Az Opensignal április eleje és június vége között vizsgálta a magyarországi vezetékes és vezeték nélküli otthoni internetszolgáltatásokat. A mérések a felhasználók valós hálózati élményén alapulnak, vagyis nem laboratóriumi körülmények között, hanem a mindennapi használat során gyűjtött adatokból készültek.

A vezetékes internetes mezőnyben a Telekom mind az öt vizsgált kategóriában – letöltési sebesség, feltöltési sebesség, videós élmény, kapcsolat megbízhatósága és állandó minősége – megszerezte az első helyet. Az összesített eredmények ugyanakkor azt is megmutatják, hogy a hazai piac jóval árnyaltabb annál, mint amit első pillantásra a győztesek listája sugall.

A jelentés egyik váratlan meglepetése: a TARR felzárkózása

A mérés egyik legérdekesebb fejleménye a regionális szolgáltatóként ismert TARR teljesítménye. Bár piaci részesedése jóval kisebb a piac legnagyobb szereplőinél, a kapcsolat minőségét mérő mutatókban már felveszi velük a versenyt.

Különösen a megbízhatósági eredmények figyelemreméltók: míg a Telekom 650 ponttal egyértelműen vezet, a One 568, a TARR pedig 566 pontot ért el, vagyis lényegében azonos szinten teljesítettek. Az Opensignal statisztikai értékelése szerint a két szolgáltató között ebben a kategóriában nincs érdemi különbség.

Amit a friss mérések mutatnak

A Telekom továbbra is kiemelkedik a mezőnyből, a TARR eredménye pedig azt jelzi, hogy a felhasználói élmény szempontjából nem kizárólag a legnagyobb országos szolgáltatók képesek magas színvonalat nyújtani. A kisebb, regionális hálózatok is versenyképesek lehetnek, különösen ott, ahol korszerű infrastruktúrára épülnek.

Nem csak a sebesség számít

A legtöbb internetszolgáltatást összehasonlító elemzés még mindig elsősorban a letöltési sebességre koncentrál. A mostani jelentés azonban jól mutatja, hogy ma már legalább ilyen fontos a kapcsolat állandó minősége és megbízhatósága.

Egy stabil internetkapcsolat nemcsak a videostreaming vagy az online játék során jelent előnyt, hanem a videókonferenciák, a felhőalapú munkavégzés vagy az egyre gyakoribb AI-alapú szolgáltatások használatakor is.

Külön utakon jár a vezetékes és a vezeték nélküli(FWA) internet

Az Opensignal külön értékelte a vezeték nélküli otthoni internetet (FWA) is. Ebben a kategóriában a Yettel három vizsgált mutatóban végzett az első helyen, ami jól mutatja, hogy az 5G-re épülő otthoni internet egyre versenyképesebb alternatívává válik. A jelentés ugyanakkor országos szinten továbbra is a vezetékes hálózatokat értékeli magasabbra.

Fontos megjegyezni, hogy a most közzétett eredmények még döntően a Yettel vezeték nélküli otthoni internetes szolgáltatására épülnek. A társaság időközben már megkezdte a 2Connect hálózatára épülő vezetékes szolgáltatásának bevezetését is, (erről itt írtunk részletesen) így a következő hasonló mérések várhatóan már egy átalakuló piaci helyzetet tükröznek majd.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A számok önmagukban keveset mondanak, ezért érdemes azt is megnézni, hogy melyik mérőszám milyen felhasználási helyzetben válik igazán fontossá.

• Letöltési sebesség: filmek, játékok, nagy fájlok letöltése.

• Feltöltési sebesség: felhőmentés, videóhívások, tartalomkészítés.

• Megbízhatóság: mennyire stabil a kapcsolat hosszabb használat során.

• Állandó minőség (Consistent Quality): milyen hosszú ideig biztosítja a hálózat a zavartalan online élményhez szükséges teljesítményt.

• Videós élmény: mennyire akadásmentes a streaming és az online videózás.

The post Új mérce szerint versenyeznek a hazai internetszolgáltatók appeared first on digitrendi.hu.

A most bevezetett Yettel HiperNet az idei év elején bejelentett stratégiai irányt váltja valóra. Ahogy arról korábban beszámoltunk: a Yettel a február kötött nagykereskedelmi megállapodás nyomán a 2Connect hálózatára építve jelenhet meg a vezetékes internet piacán.

