A Magyar Telekom első féléves eredményjelentése ezúttal sem csak a pénzügyi teljesítményről szól. A számok mögött kirajzolódik a hosszabb távú stratégia: a vállalat tovább gyorsította hálózatfejlesztéseit, bővítette gigabitképes infrastruktúráját, közelebb került a szinte teljes országos 5G lefedettséghez, miközben lezárt egy fontos technológiai korszakot a 2G hálózat forgalmának átterelésével. Mindezt stabil pénzügyi eredmények és tovább növekvő ügyféligények mellett valósította meg.

A hálózat maradt továbbra is a növekedés motorja

Az év első hat hónapjában a Magyar Telekom 170 ezer új gigabitképes hozzáférési ponttal bővítette vezetékes hálózatát, így országszerte már több mint 4,2 millió végponton érhető el a gigabitképes szolgáltatás. Ezzel párhuzamosan a lakosságszám-arányos kültéri 5G lefedettség 88 százalékra emelkedett, miközben a vállalat továbbra is tartja az év végére kitűzött 99 százalékos célját.

Legalább ennyire fontos mérföldkő volt a 2G rádiós hálózat forgalmának sikeres átterelése a Yettel infrastruktúrájára. A régebbi technológia fokozatos kivezetésével felszabaduló frekvenciák pedig a 4G és az 5G hálózat további fejlesztését szolgálhatják, vagyis a modernizáció nemcsak új beruházásokat, hanem a meglévő erőforrások hatékonyabb felhasználását is jelenti.

Ez jól illeszkedik ahhoz a hosszabb távú technológiai irányhoz, amelyről Nagy Péter, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese korábban a Digitrendinek adott interjúban is beszélt. Akkor úgy fogalmazott: a jövő távközlési hálózatai egyre inkább intelligens, automatizált rendszerekké válnak, amelyek működését már mesterséges intelligencia is támogatja. A mostani fejlesztések ennek az átalakulásnak újabb kézzelfogható állomásai.

Az ügyfelek is követik a technológiai váltást

A fejlesztések az előfizetői oldalon is visszaköszönnek. Az optikai szélessávú előfizetések száma egy év alatt 10,3 százalékkal 1,1 millióra nőtt, miközben az IPTV-előfizetések száma 2,9 százalékkal bővült. A mobil SIM-kártyák darabszáma elérte a 6,6 milliót.

Még látványosabb a mobilinternet használatának növekedése: egy ügyfél átlagosan már havi 16,5 gigabájt adatot használ fel, ami 20,7 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. Ez jól mutatja, hogy a hálózatfejlesztések mögött valós ügyféligény áll, miközben az egyre nagyobb adatforgalom folyamatos kapacitásbővítést is megkövetel.

Stabil pénzügyi háttér a fejlesztések mögött

A működési eredmények a pénzügyi mutatókban is megjelentek. A Magyar Telekom első féléves összbevétele 481,4 milliárd forint volt. A bruttó eredmény 311 milliárd forintra emelkedett, ami 2,3 százalékos növekedést jelentett az előző év azonos időszakához képest. Az EBITDA AL 202,2 milliárd forintot ért el, 1,6 százalékkal haladva meg a tavalyi szintet, míg a módosított adózott eredmény 113,7 milliárd forintra nőtt, ami 2,9 százalékos éves emelkedésnek felel meg. A vállalat ezek alapján megerősítette a 2026-ra korábban kitűzött céljait.

A Telekom első féléve számokban

• Új gigabitképes hozzáférési pont: 170 ezer

• Gigabitképes végpontok száma: több mint 4,2 millió

• Kültéri 5G lefedettség: 88%

• Mobil SIM-kártyák száma: 6,6 millió

• Optikai előfizetők: 1,1 millió (+10,3%)

• IPTV-előfizetők: 1,4 millió (+2,9%)

• Átlagos havi mobiladat-felhasználás: 16,5 GB (+20,7%)

• Összbevétel: 481,4 milliárd forint

• Bruttó eredmény: 311 milliárd forint (+2,3%)

• EBITDA AL: 202,2 milliárd forint (+1,6%)

The post A hálózatfejlesztés diktálta a tempót a Telekom idei első félévében appeared first on digitrendi.hu.

A most bevezetett Yettel HiperNet az idei év elején bejelentett stratégiai irányt váltja valóra. Ahogy arról korábban beszámoltunk: a Yettel a február kötött nagykereskedelmi megállapodás nyomán a 2Connect hálózatára építve jelenhet meg a vezetékes internet piacán.

Két technológia, egy szolgáltatói portfólió

A bejelentés szerint az optikai internet nem váltja le az 5G-alapú OtthonNet szolgáltatást, hanem kiegészíti azt. Míg a mobilalapú megoldás gyors telepítést és hordozhatóságot kínál, az optikai kapcsolat nagyobb sávszélességet és alacsonyabb késleltetést nyújt, ami különösen előnyös lehet online játékoknál, otthoni munkavégzésnél vagy az egyszerre több eszközt használó háztartásokban.

A Yettel szerint a két technológia együtt a magyar háztartások több mint 90 százaléka számára teheti elérhetővé a szélessávú internetet. Az új HiperNet csomagok optikai hálózaton akár gigabites sebességet kínálnak, a szolgáltatás részeként pedig WiFi 7 szabványú router is jár.

Nem csupán új szolgáltatás, hanem piaci mérföldkő

A mostani bejelentés túlmutat egy új internetcsomag piacra dobásán.

A magyar távközlési piac az elmúlt években fokozatosan a konvergens szolgáltatói modell felé mozdult el, amelyben ugyanaz a szolgáltató mobil-, vezetékes internet-, valamint több esetben televíziós és egyéb digitális szolgáltatásokat is kínál ügyfeleinek.

A Yettel vezetékes internetes belépésével gyakorlatilag megszűnt az utolsó kizárólag mobilszolgáltató is a hazai piacon.

Jöhetnek további vezetékes szolgáltatások?

A vezetékes internet elindítása után adódik a kérdés, hogy a Yettel hosszabb távon más vezetékes szolgáltatások – például a televíziós ajánlatok – irányába is nyit-e.

A társaság egyelőre nem közölt ilyen terveket. Így egyelőre csak annyi látszik biztosnak, hogy az optikai internet bevezetésével a Yettel megtette az első, stratégiai jelentőségű lépést a teljes értékű konvergens szolgáltatóvá válás felé.

The post Véget ért a mobile-only korszak: a Yettelnél is elindult a vezetékes internet szolgáltatás appeared first on digitrendi.hu.

A 2G-kivezetés és a Yettel együttműködés

A 2G-hálózat lekapcsolásához az ügyfelek kiszolgálása a Yettel rádiós hálózatán keresztül valósul meg. Hogyan alakul eddig az együttműködés?

— Hosszú előkészítési és tesztelési folyamatot követően idén januárban indult el a 2G hang- és adatforgalom ütemezett átterelése a Yettel rádiós hálózatára.

Az ügyfeleink nagy többségének az átállás gyakorlatilag észrevétlen volt. Ahol problémát tapasztaltunk, vagy az ügyfelek jelezték, hogy nem működik például a kapunyitó, a távirányító, a riasztó, a liftes segélyhívó vagy akár a pénztárgép, ott minden esetet külön és kiemelten kezeltünk.

Sok ilyen rendszer még a 2G-korszak kezdetén épült ki, és akkor senki nem gondolta volna, hogy egyszer eljöhet az a pont, amikor ezt a technológiát kivezetjük. Több esetben a hálózati azonosítót beépítették az adott rendszerbe, ezért az átállás nem mindig volt automatikus, de az esetek többségében szoftveres megoldással kezelhető volt a probléma.

A folyamat ugyanakkor egy technológiai evolúció része is. Az új eszközök már IoT-képesek, ami azt jelenti, hogy távolról is felügyelhetők és vezérelhetők, így jóval több szolgáltatást és rugalmasságot kínálnak a korábbi generációknál.

Mikorra zárulhat le teljesen a 2G-forgalom átadása?

– Június közepén sikeresen megtörtént az utolsó területek átterelése is, június végével pedig teljesen átveszi a 2G rádiós forgalmat a partnerhálózat.

Az így felszabaduló 2G-frekvenciákat mire használja a Telekom? Hogyan áll a 2022-ben kivezetett 3G-s frekvenciák hasznosítása?

