Új külföldi streamingszolgáltatással bővül a hazai kínálat, ami elsőként a Telekom ügyfelek számára elérhető. Ennek apropóján jártuk körül a cég tévés stratégiáját – közte a platformváltást és a saját műsorgyártást – Rajki Annamáriával, a Magyar Telekom TV&Entertainment igazgatójával.

Rajki Annamária

Digitrendi: Három és fél éve indult el a Telekomnál az új androidos tévéplatform. Mennyiben váltotta be a vele kapcsolatos várakozásokat, mit kellett azóta változtatni rajta?

Rajki Annamária: Amikor elindultunk ezzel a rendszerrel, tudtuk, hogy számos újdonságot hoz, miközben néhány korábban megszokott funkcióra még várni kell.

Tudott már streaminget kezelni az ökoszisztémán belül, tudott képeket megjeleníteni a menüben. Meg tudta jeleníteni a párhuzamosan futó műsorokat, alkalmazásokat, hogy megkönnyítse az ügyfél választását.

Ezzel szemben az induláskor még nem lehetett rajta csatornasorrendet változtatni, ami az ügyfeleink egy része számára gyakran használt funkció.

Időbe telik felskálázni egy felhő alapú rendszert. Az elején magát a műsorszolgáltatást kell stabilizálni. Majd vizsgálni kell az ügyfelek tévénézési szokásait és azok változását, és hogy mindezek milyen terhelést jelentenek a rendszerre. Kezelni kell a kiugró nézettségű eseményeket és ezek hatását is.

A fenti stabilitási feladatokat a Telekomnál sikeresen megoldottuk, és ezzel párhuzamosan folyamatosan fejlesztjük a rendszert. Ellentétben a régi tévés rendszerekkel, ahol öt évente volt egy-egy fejlesztés manapság három-négy havonta van valamilyen kisebb-nagyobb módosítás/fejlesztés. A folyamatos fejlesztés a modern rendszerek sajátossága.

Az életünkre és ennek megfelelően a fejlesztéseinkre befolyással van a jogszabályi környezet, illetve annak változása is. Hamarosan életbe lép például az Európai Unió akadálymentesítési követelményeit megfogalmazó irányelv és az ehhez kapcsolódó törvény, ami a mi szolgáltatásainkra is hatással van, az abban foglaltakat nekünk i figyelembe kell vennünk.

D.: Ez az úgynevezett akadálymentesítés milyen változtatásokat igényel a rendszerben?

R.A.: Egyenértékű feltételeket kell teremtenünk a látássérültek, hallássérültek számára mind az olvashatóság, mind a hallhatóság terén. Lehetővé kell tennünk a feliratok megjelenítését a filmeken, módosíthatóvá a betűnagyságot. Ami a mobilokon már természetes, azt a tévék képernyőjén is meg kell oldani.

Ezeket a változástatásokat szoftverfrissítésekkel hajtjuk végre, ami megint változással jár. Van, amit észrevesz majd ebből az ügyfél, és van, ami a háttérben fut majd le.

D.: Az új rendszer nagyobb sávszélességet is igényel, ezért is árulják az előfizetéseket gigabites csomagokban?

R.A.: Nem ez nem azt jelenti, hogy Telekom TV csak nagyobb sávszélességgel működik és kisebb sávszélességgel már nem. Ez a kérdés ennél bonyolultabb. A tényleges igény függ a forgalomtól, az ügyfél tényleges fogyasztói szokásaitól, például attól, hogy egyidőben hányan és milyen intenzíven neteznek a családban.

A Telekom a tévés és internetes csomagjaival a választás lehetőségét biztosítja az ügyfelei számára, így minden család a saját igényeire tudja szabni a szolgáltatást.

Olyan környéken például, ahol alacsonyabb a sávszélesség, megvizsgáljuk a helyi hálózatot, hogy mit bír el. Annak érdekében, hogy ezeken a helyeken is a legtöbb háztartás számára tudjuk biztosítani a Telekom TV-t, augusztus óta elérhető egy újfajta technológia, a H265-ös kódolás. Ez a tévézéshez szükséges adattömeget képes jobban tömöríteni, így a szolgáltatás elérhető keskenyebb sávú neten is.

D.: A platformváltás óta eltelt időben az előfizetők hány százaléka váltott az Android alapú Telekom TV-re, illetve mennyien maradtak még a régi IPTV-s rendszernél?

R.A.: Konkrét számokat nem mondanék, annyit azonban elárulok, hogy gyorsabban haladunk, mint gondoltuk. A cél, hogy előbb-utóbb mindenki részesévé váljon ennek az újfajta élménynek, ahol egy ökoszisztémán, illetve menürendszeren belül számtalan lineáris, streaming, video on demand (VOD) tartalom válik kényelmesen elérhetővé. (A legutóbbi streamingpartnerrel kötött megállapodás részletei a keretes részben – a szerk.)

Tapasztalataink szerint azok az ügyfelek váltanak az új technológiára, akiknek erre valós igénye van. Látjuk az is, hogy ügyfeleink egy része szereti a megszokott dolgokat. Őket még az tartja vissza a váltástól, hogy túl bonyolultnak gondolják a rendszert, és az újfajta szolgáltatásokat. Fejlesztéseinket ügyfeleink elvárásainak minél teljesebb figyelembevételével végezzük, úgy, hogy eközben természetesen az egyre korszerűbb technológiák és platformok előnyeiről is megszeretnénk győzni őket.

