A 2G-kivezetés és a Yettel együttműködés

A 2G-hálózat lekapcsolásához az ügyfelek kiszolgálása a Yettel rádiós hálózatán keresztül valósul meg. Hogyan alakul eddig az együttműködés?

— Hosszú előkészítési és tesztelési folyamatot követően idén januárban indult el a 2G hang- és adatforgalom ütemezett átterelése a Yettel rádiós hálózatára.

Az ügyfeleink nagy többségének az átállás gyakorlatilag észrevétlen volt. Ahol problémát tapasztaltunk, vagy az ügyfelek jelezték, hogy nem működik például a kapunyitó, a távirányító, a riasztó, a liftes segélyhívó vagy akár a pénztárgép, ott minden esetet külön és kiemelten kezeltünk.

Sok ilyen rendszer még a 2G-korszak kezdetén épült ki, és akkor senki nem gondolta volna, hogy egyszer eljöhet az a pont, amikor ezt a technológiát kivezetjük. Több esetben a hálózati azonosítót beépítették az adott rendszerbe, ezért az átállás nem mindig volt automatikus, de az esetek többségében szoftveres megoldással kezelhető volt a probléma.

A folyamat ugyanakkor egy technológiai evolúció része is. Az új eszközök már IoT-képesek, ami azt jelenti, hogy távolról is felügyelhetők és vezérelhetők, így jóval több szolgáltatást és rugalmasságot kínálnak a korábbi generációknál.

Mikorra zárulhat le teljesen a 2G-forgalom átadása?

– Június közepén sikeresen megtörtént az utolsó területek átterelése is, június végével pedig teljesen átveszi a 2G rádiós forgalmat a partnerhálózat.

Az így felszabaduló 2G-frekvenciákat mire használja a Telekom? Hogyan áll a 2022-ben kivezetett 3G-s frekvenciák hasznosítása?

— Kezdjük a 3G-vel, mert ott egyszerűbb volt a helyzet. Jól látszott, hogy a technológia már nem feltétlenül szükséges ahhoz, hogy tovább javítsuk az ügyfélélményt. A 2G-re még szükség volt ahhoz, hogy a hanghívások mindenhol működjenek, a 4G viszont már elhozta az adatalapú hanghívásokat (VoLTE), valamint a jelentősen nagyobb adatátviteli sebességet, amely az 5G-ben teljesedett ki.

A 3G-hez használt frekvenciákat átrendeztük, és a 4G-, illetve az 5G-szolgáltatásokhoz csoportosítottuk át. A 2G esetében hasonló logikát követünk: a felszabaduló frekvenciákat a 4G- és az 5G-hálózat fejlesztésére fordítjuk. Ennek köszönhetően számos területen tovább javulhat a lefedettség és a hangszolgáltatások minősége is.

„A réz nyugdíjba vonulhat”

A vezetékes hálózati technológiákról szólva egy szakmai beszélgetésen nemrégiben azt mondta, hogy a réz hamarosan már nyugdíjba vonulhat, de a kábelnet még nem, mi az oka a megkülönböztetésnek?

– Hosszú távon az optika, a kábelnet és az FWA (Fixed Wireless Access) marad velünk. Ezek közül a legrégebbi technológia a kábelnet.

A végső célunk egyértelmű: minden ügyfelünket optikai hálózatra szeretnénk átmigrálni. Ezt a stratégiát korábban is többször megfogalmaztuk. Hosszú távon kizárólag optikai infrastruktúrában gondolkodunk.

A rézhálózat ugyanakkor már belátható időn belül kikerül a szolgáltatásaink közül. Új szolgáltatást réz alapon 2022. óta nem létesítünk, ahol pedig már rendelkezésre áll az optika, ott folyamatosan ösztönözzük az ügyfeleket az átállásra.

A rézhálózat kiváltásában jelentős szerepet játszhat az uniós finanszírozású DIMOP szélessávú fejlesztési program is, miközben saját beruházásokból tovább folytatjuk az optikai fejlesztéseket.

„A távközlés rendkívül tőkeigényes ágazat. Az elmúlt öt évben mintegy 300 milliárd forintot fordítottunk mobil- és vezetékes hálózataink fejlesztésére, emellett közel 170 milliárd forintot költöttünk frekvenciák meghosszabbítására és új spektrumok megszerzésére.”

Mindez annak a stratégiának a része, amelynek célja Magyarország digitalizációja.

Európában azok közé az országok közé tartozunk, ahol a gigabitképes hálózat elérhetősége kiemelkedően magas. A legfrissebb uniós felmérés alapján Magyarországon ez az arány meghaladja a 81 százalékot, miközben az európai uniós átlag 74 százalék körül alakul.

A hálózatunk jelentős része gigabitképes szolgáltatás nyújtására alkalmas, ezen belül is az optikai lefedettségünk már eléri a 60 százalékot.

Van-e már dátum mégis a kábelnetes DOCSIS-technológia kivezetésére, és jelenleg melyik verzió működik a Telekom hálózatán?

— A kábelhálózatunkon is kínálunk akár 1 Gbps letöltési sebességet. A technológia korlátját jelenleg elsősorban a feltöltési sebesség jelenti, amely a Telekomnál legfeljebb 50 Mbps, ugyanakkor ez ma is a piac egyik legjobb értéke.

Ami a technológiai hátteret illeti, jelenleg DOCSIS 3.1-es hálózatot üzemeltetünk. Ez nagyjából a koaxiális infrastruktúra jelenlegi képességeinek felső határát jelenti. A következő lépés vagy a DOCSIS 4.0 irányába történő fejlesztés vagy a hálózat optikai felülépítése lehet. Mi inkább az utóbbiban gondolkodunk, és azon dolgozunk, hogy a kábelhálózaton kapcsolódó ügyfelek optikai infrastruktúrára válthassanak.

Pedig néhány éve még sokan úgy gondolták, hogy a mobilhálózatok előretörésével a vezetékes technológiák háttérbe szorulnak, és a jövő kizárólag a cellás rendszereké lesz.

— Az optikai hálózatok fejlődése ráadásul még korántsem ért véget. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel(BME) közösen teszteltük az XGSPON technológiát, amely elméletileg akár 50 Gbps adatátviteli sebességre is képes.

Az emberek elképesztő mennyiségű adatot használnak otthon, ezért a technológia 10 gigabites változatát tavaly ősszel már élesítettük a hálózatunkon. Lakossági ügyfeleink számára jelenleg akár 4 Gbps letöltési sebességet kínálunk, míg az üzleti ügyfelek számára 8 Gbps szimmetrikus kapcsolat is elérhető.

A 8 Gbps-os szolgáltatás lakossági környezetben is rendelkezésre állhat, amint megjelenik rá a megfelelő ügyféligény.

Mikor jöhet el Magyarországon az 5G SA ideje?