— Kezdjük a 3G-vel, mert ott egyszerűbb volt a helyzet. Jól látszott, hogy a technológia már nem feltétlenül szükséges ahhoz, hogy tovább javítsuk az ügyfélélményt. A 2G-re még szükség volt ahhoz, hogy a hanghívások mindenhol működjenek, a 4G viszont már elhozta az adatalapú hanghívásokat (VoLTE), valamint a jelentősen nagyobb adatátviteli sebességet, amely az 5G-ben teljesedett ki.

A 3G-hez használt frekvenciákat átrendeztük, és a 4G-, illetve az 5G-szolgáltatásokhoz csoportosítottuk át. A 2G esetében hasonló logikát követünk: a felszabaduló frekvenciákat a 4G- és az 5G-hálózat fejlesztésére fordítjuk. Ennek köszönhetően számos területen tovább javulhat a lefedettség és a hangszolgáltatások minősége is.

„A réz nyugdíjba vonulhat”

A vezetékes hálózati technológiákról szólva egy szakmai beszélgetésen nemrégiben azt mondta, hogy a réz hamarosan már nyugdíjba vonulhat, de a kábelnet még nem, mi az oka a megkülönböztetésnek?

– Hosszú távon az optika, a kábelnet és az FWA (Fixed Wireless Access) marad velünk. Ezek közül a legrégebbi technológia a kábelnet.

A végső célunk egyértelmű: minden ügyfelünket optikai hálózatra szeretnénk átmigrálni. Ezt a stratégiát korábban is többször megfogalmaztuk. Hosszú távon kizárólag optikai infrastruktúrában gondolkodunk.

A rézhálózat ugyanakkor már belátható időn belül kikerül a szolgáltatásaink közül. Új szolgáltatást réz alapon 2022. óta nem létesítünk, ahol pedig már rendelkezésre áll az optika, ott folyamatosan ösztönözzük az ügyfeleket az átállásra.

A rézhálózat kiváltásában jelentős szerepet játszhat az uniós finanszírozású DIMOP szélessávú fejlesztési program is, miközben saját beruházásokból tovább folytatjuk az optikai fejlesztéseket.

„A távközlés rendkívül tőkeigényes ágazat. Az elmúlt öt évben mintegy 300 milliárd forintot fordítottunk mobil- és vezetékes hálózataink fejlesztésére, emellett közel 170 milliárd forintot költöttünk frekvenciák meghosszabbítására és új spektrumok megszerzésére.”

Mindez annak a stratégiának a része, amelynek célja Magyarország digitalizációja.

Európában azok közé az országok közé tartozunk, ahol a gigabitképes hálózat elérhetősége kiemelkedően magas. A legfrissebb uniós felmérés alapján Magyarországon ez az arány meghaladja a 81 százalékot, miközben az európai uniós átlag 74 százalék körül alakul.

A hálózatunk jelentős része gigabitképes szolgáltatás nyújtására alkalmas, ezen belül is az optikai lefedettségünk már eléri a 60 százalékot.

Van-e már dátum mégis a kábelnetes DOCSIS-technológia kivezetésére, és jelenleg melyik verzió működik a Telekom hálózatán?

— A kábelhálózatunkon is kínálunk akár 1 Gbps letöltési sebességet. A technológia korlátját jelenleg elsősorban a feltöltési sebesség jelenti, amely a Telekomnál legfeljebb 50 Mbps, ugyanakkor ez ma is a piac egyik legjobb értéke.

Ami a technológiai hátteret illeti, jelenleg DOCSIS 3.1-es hálózatot üzemeltetünk. Ez nagyjából a koaxiális infrastruktúra jelenlegi képességeinek felső határát jelenti. A következő lépés vagy a DOCSIS 4.0 irányába történő fejlesztés vagy a hálózat optikai felülépítése lehet. Mi inkább az utóbbiban gondolkodunk, és azon dolgozunk, hogy a kábelhálózaton kapcsolódó ügyfelek optikai infrastruktúrára válthassanak.

Pedig néhány éve még sokan úgy gondolták, hogy a mobilhálózatok előretörésével a vezetékes technológiák háttérbe szorulnak, és a jövő kizárólag a cellás rendszereké lesz.

— Az optikai hálózatok fejlődése ráadásul még korántsem ért véget. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel(BME) közösen teszteltük az XGSPON technológiát, amely elméletileg akár 50 Gbps adatátviteli sebességre is képes.

Az emberek elképesztő mennyiségű adatot használnak otthon, ezért a technológia 10 gigabites változatát tavaly ősszel már élesítettük a hálózatunkon. Lakossági ügyfeleink számára jelenleg akár 4 Gbps letöltési sebességet kínálunk, míg az üzleti ügyfelek számára 8 Gbps szimmetrikus kapcsolat is elérhető.

A 8 Gbps-os szolgáltatás lakossági környezetben is rendelkezésre állhat, amint megjelenik rá a megfelelő ügyféligény.

Mikor jöhet el Magyarországon az 5G SA ideje?

A jelenlegi legmodernebb mobiltechnológia az 5G, ezen belül pedig a világ egyre inkább a 4G-alaphálózattól független 5G SA (Standalone) irányába mozdul. A Telekom vezetése ugyanakkor korábban úgy nyilatkozott, hogy ennek széles körű bevezetése egyelőre nem elsődleges cél. Ennek elsősorban költség-, vagy inkább üzleti okai vannak?

— Technológiai oldalról készen állunk rá, az 5G SA hálózatunk lényegében bevetésre kész, ugyanakkor folyamatosan vizsgáljuk azokat a felhasználási lehetőségeket és szolgáltatásokat, amelyek valódi többletértéket jelenthetnek az ügyfelek számára.

A Deutsche Telekom csoporton belül már vannak rá példák. Görögországban olyan szolgáltatás fut, amely az ügyfél kérésére nagyobb adatátviteli teljesítményt biztosít. Németországban pedig az erre regisztráló ügyfelek a hálózat egy dedikált szeletét használhatják.

Mindkét megközelítés érdekes számunkra, ezért dolgozunk azon, hogy a hálózat ilyen típusú felhasználási eseteket is támogasson.

„A kérdés inkább az, hogy a hazai piac digitális érettsége elérte-e már azt a szintet, ahol ezek a szolgáltatások szélesebb körben is értéket teremtenek.”

Ezek szerint az 5G SA jelenleg elsősorban az üzleti szegmensben jelenik meg?

— A hálózatszeletelés már ma is működik a vállalati szegmensben. Fesztiválokon vagy más nagy rendezvényeken például az üzleti ügyfelek nem feltétlenül a nyilvános mobilhálózatot használják, hanem annak egy dedikált szeletét.

Hasonló megoldásokat alkalmazunk egyes fizetési szolgáltatásoknál is, ahol a terminálok célzott hálózati erőforrásokat kapnak.

Az ipari környezetben szintén vannak működő példák. Több autóipari szereplőnél mi biztosítjuk a privát mobilhálózatokat. Ezeket már úgy alakítottuk ki, hogy az ügyfél igénye esetén az 5G SA képességeit is kihasználhassák.

Az autonóm és erősen automatizált gyártási környezetekben különösen fontos a rendkívül alacsony késleltetés és a kiszámítható működés. Az 5G SA ebben nyújt többletet, ezért a technológia ma már nem jelent korlátot az ilyen fejlesztések előtt.

Jelenleg ugyanakkor sok helyen még az emberi felügyelet és beavatkozás is része a folyamatoknak, ezért a teljesen autonóm működés felé vezető út még nem ért véget.

A 6G-től a műholdas kapcsolatokig

Az 5G sem terjedt még el világszerte a korábban vártnak megfelelő ütemben, miközben egyre többet hallani a 6G-ről. Készül már a Telekom a következő generációváltásra is?

— Jelenleg is zajlik a szabványosítás, vagyis annak meghatározása, hogy milyen protokollok és technológiai megoldások mentén épül majd fel az új generáció.

A Deutsche Telekom csoporton belül ugyanakkor már most komolyan foglalkozunk a témával. A T-Mobile US például azt vállalta, hogy a 2028-as Los Angeles-i olimpia idejére már 6G-szolgáltatást nyújt az Egyesült Államokban.

Vezetékes- és mobilhálózati fejlesztéseinkkel a jövő hálózatát építjük, a technológiai fejlődést és az ügyféligényeket is szem előtt tartva. A BME-vel közösen már most is működtetünk egy teszthálózatot, amelyen a 6G lehetséges alkalmazásait és működési modelljeit vizsgáljuk. Emellett azt is mérlegeljük, hogy miként kapcsolódhatunk be a szabványosítási folyamatokba.

A távközlésben régóta tartja magát az a vélekedés, hogy a páros generációk sikeresebbek és hosszabb életűek, mint a páratlanok. Mit gondol erről?

