni. A sokszorosára növekszik a sebesség egy-egy rendszeren, ami alatt végig lehet futtatni az összes variációt, és a titkosítás már fel is van törve.

Ezért is küzdenek a nagy országok, meg a nagy cégek, hogy ki lesz az első, aki az ehhez szükséges tudás birtokában lehet, mert „azzal a világ ura lehet”. Ez azonban nem valószínű, hogy mostanában fog megtörténni.

Emellett persze rengeteg törvényes használati módja is van a technológiának, amelyben minden másfél évben megduplázódik a sebesség és a memória.

A váltással ugyanakkor előbb-utóbb le fog állni ez a hihetetlen gyors fejlődés, és akkor az új médium már a kvantumszámítógép lesz.

Üzleti sztorik a múltból – gulyásparti és az ügyfél rabszolgája

D.: Harminc év nemcsak a szakmai fejlődés szempontjából nagy idő, hanem az üzleti történetek szempontjából is. Ez alatt az idő alatt milyen olyan emlékezetes eseményeknek volt a szemtanúja, vagy megtörténtek Önnel, amit érdemes megosztani másokkal?

É.G.: Sokszor kérdezték tőlem, hogy lehet egy cégnél harminc évig dolgozni? Azt válaszoltam: úgy, hogy 3-5 évente máshol és mást csinál az ember. Ezért nem untam meg a munkámat. Tervezőmérnökként még a vezetékes AXE kapcsolóközpontok világában kezdtem.

Akkoriban Magyarországon akár évtizedeket is kellett várni a vezetékes telefonra. Volt olyan barátom, aki dísztáviratot küldött a Matávnak abból az alkalomból, hogy kerek 50 éve vár hiába a telefonra.

Óriási élmény volt ugyanakkor, amikor egy-egy település szabadtéri gulyáspartit rendezett a tiszteletünkre, annak örömére, hogy átadtuk a helyi telefonközpontot.

Svédországba viszont már a GSM korszakban mentem ki dolgozni a központi értékesítési csapatba. Mivel akkor még sok országban nem volt helyi értékesítő csapata az Ericssonnak, így mi jártunk ki letárgyalni az üzleteket, főleg Észak-Afrikába és a Közel-Keletre.

Tehát Svédországban dolgoztam ugyan, de mégsem úgy, mint a svédek. A feleségem azt hitte, hogy svéd módra majd minden nap ötkor leejtem a tollat a kezemből, és megyek haza. Ehelyett volt, hogy hajnali 3-ig dolgoztunk, tendereket készítettünk a világ százötven országába.

Az egyik kiemelt területem Tunézia volt, ahova fél éven keresztül minden hétfőn Stockholmból repültem oda, és péntek este jöttem vissza. Végül meg is nyertünk egy tendert a Tunisie Telecommal. Akkor még nagy szó volt, hogy a svéd cég viszi el az üzletet a francia Alcatel hálózatban, egy amúgy is nagyon francia befolyású országban.

Azt tudtuk, hogy Ben Ali, az akkori diktátor kétszer is fogadta Jacques Chirac-ot, az akkori francia elnököt, nekünk viszont úgy kellett nyernünk, hogy ilyen hátszelünk nem volt.

Ehhez az üzlethez kapcsolódik életem legfurcsább értékesítési megbízatása is: arról kellett meggyőznöm az ügyfelet, hogy ne vásároljon tőlünk! Történt ugyanis, hogy a Tunisie Telecom megvett egy operátort Mauritániában és megkértek, hogy mindjárt ajánljunk nekik egy GSM rendszert.

Csakhogy akkoriban éppen óriási mértékű chiphiány volt, az ügyfeleink sorban álltak az MSC-kért és a svéd központból azt a feladatot kaptam, hogy diplomatikusan beszéljem le a vevőt arról, hogy velünk kössön üzletet.

