A digitális fizetési módok terén az infrastruktúrában és a használatban folyamatos a növekedés Magyarországon, de a tudásban nem tartjuk a lépést a technológiai fejlődéssel – így összegezhető a Mastercard legfrissebb jelentése a pénzforgalmi digitalizációról.

Immáron negyedik alkalommal adta ki Digitális Fizetési Index (DFI) nevet viselő tanulmányát a magát a fizetési iparág egyik technológiai vállalatának aposztrofáló cég.
A jelentés szerint Magyarországon az utóbbi négy évben 11 ponttal javult az összpontszám, tükrözve a gazdaság és a fizetési ökoszisztéma digitalizációs fejlődését.
A tanulmányban három pillért vizsgálnak, egyfelől a digitális fizetési infrastruktúrát, másfelől a digitális módszerekkel kapcsolatos tudást, valamint a a különféle technológiák, és a rájuk épülő szolgáltatások használatát.
A múlt évben az infrastruktúra és a használat volt a növekedés motorja. Az előbbi 76-ról 78-ra, utóbbi 52-ről 54 pontra nőtt.
A tudás terén viszont némi megtorpanás következett be: 55-ről 54 pontra csökkent a mutató. A szakértők a jelenség mögött a digitális fizetési technológiák növekvő számát és az egyre több ilyesféle szolgáltatást látják, oly módon, hogy mindeközben az ezekhez kapcsolódó tudás megszerzésére jóval kevesebb idő jut.

Innovatív pénzügyi megoldások az infrastruktúrában
Az index első pillérének növekedésében az olyan innovatív pénzügyi megoldások, mint a QR-kódos fizetés, a fizetési kérelmek és a mobil terminálok játszották a főszerepet.
Az idén szeptemberben elindult azonnali fizetési szolgáltatások hatása pedig még nem tükröződhet az adatokban. A qvik fizetési rendszert elsőként alkalmazó OTP Bank friss jelentése szerint az indulás óta eltelt egy hónapban már több ezer qvik-tranzakciót bonyolítottak le a SimplePay rendszerein keresztül.
A bank a következő időszakban a legnagyobb partnereinél is elérhetővé teszi a szolgáltatást.
(A qviknél a vevőknek semmilyen adatot nem kell megadniuk az elektronikus fizetési tranzakció során. A felhasználó három lehetőség – NFC, QR-kód, link – közül választva léphet be a saját mobilbanki alkalmazásába, és ott engedélyezi a tranzakciót.)
A már szinte hagyományosnak számító POS terminálok gyors terjedése ellenére a vállalkozások mintegy fele még mindig nem rendelkezik kártyás fizetési lehetőséggel. A POS-infrastruktúra bővülésében tehát még jelentős potenciált látnak a szakértők, főként a mikrokereskedők és az egyéni vállalkozóknál.
A QR-kódos fizetések és a viselhető eszközökkel – főként okosórával – történő megoldások viszont tavaly már jelentős növekedést értek el.
Tudás – maradt még bőven tere a tokenizációnak
A digitális fizetési módok a biztonságérzetet figyelembe véve jobban felzárkóztak a készpénzhez, ami leginkább a mentett kártyaadatokkal történő fizetések esetében tapasztalható.
Az online fizetéseknél ötből közel négy kártyabirtokos menti el az adatait a kereskedők webhelyein. A biztonságosabb és kényelmes mobiltárcás fizetés is egyre népszerűbb.
Meglepő megállapítás, ugyanakkor, hogy a többség a készpénzt is legalább olyan biztonságosnak, mi több kényelmesnek is tartja.
Ezzel szemben a kártyaadat-tokenizáció használata azonban továbbra is korlátozott. A technológia az érzékeny bankkártya adatokat egyedi, titkosított tokennel helyettesíti, ami egyszerűsíti a tranzakciókat azáltal, hogy kiküszöböli az ismételt kártyaadat-bevitel szükségességét.
Az eredeti kártyaadatok titkosított tokennel való helyettesítésével jelentősen csökken a csalárd tevékenységek kockázata.
A tokenizáció másfelől elősegíti a kereskedelmi tranzakciók hatékonyabb, gyorsabb és biztonságosabb lebonyolítását. A különböző ügyletekhez kapcsolódó információkat digitális tokenekké alakítják, ami lehetővé teszi az adatok könnyű nyomon követését és kezelését.
A korszerű technológiák használatában egyértelmű összefüggés mutatkozik a magasabb iskolai végzettség és gazdasági státusz, illetve a tudásszint között. Növekszik az alulképzettek aránya, ide sorolhatók a szegényebbek és a technológia iránt kevésbé nyitott idősebbek.
Digitális szakadék képződött a használatban
A harmadik pillér az infrastruktúrához hasonlóan eddig növekedésben volt, most azonban feltűnik egy új digitális szakadék. Míg a készpénzmentes fizetés, különösen a kártyás fizetés használata továbbra is magas – 76 pont -, addig a digitális fizetési megoldások használata mindössze 33 ponton áll, még akkor is, ha 2022-től 4 pontos növekedés tapasztalható.
A tranzakciók nagyjából harmadát az ATM-es pénzfelvételek adják, a digitálisan kezdeményezett banki átutalások aránya tavaly 90%-ra emelkedett, az érintésmentes fizetési megoldások aránya pedig 99%-ra.
Az olyan innovatív fizetési módok, mint a részletfizetés és a QR-kódok használata azonban továbbra is alacsony. A mobiltárcák használata 2022 óta 6%-kal nőtt (23%), míg az online és offline részletfizetés – köztük az egyre több szolgáltatóval jelen lévő „vásárolj most, fizess később – BNPL” konstrukció csak minimális növekedést mutatott, egy százalékpontos növekedéssel 8%-ot ért el.
„A jelentés fő konklúziója, hogy a további fejlődés jelentős részben azon múlik, hogy az edukáció révén mennyire lesznek képesek a piaci szereplők és a szabályozók eredményeket elérni az új technológiák iránti bizalom erősítésében” – emelte ki a tanulmány bemutatóján Márkus Gergely, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managere.