— Én ezt inkább szerencsés egybeesésnek tartom. A 2G a hangszolgáltatásokról szólt, a 4G az adatkommunikációról, az 5G pedig a sebességről és a válaszidő csökkentéséről.

A 6G esetében viszont már egy teljesen új korszak körvonalai rajzolódnak ki. Ez lehet az a technológia, amely az autonóm rendszerek és a mesterséges intelligencia által vezérelt hálózatok működését szolgálja ki.

Ugyanakkor még korai lenne pontosan megmondani, hogy a felhasználók számára milyen konkrét előnyöket jelent majd a 6G. Erre a kérdésre várhatóan csak a következő évtized elején kaphatunk egyértelmű választ.

A Telekom korábban műholdas televíziós szolgáltatást is nyújtott, időközben pedig megszületett a Deutsche Telekom és a Starlink műholdas együttműködése. Mit jelenthet ez a technológia a magyar piac számára?

— A Starlinkkel kötött megállapodás valóban izgalmas lehetőségeket nyit meg, ugyanakkor azt még vizsgáljuk, hogy Magyarországon mekkora szerepe lehet a szolgáltatásnak.

Földrajzi adottságaink miatt az ország nagy részén más technológiákkal is hatékonyan biztosítható a szélessávú internetelérés. A célunk az, hogy 2030-ra az ország 85-90 százalékát gigabitképes hálózattal érjük el, a fennmaradó területeken pedig az FWA-megoldások és a mobilhálózatok nyújtsanak megfelelő alternatívát. Idén év végére a lakosságszám-arányos kültéri 5G-lefedettségünk várhatóan eléri a 99 százalékot.

A műholdas kapcsolat ugyanakkor olyan helyeken jelenthet megoldást, ahol sem optikai, sem vezeték nélküli infrastruktúra nem építhető ki gazdaságosan. Ilyenek lehetnek például az elszigetelt ingatlanok vagy a nehezen megközelíthető területek.

Ezért fontosnak tartjuk, hogy ez a lehetőség is rendelkezésre álljon, ugyanakkor Magyarország földrajzi adottságai miatt a műholdas szélessáv várhatóan csak speciális esetekben jelent majd valódi alternatívát a vezetékes és mobilhálózati megoldások mellett.

A technológia ugyanakkor értékes kiegészítője lehet a jövő hálózati ökoszisztémájának ott, ahol más megoldások nem nyújtanak reális alternatívát.

Az AI már a Telekom mindennapi működésének része

A másik izgalmas és nagyon aktuális téma a mesterséges intelligencia. Mennyire van ez már jelen a cég életében? Milyen szerepet szánnak a technológiának a működésben, illetve az ügyfeleknek szóló szolgáltatásokban?

— Én kimondottan AI-hívő vagyok, ezért alapvetően hiszek a technológia lehetőségeiben. Ugyanakkor nem gondolom, hogy a mesterséges intelligencia önállóan átveszi az emberek szerepét. Sokkal inkább egy olyan jövőt látok, ahol az ember és az AI együtt dolgozik.

Az ember feladata elsősorban a kontroll és a döntéshozatal marad, miközben a mesterséges intelligencia a repetitív feladatokban és a nagy mennyiségű adat feldolgozásában segít.

A Telekomnál már 2024-ben elindítottunk egy olyan programot, amelynek keretében minden munkatárs legalább egy mesterséges intelligenciával kapcsolatos képzésen vett részt. Fontosnak tartottuk, hogy a kollégák még az eszközök szélesebb körű használata előtt megismerjék a technológia lehetőségeit és korlátait.

Kiemelt figyelmet fordítunk az adatbiztonságra is. Az ügyféladatokkal dolgozó megoldásokat kizárólag biztonságos környezetben használjuk, és minden esetben biztosítjuk a szükséges védelmi és anonimizálási eljárásokat.

Jelenleg több mesterségesintelligencia-platformot is alkalmazunk. A Microsoft Copilot például jelentősen gyorsítja a dokumentumkezelést, az információkeresést és az adminisztratív feladatokat, míg a fejlesztői területeken különböző Google-, Claude- és egyéb AI-megoldásokat használunk.

Tapasztalataink szerint nem egyetlen eszköz jelenti a megoldást. Az egyes területek eltérő igényeket támasztanak, ezért olyan portfólióban gondolkodunk, amelyben minden szervezet a számára legmegfelelőbb megoldást használhatja.

A Telekom saját belső AI-platformot is fejleszt Keystone AI néven. Ennek célja, hogy előre definiált agentek segítsék a munkatársakat a napi feladatokban, és ne minden folyamatot kelljen a nulláról felépíteni.

Úgy gondolom, előbb-utóbb minden nagyvállalat eljut oda, hogy saját vállalati AI-környezetet alakítson ki, saját szabályokkal, saját adatkörrel és saját agentekkel.

A vállalati működés mellett az ügyfélkapcsolatokban milyen szerepet kap a mesterséges intelligencia?

— Ez megjelenik az ügyfélkiszolgálásban is. Egy kampány esetében például számos olyan információ áll rendelkezésünkre, amely alapján pontosabban meg tudjuk érteni az ügyfelek igényeit:

Annak alapján pl., hogy milyen készüléket használnak, milyen mobil és otthoni szolgáltatásokat vesznek igénybe, – megfelelő jogalap (pl. hozzájárulás) birtokában – olyan ajánlatokat tudunk készíteni, amelyek valóban relevánsak lehetnek számukra.

A következő készülékváltásnál például nagyobb eséllyel kaphatnak olyan ajánlatot, amely valóban megfelel az igényeiknek.

Vanda chatbotként hét éve jelent meg a Telekom ügyfélszolgálatán. Mikor válhat valódi AI-agentté?

— Dolgozunk rajta, Vanda az indulása óta jelentős fejlődésen ment keresztül. Ma már minden negyedik hívást önállóan kezel.

A nagy nyelvi modellek megjelenésével új lehetőségek nyíltak meg. Manapság már nem csupán egyszerű kérdés-válasz alapú folyamatokról beszélünk, hanem olyan rendszerekről, amelyek egy teljes problémamegoldási folyamatot is képesek támogatni.

Ugyanakkor nem gondolom, hogy az ember teljesen kikerül ebből a folyamatból. Sokkal inkább az ember és a mesterséges intelligencia együttműködésére épülő modellben hiszek.

A hálózat már a hiba előtt figyelmeztethet

A mesterséges intelligencia a hálózatok felügyeletében is egyre nagyobb szerepet kap. Hol tart ma ezen a területen a Telekom?

— A mesterséges intelligencia már ma is fontos szerepet játszik a hibakeresésben és a hálózatfelügyeletben. Ahogy haladunk előre a hálózat modernizációjában, egyre több olyan új generációs eszközt állítunk üzembe, amelyek AI-képességekkel rendelkeznek.

A korábbi rendszerek jellemzően akkor küldtek jelzést, amikor a hiba már bekövetkezett. Az új eszközök viszont képesek előre érzékelni a teljesítményromlást, vagyis azt, hogy egy adott hálózati elem működése eltér a megszokottól.

Ez nemcsak egyetlen ügyfelet, hanem akár egy teljes hálózati szegmenst is érinthet. A rendszer ilyenkor előre figyelmeztet, hogy érdemes beavatkozni, mielőtt a probléma szolgáltatáskiesést okozna.

Az ügyfélkezelés korábban alapvetően reaktív módon működött: az ügyfél jelezte a hibát, mi pedig megkezdtük annak elhárítását. Ma már egyre több esetben a hálózat jelzi először a problémát.

Az így keletkező információkat Vanda rendszerébe is betöltjük. Ennek köszönhetően, ha az ügyfél telefonál, a rendszer már tudhat a hibáról, és tájékoztatni tudja arról, hogy a probléma ismert, illetve a megoldása folyamatban van.

Bizonyos esetekben még ennél is tovább tudunk lépni. Ha egy adott területen hálózati hibát észlelünk, proaktív üzenetet küldhetünk az érintett ügyfeleknek arról, hogy tudunk a problémáról, és már dolgozunk az elhárításán.

A cél az, hogy az ügyfél lehetőleg ne a hibabejelentés pillanatában szembesüljön először a problémával, hanem már azt megelőzően értesüljön arról, hogy a szolgáltató érzékelte és kezeli azt.

Már prompttal is bele tudnak kérdezni a hálózatba

Mennyire alakíthatja át a mesterséges intelligencia a hálózatüzemeltetést a következő években?

— A hálózatunk ma már elképesztő mennyiségű technikai adatot termel. Ahogy haladunk előre a transport-, IP- és alaphálózati modernizációban, minden új generációs eszköz egyre több információt szolgáltat a működéséről.