A jelenlegi legmodernebb mobiltechnológia az 5G, ezen belül pedig a világ egyre inkább a 4G-alaphálózattól független 5G SA (Standalone) irányába mozdul. A Telekom vezetése ugyanakkor korábban úgy nyilatkozott, hogy ennek széles körű bevezetése egyelőre nem elsődleges cél. Ennek elsősorban költség-, vagy inkább üzleti okai vannak?

— Technológiai oldalról készen állunk rá, az 5G SA hálózatunk lényegében bevetésre kész, ugyanakkor folyamatosan vizsgáljuk azokat a felhasználási lehetőségeket és szolgáltatásokat, amelyek valódi többletértéket jelenthetnek az ügyfelek számára.

A Deutsche Telekom csoporton belül már vannak rá példák. Görögországban olyan szolgáltatás fut, amely az ügyfél kérésére nagyobb adatátviteli teljesítményt biztosít. Németországban pedig az erre regisztráló ügyfelek a hálózat egy dedikált szeletét használhatják.

Mindkét megközelítés érdekes számunkra, ezért dolgozunk azon, hogy a hálózat ilyen típusú felhasználási eseteket is támogasson.

„A kérdés inkább az, hogy a hazai piac digitális érettsége elérte-e már azt a szintet, ahol ezek a szolgáltatások szélesebb körben is értéket teremtenek.”

Ezek szerint az 5G SA jelenleg elsősorban az üzleti szegmensben jelenik meg?

— A hálózatszeletelés már ma is működik a vállalati szegmensben. Fesztiválokon vagy más nagy rendezvényeken például az üzleti ügyfelek nem feltétlenül a nyilvános mobilhálózatot használják, hanem annak egy dedikált szeletét.

Hasonló megoldásokat alkalmazunk egyes fizetési szolgáltatásoknál is, ahol a terminálok célzott hálózati erőforrásokat kapnak.

Az ipari környezetben szintén vannak működő példák. Több autóipari szereplőnél mi biztosítjuk a privát mobilhálózatokat. Ezeket már úgy alakítottuk ki, hogy az ügyfél igénye esetén az 5G SA képességeit is kihasználhassák.

Az autonóm és erősen automatizált gyártási környezetekben különösen fontos a rendkívül alacsony késleltetés és a kiszámítható működés. Az 5G SA ebben nyújt többletet, ezért a technológia ma már nem jelent korlátot az ilyen fejlesztések előtt.

Jelenleg ugyanakkor sok helyen még az emberi felügyelet és beavatkozás is része a folyamatoknak, ezért a teljesen autonóm működés felé vezető út még nem ért véget.

A 6G-től a műholdas kapcsolatokig

Az 5G sem terjedt még el világszerte a korábban vártnak megfelelő ütemben, miközben egyre többet hallani a 6G-ről. Készül már a Telekom a következő generációváltásra is?

— Jelenleg is zajlik a szabványosítás, vagyis annak meghatározása, hogy milyen protokollok és technológiai megoldások mentén épül majd fel az új generáció.

A Deutsche Telekom csoporton belül ugyanakkor már most komolyan foglalkozunk a témával. A T-Mobile US például azt vállalta, hogy a 2028-as Los Angeles-i olimpia idejére már 6G-szolgáltatást nyújt az Egyesült Államokban.

Vezetékes- és mobilhálózati fejlesztéseinkkel a jövő hálózatát építjük, a technológiai fejlődést és az ügyféligényeket is szem előtt tartva. A BME-vel közösen már most is működtetünk egy teszthálózatot, amelyen a 6G lehetséges alkalmazásait és működési modelljeit vizsgáljuk. Emellett azt is mérlegeljük, hogy miként kapcsolódhatunk be a szabványosítási folyamatokba.

A távközlésben régóta tartja magát az a vélekedés, hogy a páros generációk sikeresebbek és hosszabb életűek, mint a páratlanok. Mit gondol erről?

— Én ezt inkább szerencsés egybeesésnek tartom. A 2G a hangszolgáltatásokról szólt, a 4G az adatkommunikációról, az 5G pedig a sebességről és a válaszidő csökkentéséről.

A 6G esetében viszont már egy teljesen új korszak körvonalai rajzolódnak ki. Ez lehet az a technológia, amely az autonóm rendszerek és a mesterséges intelligencia által vezérelt hálózatok működését szolgálja ki.

Ugyanakkor még korai lenne pontosan megmondani, hogy a felhasználók számára milyen konkrét előnyöket jelent majd a 6G. Erre a kérdésre várhatóan csak a következő évtized elején kaphatunk egyértelmű választ.

A Telekom korábban műholdas televíziós szolgáltatást is nyújtott, időközben pedig megszületett a Deutsche Telekom és a Starlink műholdas együttműködése. Mit jelenthet ez a technológia a magyar piac számára?

— A Starlinkkel kötött megállapodás valóban izgalmas lehetőségeket nyit meg, ugyanakkor azt még vizsgáljuk, hogy Magyarországon mekkora szerepe lehet a szolgáltatásnak.

Földrajzi adottságaink miatt az ország nagy részén más technológiákkal is hatékonyan biztosítható a szélessávú internetelérés. A célunk az, hogy 2030-ra az ország 85-90 százalékát gigabitképes hálózattal érjük el, a fennmaradó területeken pedig az FWA-megoldások és a mobilhálózatok nyújtsanak megfelelő alternatívát. Idén év végére a lakosságszám-arányos kültéri 5G-lefedettségünk várhatóan eléri a 99 százalékot.

A műholdas kapcsolat ugyanakkor olyan helyeken jelenthet megoldást, ahol sem optikai, sem vezeték nélküli infrastruktúra nem építhető ki gazdaságosan. Ilyenek lehetnek például az elszigetelt ingatlanok vagy a nehezen megközelíthető területek.

Ezért fontosnak tartjuk, hogy ez a lehetőség is rendelkezésre álljon, ugyanakkor Magyarország földrajzi adottságai miatt a műholdas szélessáv várhatóan csak speciális esetekben jelent majd valódi alternatívát a vezetékes és mobilhálózati megoldások mellett.

A technológia ugyanakkor értékes kiegészítője lehet a jövő hálózati ökoszisztémájának ott, ahol más megoldások nem nyújtanak reális alternatívát.

Az AI már a Telekom mindennapi működésének része

A másik izgalmas és nagyon aktuális téma a mesterséges intelligencia. Mennyire van ez már jelen a cég életében? Milyen szerepet szánnak a technológiának a működésben, illetve az ügyfeleknek szóló szolgáltatásokban?

— Én kimondottan AI-hívő vagyok, ezért alapvetően hiszek a technológia lehetőségeiben. Ugyanakkor nem gondolom, hogy a mesterséges intelligencia önállóan átveszi az emberek szerepét. Sokkal inkább egy olyan jövőt látok, ahol az ember és az AI együtt dolgozik.

Az ember feladata elsősorban a kontroll és a döntéshozatal marad, miközben a mesterséges intelligencia a repetitív feladatokban és a nagy mennyiségű adat feldolgozásában segít.