Egy magasrangú, hamuszürke arcbőrű, kék szemű mauritániai előkelőséggel tárgyaltam, aki sötétebb bőrű rabszolgáját is elhozta. Listaáron, 100% előleggel megvették volna a rendszert, soha ilyen jó kondíciójú vevői ajánlattal nem volt dolgom, de mit volt mit tenni, udvariasan lebeszéltem őket a vásárlásról.

Hogy legyünk brutálnyikok?

Oroszországhoz is különleges élmények fűznek még a mostani háború előtti világból. Oroszországban már akkor is (2009-2012) minden másként működött, mint kellett volna. Fel volt adva a lecke az ügyfélkezelésben is.

Az a hír járta, hogy aki ott nem autokratikus vezető, vagyis brutálnyik, és nem vívja ki a tiszteletet magának, azt ott elnyomják. Ez igaz volt az ügyfelekkel való kommunikációban is.

Mindezt úgy kell(ett) tenni, hogy közben nem mondhatsz nemet az ügyfélnek. Egy idő után rájöttem, hogy az egójukat kell előtérbe helyezni.

Meg is hívtuk a 100 millió előfizetővel rendelkező MTS mobil szolgáltató vezérigazgatóját, Mikhail Shamolin-t Stockholmba, egy nagyon fontos találkozóra.

A svéd központban a teljes Ericsson vezérkar várta őt és a csapatát. Mondanom sem kell magánrepülővel érkeztek és persze jó nagy adag késéssel. Miközben még azt is kikötötték előre, hogy a reptérről milyen limuzinnal lehet őket bevinni a városba.

A késés ellenére megvárt minket a svéd vezetőség, és olyan jól sikerült a találkozó, hogy utána tízezer bázisállomást rendeltek tőlünk. (Nagyjából ennyi bázisállomás van ma összesen Magyarországon.) Nem csoda, hogy két év alatt sikerült megduplázni a bevételt.

D.: Próbáljuk a sztorizást úgy folytatni, hogy legyen benne egy nagy siker, meg egy nagy kudarc, azzal a kiegészítéssel, hogy utóbbiból mit lehetett tanulni?

É.G.: Nagy siker volt, amikor 2004-ben megnyertük a Pannon 3G hálózatépítési tenderét. Az operátor addigi rendszere teljesen a Nokiára és annak 2G-technológiájára épült.

Magyarországon 2004-ben írták ki először a 3G licencekre szóló tendereket. Az itthoni ericssonos csapatnál viszont még hiányzott az ehhez szükséges tudás. Jeleztem ezt az akkori magyarországi vezérigazgatónak, aki helyeselte a tervemet.

Kivittem hét-nyolc embert Stockholmba, mindent végig vettünk, hogyan lehet a rendszert a legjobban megtervezni, úgy, hogy ne is legyen túl drága, és megfeleljen a követelményeknek. Megérte a befektetést, mert tíz hónapi küzdelem után megnyertük a tendert.

Utána ebből személyesen nekem is lett előnyöm, mert így lettem egy évvel később a magyarországi cég vezetője.

D.: Melyik volt az emlékezetes kudarcos projekt?

É.G.: Azt mondják, a jó karrier nem a sikerek, hanem a kudarcok elviselésének művészete. Kezdve attól, hogy első körben fel sem akartak az Ericssonhoz venni, majd többször kerültem olyan választás elé, hogy könnyebb, kifizetődőbb lett volna valahol máshol folytatni, végül mindig sikerült jóra fordítani a dolgokat. Így van ez most is, ebben a helyzetben is derűlátó vagyok.

Ezek a jó és a rossz stressz ismérvei

D.: Komoly vezetői pozíciókban ennyi évet lehúzni nem stresszmentes időszak. Ennek ellenére Önt a nyilvános szereplésein nagyon higgadtnak láthattuk. Hogyan tudta kezelni a stresszt?