Olyan, mintha maga a hálózat kezdene el kommunikálni velünk.

Ezt az adatmennyiséget emberi erőforrással már nem lehet hatékonyan feldolgozni. Ezért építettük ki az ATOM nevű monitoringrendszerünket, amely a teljes hálózatból érkező információkat egy központi rendszerben gyűjti össze.

A mögötte működő mesterséges intelligencia folyamatosan elemzi az adatokat, azonosítja az összefüggéseket, és önállóan jelzi, ha valahol probléma vagy teljesítményromlás várható.

A fejlődés következő lépcsője a reaktív működésből a proaktív, majd a prediktív működés felé vezet. Ahogyan már említettem, korábban akkor indult a hibakezelés, amikor az ügyfél jelezte a problémát. Ma már sok esetben a rendszer érzékeli először a hibát. A következő lépés pedig az lehet, hogy még a szolgáltatás kiesése előtt előre jelzi, hol várható meghibásodás, és lehetőséget ad a megelőző beavatkozásra.

„Már ott tartunk, hogy prompttal is bele tudunk kérdezni a hálózatba.”

Nem feltétlenül logfájlokat kell elemezni vagy különböző felügyeleti rendszereket böngészni. A hálózattól természetes nyelven is lehet információt kérni, a mögöttes rendszerek pedig összegzik és értelmezik a rendelkezésre álló adatokat.

A következő nagy kérdés az, hogy meddig engedjük eljutni ezt a folyamatot.

Ma már léteznek olyan megoldások, amelyek nemcsak felismerik a problémát, hanem javaslatot is tesznek annak elhárítására. A következő lépés az lehet, hogy egy agent a szükséges paramétereket is módosítja, dokumentálja a beavatkozást, majd az eredményt visszajelzi az üzemeltetőknek.

Ebben a modellben az ember szerepe nem tűnik el, de egyre inkább a felügyeletre, az ellenőrzésre és a döntések validálására helyeződik át.

Innovációs szempontból hiszek abban, hogy hosszabb távon ez jelenti a fejlődés irányát. Ugyanakkor egy országos szolgáltató esetében rendkívül körültekintően kell haladni. Ezért külön tesztkörnyezetekben vizsgáljuk ezeket a lehetőségeket, ahol eddig kifejezetten biztató eredményeket tapasztaltunk.

Az adatközpontok következő korszaka már az AI-ról szól

A mesterséges intelligencia fejlődésével egyre gyakrabban kerülnek szóba az adatközpontok is. Hogyan változtatja meg az AI ezt a területet?

— A mesterséges intelligencia rendkívül számításigényes technológia, ezért az adatközpontok szerepe tovább növekszik. Miközben a hagyományos felhőszolgáltatások iránti kereslet is folyamatosan emelkedik, az AI új igényeket támaszt az infrastruktúrával szemben.

Elsősorban a nagy teljesítményű GPU-k, a speciális gyorsítók és az ezekhez kapcsolódó energiaellátási, valamint hűtési rendszerek kerülnek előtérbe.

A Telekom adatközponti stratégiájában is egyre nagyobb hangsúlyt kap az, hogy ezekre az igényekre felkészüljünk. A jövő adatközpontjai nemcsak adatokat tárolnak és dolgoznak fel, hanem a mesterséges intelligencia működésének alapinfrastruktúráját is biztosítják.

Az AI fejlődése várhatóan az adatközpontok kapacitásigényét is jelentősen növeli a következő években.

Készülődés a kvantumkorszakra

A Telekom több alkalommal is foglalkozott már kvantumtechnológiai kutatásokkal. Mennyire tartják ezt a területet stratégiai jelentőségűnek?

— A kvantumtechnológia ma még elsősorban kutatási és fejlesztési terület, ugyanakkor hosszabb távon jelentős hatással lehet a távközlésre és az informatikára is.

Különösen a kvantumbiztonság és a kvantumalapú titkosítás területén látunk olyan lehetőségeket, amelyek a jövőben meghatározóvá válhatnak.

A Deutsche Telekom csoporton belül folyamatosan figyelemmel kísérjük ezeket a fejlesztéseket, és több kutatási programban is részt veszünk.

A technológia széles körű elterjedése még időbe telik, de egy országos infrastruktúrát működtető szolgáltatónak már most készülnie kell azokra a változásokra, amelyeket a kvantumkorszak hozhat.

A távközlés története azt mutatja, hogy azok a vállalatok kerülnek előnybe, amelyek időben felismerik az új technológiák jelentőségét. Ezért fontosnak tartjuk, hogy ezen a területen is jelen legyünk, és közvetlen tapasztalatokat szerezzünk a várható fejlődési irányokról.

The post „Már a hálózatot is tudjuk promptolni” – Telekom-jövőkép a 2G végétől az autonóm működésig appeared first on digitrendi.hu.

A piacvezető távközlési szolgáltató a DIMOP Plusz 3.1.2-25 Gigabit Magyarország Program keretében 20,319 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el, amelynek révén 16 megye 41 járásában indul meg a fejlesztés. A projekt több mint 500 települést érint, és 2028 végéig mintegy 118 ezer új, jelenleg optikai lefedettséggel nem rendelkező igényhelyet kapcsol be a digitális vérkeringésbe.

Nem csak pályázati pénzből építkeznek

A Telekom azonban nem áll meg az uniós forrásoknál. A szolgáltató gigabitképes hálózata már most több mint 4 millió háztartást és vállalkozást ér el, miközben 2026-ban további mintegy 300 ezer új „kiállással” bővül a rendszer.

A technológiai háttér is gyorsan fejlődik: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem együttműködésében zajló kísérletek alapján az XGS-PON optikai technológia már most képes lehet akár 10 Gbps sávszélesség biztosítására, miközben az elméleti maximum elérheti az 50 Gbps-t is.

Optika, mobil és az új hibrid korszak

A projektet szakmai háttérbeszélgetés keretében jelentette be a cég, amelyen a cég képviseletében Nagy Péter műszaki vezérhelyettes, Kövesi Gabriella szabályozási igazgató és Kovács Róbert vezetékes hálózatfejlesztési vezető válaszolt a projekt kapcsán felmerült kérdésekre.

A találkozón a vezetékes nettel kapcsolatos fontosabb információk mellett szerepelt egy olyan üzenet is, hogy a jövőben megszűnik a klasszikus különbségtétel vezetékes és mobil hálózat között. Az 5G technológia térnyerésével a két infrastruktúra egyre szorosabban kapcsolódik egymáshoz.

Ennek egyik „összekapcsoló eleme” az úgynevezett FWA (Fixed Wireless Access). Ez olyan vezeték nélküli internet-hozzáférés, ami mobilhálózaton (jellemzően 4G/5G) keresztül biztosít otthoni internetet, elsősorban ott, ahol az optikai hálózat kiépítése gazdaságtalan lenne (ritkán lakott térségek).

Az FWA tehát nem „mobilnet helyettesítő”, hanem egyfajta vezetékes élményt nyújtó vezeték nélküli megoldás, amely hidat képez a kétféle infrastruktúra között.

Az optika elődei: a réz és a koax – mi marad és mi tűnik el?

A fejlesztések egyik fő célja a régi technológiák fokozatos kivezetése. A legnagyobb kihívást a rézalapú xDSL hálózatok jelentik, amelyek főként a vidéki térségekben találhatók, technológiailag elavultak és az üzemeltetésük is drágább.

A Telekomnál jelenleg mintegy 280 ezer „rezes” előfizető van. Az átállás azonban nem csak technológiai, vagy esetleg díjváltozást generáló kérdés: sok ügyfél egyszerűen nem szeretné az otthoni átkábelezéssel járó kellemetlenségeket. Szabályozási oldalról ugyanakkor adott a lehetőség: ahol már elérhető az optika, a szolgáltató 60 napos határidővel akár fel is mondhatja a régi szerződéseket.

Lapunk egy másik régóta használt hálózati technológia jövőjével kapcsolatos tervekre is kíváncsi volt. Kérdésünkre, hogy mi lesz a korábbi internetfejlesztések idején csak átmenetinek gondolt kábeles DOCSIS technológián netező előfizetőkkel, van-e már esetükben is kivezetési határidő, azt a választ kaptuk, hogy erre még nincs, hosszabb átmenettel kell ezeknek az előfizetőknek számolniuk, már csak azért is, mert ezek főleg olyan földrajzi területeken jellemzőek(Budapest és környéke,) ahol a Telekom eleve csak saját erőből fejleszthet.

