A digitális fizetési módok terén az infrastruktúrában és a használatban folyamatos a növekedés Magyarországon, de a tudásban nem tartjuk a lépést a technológiai fejlődéssel – így összegezhető a Mastercard legfrissebb jelentése a pénzforgalmi digitalizációról.

Digitális fizetés
Forrás: Mastercard

Immáron negyedik alkalommal adta ki Digitális Fizetési Index (DFI) nevet viselő tanulmányát a magát a fizetési iparág egyik technológiai vállalatának aposztrofáló cég.

A jelentés szerint Magyarországon az utóbbi négy évben 11 ponttal javult az összpontszám, tükrözve a gazdaság és a fizetési ökoszisztéma digitalizációs fejlődését.

A tanulmányban három pillért vizsgálnak, egyfelől a digitális fizetési infrastruktúrát, másfelől a digitális módszerekkel kapcsolatos tudást, valamint a a különféle technológiák, és a rájuk épülő szolgáltatások használatát.

A múlt évben az infrastruktúra és a használat volt a növekedés motorja. Az előbbi 76-ról 78-ra, utóbbi 52-ről 54 pontra nőtt.

A tudás terén viszont némi megtorpanás következett be: 55-ről 54 pontra csökkent a mutató. A szakértők a jelenség mögött a digitális fizetési technológiák növekvő számát és az egyre több ilyesféle szolgáltatást látják, oly módon, hogy mindeközben az ezekhez kapcsolódó tudás megszerzésére jóval kevesebb idő jut.

Digitális fizetés
Forrás: Mastercard

Innovatív pénzügyi megoldások az infrastruktúrában

Az index első pillérének növekedésében az olyan innovatív pénzügyi megoldások, mint a QR-kódos fizetés, a fizetési kérelmek és a mobil terminálok játszották a főszerepet.

Az idén szeptemberben elindult azonnali fizetési szolgáltatások hatása pedig még nem tükröződhet az adatokban. A qvik fizetési rendszert elsőként alkalmazó OTP Bank friss jelentése szerint az indulás óta eltelt egy hónapban már több ezer qvik-tranzakciót bonyolítottak le a SimplePay rendszerein keresztül.

A bank a következő időszakban a legnagyobb partnereinél is elérhetővé teszi a szolgáltatást.

(A qviknél a vevőknek semmilyen adatot nem kell megadniuk az elektronikus fizetési tranzakció során. A felhasználó három lehetőség – NFC, QR-kód, link – közül választva léphet be a saját mobilbanki alkalmazásába, és ott engedélyezi a tranzakciót.)

A már szinte hagyományosnak számító POS terminálok gyors terjedése ellenére a vállalkozások mintegy fele még mindig nem rendelkezik kártyás fizetési lehetőséggel. A POS-infrastruktúra bővülésében tehát még jelentős potenciált látnak a szakértők, főként a mikrokereskedők és az egyéni vállalkozóknál.

A QR-kódos fizetések és a viselhető eszközökkel – főként okosórával – történő megoldások viszont tavaly már jelentős növekedést értek el.

Tudás – maradt még bőven tere a tokenizációnak

A digitális fizetési módok a biztonságérzetet figyelembe véve jobban felzárkóztak a készpénzhez, ami leginkább a mentett kártyaadatokkal történő fizetések esetében tapasztalható.

Az online fizetéseknél ötből közel négy kártyabirtokos menti el az adatait a kereskedők webhelyein. A biztonságosabb és kényelmes mobiltárcás fizetés is egyre népszerűbb.

Meglepő megállapítás, ugyanakkor, hogy a többség a készpénzt is legalább olyan biztonságosnak, mi több kényelmesnek is tartja.

Ezzel szemben a kártyaadat-tokenizáció használata azonban továbbra is korlátozott. A technológia az érzékeny bankkártya adatokat egyedi, titkosított tokennel helyettesíti, ami egyszerűsíti a tranzakciókat azáltal, hogy kiküszöböli az ismételt kártyaadat-bevitel szükségességét.

Az eredeti kártyaadatok titkosított tokennel való helyettesítésével jelentősen csökken a csalárd tevékenységek kockázata.

A tokenizáció másfelől elősegíti a kereskedelmi tranzakciók hatékonyabb, gyorsabb és biztonságosabb lebonyolítását. A különböző ügyletekhez kapcsolódó információkat digitális tokenekké alakítják, ami lehetővé teszi az adatok könnyű nyomon követését és kezelését.

A korszerű technológiák használatában egyértelmű összefüggés mutatkozik a magasabb iskolai végzettség és gazdasági státusz, illetve a tudásszint között. Növekszik az alulképzettek aránya, ide sorolhatók a szegényebbek és a technológia iránt kevésbé nyitott idősebbek.

Digitális szakadék képződött a használatban

A harmadik pillér az infrastruktúrához hasonlóan eddig növekedésben volt, most azonban feltűnik egy új digitális szakadék. Míg a készpénzmentes fizetés, különösen a kártyás fizetés használata továbbra is magas – 76 pont -, addig a digitális fizetési megoldások használata mindössze 33 ponton áll, még akkor is, ha 2022-től 4 pontos növekedés tapasztalható.

A tranzakciók nagyjából harmadát az ATM-es pénzfelvételek adják, a digitálisan kezdeményezett banki átutalások aránya tavaly 90%-ra emelkedett, az érintésmentes fizetési megoldások aránya pedig 99%-ra.

Az olyan innovatív fizetési módok, mint a részletfizetés és a QR-kódok használata azonban továbbra is alacsony. A mobiltárcák használata 2022 óta 6%-kal nőtt (23%), míg az online és offline részletfizetés – köztük az egyre több szolgáltatóval jelen lévő „vásárolj most, fizess később – BNPL” konstrukció csak minimális növekedést mutatott, egy százalékpontos növekedéssel 8%-ot ért el.

 

„A jelentés fő konklúziója, hogy a további fejlődés jelentős részben azon múlik, hogy az edukáció révén mennyire lesznek képesek a piaci szereplők és a szabályozók eredményeket elérni az új technológiák iránti bizalom erősítésében” – emelte ki a tanulmány bemutatóján Márkus Gergely, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managere.