A Telekomnál már 2024-ben elindítottunk egy olyan programot, amelynek keretében minden munkatárs legalább egy mesterséges intelligenciával kapcsolatos képzésen vett részt. Fontosnak tartottuk, hogy a kollégák még az eszközök szélesebb körű használata előtt megismerjék a technológia lehetőségeit és korlátait.

Kiemelt figyelmet fordítunk az adatbiztonságra is. Az ügyféladatokkal dolgozó megoldásokat kizárólag biztonságos környezetben használjuk, és minden esetben biztosítjuk a szükséges védelmi és anonimizálási eljárásokat.

Jelenleg több mesterségesintelligencia-platformot is alkalmazunk. A Microsoft Copilot például jelentősen gyorsítja a dokumentumkezelést, az információkeresést és az adminisztratív feladatokat, míg a fejlesztői területeken különböző Google-, Claude- és egyéb AI-megoldásokat használunk.

Tapasztalataink szerint nem egyetlen eszköz jelenti a megoldást. Az egyes területek eltérő igényeket támasztanak, ezért olyan portfólióban gondolkodunk, amelyben minden szervezet a számára legmegfelelőbb megoldást használhatja.

A Telekom saját belső AI-platformot is fejleszt Keystone AI néven. Ennek célja, hogy előre definiált agentek segítsék a munkatársakat a napi feladatokban, és ne minden folyamatot kelljen a nulláról felépíteni.

Úgy gondolom, előbb-utóbb minden nagyvállalat eljut oda, hogy saját vállalati AI-környezetet alakítson ki, saját szabályokkal, saját adatkörrel és saját agentekkel.

A vállalati működés mellett az ügyfélkapcsolatokban milyen szerepet kap a mesterséges intelligencia?

— Ez megjelenik az ügyfélkiszolgálásban is. Egy kampány esetében például számos olyan információ áll rendelkezésünkre, amely alapján pontosabban meg tudjuk érteni az ügyfelek igényeit:

Annak alapján pl., hogy milyen készüléket használnak, milyen mobil és otthoni szolgáltatásokat vesznek igénybe, – megfelelő jogalap (pl. hozzájárulás) birtokában – olyan ajánlatokat tudunk készíteni, amelyek valóban relevánsak lehetnek számukra.

A következő készülékváltásnál például nagyobb eséllyel kaphatnak olyan ajánlatot, amely valóban megfelel az igényeiknek.

Vanda chatbotként hét éve jelent meg a Telekom ügyfélszolgálatán. Mikor válhat valódi AI-agentté?

— Dolgozunk rajta, Vanda az indulása óta jelentős fejlődésen ment keresztül. Ma már minden negyedik hívást önállóan kezel.

A nagy nyelvi modellek megjelenésével új lehetőségek nyíltak meg. Manapság már nem csupán egyszerű kérdés-válasz alapú folyamatokról beszélünk, hanem olyan rendszerekről, amelyek egy teljes problémamegoldási folyamatot is képesek támogatni.

Ugyanakkor nem gondolom, hogy az ember teljesen kikerül ebből a folyamatból. Sokkal inkább az ember és a mesterséges intelligencia együttműködésére épülő modellben hiszek.

A hálózat már a hiba előtt figyelmeztethet

A mesterséges intelligencia a hálózatok felügyeletében is egyre nagyobb szerepet kap. Hol tart ma ezen a területen a Telekom?

— A mesterséges intelligencia már ma is fontos szerepet játszik a hibakeresésben és a hálózatfelügyeletben. Ahogy haladunk előre a hálózat modernizációjában, egyre több olyan új generációs eszközt állítunk üzembe, amelyek AI-képességekkel rendelkeznek.

A korábbi rendszerek jellemzően akkor küldtek jelzést, amikor a hiba már bekövetkezett. Az új eszközök viszont képesek előre érzékelni a teljesítményromlást, vagyis azt, hogy egy adott hálózati elem működése eltér a megszokottól.

Ez nemcsak egyetlen ügyfelet, hanem akár egy teljes hálózati szegmenst is érinthet. A rendszer ilyenkor előre figyelmeztet, hogy érdemes beavatkozni, mielőtt a probléma szolgáltatáskiesést okozna.

Az ügyfélkezelés korábban alapvetően reaktív módon működött: az ügyfél jelezte a hibát, mi pedig megkezdtük annak elhárítását. Ma már egyre több esetben a hálózat jelzi először a problémát.

Az így keletkező információkat Vanda rendszerébe is betöltjük. Ennek köszönhetően, ha az ügyfél telefonál, a rendszer már tudhat a hibáról, és tájékoztatni tudja arról, hogy a probléma ismert, illetve a megoldása folyamatban van.

Bizonyos esetekben még ennél is tovább tudunk lépni. Ha egy adott területen hálózati hibát észlelünk, proaktív üzenetet küldhetünk az érintett ügyfeleknek arról, hogy tudunk a problémáról, és már dolgozunk az elhárításán.

A cél az, hogy az ügyfél lehetőleg ne a hibabejelentés pillanatában szembesüljön először a problémával, hanem már azt megelőzően értesüljön arról, hogy a szolgáltató érzékelte és kezeli azt.

Már prompttal is bele tudnak kérdezni a hálózatba

Mennyire alakíthatja át a mesterséges intelligencia a hálózatüzemeltetést a következő években?

— A hálózatunk ma már elképesztő mennyiségű technikai adatot termel. Ahogy haladunk előre a transport-, IP- és alaphálózati modernizációban, minden új generációs eszköz egyre több információt szolgáltat a működéséről.

Olyan, mintha maga a hálózat kezdene el kommunikálni velünk.

Ezt az adatmennyiséget emberi erőforrással már nem lehet hatékonyan feldolgozni. Ezért építettük ki az ATOM nevű monitoringrendszerünket, amely a teljes hálózatból érkező információkat egy központi rendszerben gyűjti össze.

A mögötte működő mesterséges intelligencia folyamatosan elemzi az adatokat, azonosítja az összefüggéseket, és önállóan jelzi, ha valahol probléma vagy teljesítményromlás várható.

A fejlődés következő lépcsője a reaktív működésből a proaktív, majd a prediktív működés felé vezet. Ahogyan már említettem, korábban akkor indult a hibakezelés, amikor az ügyfél jelezte a problémát. Ma már sok esetben a rendszer érzékeli először a hibát. A következő lépés pedig az lehet, hogy még a szolgáltatás kiesése előtt előre jelzi, hol várható meghibásodás, és lehetőséget ad a megelőző beavatkozásra.

„Már ott tartunk, hogy prompttal is bele tudunk kérdezni a hálózatba.”

Nem feltétlenül logfájlokat kell elemezni vagy különböző felügyeleti rendszereket böngészni. A hálózattól természetes nyelven is lehet információt kérni, a mögöttes rendszerek pedig összegzik és értelmezik a rendelkezésre álló adatokat.