É.G.: A stressz nyilván bennem is megvolt, de mindig próbáltam kifelé higgadt maradni, mert nagyon fontos, hogy extrém helyzetekben a csapat nyugodtan tudjon dolgozni. Ugyanakkor számomra sem mindegy milyen típusú stresszt kell átélnem.

A munkám legizgalmasabb és a legélvezetesebb része a tárgyalási szakasz volt, ami idegölő dolog, mert vagy sikerül, vagy nem.

Ott nagyon sok minden múlik pillanatokon, és azon is, hogy éppen akkor milyen a kémia a két tárgyalópartner között, tudok-e olyat mondani, amit aztán olyan irányba lehet terelni, hogy utána megegyezzünk. Nagyon fontos a gyorsaság.

Az előbb felsoroltak nálam a jó stressz jelei, amire ebben a munkában szükség is van. Aztán ott a rossz stressz, ami számomra nem más, mint a folyamatos időhiány. Ez utóbbi az, ami jelenleg egyáltalán nincs, és nem is hiányzik a mostani életemből.

Szerencsés voltam, mert olyan a családi hátterem, a külföldi kiküldetéseken például javarészt a feleségem egy rakás terhet levett rólam, amitől nekem könnyebb volt a stresszt kezelni és a munkára koncentrálni.

A mindennapjaim tevékenyen telnek ma is, mert amire soha nem volt elég időm, most sorra kerülhet. Biztosan hiányozni fog a munka, a vele járó jó izgalom, de vissza kell nyerni az egyensúlyt az életünkben.

The post „Nem várom ölbe tett kézzel a nyugdíjat” appeared first on digitrendi.hu.

Újabb partneri megállapodást kötött a Siemens, ezúttal két brit vállalattal, a sureCore és a Semiwise cégekkel, a kvantumszámítógépekben használt vezérlőelektronika fejlesztésére. (A német műszaki konszern január elején egy sor tengerentúli céggel szerződött közös fejlesztésekre.)

A kvantumszámítógépek a hagyományos számítógépek képességeit meghaladó bonyolultságú számítási feladatokat is képesek megoldani. A bennük rejlő lehetőségeket azonban a nagy számítási teljesítményt követelő alkalmazások akkor tudják majd a gyakorlatban is kamatoztatni, ha az abszolút nulla fok közeli hőmérsékleten működő vezérlőelektronika is elérhetővé válik.

Az ehhez kapcsolódó extrém alacsony hőmérsékleten működő, kriogén félvezetők fejlesztését jelentette be most a Siemens a már említett két partnervállalattal közösen.

Az innovációhoz a német műszaki konszern egy olyan nagy teljesítményű, rugalmas funkciókkal ellátott szimulációs platformot biztosít, amely különböző típusú, illetve az extrém hidegben működő integrált áramkörök működését is pontosan képes modellezni.

Ezt alkalmazva a Semiwise kriogén, digitális integrált (CMOS) áramköröket tervezett a speciális vezérlőelektronikához, amelyeket aztán a sureCore használ fel többek között az új Cryo CMOS nevű vezérlőchipek gyártásához.

A vállalat hideg-ellenálló termékcsaládját is a Siemens szimulációs platformjának és mesterséges intelligenciát használó tervezőszoftverével fejlesztették ki.

A partnerség áttörést hozhat az integrált áramkörök területén

A három cég együttműködése áttörést hozhat a kvantumszámítógépekbe szánt, következő generációs integrált áramkörök teljesítménye és energiahatékonysága területén, ami elengedhetetlen a technológiában rejlő kereskedelmi lehetőségek kiaknázásához.

Márpedig a jövő egyik legígéretesebb területe a kvantum-számítástechnikához kapcsolódik. Ezt támasztják alá azok az iparági szakértők is, akiket a Kingston Technology kért fel nemrégiben a technológiai ipar jövőképének a megrajzolásához.