D.: Beszéljünk a tévénézési szokásokról. Magyarországra még igen erősen jellemző a hagyományos, műsorújság alapú lineáris tévézés. Mennyi időt ad még ennek a formának?

R.A.: Lehet, hogy meglepőt mondok, de szerintem mindannyiunknak az a célja, hogy a lineáris tévézés életciklusát meghosszabbítsuk. A lineáris tévézés az, ami az ügyfélnek a leginkább biztosítani tudja a kényelmes „hátradőlős” tévézést.

Ahhoz, hogy a lineáris tévézés életciklusát meg tudjuk hosszabbítani , az élvezhetőségét kell biztosítanunk. Ehhez nemcsak az olyan kiegészítő szolgáltatások tartoznak, mint a csatornasorrend megváltoztatása, a kedvencek jelölése, a felvehetőség, az áttekerhetőség, a rögzíthetőség, vagy a visszanézhetőség, hanem az is, hogy a média szolgáltatók milyen tartalmat készítenek.

D.: Gondolhatunk itt az egyre jobban túltolt reklámblokkokra is, amik inkább a jelenleg még reklámmentes streaming, vagy a VOD felé terelik a nézőt?

R.A.: A reklámszünetek hosszával valóban kezdeni kell valamit a piaci szereplőknek. A jelenlegi, lassan már 15 perces blokkokkal az amerikai piacot másoljuk, ahol – ahogy mondani szokták- a reklámok közé dugják be a néző számára érdemi tartalmat.

Azért vannak üdítő kivételek is, reklámmentes a TV2 gyerekcsatornája, illetve a Da Vinci csatorna is, vagy időnként a médiaszolgáltatók választanak olyan filmeket, amiket reklámmentesen adnak le. Egyre többet beszélünk az iparágban arról, hogy meg kellene találnunk a reklámban az optimumot, és bár ez jelenleg egy törvényben biztosított lehetőség, való igaz, hogy ez már a határokat feszegeti.

A lineáris tévézés egyébként addig tartható fenn, amíg a fő nézőközönség: a Silver Age boomerek és az X generáció hajlandó ezért fizetni.

Ami a streaminget illeti, rengeteg a kampánnyal találkozhatnak az ügyfelek tartalmi oldalon. Ezzel párhuzamosan folyamatos az edukáció is. Az igények felkeltése mellett természetesen szükség van fizetőképes keresletre is, és az sem utolsó szempont, hogy a fogyasztók tartalomfogyasztásra fordítható ideje is véges.

A szórakoztatóipar gyakorlatilag a szabadidőnkért folytatott verseny: hogy ha hazaérünk tévét nézünk, streamingelünk, rádiót hallgatunk, újságot vagy könyvet olvasunk. Netán haza sem megyünk, hanem inkább színházban, moziban töltjük az esténket; esetleg kirándulunk. Ezek mind a szabadidőnk eltöltéséről szólnak, így versenyeznek egymással.

D.: És akkor még nem beszéltünk a Covid nyomán megjelent home office adta többletidőről…

R.A.: A Covid önmagában nagyon erős hatás volt. A járvány idején nagyon sok tartalmat adtunk el a lekérhető videószolgáltatásainkon keresztül . A pandémia hozta meg nekünk azt a váltást is, hogy  kiemelten fontossá vált egyes tartalmaknak a kis képernyőre való jogosítása, hiszen egy családban gyakran nincs annyi nagyképernyős készülék, ahány családtag.

D.: A hazai szolgáltatók közül egyedül a Telekomnál vehetnek az előfizetők televíziókészüléket is. Ennek kapcsán az üzleti tájékoztatókon elhangzik, hogy a készülékértékesítés szükséges, de nem egy jövedelmező dolog. Hogy látja, mégis mennyiben segíti az előfizető gyűjtést vagy megtartást ez a lehetőség?

R.A.: Ezzel kétféle terhet is leveszünk az ügyfél válláról. Az egyik, hogy van egy jó készülékkínálatunk, amivel élvezhető módon lehet tartalmat fogyasztani. A másik, hogy a kamatmentes, részletfizetési konstrukcióval levesszük az ügyfél válláról az azonnal finanszírozás terhét.

Én ezt egy kiváló eszköznek tekintem arra, hogy jó kapcsolatot alakítsunk ki az előfizetőinkkel, és hozzásegítsük őket ahhoz, hogy részeivé váljanak a digitális világnak.

D.: Gondolkodik-e abban a Telekom, hogy ismét beszálljon a tartalomgyártásba?

R.A.: Már megtörtént, a Marsra magyar! sorozattal, amit tavaly a TV2 sugárzott, idén pedig a RTL, de megvette a jogot a Netflix is. Ez a tartalom a hazai nézőközönség mellett a határon túli magyaroknak is szól. Szórakoztató, a hétköznapokból kiszakító, vicces helyzetkomikumokon alapuló filmsorozat.

Szerintem kiváló a karakterábrázolás benne, nagyon jól hozza ezt az egyébként „a magyar tuning feelinget”.

 

Ramka intarjú keret