A következő nagy kérdés az, hogy meddig engedjük eljutni ezt a folyamatot.

Ma már léteznek olyan megoldások, amelyek nemcsak felismerik a problémát, hanem javaslatot is tesznek annak elhárítására. A következő lépés az lehet, hogy egy agent a szükséges paramétereket is módosítja, dokumentálja a beavatkozást, majd az eredményt visszajelzi az üzemeltetőknek.

Ebben a modellben az ember szerepe nem tűnik el, de egyre inkább a felügyeletre, az ellenőrzésre és a döntések validálására helyeződik át.

Innovációs szempontból hiszek abban, hogy hosszabb távon ez jelenti a fejlődés irányát. Ugyanakkor egy országos szolgáltató esetében rendkívül körültekintően kell haladni. Ezért külön tesztkörnyezetekben vizsgáljuk ezeket a lehetőségeket, ahol eddig kifejezetten biztató eredményeket tapasztaltunk.

Az adatközpontok következő korszaka már az AI-ról szól

A mesterséges intelligencia fejlődésével egyre gyakrabban kerülnek szóba az adatközpontok is. Hogyan változtatja meg az AI ezt a területet?

— A mesterséges intelligencia rendkívül számításigényes technológia, ezért az adatközpontok szerepe tovább növekszik. Miközben a hagyományos felhőszolgáltatások iránti kereslet is folyamatosan emelkedik, az AI új igényeket támaszt az infrastruktúrával szemben.

Elsősorban a nagy teljesítményű GPU-k, a speciális gyorsítók és az ezekhez kapcsolódó energiaellátási, valamint hűtési rendszerek kerülnek előtérbe.

A Telekom adatközponti stratégiájában is egyre nagyobb hangsúlyt kap az, hogy ezekre az igényekre felkészüljünk. A jövő adatközpontjai nemcsak adatokat tárolnak és dolgoznak fel, hanem a mesterséges intelligencia működésének alapinfrastruktúráját is biztosítják.

Az AI fejlődése várhatóan az adatközpontok kapacitásigényét is jelentősen növeli a következő években.

Készülődés a kvantumkorszakra

A Telekom több alkalommal is foglalkozott már kvantumtechnológiai kutatásokkal. Mennyire tartják ezt a területet stratégiai jelentőségűnek?

— A kvantumtechnológia ma még elsősorban kutatási és fejlesztési terület, ugyanakkor hosszabb távon jelentős hatással lehet a távközlésre és az informatikára is.

Különösen a kvantumbiztonság és a kvantumalapú titkosítás területén látunk olyan lehetőségeket, amelyek a jövőben meghatározóvá válhatnak.

A Deutsche Telekom csoporton belül folyamatosan figyelemmel kísérjük ezeket a fejlesztéseket, és több kutatási programban is részt veszünk.

A technológia széles körű elterjedése még időbe telik, de egy országos infrastruktúrát működtető szolgáltatónak már most készülnie kell azokra a változásokra, amelyeket a kvantumkorszak hozhat.

A távközlés története azt mutatja, hogy azok a vállalatok kerülnek előnybe, amelyek időben felismerik az új technológiák jelentőségét. Ezért fontosnak tartjuk, hogy ezen a területen is jelen legyünk, és közvetlen tapasztalatokat szerezzünk a várható fejlődési irányokról.

The post „Már a hálózatot is tudjuk promptolni” – Telekom-jövőkép a 2G végétől az autonóm működésig appeared first on digitrendi.hu.

A piacvezető távközlési szolgáltató a DIMOP Plusz 3.1.2-25 Gigabit Magyarország Program keretében 20,319 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el, amelynek révén 16 megye 41 járásában indul meg a fejlesztés. A projekt több mint 500 települést érint, és 2028 végéig mintegy 118 ezer új, jelenleg optikai lefedettséggel nem rendelkező igényhelyet kapcsol be a digitális vérkeringésbe.

Nem csak pályázati pénzből építkeznek

A Telekom azonban nem áll meg az uniós forrásoknál. A szolgáltató gigabitképes hálózata már most több mint 4 millió háztartást és vállalkozást ér el, miközben 2026-ban további mintegy 300 ezer új „kiállással” bővül a rendszer.

A technológiai háttér is gyorsan fejlődik: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem együttműködésében zajló kísérletek alapján az XGS-PON optikai technológia már most képes lehet akár 10 Gbps sávszélesség biztosítására, miközben az elméleti maximum elérheti az 50 Gbps-t is.

Optika, mobil és az új hibrid korszak

A projektet szakmai háttérbeszélgetés keretében jelentette be a cég, amelyen a cég képviseletében Nagy Péter műszaki vezérhelyettes, Kövesi Gabriella szabályozási igazgató és Kovács Róbert vezetékes hálózatfejlesztési vezető válaszolt a projekt kapcsán felmerült kérdésekre.

A találkozón a vezetékes nettel kapcsolatos fontosabb információk mellett szerepelt egy olyan üzenet is, hogy a jövőben megszűnik a klasszikus különbségtétel vezetékes és mobil hálózat között. Az 5G technológia térnyerésével a két infrastruktúra egyre szorosabban kapcsolódik egymáshoz.

Ennek egyik „összekapcsoló eleme” az úgynevezett FWA (Fixed Wireless Access). Ez olyan vezeték nélküli internet-hozzáférés, ami mobilhálózaton (jellemzően 4G/5G) keresztül biztosít otthoni internetet, elsősorban ott, ahol az optikai hálózat kiépítése gazdaságtalan lenne (ritkán lakott térségek).

Az FWA tehát nem „mobilnet helyettesítő”, hanem egyfajta vezetékes élményt nyújtó vezeték nélküli megoldás, amely hidat képez a kétféle infrastruktúra között.

Az optika elődei: a réz és a koax – mi marad és mi tűnik el?

A fejlesztések egyik fő célja a régi technológiák fokozatos kivezetése. A legnagyobb kihívást a rézalapú xDSL hálózatok jelentik, amelyek főként a vidéki térségekben találhatók, technológiailag elavultak és az üzemeltetésük is drágább.

A Telekomnál jelenleg mintegy 280 ezer „rezes” előfizető van. Az átállás azonban nem csak technológiai, vagy esetleg díjváltozást generáló kérdés: sok ügyfél egyszerűen nem szeretné az otthoni átkábelezéssel járó kellemetlenségeket. Szabályozási oldalról ugyanakkor adott a lehetőség: ahol már elérhető az optika, a szolgáltató 60 napos határidővel akár fel is mondhatja a régi szerződéseket.