„Remélem, hogy a vállalatok elkülönítenek valamekkora keretet költségvetésükben a kvantumtechnológiai beruházásokra. Erre érdemes odafigyelni” – mutat rá Simon Besteman, a Dutch Cloud Community ügyvezetője.

Philippe Vynckier, biztonsági szakértő, influencer hozzáteszi: „a kvantum-számítástechnika hagyományos számítógépekét messze meghaladó képességei forradalmasíthatják az adatfeldolgozást”.

A kvantumszámítástechnika ugyanolyan izgalomba hozhatja a világot, mint ahogy azt a mesterséges intelligencia tette az elmúlt évben – állítják a szakértők.

The post A kvantum-számítástechnikába is beszáll a Siemens appeared first on digitrendi.hu.

Az Európai Bizottság minden évben kiadja az unió és a tagországok digitális állapotát vizsgáló jelentését. A Digital Decade 2030 programban kitűzött célok elérését azért is tartja kiemelkedően fontosnak a Bizottság, mert ezáltal legalább ötödével nőhet az unió területén előállított gazdasági érték.

„Nem okozott semmilyen meglepetést a Digital Decade-jelentés. Bár egy az egyben nehéz összehasonlítani az eredményeket a korábbi DESI-számokkal, jól látszik, hogy ugyanott szorít a cipő, mint a korábbi években. Fel kell gyorsítani a digitális képességek oktatását – és nem csupán az iskolások, hanem minden korosztály számára.

Másfelől szabályozókkal és ösztönzőkkel kell a digitalizáció irányába kényszeríteni a kis- és közepes vállalkozásokat, különben a termelékenység alacsony hatékonysága miatt elveszítjük versenyképességünket” – mondta Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke a jelentést uniós szinten értékelve.

Kiaknázatlan az ország digitális potenciálja

Magyarország esetében kiaknázatlan digitális potenciálról beszélnek a Digital Decade-jelentés készítői, bár elismerik, hogy Magyarország haladt a digitális átalakulással. A legjelentősebb előrelépés 2022-ben a vezetékes, gigabites hálózatok és az 5G lefedettség terén történt.

Ugyanakkor a digitális infrastruktúra által kínált lehetőségek teljes körű kihasználása terén komoly elmaradásban vagyunk, mint ahogy a lakosság digitális képességeiben is. Átlag alatti a teljesítményünk a kkv-k digitalizáltsága terén is.

A brüsszeli jelentés kitér ugyanakkor arra, hogy tavaly novemberben elfogadta a magyar kormány az új digitalizációs stratégiát, összhangban a Digitális Évtized Szakpolitikai Programmal. Megemlítik, hogy Magyarország is vizsgálja az Európai Digitális Infrastruktúra Konzorcium (EDIC) létrehozatalának a lehetőségét a Nyelvtechnológiai Szövetségen belül, hogy közös infrastruktúrát alakítsanak ki a természetes nyelvfeldolgozás és nagyméretű többnyelvű modellek számára.

Kritikus pont a digitális készségek alacsony szintje

A digitális készségek terén Magyarország továbbra is az uniós átlag alatt teljesít. Csak a felnőtt lakosság fele rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, ami jelentősen elmarad az uniós átlagtól és hosszúnak tűnik az út a 2030-ra kitűzött 80%-os célig.

Az ICT-szakemberek aránya a teljes foglalkoztatottságon belül kissé nőtt, de a 4,1%-os eredmény még így is elmarad az uniós 4,6%-os átlagtól. A nők aránya az infokommunikációban egyelőre nem változik, 13,6%-kal a legalacsonyabbak között van az EU-ban.

Az EU javaslata szerint Magyarországnak többet kell tennie a digitális készségek fejlesztése terén, különösen a tanárok digitális kompetenciáját kell erősíteni, és több felnőttet is be kell vonni digitális képzésekbe.