A DOCSIS (Data Over Cable Service Interface Specification) technológia koaxiális kábelhálózaton biztosít nagy sebességű internetet. Előnye, hogy a meglévő kábeltelevíziós infrastruktúrát használja, így költséghatékonyan képes akár gigabites sebességet nyújtani.

Nemcsak technológia: szabályozási és piaci kihívások

Ennek kapcsán a szakértőktől elhangzott a régről ismert kihívás, nevezetesen, hogy a hálózatépítést továbbra is lassítják az olyan önkormányzati előírások. Ezek gyakran olyan járulékos beruházásokat is előírnak (például jelentősebb útfelújítást), amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a hálózatépítésekhez.

Közben a felhasználói szokások is változnak. A fiatalabb generáció – különösen a korlátlan mobilcsomagot használók – sokszor már otthon is kizárólag mobilinternetet használ. Ez a szakemberek szerint hálózatterhelési szempontból nagyon nem optimális: a nagy adatigényű szolgáltatások (streaming, gaming) hatékonyabban működnek vezetékes kapcsolaton.

alcím: Digitális felzárkóztatás, versenyképesség, életminőség

A fejlesztések azonban jóval túlmutatnak a sávszélességen: az optikai infrastruktúra hozzájárul a gazdasági versenyképességhez, a közszolgáltatások digitalizációjához és a vidéki térségek megtartó erejének növeléséhez.

A Telekom stratégiája így egyszerre technológiai és gazdasági léptékű: nemcsak gyorsabb internetet épít, hanem a jövő digitális infrastruktúráját.

The post Újabb hálózati technológiát „nyugdíjaz” a Telekom, az optika sebességet vált appeared first on digitrendi.hu.

Letöltési sebességben Magyarország áll az élen

A mérési rangsort Magyarország vezeti 182,0 Mbps átlagos letöltési sebességgel, 97,7 Mbps feltöltési sebességgel és 27,0 ms késleltetéssel. Ezek az eredmények – Európa legjobbjai közé tartozva – egy korszerű infrastruktúrát tükröznek, amely az optikai hálózatot (FTTP) és a legújabb generációs kábelt (DOCSIS 3.1) ötvözi.

Késleltetésben Szlovénia mutatói a legjobbak

Szlovénia 155,0 Mbps letöltési és 66,7 Mbps feltöltési sebességet ér el, miközben a rangsor legalacsonyabb késleltetését mutatja (21,4 ms). Ez a gyors reakcióidő az optimalizált hálózati architektúrának és annak köszönhető, hogy a tartalomszolgáltató hálózatok (CDN) szerverei közel vannak a hálózathoz. Ezek közvetítő szerepet töltenek be, lehetővé téve, hogy a fő szervertől távolabb lévő felhasználók is ugyanolyan gyors válaszidőt tapasztaljanak.

Romániában a legjobb a feltöltési sebesség

Románia tűnik ki a vizsgált országok vezetékes hálózatainak a legmagasabb feltöltési sebességével, 151,0 Mbps-szal, miközben a letöltési sebesség 173,0 Mbps, a késleltetés pedig 30,6 ms. Ezek az adatok a széles körű optikai(FTTP) lefedettséget tükrözik, amely szimmetrikus felhasználói élményt kínál, ideális távmunkára, 4K streamingre és a felhőalapú szolgáltatásokra.

Szimmetrikus sebességek és érett optikai hálózat Moldovában

A szakembereknek meglepetést okozott Moldova a 141,0/121,0 Mbps szimmetrikus letöltési és feltöltési sebességével, valamint 23,9 ms késleltetéssel. Ezek az eredmények a rendkívül magas optikai lefedettségnek (FTTx) köszönhetők, amelyet a vezetékes előfizetők 90,6%-a használ, de szerepet játszik benne a kedvező szabályozási környezet is.

Szlovákiában stabil és ígéretes teljesítményt mértek

Szlovákia zárja a régiós első öt országot 111,0 Mbps letöltési sebességgel, 51,2 Mbps feltöltési sebességgel és 25,8 ms késleltetéssel. Ezek az értékek olyan infrastruktúrát tükröznek, amely éppen átállásban van az optikai hálózatokra, miközben folyamatos javulást mutat lefedettség és szolgáltatásminőség terén – állapítja meg az nPerf.

Teljesítményt az infrastruktúra és a kereslet egyaránt vezérli

A rangsor három fő tendenciára világít rá:

1. Az optikai hálózatok (FTTP) és a korszerű kábeltechnológiák (DOCSIS 3.1) dominanciájára: a legjobban teljesítő országok széles körben telepítették ezeket a megoldásokat, nagy sebességet és alacsony késleltetést biztosítva.

2. A feltöltési sebesség egyre fontosabb szempont: a távmunka és a felhőszolgáltatások terjedésével olyan országok számára, mint Románia és Moldova, ahol a szimmetrikus infrastruktúrákra helyezik a hangsúlyt, amelyek kulcsfontosságúak a professzionális felhasználás számára.

3. A késleltetés a felhasználói élmény minőségének mutatója: Szlovénia és Moldova bizonyítja, hogy az optimalizált hálózati architektúra és a sűrű optikai lefedettség jelentősen javítja a reakcióidőt.

The post Vezetékes net a régióban 2025-ben: letöltésben Magyarország áll az élen appeared first on digitrendi.hu.

A tanulmány szerint a folyamatosan fejlődő és egyre kedvezőbb árú mobilinternet a jövőben fokozatosan felválthatja a vezetékes technológiát – hasonlóan ahhoz, ahogy annak idején a mobiltelefonok szorították ki a vonalas készülékeket.

Alig néhány éve jutott el szinte minden hazai településre a nagysebességű vezetékes internet. Mindeközben a korlátlan mobilnet-szolgáltatások egyre gyorsabbá és megfizethetőbbé válnak – állapítja meg a jelentés.

Mennyire lehetünk biztosak ebben a trendben?

Feltehető ugyanakkor a kérdés, hogy biztosak lehetünk-e ebben a trendben? Hiszen a mindkét technológiát birtokló szolgáltatók nálunk még messze nem beszélnek a fix internet temetéséről.

Sőt a beruházások nem kis része jut még ma is a vezetékes, mindenekelőtt a legkorszerűbb, és a mobilnál stabilabb minőséget nyújtó optikai hálózatok bővítésére. Igaz, ezek sem az olcsó kategóriába tartoznak, de a korábbi elavult réztechnológiák után ígéretesen hozták el a vezetékes net reneszánszát. Mi lesz akkor ezekkel a fejlesztésekkel?

A röghöz, vagyis a vezetékhez kötöttség persze a mai mobilizált világban hátrány lehet, de vigasztalódjunk azzal, hogy cserébe ennél a technológiánál nem kell számolgatni, alapból korlátlan az adathasználat. (Az extrém adatigényű torrentezőket leszámítva.)

Az optika forradalmasította a tévézés hálózati, műszaki hátterét is. Erre a technológiára így talán a jövőben is szükség lehet, függetlenül attól, hogy már a világ számos táján a végét jósolják a hagyományos televíziózásnak is.

Ebből a trendből is kilóg némileg a magyar piac. Nálunk még eléggé népszerű a lineáris televíziózás. (Mi lenne még, ha az élvezetet tovább fokozva, nem nyomnák tele azt hosszas reklámblokkokkal.) Mindeközben persze gyorsan terjed a streaming is.

A számok ugyanakkor makacs dolgok. Noha Magyarországon továbbra is növekszik a vezetékes előfizetések száma, de ami egy évtizede még évi öt-hat százalékos emelkedést jelentett, 2024-ben már csupán egyszázalékos bővülés volt megfigyelhető.

Az OECD 2023-as adataiból mindeközben az is látható, hogy nyolc uniós országban már csökkenni kezdett a vezetékes internetre előfizetők száma.

A fejlemény első pillantásra nehezen magyarázható, hiszen ezen országok között olyan is van, amelyben alig egy, és olyan is, amelyben már hat-nyolc éve esik vissza ez a mutató.

Egyes országokban nagyon magas ellátottsági szintről, míg másokban közepes értékről indult a visszafejlődés. Az NMHH elemzői szerint az biztos, hogy mindenütt elsősorban a mobilinternet-használat gyors felfutása ágyazott meg a vezetékes szolgáltatások visszaesésének.

A témáról ebben a videóban Sugatagi Gábor, az NMHH Piackutatási és Piaci Monitoring Osztályának vezetője beszél.

The post Már nem kérdés, hogy leváltja-e a fixnetet a mobilnet, csak az, hogy mikor? appeared first on digitrendi.hu.