Lapunk egy másik régóta használt hálózati technológia jövőjével kapcsolatos tervekre is kíváncsi volt. Kérdésünkre, hogy mi lesz a korábbi internetfejlesztések idején csak átmenetinek gondolt kábeles DOCSIS technológián netező előfizetőkkel, van-e már esetükben is kivezetési határidő, azt a választ kaptuk, hogy erre még nincs, hosszabb átmenettel kell ezeknek az előfizetőknek számolniuk, már csak azért is, mert ezek főleg olyan földrajzi területeken jellemzőek(Budapest és környéke,) ahol a Telekom eleve csak saját erőből fejleszthet.

A DOCSIS (Data Over Cable Service Interface Specification) technológia koaxiális kábelhálózaton biztosít nagy sebességű internetet. Előnye, hogy a meglévő kábeltelevíziós infrastruktúrát használja, így költséghatékonyan képes akár gigabites sebességet nyújtani.

Nemcsak technológia: szabályozási és piaci kihívások

Ennek kapcsán a szakértőktől elhangzott a régről ismert kihívás, nevezetesen, hogy a hálózatépítést továbbra is lassítják az olyan önkormányzati előírások. Ezek gyakran olyan járulékos beruházásokat is előírnak (például jelentősebb útfelújítást), amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a hálózatépítésekhez.

Közben a felhasználói szokások is változnak. A fiatalabb generáció – különösen a korlátlan mobilcsomagot használók – sokszor már otthon is kizárólag mobilinternetet használ. Ez a szakemberek szerint hálózatterhelési szempontból nagyon nem optimális: a nagy adatigényű szolgáltatások (streaming, gaming) hatékonyabban működnek vezetékes kapcsolaton.

alcím: Digitális felzárkóztatás, versenyképesség, életminőség

A fejlesztések azonban jóval túlmutatnak a sávszélességen: az optikai infrastruktúra hozzájárul a gazdasági versenyképességhez, a közszolgáltatások digitalizációjához és a vidéki térségek megtartó erejének növeléséhez.

A Telekom stratégiája így egyszerre technológiai és gazdasági léptékű: nemcsak gyorsabb internetet épít, hanem a jövő digitális infrastruktúráját.

The post Újabb hálózati technológiát „nyugdíjaz” a Telekom, az optika sebességet vált appeared first on digitrendi.hu.

A 4iG Csoport távközlési ágazata 2025. elején új fejezetet nyitott: a DIGI, az Invitech, az Antenna Hungária és a korábbi Vodafone Magyarország tevékenységei egyesültek a One Magyarország Zrt. égisze alatt. A teljes jogi egyesülés 2025. őszén zárult le, ezzel a társaság beléphetett a piac legnagyobb integrált szolgáltatói közé. (A legutóbbi két akvizíció, a PR-Telekom és a műholdas kommunikációban utazó Direct One versenyhivatali eljárása még nem zárult le.)

Az első év a konszolidációról szólt: ami magában foglalja a tevékenységi területek szerinti szétosztást kereskedelmi és infrastrukturális szegmensre. Ezen idő alatt ment végbe a rendszerek összehangolása, a TV-platform megújítása és a hálózatfejlesztések előkészítése is. Ezt követően a vállalat most már az innovációra is hangsúlyt helyezhet.

Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatási minőség, az ügyfélélmény és az integrált digitális ökoszisztéma fejlesztése egyaránt fókuszban van.

Hálózatok vezetéken: gigabit mindenhol – mobilban irány az 5.5G

A vezetékes hálózati háttérről a 2Connect néven a korábbi elődvállalatok összevonásából létrejött cég gondoskodik, amely a gigabites hálózatfejlesztés motorja. A One és a 2Connect együttműködése révén ma már több mint 2,5 millió háztartás számára elérhető a gigabites sebességű internet.

A mobilt hálózatfejlesztés is számottevően felgyorsult:

• 2024. végére teljesült a 4G lefedettségi kötelezettség,

• 2025-ben újabb 900 helyszínen megy végbe további bővítés,

• elindult az 5.5G-hálózat kiépítése Budapesten és több vidéki városban,

• szintlépés a mobiladat-átvitelben a 6 GHz-es sáv tesztelésével.

A cél, hogy a mobilhálózat jövőállósága: az 5.5G már most készen áll az olyan alkalmazásokra, mint a VR(virtuális valóság), az otthoni cloud gaming vagy a valós idejű okoseszköz-vezérlés.

Erőteljes növekedés a mobil szegmensben

A One év eleje óta folyamatosan növelte piaci részesedését a mobil szegmensben, amit a menedzsment az egyszerű, átlátható tarifastratégiával magyaráz. Ez azt jelenti, hogy az ügyfelek három szinten választhatnak korlátlan adatforgalmú csomagokat.

A sebességprofilok differenciálása lehetővé teszi, hogy mindenki megtalálja a számára optimális ár–érték arányt. Az 5 Mbit/s-os alapcsomagtól a korlátozás nélküli prémium csomagig mindenkinek elérhető a „korlátlanság élménye”.

Piacvezető pozícióban a tévézésben, új hardverek a további korszerűsítésért

A tévészolgáltatásban a One ma már piacvezető, több mint 1,6 millió előfizetővel. A Nagra Kudelski által fejlesztett OpenTV Video Platform tavalyi bevezetése korszerűsítette a tartalomaggregációt, és megnyitotta az utat a hibrid – lineáris – VOD – streamingmegoldások felé.

Az időközben megvalósított újabb fejlesztések középpontjában az ügyfél visszajelzések állnak:

• folyamatosan frissülő felület, gyorsabb menü, QR-kódos belépés,

• a legújabb frissítés novemberben érkezik: egygombos visszalépés és rövidebb csatornaváltás.

• A One a streaminget is integrálta a kínálatába – Netflix, RTL+ és HBO Max is választható a csomagok részeként.

Mit tudnak az új set-top boxok?

A november elejére igért újabb frissítés érinti a médiaboxokat. Az új OneTV MiniBox Pro és OneTV SoundBox már az Android 14 operációs rendszerre épülnek, Google-szolgáltatásokkal és WiFi 6 támogatással.

• A MiniBox Pro a belépő szintű, akadálymentesített megoldás, 90 órányi rögzítési lehetőséggel és személyre szabható profillal.

• A SoundBox pedig prémium élményt kínál:

Dolby Atmos térhangzással,

Bang & Olufsen által tervezett hangrendszerrel,

Bluetooth-hangszóróként is használható.

The post Ilyen változásokat hozott a One márka belépője a hazai távközlésben appeared first on digitrendi.hu.

A Magyar Telekom(MT) az idei második negyedév során tovább bővítette optikai hálózatának a lefedettségét, ennek nyomán országosan már 3,9 millió gigabites elérési ponton keresztül csatlakozhatnak az előfizetők a piacvezető operátor hálózatához.

Ugyancsak nagy ugrást jelent, hogy 2024. azonos időszakához képest 23%-kal – 86%-ra nőtt a vállalat a lakosságszám-arányos kültéri 5G lefedettsége. (Mind a gigabit-képes vezetékes, mind pedig az 5G hálózatot ingyenesen használhatják a szolgáltató ügyfelei a nyári hónapokban.)

