A tanulmány szerint a folyamatosan fejlődő és egyre kedvezőbb árú mobilinternet a jövőben fokozatosan felválthatja a vezetékes technológiát – hasonlóan ahhoz, ahogy annak idején a mobiltelefonok szorították ki a vonalas készülékeket.

Alig néhány éve jutott el szinte minden hazai településre a nagysebességű vezetékes internet. Mindeközben a korlátlan mobilnet-szolgáltatások egyre gyorsabbá és megfizethetőbbé válnak – állapítja meg a jelentés.

Mennyire lehetünk biztosak ebben a trendben?

Feltehető ugyanakkor a kérdés, hogy biztosak lehetünk-e ebben a trendben? Hiszen a mindkét technológiát birtokló szolgáltatók nálunk még messze nem beszélnek a fix internet temetéséről.

Sőt a beruházások nem kis része jut még ma is a vezetékes, mindenekelőtt a legkorszerűbb, és a mobilnál stabilabb minőséget nyújtó optikai hálózatok bővítésére. Igaz, ezek sem az olcsó kategóriába tartoznak, de a korábbi elavult réztechnológiák után ígéretesen hozták el a vezetékes net reneszánszát. Mi lesz akkor ezekkel a fejlesztésekkel?

A röghöz, vagyis a vezetékhez kötöttség persze a mai mobilizált világban hátrány lehet, de vigasztalódjunk azzal, hogy cserébe ennél a technológiánál nem kell számolgatni, alapból korlátlan az adathasználat. (Az extrém adatigényű torrentezőket leszámítva.)

Az optika forradalmasította a tévézés hálózati, műszaki hátterét is. Erre a technológiára így talán a jövőben is szükség lehet, függetlenül attól, hogy már a világ számos táján a végét jósolják a hagyományos televíziózásnak is.

Ebből a trendből is kilóg némileg a magyar piac. Nálunk még eléggé népszerű a lineáris televíziózás. (Mi lenne még, ha az élvezetet tovább fokozva, nem nyomnák tele azt hosszas reklámblokkokkal.) Mindeközben persze gyorsan terjed a streaming is.

A számok ugyanakkor makacs dolgok. Noha Magyarországon továbbra is növekszik a vezetékes előfizetések száma, de ami egy évtizede még évi öt-hat százalékos emelkedést jelentett, 2024-ben már csupán egyszázalékos bővülés volt megfigyelhető.

Az OECD 2023-as adataiból mindeközben az is látható, hogy nyolc uniós országban már csökkenni kezdett a vezetékes internetre előfizetők száma.

A fejlemény első pillantásra nehezen magyarázható, hiszen ezen országok között olyan is van, amelyben alig egy, és olyan is, amelyben már hat-nyolc éve esik vissza ez a mutató.

Egyes országokban nagyon magas ellátottsági szintről, míg másokban közepes értékről indult a visszafejlődés. Az NMHH elemzői szerint az biztos, hogy mindenütt elsősorban a mobilinternet-használat gyors felfutása ágyazott meg a vezetékes szolgáltatások visszaesésének.

A témáról ebben a videóban Sugatagi Gábor, az NMHH Piackutatási és Piaci Monitoring Osztályának vezetője beszél.

The post Már nem kérdés, hogy leváltja-e a fixnetet a mobilnet, csak az, hogy mikor? appeared first on digitrendi.hu.

Tavaly a külső felhasználók csaknem kétmillió mérést végeztek el a független hatósági rendszeren, létesítése, vagyis 2015. óta pedig már több mint tizenkétmillió hardveres és csaknem kétmillió szoftveres tesztet futtattak le. Emellett a hatóság mérőautói havonta milliós nagyságrendben végeznek vizsgálatokat.

A szolgáltatók szerint bontott, mérőautós vizsgálati eredmények, valamint a hardveres és szoftveres mérések is külön-külön térképen böngészhetők, így megtudhatjuk, hogy lakóhelyünkön melyik szolgáltató milyen sebességű internetet biztosít.

Ez azért is fontos, mert a szolgáltatók sokszor olyan internetsebességet tüntetnek fel, amely a valóságban szinte sosem érhető el. Ez a szám nagyban eltérhet a szolgáltatás részletesebb leírásában feltüntetett garantált internetsebességtől, amit a szolgáltató ténylegesen vállal.

A hardveres mérés bizonyíthatja az igazunkat

A le- és feltöltési sebességet meglévő szolgáltatásnál is érdemes tesztelni, és összevetni a szolgáltató által garantált értékekkel. A szoftveres méréshez célszerű regisztrálni az oldalon, ekkor ugyanis a rendszer rögzíti a mérési eredményeket és azok pontos helyét, idejét.