A hazai távközlési hálózatok teljesítményét monitorozó külföldi szakértők sora egy újabb társasággal bővült. Médiaoldalunk eddig az amerikai Ookla webszolgáltató, valamint a londoni Opensignal jelentéseit követte nyomon. Most megkeresett minket az nPerf cég a saját barométerével, amely az itteni vezetékes internethálózatok tavalyi teljesítményét pontozta.

Az nPerf barométer 61715 teszt alapján készült, amelyeket a minőségi paraméterek alapján a felhasználók valós körülmények között végeztek el az nPerf weboldalon vagy az nPerf alkalmazáson keresztül. Ez mind az android, mind az iOS rendszereken elérhető.

Tavaly még hárman versengtek

A múlt évben még különálló vezetékes szolgáltatónak minősült a Telekom, a Digi, és a Vodafone.

Azóta átalakult a piac, a 4iG csoporthoz tartozó One márkanévre váltó távközlési szolgáltató a tulajdonába tartozó és a tavaly még külön márkaként kezelt Digit és a Vodafone-t összevonta, működésük a One ernyőmárka alatt folytatódik január elsejétől.

Az nPerf piacelemzése rávilágít a magyarországi vezetékes ágazat jelentős fejleményeire. A Telekom és a Digi társvezetőkké váltak a teljes vezetékes piacon. Ebben döntő szerepet játszott a wi-fi technológiák előretörése is.

Vezetékes internet teljesítmény kábelen és wi-fi-n

Összpontszámban a Digi került az élre 140 251 ponttal, második a Telekom 136 531 ponttal míg a Vodafone 100 278 pontot kapott.

A Digi vezette a letöltési sebesség kategóriát (287 Mbps) és a késleltetési (14,9 ms) versenyt. Böngészési élménye 80,1%, ami 2024-ben a legjobb volt az országban.

A Telekom a feltöltési sebesség terén 21,5%-kal javított az egy évvel korábbihoz képest. Feltöltési sebességben pedig vitte a prímet, 167,37 Mbps-mal. A videó streaming pontszámuk 88,5%, míg a böngészési élmény 79,9%-ot kapott.

A Vodafone 100 278 pontot ért el, a feltöltési sebesség terén 22,1%-os javulást mutatva. Videó streaming teljesítményüket 78,5%-ra értékelte az nPerf.

Vezetékes internet teljesítmény wi-fi-n

Optikán is szoros volt a verseny a Digi és a Telekom között

Az FTTH (Fiber to the Home) egy szélessávú hálózati technológia, amely közvetlenül a háztartásokba vagy a vállalkozásokhoz juttatja el az optikai technológiát.

Ez sokkal gyorsabb internetsebességet biztosít a hagyományos réz vagy DSL kapcsolatokhoz képest, mivel az optikai kábelek sokkal nagyobb sebességgel és hosszabb távolságokon képesek adatokat továbbítani a jel erősségének elvesztése nélkül.

Az FTTH fő előnyei közé tartozik még a szimmetrikus feltöltési és letöltési sebességek nyújtása.

Kulcsfogalmak

• Letöltési sebesség: az adatátvitel sebessége az internetről a netes eszközökre. Általában megabit/másodpercben (Mb/s) mérik. Letöltési sebességek 25 Mb/s felett kiválónak számítanak, lehetővé téve a 4K videó streaminget.

A 10 Mb/s és 25 Mb/s közötti sebességek elegendőek a HD streaminghez. A 10 Mb/s alatti sebességek pedig támogatják az általános internetes használatot, beleértve az e-mailt, a zenei streaminget és a közösségi médiát.

• Feltöltési sebesség: az adatátvitel sebessége a felhasználó eszközéről az internetre.

• Késleltetés: az az időtartam, amely ahhoz szükséges, hogy az adatok az interneten keresztül az egyik pontból a másikba jussanak. Késleltetés: 0-30 ms kiválónak számít, lehetővé téve a valós idejű interakciókat.

A 31-100 ms optimális internetes teljesítményt nyújt minimális késéssel. 101 ms felett a felhasználók már nehézségeket tapasztalhatnak a valós idejű online interakciók során.

• Böngészési teljesítmény: az internetes oldalak betöltésének és navigációjának gyorsasága és hatékonysága. A 75% és 100% közötti böngészési pontszám az oldalak szinte azonnali betöltését jelenti. Az 50% és 75% közötti pontszámok megfelelőek az általános böngészéshez. Az 50% alatti pontszám lassabb böngészési élményhez vezethet.

• Streaming minősége: az interneten keresztül sugárzott videó- és hanganyag tisztasága és gördülékenysége. Streaming: a 75% és 100% közötti pontszám gördülékeny streaminget jelez. Az 50% és 75% közötti pontszám megfelelő a YouTube streaminghez. Az 50% alatti pontszám gyengébb videóminőséget eredményezhet.

The post A Telekom és a Digi nyújtotta a legjobb vezetékes netet 2024-ben appeared first on digitrendi.hu.

Hol tartanak most az uniós országok ezeken a területeken? Ezt vizsgálta legutóbbi méréseiben és elemzésében a magyarországi hálózatokat is rendszeresen monitorozó Ookla, amerikai webszolgáltató.

Ígéretek vannak, de ma még ritka a valóban gigabites kapcsolat

Az EU digitális évtized stratégiájának céljai valóban ambíciózusok. A szélessávú szolgáltatások 1 Gbps-ot meghaladó sebességet ígérnek, de a felhasználók a valóságban ma még ritkán tapasztalnak ilyen sebességet.

Átmeneti célként a bizottság el akarja érni, hogy 2025. végéig minden európai háztartás, vállalkozás és közintézmény hozzáférjen a legalább 100 Mbps internetsebességhez. A Broadband Coverage in Europe 2022 szerint az uniós háztartások 86,6%-a volt fért hozzá a legalább 100 Mbps letöltési sebességet nyújtó szélessávú szolgáltatásokhoz.

A fizikai hozzáférés a tényleges használat előtti első lépés, amelyet aztán olyan tényezők befolyásolnak, mint a megfizethetőség, a tudatosság és a szolgáltatás iránti vélt igény.

A Digital Economy and Society Index DESI 2023 szerint az uniós háztartások 55,08%-a már előfizetett legalább 100 Mbps internet-sebességű vezetékes szélessávú szolgáltatásokra. A 2025-re előírt egyetemes 100 Mbps-os lefedettséghez viszonylag kevés idő áll rendelkezésre.

Egyes országok, például Spanyolország, Svédország és Románia, ahol a háztartások több mint 80%-a 100 Mbps-ot meghaladó szélessávú előfizetésre, már jelentős előrelépést tettek az üvegszálas lefedettség terén. Magyarország az ötödik ebben a sorban.

Ezekben az országokban azonban jelentős a különbség van a háztartások előfizetései és a 100 Mbps feletti sebességet ténylegesen tapasztaló felhasználók között. Jó példát mutat az annyit adunk, amennyit ígérünk kampányban Hollandia, Franciaország és Németország, pedig utóbbi még nagymértékben támaszkodik a kevésbé korszerű VDSL technológiára.

Kellenek az ösztönzők

A gigabites cél ugyanakkor az egyik hajtóerő az üvegszálas hálózatok kiépítése mögött Európában, ahol az optikai hálózatok kiépítése és bevezetése eddig meglehetősen vegyesen halad előre.

Ott mennek a dolgok jobban, ahol szabályozási ösztönzők segítik a száloptikára való átállást. Romániában az egyik legmagasabb a Fiber to the Home/ Building (FTTP/B) elterjedtsége a kontinensen – a háztartások közel 97,7%-a –, amely részben a kormány által támogatott vezetékes infrastrukturális projektek, például a RoNetnek köszönhető, és annak, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a vidéki és hátrányos helyzetű területekre.

Portugália, amely már korábban is élen járt az üvegszálas lefedettség terén, 2023. végéig nemzetközi közbeszerzést írt ki egy olyan projektre, amely valamennyi kevésbé kiszolgált területet üvegszálas hálózatokkal fed le.

A gigabites sebesség valósága

Az uniós stratégia arra is törekszik, hogy 2030-ra minden európai uniós háztartásra kiterjessze a gigabites (1 Gbps) kapcsolatot. Az EU-ban jelenleg a háztartások mindössze 56%-a fér hozzá a gigabites kapcsolathoz szükséges üvegszálas hálózatokhoz, és tényleges optikai előfizetések aránya még ennél is alacsonyabb.

Utóbbiban állunk a legjobban, Magyarország a második helyen áll az uniós tagállamok között a gigabites hálózati hozzáféréssel rendelkező és arra ténylegesen elő is fizetők számában.