A második negyedévben a lakossági ügyfelek átlagos havi adathasználata 16GB volt, ami 20%-kal haladja meg az egy évvel korábbit.

Szinten maradt az összbevétel – amiben része lehetett a díjkorrekció elmaradásának

A fentiek, valamint a költségoptimalizálásra törekvő működés megmutatkozik a negyedév pénzügyi eredményeiben is.

Az összes bevétel éves szinten nagyjából változatlan maradt, 241,3 milliárd forint volt a második negyedévében. (A negyedévet már érintette a januárban bejelentett inflációkövető díjemelés visszavonása.)

A szolgáltatási bevétel tovább emelkedett a mobil adat és vezetékes szélessávú bevételek folytatódó növekedésének következtében. Ezen növekedéseket többségében ellensúlyozta az RI/IT bevételek éves szintű csökkenése, valamint a készülékértékesítés alacsonyabb értéke – áll a cég jelentésében.

A mobil bevételek 1,8%-kal, 143,2 milliárd forintra nőttek az előző év azonos időszakához képest, a mobil adathasználat folyamatos növekedésének következtében.

A vezetékes bevételek kis mértékben csökkentek éves szinten, 76,5 milliárd forintra rúgtak, mivel a vezetékes szélessávú bevételek növekedését ellensúlyozta a kiskereskedelmi hang alapú és TV bevételek csökkenése.

A rendszerintegrációs és informatikai (‘RI/IT’) bevételek éves szinten 6,8%-kal csökkentek, és 21,5 milliárd forintot értek el a második negyedévében, ami a magyarországi projektek eltérő ütemezését tükrözi.

Így alakultak a jövedelmezőségi mutatók

Az EBIDTA AL értéke éves összehasonlításban 13,1%-kal 101,5 milliárd forintra nőtt. Szintén emelkedett a módosított nettó eredmény, ami június végén megközelítette az 55,9 milliárd forintot, az első félévben pedig elérte a 110,4 milliárd forintot.

Az EBITDA éves szinten 12,6%-kal 109,3 milliárd forintra nőtt 2025. második negyedévében a bruttó fedezet javulásának és az alacsonyabb közvetett költségeknek köszönhetően.

Az eredmények alakulásában jelentős szerepet játszottak a növekvő adatigény mellett bizonyos egyszeri profitnövelő tételek is, így a Magyar Telekom módosította év elején megfogalmazott célkitűzések egyes részeit.

A távközlési pótadó január 1-jétől megszűnt, ami 9,1 milliárd forint éves összevetésű javulást eredményezett a második negyedévében.

Az eredményeket Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója így értékelte:

„2025. második negyedévében egyre több ügyfelünk számára biztosítottuk a gigabites élményt mind vezetékes, mind mobil hálózatainkon. Tovább bővítettük optikai hálózatunk lefedettségét és fejlesztéseket hajtottunk végre mobilhálózatunkon is – növeltük kapacitását és elértük, hogy lakosságszám-arányos 5G lefedettségünk elérje a 86%-ot. Ezek a hálózati infrastruktúra fejlesztések továbbra is alapvető fontosságúak a növekedés biztosításához.

Erős profitnövekedést értünk el, az EBITDA AL éves összehasonlításban 13,1%-kal, módosított nettó eredmény pedig 27%-kal nőtt. Ezek az eredmények lehetővé teszik, hogy felfelé módosítsuk éves célkitűzésünket: jelenlegi várakozásaink szerint az EBITDA AL értéke 2025-ben eléri majd a korábban meghatározott célkitűzésünkben szereplő tartomány felső határát. A módosított nettó eredmény és a szabad cash flow pedig előre láthatóan legalább 200 milliárd forintot tesz majd ki az idei évben.”

The post MT-jelentés: hálózatfejlesztés és ütemes növekedés az adathasználatban appeared first on digitrendi.hu.

A mobilelőfizetők mellett, akiknek a már országos lefedettségűvé vált 5G hálózatát tette elérhetővé június 1.és augusztus 31. között a Magyar Telekom, mostantól augusztus 31-ig a vezetékes ügyfeleket is díjcsomagváltás és extra költségek nélkül kapcsolja be a gigabites vezetékes hálózatába.

Minden olyan lakossági és kisvállalkozói ügyfél ugyanis, aki 1 Gbit/s-nál alacsonyabb le- és feltöltési sebességű vezetékes internet díjcsomaggal rendelkezik koax vagy optikai hálózaton, automatikusan igénybe veheti a vállalat 1000 Mbit/s maximális le- és feltöltési sebességű internetszolgáltatását.

Ha a „tesztidőszak alatt” az ügyfél nem észlel sebességnövekedést a vezetékes netjén, előfordulhat, hogy régi modemmel rendelkezik, amit kérésére díjmentesen kicserél a szolgáltató.

Ilyenek lehetnek az optika területén a Huawei és Sagemcom, a kábelneteseknél pedig a Sagemcom és a Cisco modemek.
Minden olyan új ügyfél, aki pedig a nyár utolsó napjáig 1Gbit/sec-nál kisebb sebességű vezetékes hálózati csomagra szerződik, automatikusan az akciós csomagot éri el.

„Mára gigabit-képes vezetékes hálózatunk 3,9 millió végponton elérhető és tovább folytatjuk a hálózatfejlesztést. A Telekom hálózattuningjának újabb lépéseként ügyfeleink nyáron a gigabites sebesség élményét a vezetékes technológián is megtapasztalhatják” – mondta el Pereszlényi Zoltán, a Magyar Telekom kereskedelmi vezérigazgató-helyettese.

A tényleges le- és feltöltési sebesség a hozzáférés típusától, az adott vonal műszaki paramétereitől, és a bonyolított forgalomtól függően a maximális sebességtől eltérhet. Augusztus 31., vagyis az akciós időszak után a szolgáltatás automatikusan visszaáll az eredeti, szerződés szerinti sebességre.

The post Nyári gigabites vezetékes tapasztalatok a Telekomnál appeared first on digitrendi.hu.

A távközlési csoport közzétette 2025. első negyedévére az IFRS szerinti konszolidált pénzügyi eredményeit. A társaság bevétele éves szinten 7,8 százalékkal, 241,6 milliárd forintra nőtt az első negyedévben, főleg a mobil adat és vezetékes szélessávú szolgáltatások iránti erős kereslet, a magasabb rendszerintegrációs és IT (RI/IT) bevételek és a tavalyi inflációkövető díjkorrekció pozitív hatása nyomán.

A mobil bevételek 7,4%-kal, 140,6 milliárd forintra nőttek, ami a mobil adathasználat folyamatos növekedésének és az inflációkövető díjkorrekció kedvező hatásának köszönhetően.

Hasonló mértékben nőttek éves szinten a vezetékes bevételek is, amelyek elérték 78,1 milliárd forintot. A növekedés tükrözi a vezetékes szélessávú bevételek ügyfélkör-bővülés miatti ugrását, és itt is hatott az inflációkövető díjkorrekció.