Ha a mért értékek hosszabb távon elmaradnak a garantált sebességtől, panaszunkat a szolgáltató még mindig elháríthatja arra hivatkozva, hogy a mi készülékünkben lehet a hiba, vagy gond lehet, hogy egy internetkimenetet egyszerre több eszközön is használhattunk.

Erre jelent megoldást a hardveres mérés, amihez mérődobozt is ingyenesen rendelhetünk. A mellékelt leírás alapján közvetlenül az internetszolgáltatás végpontjára telepíthetjük az eszközt, amely heteken át különböző napszakokban végez méréseket, és rögzíti is azok eredményét.

Ha ezek a számok is alatta maradnak a megkívánt internetminőségnek, az már erős alapot ad a reklamációnak.

Az NMHH mérőrendszere hardveres alapon 1 gigabites, szoftverrel akár 10 gigabites internetszolgáltatás mérésére is alkalmas. Okostelefon-böngészőből pedig az 5G-hálózatok mérése is elvégezhető – áll a hatóság közleményében.

Az elmúlt hónapokban megújult a szoftveres merések háttérrendszere és maga a sebességmérő is. Az internetsebesség, késleltetés, késleltetésingadozás és a csomagvesztés mérésén túl a szélessáv.net olyan adatokat is megjelenít mérés után, amelyekkel pontosabban dokumentálhatók a mérés körülményei, segítve ezzel az esetleges szolgáltatási hibák kivizsgálását.

Az NMHH elsősorban a regisztráció utáni méréseket ajánlja, regisztráció nélkül is olyan mérési jegyzőkönyvet kaphat a felhasználó, amely letölthető, elmenthető vagy megosztható e-mailben vagy akár a Facebookon is.

The post Megnövelte a szélessáv.net mérési képességeit a hatóság appeared first on digitrendi.hu.

A Vodafone a közelmúltban nyolc megye 71 településén hajtott végre hálózatfejlesztést, ennek eredményeként juthat el további 180 ezer háztartásba a gigabites net.

Ezzel a szakasszal már a szolgáltató üzemeltetésében lévő vezetékes hálózat 81%-án válik elérhetővé a nagykapacitású, szupergyors internet, ami a tévézés teljesítményét is jelentősen javítja.

A mostani fejlesztésekkel érintett településeken, november 28. és december 5. között folyamatosan kapcsolja be a szolgáltató a szupergyors, 1 gigabit sebességű vezetékes internetet.

Az érintett települések közé tartozik: Agárd, Baracska, Csongrád, Dinnyés, Ercsi, Gárdony, Gyomaendrőd ,Gyúró Kiskunfélegyháza, Kajászó, Kazincbarcika, Kápolnásnyék, Martonvásár, Mór, Nagyveleg, Tordas, Velence, Újfehértó.

A Balaton környékén Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Bánd, Csopak, Felsőörs, Herend, Lovas, Paloznak, Szentgál válik gigabites településsé.

A Pest-környéki települések közül pedig Budajenő, Budakalász, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Csomád, Csörög, Dánszentmiklós, Dunaharaszti, Farmos, Kiskunlacháza, Leányfalu, Makád, Páty, Penc, Pilisborosjenő, Pilisszentlászló, Pomáz, Ráckeve, Rád, Százhalombatta, Szentendre, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Sződ, Sződliget, Taksony, Tápiógyörgye, Tápiószele, Tápiószőlős, Tárnok, Telki, Tök, Újszilvás, Üröm, Vác, Vácduka, Váchartyán, Vácrátót, Zsámbék kap gigaerős netelérést.

The post Szélesíti a Vodafone a hazai gigabites net elérhetőségét appeared first on digitrendi.hu.

Mivel az országhatárokon is átívelő távoli munkavégzés a világjárványt követően egyre több vállalatnál megszokott formává válik, egyre több az olyan munkavállaló is, aki keresi a számára tökéletes „bárhonnan végezhető munkát”.

Az angliai székhelyű Panache Cruises utazási szakértői Európán belül néztek körül, és kiválasztották a digitális nomádok számára legvonzóbb tíz fővárost.

A távmunkában foglalkoztatottak számára legfontosabbnak tartott tényezők alapján Bukarest lett a számukra legjobb európai város. A román főváros alacsony lakbért, megélhetési költséget, valamint magas boldogságpontszámot és jó wi-fi sebességet kínál.