A DESI index szerint 2022-ig az Európai Unióban a háztartások 13,76%-a fizetett elő vezetékes szélessávú internetre legalább 1 Gb/s sebességgel. Ezt a mutatót csak öt ország haladja meg, élen Franciaország 39,94%-kal, Magyarország a második 29,81%-kal, ezt követi Románia 23,35%-kal, Dánia 18,66%-kal és Spanyolország 14,57%-kal.

Ugyanakkor valójában sok országban meglehetősen alacsony azoknak a felhasználóknak az aránya, akik legalább 1 Gbps-os medián letöltési sebességet tapasztalnak. Franciaországban például csak 1,42%, Magyarországon 0,54%, Romániában 0,1%, Dániában 0,03%, Spanyolországban pedig 0,27%.

Az elvárások és a valóság közötti jelentős szakadék rávilágít a szolgáltatások iránti kereslet ösztönzésére is. A szolgáltatóknak az otthoni hálózati berendezésekre is oda kell figyelniük.

Mit kell (még) tenni a felhasználói élmény javításáért

A mediánsebesség szabványos mérőszám a teljesítmény mérésére, de a végfelhasználói élményhez több kell. A hozzáférési technológia, legyen szó DSL-ről, kábelről vagy üvegszálról, valamint az ügyfél telephelyi berendezései és végfelhasználói eszközei jelentősen befolyásolják a felhasználói élményt.

Az Ookla Speedtest Intelligence kutatása kimutatta, hogy azokon a piacokon, ahol a régebbi szélessávú technológiát (például a DSL-t vagy a koax kábelt) a fejlettebb kábel- és üvegszálas kapcsolatok váltják fel, a wi-fi teljesítménye elmaradhat az ethernetétől.

A wi-fi sebessége általában az ethernet 30-40%-a között mozog, ami azt jelzi, hogy fel kell gyorsítani a fejlettebb wi-fi technológiák alkalmazását és optimalizálni kell az otthoni hálózati környezetet.

A kutatás 2023. harmadik negyedévi adatai szerint Európa-szerte Dániában volt a leggyorsabb a vezetékes szélessávú letöltési sebesség mediánja (196,43 Mbps), ezt követi Spanyolország (176,08 Mbps), Franciaország (170,51 Mbps) és Románia (166,39 Mbps).

Az alkalmazott szélessávú technológia típusa nagymértékben befolyásolhatja a letöltési és feltöltési teljesítmény közötti eltérést. A még mindig DSL-re és kábelre támaszkodó országok gyakran alacsonyabb átlagos feltöltési sebességet mutatnak, és nagyobb a szakadék a feltöltési és letöltési sebesség között.

Svédországban viszont, ahol 2022-ben 63%-os a Fiber-to-the-Home (FTTH) elterjedtsége, a legszűkebb a különbség a letöltési és feltöltési sebesség között. Franciaország, Spanyolország, Dánia, Románia és Portugália szintén jelentős előrelépést tesz a teljes üvegszálas lefedettség elérése felé, Franciaország pedig 2025-re várja a teljes üvegszálas kiépítést.

Az üvegszálas szélessáv elterjedésével a letöltési és feltöltési sebesség közötti különbség csökkenni fog, főként mert az üvegszálas előfizetéseket jellemzően szimmetrikus sebességgel kínálják, ahol a felhasználók azonos szintű sebességet tapasztalnak mind a letöltés, mind a feltöltés során.

A mérések során a letöltési sebesség 417,23 Mbps és 844,04 Mbps között mozgott, míg a feltöltési sebességek tartománya még szélesebb volt, a medián feltöltési sebesség 57,11 Mbps és 599,39 Mbps között mozgott.

Az ezektől maximum 10 százalékkal eltérő négy ország között ott van Magyarország is. Franciaország az első 844,08 Mbps-os végsebességgel, őt követi Magyarország 765,85 Mbps, Dánia 734,91 Mbps-sel, Románia pedig 704,04 Mbps-sel.

Hogyan győzzük meg a fogyasztót a legkorszerűbb hálózatra való átállásra?

Ahogy az üvegszálas kiépítés egyes országokban a befejezéséhez közeledik, a hangsúly az üvegszálas előfizetések értékesítésére helyeződik át az üvegszálas hálózat lefedettségén belüli háztartások számára.

Svédország volt az az ország, amely úttörő szerepet játszott az üvegszálas hálózatok nyílt hozzáférési modelljében a verseny ösztönzése érdekében, és hozzájárult az ország magas üvegszálas szélessávú penetrációjához.

A Fiberhost, a lengyel nyílt hozzáférésű hálózati szolgáltató jelentős kedvezményezettje az uniós forrásoknak, a támogatás 99%-ával az ország üvegszálas hálózatának kiépítésére fordítanak fehér foltokat (olyan területeken, ahol korlátozott vagy nincs hozzáférés a nagy sebességű internethez).

Jelentős előrelépés történt az európai nagykereskedelmi hálózatok piacán is. Az olasz nagykereskedelmi szolgáltató, az Open Fiber részben az ország Nemzeti Helyreállítási és Ellenállási Tervéből (PNRR) finanszírozott, gyengén lefedett területeket a gigabites sebességhez kapcsolni.

Továbbra is nehézségekbe ütközik azonban a fogyasztók meggyőzése a teljes száloptikára való átállásra, még azokban az országokban is, ahol már most is magas az igénybevételi arány.

Az Orange vegyesvállalata például felmérést végzett Franciaország vidéki területein, hogy megértse, miért nem frissítettek az FTTH-hozzáféréssel rendelkező háztartások üvegszálas szolgáltatásokra. Kiderült, hogy 42%-uk elégségesnek találta jelenlegi internetét, míg 37%-uk szerint az ösztönzők ösztönöznék őket a frissítésre.

Pedig az üvegszál kiváló internetsebességet, alacsonyabb késleltetést, fokozott biztonságot és környezeti fenntarthatóságot kínál – ami figyelemre méltó előrelépés a rézhálózatokhoz képest, és egyben előremutató egyes kábelszolgáltatók számára is (a DOCSIS 4.0 helyett).

Fontos a fogyasztói magatartás megértése, az optika előnyeinek népszerűsítése és az inspiráló kezdeményezések – állapítja meg az elemzés.

The post A mobilhálózatok mellett a gigabites netben is nagyot léptünk előre appeared first on digitrendi.hu.

A DIGI új – Wi-fi 6-tal bővített – internet díjcsomagokat vezet be a lakossági előfizetőknek. Az új DIGINet 1000 (1 Gbit/s) tarifacsomag az első három hónapban bevezető, 3900 forintos havidíjjal érhető el, e-Packszámlacsomaggal és 12 hónapos határozott időtartamú szerződéssel.

Az akciós időszak után a csomag havidíja 6490 forint. A díjak évente,az inflációnak megfelelően módosulnak. Pénzvisszafizetési garanciával, a Wifi 6 szolgáltatásra újonnan előfizető ügyfelek kockázat nélkül próbálhatják ki 30 napig.

A WiFi 6 opció bevezetésével a korábbi DIGINet 1000 internet csomagokra már nem lehet előfizetni. A jelenlegi ügyfelek aktív előfizetésüket változatlan feltételekkel vehetik igénybe, de választhatnak az új akciós ajánlatokból is.

Energiatakarékos és stabilabb adatkapcsolatot is nyújt a megoldás

Az eltérő felhasználói igényekhez igazodva a Wi-fi 6-tal megújult kínálat része a DIGINet 500(500 Mbit/s) és a DIGINet 250(250 Mbit/s) csomag is. Az előfizetés önálló szolgáltatásként vagy tévét, internetet és telefont tartalmazó ajánlatban is igénybe vehető.

A kedvező árú DIGINet 250 pedig kizárólag az internetet, kábeltelevíziót és telefont tartalmazó DIGI NEKEM csomagban igényelhető. Az újonnan megkötött DIGINet 1000 előfizetések Wi-fi 6 képes hálózati eszközön futnak, míg a DIGINet 500 mellé opcionálisan választható a 6. generációs, W-ifi 6 képes eszköz, 1 éves hűséggel további 990 forintos havidíjért.

A DIGI a Wi-fi 6 szolgáltatást eddigi csupán 13 településen szolgáltatta, a lehetőség mostantól már szinte a teljes optikai hálózaton elérhetővé válik.

A technológiai megoldás gyorsabbá és stabilabbá teszi a böngészést, a kapcsolattartást, a tartalomgyártást, a streaminget és az egyre növekvő sebességigényű online játékokat, valamint a VR és AR eszközök egyidejű felhasználását is.