Az RI/IT bevételek már kétszámjegyű növekedésre váltottak, 10,9%-kal haladták meg az egy évvel korábbit, ami összességében 23,0 milliárd forintot jelentett, a hazai nagy projektekből származó bevételek emelkedése nyomán.

A költségek közül kiemelendő a távközlési pótadó megszűnése, ami önmagában 8,9 milliárd forint éves javulást eredményez.

Tovább javul a jövedelmezőség

Az EBITDA éves szinten 24,4%-kal 105,2 milliárd forintra nőtt 2025 első negyedévében a bruttó fedezet javulásának köszönhetően, Az EBITDA AL pedig ugyanezen összevetésben 26,7%-kal 97,5 milliárd forintra emelkedett.

Az időszak eredménye éves szinten 59,0%-kal 55,7 milliárd forintra nőtt, köszönhetően elsősorban az EBITDA növekedésének.

A módosított nettó eredmény (az anyavállalat tulajdonosaira jutó nyereség) 54,6 milliárd forint volt, szemben a 2024. első negyedévi 38,1 milliárd forinttal, ami a mögöttes jövedelmezőség javulását tükrözi.

„Jelentős előrelépést tettünk a gigabit-képes hálózatunk bővítésében, 58 ezer új hozzáférési pontot létesítettünk a negyedév során. Új szakaszába lépett ügyfélszolgálati rendszerünk monetizációja is, a közelmúltbeli megújítást követően. Előre tekintve pedig megerősítjük 2025. évre vonatkozó célkitűzéseinket” – nyilatkozta az üzleti jelentés kapcsán Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója.

Publikus célkitűzés:

The post Jól indult az év a Magyar Telekomnál appeared first on digitrendi.hu.

Kijöttek a társaság 2024-es zárónegyedévének és a teljes évnek az adatai, ezek alapján elmondható, hogy kiemelkedően jó évet tudhat maga mögött a legnagyobb hazai távközlési csoport, mind a konkrét üzleti mutatók, mind az egyes szegmensekben bekövetkezett pozitív irányú változások miatt.

Az éves összegzést Rékasi Tibor vezérigazgatótól és Daria Dodonovától, a hamarosan leköszönő gazdasági vezérigazgatóhelyettestől hallhattuk. A csoport, amely a magyarországi leányvállalatot jelentő Magyar Telekomból és az észak-macedóniai leányvállalatból áll 2024-ben 967,5 milliárd forintnyi árbevétellel zárhatta az évet, ami 13,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Ebből a magyar leányvállalat összbevétele 885,6 milliárd forint volt, az előző évi 774,8 milliárd után. A növekedés részben a havidíjakat érintő inflációkövető díjkorrekciónak a számlájára írható.

Az egyes szegmensekből tavaly is a mobil vitte a prímet, 565, 5 milliárd forinttal 15,1 százalékkal haladva meg az egy évvel korábbit évit. Dinamikában a vezetékes bevételek is megközelítették a mobilt, 13,1 százalékot nőttek, meghaladva a 308 milliárd forintot. A rendszerintegrációs és IT szegmens 9,6 százalékos bővülést hozott össze, éves bevétele meghaladta a 94 milliárd forintot. Ebben szerepe volt néhány nagyobb projekt elnyerésének.

A csoportszintű jövedelmezőség is látványosan javult, a működési eredmény 51 százalékkal haladta meg a 2023-at, az EBITDA AL 29,1 százalékkal javult 333 milliárd forint fölé, a közel 164 milliárd forintos adózott eredmény pedig közel megduplázódott az előző évhez képest.

Kétszámjegyű növekedést hozott az egy mobil SIM-kártyára jutó bevétel, meghaladva a havi 4800 forintot, ezen belül a havidíjasoké 16,9 százalékkal 7500 forint fölé nőtt. A vezetékes internetre előfizetők havi átlagos költése(ARPU), 18,3 százalékkal 5374 forintra emelkedett.

Hálózatkorszerűsítés az 5G és a gigabites technológiák jegyében

Tavaly lezárult a Telekom mobilhálózati infrastruktúrájának 202 óta tartó modernizációja, aminek során 3600 bázisállomást korszerűsítettek. Ez nemcsak a kapacitás bővítését jelentette, hanem jelentős energiamegtakarítást is hozott. A mobiltechnológián belül kiemelt szerep jutott az 5G-nek, amelynek hazai lefedettsége a 2023-as 66 százalékról 2024-re 74 százalékra nőtt.

A vezetékes hálózatban folytatódott a korszerű gigabites sebességre képes technológiák arányának a növelése. A tavaly kiépített 200 ezret meghaladó új gigabites hozzáférési ponttal 3,8 millió háztartást érnek ma már el, ami 83 százalékos lefedettséget jelent a vezetékes hálózaton. Idén további 250 ezer gigabites kapcsolattal bővül a Telekom vezetékes hálózata.

A hálózatfejlesztésekkel kapcsolatban több kérdést is feltettünk a vezérigazgatónak. Rékasi Tibor a nemrég bejelentett uniós támogatású, a szélessávú elérésbe a kisebb településeket bevonni szándékozó Gigabit Magyarország programról elmondta, hogy számukra is annyira friss, dolog, hogy egyelőre tanulmányozzák.

Úgy vélte, még korai bármit is mondani arról, hogyan hat majd a társaság további hálózatfejlesztési terveire, de egyébként üdvözlik a programot.

Az 5G hálózaton belül a Telekom számára is egyértelmű irány az önálló 5G technológia(5GSA) kiépítése, de úgy látják, hogy összlakossági dimenzióban egyelőre még nincs rá szükség, a privát hálózatokban pedig már most is meg tudják oldani az üzleti ügyfelek igénye szerint.

Az Európát is elérő műholdas (Starlink) hullámmal kapcsolatban pedig elmondta, hogy még nincsenek konkrét tervek. A vezérigazgató úgy véli, hogy ez a technológia alapvetően nem arra való, hogy a szélessávú tömegigényeknek tudjon dinamikusan további teret nyitni, inkább rétegigényeket, a hálózati kapcsolódás fehér foltjainak a lefedését szolgálja ma még ki.

Szóba került még az ügyfélkapcsolati (CRM) rendszer teljes lecserélése is, amivel felgyorsultak az ügyfélkezelési folyamatok, nőtt az ügyfélkezelés hatékonysága.

Ennek kapcsán szóba került a mesterséges intelligencia jövőbeni szerepe is. A pár hónapja elindult egy éven át ingyen használható perplexity AI-alkalmazást eddig 115 ezren töltötték le. Elhangzott, hogy a hazai szakembereknek köszönhetően Magyarország a DT-csoporton belül AI-kompetencia központ lett.