Azok azonban, akik az egyedi, különleges tájakkal körülvett helyet keresnek, csalódottak lesznek, amikor rájönnek, hogy az izlandi Reykjavik a többi szempontot is figyelembe véve az utolsó helyen áll, annak ellenére, hogy ez a legboldogabb ország az összes többit figyelembe véve.

Máltán a legdrágább a vízum

A vízumkérelem költsége minden bizonnyal az egyik legfontosabb döntő tényező a távmunka-vállalók számára, ez a legtöbb országban nem éri el a 70 font sterlinget, ezzel szemben Máltán(Valletta) a digitálisnomád-vízum költsége meghaladja a 260 fontot is.

A napsütéses helyszínt keresőknek érdemes megfontolniuk, hogy Madridba vagy Nicosiába költözzenek, amelyek a lista második, illetve a harmadik helyén állnak. Ráadásul mindkettő magas pontszámot ért el az átlagos wi-fi letöltési sebességre, e két helyszín így azoknak a „munkakalandoroknak” vonzó, akik kizárólag az internetre támaszkodnának a megélhetésükhöz.

Nem egyszerű megfizethető bérelhető lakást találni hosszú távra, ennek ellenére Bukarest, Athén és a lista negyedik helyén álló Budapest nagyságrendben hasonló 500 fontnál kevesebb havidíjat kér egy egyágyas apartmanért, adott főváros központjában. Ez lényegesen alacsonyabb, mint Lisszabonban, vagy Reykjavikban, ahol az átlagos bérleti költség több mint 1000 font havonta.

És, hogy miért nem szerepelnek a legnagyobb európai országok a listán – például Franciaország, Olaszország és Németország, ennek a felmérést végző angol szakértők szerint az az oka, hogy ma még csak néhány ország kínál ilyen vízumot a briteknek. Spanyolország csak pár hónapja vezette be, és már a második helyre kerülhetett a listán.

Körvonalazódik a magyar speciális vízum bevezetése

Ilyen alapon egyébként Budapest se nagyon kerülhetett volna fel a listára, hiszen nálunk sincs még kimondottan a digitális nomádokra kialakított vízum, de talán a nem túl távoli jövőben erre is sor kerülhet.

A hazai programozói és egyéb IT-jellegű szakemberhiány enyhítésére ugyanis már tavaly felmerült a digitális nomádok „betelepítése”. A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség és az Informatikai Vállalkozások Szövetsége(IVSZ) megbízásából készült akkori kutatás szerint az IT-szakmában dolgozó válaszadók háromnegyede támogatná egy olyan IT/programozói „digitálisnomád-vízum” bevezetését is, amely könnyítené a betelepülni szándékozó IT szakemberek munkaerőpiaci adminisztrációját, enyhítené az adóterheiket, illetve garantálná az egészségügyi ellátásukat.

Ez az elképzelés úgy tűnik már egy lépéssel előrébb is lépett. A Huawei budapesti szakmai konferenciáján felszólaló Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ugyanis előadása végén megjegyezte, hogy a digitalizáció felgyorsítása érdekében a kormány tervezi egy speciális digitálisnomád-vízum bevezetését.

The post A digitális nomádok kedvenc európai országai – tervben a nekik szóló speciális magyar vízum appeared first on digitrendi.hu.

A digitális infrastruktúra, a szakképzett munkavállalók és az innovatív környezet egyaránt kulcsszerepet játszik a digitalizáció előmozdításában az EU-ban, ahol azonban még mindig komoly eltérések mutatkoznak az egyes tagországok között – állapítja meg az Európai Beruházási Bank(EIB) friss jelentése.

A világjárvány „pozitív” hozadékaként az EU-ban működő vállalkozások nagyot léptek előre a digitalizációban. Az említett felmérés szerint 2022-ben az uniós cégek több mint fele (53%) javította digitális jelenlétét, egyik legjellemzőbb példaként elkezdett online szolgáltatásokat nyújtani.

A mikrovállalkozások még nem érzik a digitalizáció égető szükségét

Az Európai Unió közben mérsékelte az Egyesült Államokkal szembeni lemaradását is a fejlett digitális technológiák bevezetésében. Ennek bizonyítékaként tavaly már az uniós cégek 69%-a használt fejlett digitális technológiát, köztük a legújabb robotikai eszközöket, nagy adathalmazok elemzését végezte és igénybe vette a mesterséges intelligenciát is.

Ez az arány az amerikai cégeknél még valamelyest magasabb, eléri 71%-ot, de egyértelmű, hogy az utóbbi négy évben folyamatosan csökkent a lemaradás.