A hálózati infrastruktúrában jelentős az előrelépés

A szélessávú összeköttetés az uniós átlag felett van, az 5G terén pedig Magyarország jelentős előrelépést tett a 2030-ra kitűzött célok elérése felé. Az 5G lefedettség 2022-ben Magyarországon 58%-ra nőtt, ami 40 százalékpontos növekedést jelent az előző évhez képest.

Magyarország ambiciózus tervei között szerepel egy kvantumszámítási modul beépítése egy jövőbeli nagy teljesítményű számítástechnikai (HPC) rendszerbe, valamint egy országos kvantumlaboratórium létesítése is.

A jelentés készítői azt javasolják Magyarországnak, hogy növelje aktivitását a félvezetők és a kvantum számítástechnika területén is, ami segítheti az EU-t abban, hogy erős piaci szereplővé váljon ezeken a területeken.

A magas szellemi hozzáadott értéket képviselő, magasan képzett szakembereket igénylő félvezető-ipari beruházások megszerzéséért viszont egyelőre csak nagyon kezdeti lépések fedezhetők fel a hazai gazdaságirányítás oldaláról.

Kihívás maradt a hazai vállalkozások digitalizációja

A vállalkozások digitalizálása továbbra is az egyik legnagyobb kihívás Magyarországon. A legtöbb vállalkozás, különösen a kkv-k még alig élnek a digitális technológiákban rejlő lehetőségekkel., ami negatívan hat a versenyképességre.

Tavaly a magyarországi kkv-knak csak az 52%-a rendelkezett legalább alapvető digitális készségekkel – jelentősen elmaradva a 69%-os uniós átlagtól. A fejlett digitális technológiák, például a big data és a mesterséges intelligencia használata kevesebb, mint a fele volt az uniós átlagnak.

Brüsszel további ösztönzők bevezetését javasolja, különösen a készségfejlesztés terén, hogy felgyorsítsa a vállalkozások digitális átállását.

A közszférában még számos szolgáltatás vár a digitalizációra

A hazai közszférában már nem olyan rossz a helyzet, mint volt pár éve, de a közszolgáltatások digitalizálása még mindig az uniós átlag alatt van, kivéve az egészségügyi adatok hozzáférhetőségét.

Magyarországon még számos fejlett digitális szolgáltatás bevezetése várat magára a közszférában. Az elektronikus azonosítás (eID), a határokon átnyúló e-azonosítás várhatóan 2023-ban válik elérhetővé az eIDAS rendszeren keresztül.

Ebbe az irányba mutat az uniós digitális iránytű:

1. 2030-ig óriásit kell lépni a digitális készségek terén, fel kell számolni a digitális analfabétizmust. Az évtized végére a felnőtt lakosság 80%-ának rendelkeznie kell alapvető digitális készségekkel és az EU-ban 20 millió ICT-szakembert – köztük egyre több női szakembert – kell foglalkoztatni.

2. A digitális infrastruktúra terén még ebben az évtizedben minden uniós háztartásnak gigabites összeköttetéssel kell rendelkeznie, és minden lakott területet le kell fednie az 5G-nek. Meg kell teremteni a félvezetők európai gyártását, és annak el kell érnie a világpiac 20%-át.

3. A vállalkozások digitalizációja is kulcskérdés az EU számára: 2030-ra négyből három vállalatnak felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat, nagyméretű adatokat és mesterséges intelligenciát kell használnia. Ezen belül a kkv-k több mint 90%-ának el kell érnie legalább az alapszintű digitális fejlettséget.

4. Digitalizálni kell a közszolgáltatásokat, 2030-ra minden kulcsfontosságú közszolgáltatásnak online elérhetőnek kell lennie, különös tekintettel az egészségügyi szolgáltatásokra. Az elektronikus személyi igazolványnak is 100 százalékos elterjedtséget kell elérnie.

The post Netelérésben jók vagyunk, de a többi digitális készségben még az EU átlag alatt appeared first on digitrendi.hu.