Jó iránynak bizonyult, hogy 2023-ban beléptek a felújított készülékek piacára is, tavaly már az online értékesített telefonok 10 százaléka származott ilyen eszközökből.

Idei tervek, újabb növekedési mutatók

Ami az idei kilátásokat illeti bevételben 1%-3% közötti növekedést vár a Telekom, a távközlési pótadó 2025-ben történő megszűnését figyelembe véve pedig az EBITDA AL 12%-15% közötti megugrására számítanak.

Célkitűzések:

Formálódik a Telekom saját toronyvállalata

Az eseményen szóba került az az igazgatósági döntés is, amely elindítja a társaság még tavaly nyáron beharangozott tervét a saját toronyvállalat megalapítására.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy hasonlóan a versenytársak (Yettel, Vodafone) korábbi lépéséhez a Telekom is szétválasztja mobil infrastruktúráját és a passzív elemeket (különálló tornyok, háztetőkön és egyéb helyszíneken elhelyezett tartószerkezetek) egy saját tulajdonú leányvállalatba szervezi ki.

Ennek kapcsán kapott felkérést a társaság menedzsmentje a szétválasztás megvalósításához szükséges előkészítő lépések megtételére. Az előzetes vizsgálatok során már be is azonosították a szóba jöhető hozzávetőleg 2800 helyszínt.

A szétváláshoz még szükség van pénzügyi elemzésekre, számviteli, jogi és egyéb dokumentációra. Az igazgatóság ebben az ügyben várhatóan idén júniusra hív össze rendkívüli közgyűlést, ami után a feltételek teljesülése esetén a szétválás még ez év végéig megvalósulhat.

The post Rég nem látott csúcsévet tudhat maga mögött a Telekom appeared first on digitrendi.hu.

A Magyar Telekom jelenleg közel 3,8 millió háztartás és vállalkozás számára kínál gigabites sebességet, ennek több mint a háromegyede pedig már optikai hálózat.

„Fejlesztéseink pozitív fogadtatását mutatja, hogy már egymilliónál is több ügyfelünk kapcsolódik gigabit-képes vezetékes optikai hálózatunkhoz, ami fontos mérföldkő a 2027. végére, az optikai elérés kiépítésére kitűzött célunk elérésében” – összegezte Lubor Zatko, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese.

A szolgáltató az elmúlt öt évben több mint 300 milliárd forintot költött a magyarországi mobil- és vezetékes hálózatainak infrastruktúra fejlesztésére.

A vállalatcsoport további egymillió háztartást lefedő gigabit-képes sávszélességet nyújtó vezetékes hálózatot építi ki 2027. végéig, ennek révén akkorra már 4,5 millió hazai háztartási, illetve vállalkozás számára teszi elérhetővé a vezetékes gigabites hálózati infrastruktúrát.

The post Telekom: a gigabites hálózat háromnegyede már optika appeared first on digitrendi.hu.

A Vodafone a közelmúltban nyolc megye 71 településén hajtott végre hálózatfejlesztést, ennek eredményeként juthat el további 180 ezer háztartásba a gigabites net.

Ezzel a szakasszal már a szolgáltató üzemeltetésében lévő vezetékes hálózat 81%-án válik elérhetővé a nagykapacitású, szupergyors internet, ami a tévézés teljesítményét is jelentősen javítja.

A mostani fejlesztésekkel érintett településeken, november 28. és december 5. között folyamatosan kapcsolja be a szolgáltató a szupergyors, 1 gigabit sebességű vezetékes internetet.

Az érintett települések közé tartozik: Agárd, Baracska, Csongrád, Dinnyés, Ercsi, Gárdony, Gyomaendrőd ,Gyúró Kiskunfélegyháza, Kajászó, Kazincbarcika, Kápolnásnyék, Martonvásár, Mór, Nagyveleg, Tordas, Velence, Újfehértó.

A Balaton környékén Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Bánd, Csopak, Felsőörs, Herend, Lovas, Paloznak, Szentgál válik gigabites településsé.

A Pest-környéki települések közül pedig Budajenő, Budakalász, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Csomád, Csörög, Dánszentmiklós, Dunaharaszti, Farmos, Kiskunlacháza, Leányfalu, Makád, Páty, Penc, Pilisborosjenő, Pilisszentlászló, Pomáz, Ráckeve, Rád, Százhalombatta, Szentendre, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Sződ, Sződliget, Taksony, Tápiógyörgye, Tápiószele, Tápiószőlős, Tárnok, Telki, Tök, Újszilvás, Üröm, Vác, Vácduka, Váchartyán, Vácrátót, Zsámbék kap gigaerős netelérést.

The post Szélesíti a Vodafone a hazai gigabites net elérhetőségét appeared first on digitrendi.hu.

Az aláírt szándéknyilatkozatban emellett a 4iG csoport az alábbi kiemelt vállalásokat tette a mobil- és vezetékes hálózati beruházásokban.

A beruházások révén a társaság a jelenlegi gigabites szolgáltatási területéhez képest 2028-ig további 1,1 millió háztartásban teszi elérhetővé a gigabit képes hálózatot, vezetékes vagy nagykapacitású 5G technológia használatával.

A távközlési vállalkozás a lakosság közel száz százaléka számára teszi elérhetővé a szélessávú internet és nagyfelbontású televíziós szolgáltatások használatát.

A 4iG csoport vállalja továbbá, Budapesten és agglomerációjában, a megyeszékhelyeken, valamint a főbb közlekedési útvonalak mentén a nagy kapacitású 5G technológia kiépítését. Ennek keretében legalább ezer bázisállomáson telepíti a jelenleg elérhető legmodernebb 5G technológiát.

A cég közleménye kiemeli: a 4iG vállalásai hozzájárulnak a Nemzeti Digitalizációs Stratégiában megfogalmazott célkitűzések teljesüléséhez, hogy 2030-ra minden magyarországi hálózati végponton elérhető legyen a gigabites hálózat. Az 5G technológia kiépítése és kiterjesztése pedig lezárulhasson a kulcsfontosságú területeken.

Kivezetik az ágazati különadókat

A társaság közleménye szerint a szándéknyilatkozatban rögzített célok teljesülése érdekében a kormány a hírközlési szolgáltatókat terhelő közműadót 2024. január elsejétől megszünteti, a távközlési pótadót pedig egy évvel később, 2025. január elsejétől vezeti ki.

A technológiai és infrastrukturális fejlesztések mellett a megállapodás számos olyan területet is nevesít, ahol a 4iG Csoport és a kormány szorosabban együttműködik.

A dokumentum által felsorolt területek közé tartozik az Ipar 4.0 felgyorsítása, az energiahatékonyság növelése, a digitális állam és oktatás megvalósítás, az innovációs és k+f tevékenységek támogatása, valamint az egészségügyi-, a hon- és rendvédelmi ágazat rendszereinek a modernizációja.

The post Kormány-megállapodás a 4iG-vel – megszűnnek az ágazati különadók appeared first on digitrendi.hu.