Miközben az uniós cégek is jelentős előrelépéseket mutattak a pandémiára reagálva, az egyesült államokbeli cégek összességében mégis többet haladtak előre a digitalizációban. Ez, az elemzés szerint elsősorban annak a számlájára írható, hogy az unióban működő mikro- és kisvállalkozások digitális célú beruházásai alacsonyabb szintűek. Az uniós mikrovállalkozásoknak kevesebb, mint az egyharmada tartotta elsődleges fontosságúnak a digitalizációt, szemben a nagyvállalkozások 62%-ával.

Jó infrastruktúra nélkül döcög a digitalizáció

A digitális infrastruktúra, vagyis nemcsak a nagy sebességű internet-hozzáférés, hanem a szakképzett munkaerő és az innovatív környezetek megléte is kulcsszerepet játszik a digitalizáció előmozdításában. A jobb digitális infrastruktúrával rendelkező régiókban jobban megtérülnek a digitális beruházások, és nagyobb mértékben vannak jelen digitális vállalkozások. Erre mutatott rá a felmérés kapcsán Ricardo Mourinho, az Európai Beruházási Bank (EBB) alelnöke.

Az elért haladás ellenére ugyanakkor továbbra is jelentősek az eltérések az uniós régiók között, már ami a digitális infrastruktúrát jelenti. A cégek egy része is jelentős beruházási akadálynak tekinti a digitális infrastruktúrához való korlátozott hozzáférést.

Ezért fontos, hogy a régiók fejlesszék a képzési rendszereiket, hogy naprakésszé tegyék a munkavállalók készségeit, valamint online tanulási lehetőségeket nyújtsanak a digitális szakadék áthidalása érdekében – állapítja meg a jelentés.

Meghatározó szerepet visz a kereskedelem

Azt is megállapítja, hogy a kereskedelem meghatározó szerepet tölt be a digitalizációban, főleg a nemzetközi kereskedelemben részt vevő cégek alkalmaznak gyakrabban fejlett digitális technológiákat. A digitális vállalkozások ellenállóbbak és proaktívabbak a kereskedelemben mutatkozó zavarok kezelésével is.

A digitális technológiák jobban tudják kezelni a környezeti kihívásokat is, ideértve az okos városi mobilitást, a precíziós mezőgazdaságot és a fenntartható ellátási láncokat, amelyek hozzájárulnak a kibocsátások csökkentéséhez és elősegítik a zöldebb gazdaságra történő átállást.

A digitálisan fejlett cégek nagyobb hajlandóságot mutatnak arra is, hogy beruházzanak a klimaváltozással kapcsolatos lépésekbe, az ebbe a körbe tartozó cégek 57%-a költött már ilyen célokra, szemben a nem digitális cégek 43%-ával.

The post Digitalizáció: Szűkül a gap az USA és az EU között – példát mutat a kereskedelem appeared first on digitrendi.hu.

Reálértéken számolva a 2022-es piacméret csupán 73 százaléka a 2019-es piacnak – derült ki a hírközlési hatóság(NMHH) kutatásából. Ez a visszaesés még jelentősebbnek tűnik, ha a növekvő inflációt is figyelembe vesszük.

A teljes piac átlagos évi 3 százalékos zsugorodása mögött leginkább a vezetékes telefonra fordított kiadások csökkenése áll, ami az említett időszakban elérte az évi 8 százalékot is. Ezzel a piac bevételeinek csaknem negyede tűnt el három év alatt.

A mobil visz szinte mindent az üzleti szegmensben is

A vezetékes hívások nagy részben a mobilokra terelődtek át. Az NMHH Mobilpiaci jelentésében elemzett szolgáltatói adatok szerint a nem lakossági SIM-kártyák száma és az egy SIM-kártyára jutó hanghívásforgalom átlagosan évi 1 százalékkal növekedett, a mobilinternet igénybevétele pedig jelentősen megugrott.

Ennek ellenére a teljes távközlési piac több mint felét kitevő mobilhang-, és a hozzá kapcsolódó mobilinternet-költés átlagosan évente 3 százalékkal csökkent. Tehát mobil esetén nem az igények, hanem a díjak mérséklődhettek. Visszaestek továbbá a vállalatok adatátviteli szolgáltatásokra és a nem mobiltelefonnal használt mobilinternetre fordított kiadásai is.

Egyedül a vezetékes internetszolgáltatás piaca nem csökkent, sőt enyhe, 1 százalékos éves növekedést lehetett megfigyelni. Miközben 2019-ben még csak a vállalkozások 82 százaléka fizetett elő vezetékes internetre, az arány 2022-ben elérte a 88 százalékot. Ekkor az egy üzleti ellőfizetőre jutó költés havi 29-31 ezer forint között ingadozott.