A Wi-fi 6 technológia hatékonyabbá teszi a router és a csatlakozó eszközök energiafelhasználását is, és stabilabb adatkapcsolatot nyújt a sűrűn lakott területeken élők számára, ahol a sok vezeték nélküli eszköz és hálózat együttes üzemeltetése miatt előfordulhatnak jelzavarok.

A Wifi 6 opció teljeskörű igénybevétele előtt az előfizető megbizonyosodhat arról, a digi.hu/digineteszkoz oldalon található információk alapján, hogy eszközei képesek-e a Wifi 6 jelek/technológiaés a díjcsomagban foglalt sávszélességek fogadására – áll a cég közleményében.

The post Optikáján közel teljes körűvé tette a Wi-fi 6 szolgáltatást a DIGI appeared first on digitrendi.hu.

A gazdasági bizonytalanság, a magas infláció és az ukrajnai háborúval kapcsolatos egyéb fenyegetések hosszan tartó hatással lesznek a távközlési bevételekre és az ágazati befektetésekre Közép- és Kelet-Európában – állítja az Analysys Mason egyik tanulmányában.

Az elemző szerint az elsősorban az inflációhoz kapcsolódó gazdasági terhek hatását a szolgáltatók többek között a DSL-felhasználók optikai(FTTP)összeköttetésre való migrációjának felgyorsításával igyekeznek majd csökkenteni. Az FTTP kapcsolatok ugyanakkor kedvező hatásként növelhetik a felhasználónkénti szélessávú költést(ASPU) is.

Ez az átállás lehetővé teszi az üzemeltetők számára, hogy egyfelől megtakarítsák a hálózat karbantartási és energiaköltségeit, másfelől egyben nagyobb sebességet is biztosítsanak az előfizetőknek. Ennek eredményeként 2027-re az FTTP/B hozzáférés a teljes vezetékes szélessávú kapcsolatnak már több mint a kétharmadát teszi ki Közép-Kelet-Európában.

(Alapvető cél, hogy az optikát legalább az épületekig(FTTP/B, – building) kihúzzák, onnan a lakásokba, irodákba már egyéb olcsóbb technológiát is használhatnak a szolgáltatók.)

Az üvegszálas hálózatok fokozott elterjedésének hátterében nemcsak az áll, hogy a rézalapú hálózatokat üvegszálas váltja fel, hanem a fokozattabb átállás a kábelszolgáltatókat is arra készteti, hogy a ma elterjedt DOCSIS-hálózatokat optikára cseréljék, valamint azokon a területeken is az utóbbi technológia megjelenése várható, ahol ma korlátozott vagy egyáltalán nincs infrastruktúra.

Az FTTP/B és DSL részesedése az összes vezetékes szélessávú kapcsolatból, Közép- és Kelet-Európa, 2017–2027

Az optikára váltás újabb hálózatüzemeltetők megjelenését is ösztönzi

A kábelszolgáltatók optikai szálra való átállása elősegíti az üvegszálas lefedettség kiterjesztését, ennek nyomán 2027-ben a régióbeli ügyfelek több mint a háromnegyede előfizet majd az FTTP/B szélessávú szolgáltatásokra.

Ez a szám azon kábeloperátorok szolgáltatásait is magában foglalja majd, amelyek leállnak a DOCSIS technológiával. A szakértők arra is számítanak, hogy még több távközlési szolgáltató dönt az önkéntes szervezeti szétválás mellett, és új infrastruktúraüzemeltető vegyes vállalatok jönnek létre az üvegszálas hálózat kiépítési költségeinek megosztására és az infrastruktúra kihasználtságának maximálására.

Az államok támogatják a kevésbé vonzó területek optikai ellátottságát

Az elemző szerint a régió kormányai továbbra is támogatják azokat a szolgáltatókat, akik olyan helyeken fektetnek be üvegszálas hálózatokba, ahol nem kifizetődő az ilyen hálózatok kiépítése.

A régió szabályozó hatóságai általában éves infrastruktúra-feltérképezést végeznek, hogy azonosítsák azokat a területeket, ahol a legalább 30 Mbit/s sebességű szolgáltatások nem érhetők el. A kormányok ezután meghatározzák az állami beavatkozásra alkalmas területeket, és meghatározzák a támogatások elosztásának feltételeit.

Azok az operátorok, amelyek szeretnék növelni a vidéki lefedettséget, gyakran kötnek hálózatmegosztási szerződéseket. Ennek nyomán arra lehet számítani, hogy több megosztott hálózati ügylet és vegyesvállalat jön létre az üzemeltetők és akár a közüzemi társaságok, valamint az üzemeltetők és a pénzügyi befektetők között. A közüzemi társaságokkal kötött hálózatmegosztási megállapodások lehetővé teszik az üzemeltetők számára, hogy hálózataikat könnyen kiépítsék a távoli és ritkán lakott területek ügyfelei számára.

A befektetők célpontjai

A tanulmány több példát is felhoz a régióban végrehajtandó optikai beruházásokra, amelyek fedezetének egy részét európai források biztosítják.

Az észtországi Eesti Energia például az Európai Beruházási Banktól kapott 70 millió eurós hitelt veszi igénybe arra, hogy 2023 végéig 266 ezer háztartást lásson el üvegszálas hálózattal, főként a vidéki és rosszul lefedett területeken.

Az Orange és az APG vegyesvállalata (Światłowód Inwestycje) Lengyelországban 2025-ig 1,7 millió ottani háztartásban kíván üvegszálas hálózatot kiépíteni. Kifejezetten azokra a területekre összpontosít, ahol a nagysebességű szélessávú infrastruktúrához való hozzáférés korlátozott vagy egyáltalán nem létezik.

A United Group 2026-ig 500 millió eurós beruházást tervez az üvegszálas hálózatok kiépítésébe Bulgária, Horvátország, Montenegró, Szerbia és Szlovénia rosszul ellátott területein.

A UPC Poland a Tauron energiaszolgáltató hálózatát fogja használni arra, hogy azon távközlési szolgáltatásokat nyújtson ügyfelei számára a vidéki területek több mint 123 településén.

A megemelkedett infláció ellenére az optikai hálózatok kiépítése folytatódni fog Közép-Kelet-Európában, mivel a legtöbb szolgáltató az FTTP-hálózatokba történő befektetést végső soron költségmegtakarításnak tekinti.

Az üvegszálas hálózatok kiépítése fedezetének egy része állami támogatásból származik. Az üvegszálas kiépítés megnövekedett üteme lehetővé teszi az üzemeltetők számára, hogy felgyorsítsák a leszerelési programokat, és migrálják a DSL-előfizetőket az FTTP-hálózatra. Ennek eredményeként a DSL-kapcsolatok aránya jelentősen csökken, a 2022-es 21%-ról 2027-re 12%-ra.

Itthon is ütemesen cserélik a régi hálózatokat

A hazai viszonyokkal kapcsolatban megkerestük a hírközlési hatóságot, ahol további adatok nélkül csupán azt jelezték, hogy nyilvántartásuk szerint több magyarországi szolgáltató is használ még rézhálózatot, ezeket azonban folyamatosan cserélik korszerűbbre, illetve a nem használt hálózatokat folyamatosan bontják.

A szolgáltatói körből a legnagyobb rézhálózatot annak idején a Matáv birtokolta, „jogutódja” a Magyar Telekom a témával kapcsolatos kérdésünkre a következőket válaszolta:

„Az optikai hálózatok megépítését és átadását követően középtávú tervünk, hogy lehetőség szerint minden háztartást és üzleti vállalkozást az optikai hálózatra tereljünk, ezzel lehetővé tegyük a stabilabb, nagyobb sávszélességet biztosító ügyfélkiszolgálást. Mintegy 250 településen már meg is történt teljesen a régi, rezes hálózat kiváltása, ezeken a településeken már csak gigabites hálózatunk van és folyamatosan dolgozunk a további területeken is.”

Az elmúlt évek intenzív hálózatfejlesztésével, a Telekom optikai és kábelhálózata ma már több mint 3,4 millió otthon és vállalkozás számára kínál gigabites hálózaton szolgáltatást, az általa lefedett pontok háromnegyede gigabites a kínált szolgáltatás maximális letöltési sebessége. A Magyar Telekom az elmúlt hat évben több mint 300 milliárd forintot költött Magyarországon mobil- és vezetékes hálózatainak infrastruktúrafejlesztésére.

The post Költségszempontok is gyorsítják a régi rézhálózatok nyugdíjba küldését appeared first on digitrendi.hu.