A vállalatok vezetékes internetkiadásait leginkább a felhasználók száma és a sávszélesség határozza meg. Ezek közül leginkább a sávszélesség változott a vizsgált időszakban. Míg 2019-ben a vállalkozásoknak csak 26 százaléka használt 500 Mbit/s vagy a feletti gyors internetet, 2022-ben viszont már 42 százalékuk.

Ezzel párhuzamosan a 100 Mbit/s-ot el nem érő hálózatot használó üzleti felhasználók aránya jelentősen csökkent. Mindezek alapján feltételezhetjük, hogy a szolgáltatók a sávszélesség növelésével tudták szinten tartani az előfizetési díjakat.

Nagyobb az igény a gyorsabb internetre a szolgáltató cégeknél, valamint azoknál, melyek a helyhez kötött internetet intenzíven használják, azaz intranetet, extranetet, webáruházat, honlapot üzemeltetnek, online telefonálnak, videótelefonálnak, konferenciahívásokat bonyolítanak, online csoportmunkát végeznek, objektumvédelmi vagy kamerarendszereket üzemeltetnek.

The post Egyre jobban spórolnak a hazai cégek a távközlési kiadásaikon appeared first on digitrendi.hu.

Az összbevétel éves szinten 12,5%-kal 195,9 milliárd forintra nőtt az idei első negyedévben. Ehhez a mobil adatforgalom erőteljes felfutása, a magasabb rendszerintegrációs és informatikai bevételek, illetve a vezetékes szélessávú bevételek további növekedése mellett az előfizetési díjak infláció alapú díjkorrekciójának bevezetése is hozzájárult.

A mobil bevételek az egy évvel korábbihoz képest 10,6%-kal 112,3 milliárd forintra, a vezetékes bevételek pedig 10,9%-kal, 63,1 milliárd forintra nőttek az idei első negyedévben. Utóbbi elsősorban a vezetékes szélessávú és televíziós szolgáltatásokból származó bevételek gyarapodásának köszönhető, amelyet a díjemelés mellett az ügyfélbázis-bővülése is okozott.

A rendszerintegrációs és informatikai (RI/IT) bevételek 4,9 milliárd forinttal haladták meg az egy évvel korábbit, a szegmens összbevétele 20,5 milliárd forint volt, ami a Magyarországon tapasztalt kedvezőbb éves projekteloszlást tükrözi – áll a legnagyobb hazai távközlési szolgáltató jelentésében.

A távközlési adó éves szinten 4,3%-kal 6,4 milliárd forintra csökkent, ami az ügyfélbázis alacsonyabb mobil- és vezetékes hang forgalmát tükrözi.

Kétszámjegyű(11,9%) mértékben 53 milliárd forintra nőttek az egyéb közvetlen költségek is, a magasabb készülék-értékesítési költségeknek, a TV-tartalomdíjaknak és a megnövekedett roaming kifizetéseknek betudhatóan.

A növekvő adóterhek rontottak az eredményességen

Az EBITDA éves szinten 6,6%-kal 58,0 milliárd forintra, az EBITDA AL pedig 8,9%-kal, 50,8 milliárd forintra csökkent az első negyedévben. A bruttó fedezet javulását ugyanis ellensúlyozták a magasabb közvetett költségek, köztük a távközlési pótadó.

Az időszak eredménye 7,6 milliárd forinttal 11,8 milliárd forintra csökkent, miután az alacsonyabb EBITDA és a növekvő pénzügyi ráfordítások meghaladták az alacsonyabb amortizációból eredő pozitív hatást.

The post Telekom: növekvő bevétel, csökkenő jövedelmezőség appeared first on digitrendi.hu.

A Covid időszaka markáns nyomot hagyott a médiafogyasztási, ezen belül a rádióhallgatási szokásokon – állapítja meg a hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb kutatása, ami 2019 I. és 2022 IV. negyedéve között vizsgálta, hogy mi magyarok hol és hogyan hallgatunk rádióműsorokat.

A kutatást az M-Meter Kft. (Scores Group)/Kantar Hoffmann Kft. készítette, megkérdezve a Magyarországon élő, 15 év feletti lakosságot. Kiderült, hogy az emberek az otthonukban rádióznak a legtöbbet, több mint háromnegyedük tesz így.

Az autó a második tipikus helyszíne a rádióhallgatásnak – ami a megkérdezettek 50-60 százalékára jellemző. A két nem összehasonlításában a nők leginkább otthon, míg a férfiak elsősorban autóban hallgatják kedvenc rádióműsoraikat. Munkahelyekre kevésbé jellemző a rádiózás, igaz, majdnem minden harmadik megkérdezett elválaszthatatlan a kedvenc csatornájától munkaidőben is.

A rádióhallgatás hazai helyszínei

Minél idősebb valaki, annál többet rádiózik az otthonában. Ennek elsősorban szociológiai okai vannak, az idősebb korosztály már nem jár napi szinten dolgozni, nem utazik annyit, több időt tölt otthonában.

A 60 év felettiek mellett a 19 évnél fiatalabbak is nagy arányban hallgatják a rádióműsorokat otthonaikban – ez a szakértők szerint bizonyára a szüleik szokásaival lehet összefüggésben.

Az autóban főként a középkorúak között (30–59 éves) hallgatják a rádiót, elsősorban a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők. A munkahelyen főként a középiskolai és szakmunkás végzettséggel bírók kapcsolnak kedvenc csatornájukra.

Az adatokból az is kiderül, hogy a hagyományos rádióhallgatás messze a legelterjedtebb , míg az online módon is rádiózók aránya 20–40 százalék körül mozog. Az alternatív rádióhallgatási módok gyakorisága jobbára stagnál vagy inkább csökken. Az interneten a többieknél kicsit nagyobb arányban hallgatnak rádiót a 30–59 évesek és a nem Budapesten élők.

Nem kell temetni a digitális rádiózást(DAB+,DRM) sem

A hazai digitális rádiózás kísérleti szakaszának 2020.őszi lekapcsolásáról elsőként hírt adó digitrendi.hu azóta is igyekszik a témát napirenden tartani. Információink szerint még nem kell véglegesen temetni itthon a technológiát, noha el kell ismerni, hogy elég megosztott a vélemény a kérdésben a hazai rádiózók és a szakemberek körében.

Vannak, akik szerint még nincsenek meg a feltételek a keresleti oldalon, amihez egyebek mellett az is kellene, hogy a lakosság meghatározó többsége rendelkezzen a megfelelő vevőkészülékkel. Egyelőre hiányzik a megfelelő tartalomkínálat is, ami persze az előbbiből is adódik, vagyis amíg nincs elég érdeklődő hallgató, addig a tartalomgyártók se lelkesednek a digitális tartalmak előállításáért. Ezzel együtt úgy tudjuk, hogy a digitális rádiós frekvenciák továbbra is rendelkezésre állnak.

The post Itt és ilyen módon hallgatunk rádiót – a digitális rádiózás még nincs köztük appeared first on digitrendi.hu.

A gazdasági bizonytalanság, a magas infláció és az ukrajnai háborúval kapcsolatos egyéb fenyegetések hosszan tartó hatással lesznek a távközlési bevételekre és az ágazati befektetésekre Közép- és Kelet-Európában – állítja az Analysys Mason egyik tanulmányában.

Az elemző szerint az elsősorban az inflációhoz kapcsolódó gazdasági terhek hatását a szolgáltatók többek között a DSL-felhasználók optikai(FTTP)összeköttetésre való migrációjának felgyorsításával igyekeznek majd csökkenteni. Az FTTP kapcsolatok ugyanakkor kedvező hatásként növelhetik a felhasználónkénti szélessávú költést(ASPU) is.

Ez az átállás lehetővé teszi az üzemeltetők számára, hogy egyfelől megtakarítsák a hálózat karbantartási és energiaköltségeit, másfelől egyben nagyobb sebességet is biztosítsanak az előfizetőknek. Ennek eredményeként 2027-re az FTTP/B hozzáférés a teljes vezetékes szélessávú kapcsolatnak már több mint a kétharmadát teszi ki Közép-Kelet-Európában.

(Alapvető cél, hogy az optikát legalább az épületekig(FTTP/B, – building) kihúzzák, onnan a lakásokba, irodákba már egyéb olcsóbb technológiát is használhatnak a szolgáltatók.)

Az üvegszálas hálózatok fokozott elterjedésének hátterében nemcsak az áll, hogy a rézalapú hálózatokat üvegszálas váltja fel, hanem a fokozattabb átállás a kábelszolgáltatókat is arra készteti, hogy a ma elterjedt DOCSIS-hálózatokat optikára cseréljék, valamint azokon a területeken is az utóbbi technológia megjelenése várható, ahol ma korlátozott vagy egyáltalán nincs infrastruktúra.

Az FTTP/B és DSL részesedése az összes vezetékes szélessávú kapcsolatból, Közép- és Kelet-Európa, 2017–2027

Az optikára váltás újabb hálózatüzemeltetők megjelenését is ösztönzi

A kábelszolgáltatók optikai szálra való átállása elősegíti az üvegszálas lefedettség kiterjesztését, ennek nyomán 2027-ben a régióbeli ügyfelek több mint a háromnegyede előfizet majd az FTTP/B szélessávú szolgáltatásokra.

Ez a szám azon kábeloperátorok szolgáltatásait is magában foglalja majd, amelyek leállnak a DOCSIS technológiával. A szakértők arra is számítanak, hogy még több távközlési szolgáltató dönt az önkéntes szervezeti szétválás mellett, és új infrastruktúraüzemeltető vegyes vállalatok jönnek létre az üvegszálas hálózat kiépítési költségeinek megosztására és az infrastruktúra kihasználtságának maximálására.

Az államok támogatják a kevésbé vonzó területek optikai ellátottságát

Az elemző szerint a régió kormányai továbbra is támogatják azokat a szolgáltatókat, akik olyan helyeken fektetnek be üvegszálas hálózatokba, ahol nem kifizetődő az ilyen hálózatok kiépítése.

A régió szabályozó hatóságai általában éves infrastruktúra-feltérképezést végeznek, hogy azonosítsák azokat a területeket, ahol a legalább 30 Mbit/s sebességű szolgáltatások nem érhetők el. A kormányok ezután meghatározzák az állami beavatkozásra alkalmas területeket, és meghatározzák a támogatások elosztásának feltételeit.

Azok az operátorok, amelyek szeretnék növelni a vidéki lefedettséget, gyakran kötnek hálózatmegosztási szerződéseket. Ennek nyomán arra lehet számítani, hogy több megosztott hálózati ügylet és vegyesvállalat jön létre az üzemeltetők és akár a közüzemi társaságok, valamint az üzemeltetők és a pénzügyi befektetők között. A közüzemi társaságokkal kötött hálózatmegosztási megállapodások lehetővé teszik az üzemeltetők számára, hogy hálózataikat könnyen kiépítsék a távoli és ritkán lakott területek ügyfelei számára.

A befektetők célpontjai

A tanulmány több példát is felhoz a régióban végrehajtandó optikai beruházásokra, amelyek fedezetének egy részét európai források biztosítják.

Az észtországi Eesti Energia például az Európai Beruházási Banktól kapott 70 millió eurós hitelt veszi igénybe arra, hogy 2023 végéig 266 ezer háztartást lásson el üvegszálas hálózattal, főként a vidéki és rosszul lefedett területeken.

Az Orange és az APG vegyesvállalata (Światłowód Inwestycje) Lengyelországban 2025-ig 1,7 millió ottani háztartásban kíván üvegszálas hálózatot kiépíteni. Kifejezetten azokra a területekre összpontosít, ahol a nagysebességű szélessávú infrastruktúrához való hozzáférés korlátozott vagy egyáltalán nem létezik.

A United Group 2026-ig 500 millió eurós beruházást tervez az üvegszálas hálózatok kiépítésébe Bulgária, Horvátország, Montenegró, Szerbia és Szlovénia rosszul ellátott területein.

A UPC Poland a Tauron energiaszolgáltató hálózatát fogja használni arra, hogy azon távközlési szolgáltatásokat nyújtson ügyfelei számára a vidéki területek több mint 123 településén.

A megemelkedett infláció ellenére az optikai hálózatok kiépítése folytatódni fog Közép-Kelet-Európában, mivel a legtöbb szolgáltató az FTTP-hálózatokba történő befektetést végső soron költségmegtakarításnak tekinti.

Az üvegszálas hálózatok kiépítése fedezetének egy része állami támogatásból származik. Az üvegszálas kiépítés megnövekedett üteme lehetővé teszi az üzemeltetők számára, hogy felgyorsítsák a leszerelési programokat, és migrálják a DSL-előfizetőket az FTTP-hálózatra. Ennek eredményeként a DSL-kapcsolatok aránya jelentősen csökken, a 2022-es 21%-ról 2027-re 12%-ra.

Itthon is ütemesen cserélik a régi hálózatokat

A hazai viszonyokkal kapcsolatban megkerestük a hírközlési hatóságot, ahol további adatok nélkül csupán azt jelezték, hogy nyilvántartásuk szerint több magyarországi szolgáltató is használ még rézhálózatot, ezeket azonban folyamatosan cserélik korszerűbbre, illetve a nem használt hálózatokat folyamatosan bontják.

A szolgáltatói körből a legnagyobb rézhálózatot annak idején a Matáv birtokolta, „jogutódja” a Magyar Telekom a témával kapcsolatos kérdésünkre a következőket válaszolta:

„Az optikai hálózatok megépítését és átadását követően középtávú tervünk, hogy lehetőség szerint minden háztartást és üzleti vállalkozást az optikai hálózatra tereljünk, ezzel lehetővé tegyük a stabilabb, nagyobb sávszélességet biztosító ügyfélkiszolgálást. Mintegy 250 településen már meg is történt teljesen a régi, rezes hálózat kiváltása, ezeken a településeken már csak gigabites hálózatunk van és folyamatosan dolgozunk a további területeken is.”

Az elmúlt évek intenzív hálózatfejlesztésével, a Telekom optikai és kábelhálózata ma már több mint 3,4 millió otthon és vállalkozás számára kínál gigabites hálózaton szolgáltatást, az általa lefedett pontok háromnegyede gigabites a kínált szolgáltatás maximális letöltési sebessége. A Magyar Telekom az elmúlt hat évben több mint 300 milliárd forintot költött Magyarországon mobil- és vezetékes hálózatainak infrastruktúrafejlesztésére.

The post Költségszempontok is gyorsítják a régi rézhálózatok nyugdíjba küldését appeared first on digitrendi.hu.

Az iPhone készülékekben egyszerre 20, míg a Samsung, Huawei, Xiaomi egy egyéb androidos eszközökben egyszerre 5-10 eSIM használata is támogatott, készüléktől függően. Az eSIM kártya többször is telepíthető, de egyszerre csak egyetlen készülékre.

„Az eSIM kártyánk már 3 éve létező termék, de a pandémia miatt elhalasztottuk a széleskörű bevezetését” – mondja Veres Gabriella, a CitySIM vezetője.

Igény szerint váltogathatunk a szolgáltatók között

A virtuális kártya néhány kattintással élesíthető. Egyszerűen beolvasunk egy QR kódot a telefonunk kamerájával, és az alkalmazás varázsló végigvisz a telepítés lépésein. Akár az utazás alatt is rendelhetünk egy eSIM kártyát, amit amint megkapjuk e-mailben már használatba is vehetjük.

A telefon beállításait használva válthatunk az eSIM kártyák között, attól függően, hogy melyik szolgáltatót szeretnénk éppen használni. Az is megoldható egy készüléken, hogy míg a hívásokat az egyik eSIM kártyán fogadjuk, az internetet egy másik eSIM kártyáról használjuk. Igény szerint váltogathatunk a szolgáltatók között.

A CitySIM kifejezetten utazóknak szóló szolgáltatásával akár 80-90%-ot is megspórolhatunk a roamingon a külföldi útjaink során. A szolgáltatás minden megszokott funkciót tartalmaz, olyan mintha egy helyi SIM kártyával csatlakoznánk a hálózatra az adott országban – olvasható a szolgáltató cég közleményében.

Előnye, hogy nem kell minden újabb országban új SIM kártyát vásárolnunk, a CitySIM kártyára már indulás előtt feltölthetjük a felhasználásra szánt összeget, előre tájékozódhatunk a legkedvezőbb adatcsomagokról és aktiválhatjuk is azt.

így érkezéskor már a reptéren egy működő szolgáltatás fogad minket, és azonnal használhatjuk minden megszokott applikációnkat. A már meglévő SIM kártyánkat és a megmaradt egyenleget a legközelebbi utazásainkon is tudjuk használni.

Az adatforgalom használható csomaggal vagy csomag nélkül. Az adatcsomagok (1GB,2GB,3GB,5GB,10GB) 30 napig akár több országban is felhasználhatóak, ami ideális lehet hajóutaknál és körutazásoknál is.

Újabb partnerekkel bővül a forgalmazói kör

A CitySIM eSIM és fizikai kártyái eddig főként a Vistánál, a Városkártyák irodájában és a Japánspecialista JTB irodájában is elérhetőek. A szolgáltató terve, hogy újabb hazai partnerekkel bővüljön az értékesítési kör.

A CitySIM egy virtuális mobilszolgáltatás, amit a világ 200 országában, 380 hálózaton használhatnak az utazók hanghívásra, SMS küldésre/fogadásra, vagy internetezésre. A mobilszolgáltatás minden megszokott funkciót magába foglal, nincs havidíj, nincs éves díj, nincs kötelező feltöltés, nincs szerződés. A SIM kártya és az egyenleg soha nem évül el, amíg a felhasználó kétévente legalább egyszer használja a SIM kártyáját.

The post Utazókra specializált eSIM-szolgáltatás appeared first on digitrendi.hu.