Két technológia, egy szolgáltatói portfólió

A bejelentés szerint az optikai internet nem váltja le az 5G-alapú OtthonNet szolgáltatást, hanem kiegészíti azt. Míg a mobilalapú megoldás gyors telepítést és hordozhatóságot kínál, az optikai kapcsolat nagyobb sávszélességet és alacsonyabb késleltetést nyújt, ami különösen előnyös lehet online játékoknál, otthoni munkavégzésnél vagy az egyszerre több eszközt használó háztartásokban.

A Yettel szerint a két technológia együtt a magyar háztartások több mint 90 százaléka számára teheti elérhetővé a szélessávú internetet. Az új HiperNet csomagok optikai hálózaton akár gigabites sebességet kínálnak, a szolgáltatás részeként pedig WiFi 7 szabványú router is jár.

Nem csupán új szolgáltatás, hanem piaci mérföldkő

A mostani bejelentés túlmutat egy új internetcsomag piacra dobásán.

A magyar távközlési piac az elmúlt években fokozatosan a konvergens szolgáltatói modell felé mozdult el, amelyben ugyanaz a szolgáltató mobil-, vezetékes internet-, valamint több esetben televíziós és egyéb digitális szolgáltatásokat is kínál ügyfeleinek.

A Yettel vezetékes internetes belépésével gyakorlatilag megszűnt az utolsó kizárólag mobilszolgáltató is a hazai piacon.

Jöhetnek további vezetékes szolgáltatások?

A vezetékes internet elindítása után adódik a kérdés, hogy a Yettel hosszabb távon más vezetékes szolgáltatások – például a televíziós ajánlatok – irányába is nyit-e.

A társaság egyelőre nem közölt ilyen terveket. Így egyelőre csak annyi látszik biztosnak, hogy az optikai internet bevezetésével a Yettel megtette az első, stratégiai jelentőségű lépést a teljes értékű konvergens szolgáltatóvá válás felé.

The post Véget ért a mobile-only korszak: a Yettelnél is elindult a vezetékes internet szolgáltatás appeared first on digitrendi.hu.

A tanulmány szerint a folyamatosan fejlődő és egyre kedvezőbb árú mobilinternet a jövőben fokozatosan felválthatja a vezetékes technológiát – hasonlóan ahhoz, ahogy annak idején a mobiltelefonok szorították ki a vonalas készülékeket.

Alig néhány éve jutott el szinte minden hazai településre a nagysebességű vezetékes internet. Mindeközben a korlátlan mobilnet-szolgáltatások egyre gyorsabbá és megfizethetőbbé válnak – állapítja meg a jelentés.

Mennyire lehetünk biztosak ebben a trendben?

Feltehető ugyanakkor a kérdés, hogy biztosak lehetünk-e ebben a trendben? Hiszen a mindkét technológiát birtokló szolgáltatók nálunk még messze nem beszélnek a fix internet temetéséről.

Sőt a beruházások nem kis része jut még ma is a vezetékes, mindenekelőtt a legkorszerűbb, és a mobilnál stabilabb minőséget nyújtó optikai hálózatok bővítésére. Igaz, ezek sem az olcsó kategóriába tartoznak, de a korábbi elavult réztechnológiák után ígéretesen hozták el a vezetékes net reneszánszát. Mi lesz akkor ezekkel a fejlesztésekkel?

A röghöz, vagyis a vezetékhez kötöttség persze a mai mobilizált világban hátrány lehet, de vigasztalódjunk azzal, hogy cserébe ennél a technológiánál nem kell számolgatni, alapból korlátlan az adathasználat. (Az extrém adatigényű torrentezőket leszámítva.)

Az optika forradalmasította a tévézés hálózati, műszaki hátterét is. Erre a technológiára így talán a jövőben is szükség lehet, függetlenül attól, hogy már a világ számos táján a végét jósolják a hagyományos televíziózásnak is.

Ebből a trendből is kilóg némileg a magyar piac. Nálunk még eléggé népszerű a lineáris televíziózás. (Mi lenne még, ha az élvezetet tovább fokozva, nem nyomnák tele azt hosszas reklámblokkokkal.) Mindeközben persze gyorsan terjed a streaming is.

A számok ugyanakkor makacs dolgok. Noha Magyarországon továbbra is növekszik a vezetékes előfizetések száma, de ami egy évtizede még évi öt-hat százalékos emelkedést jelentett, 2024-ben már csupán egyszázalékos bővülés volt megfigyelhető.

Az OECD 2023-as adataiból mindeközben az is látható, hogy nyolc uniós országban már csökkenni kezdett a vezetékes internetre előfizetők száma.

A fejlemény első pillantásra nehezen magyarázható, hiszen ezen országok között olyan is van, amelyben alig egy, és olyan is, amelyben már hat-nyolc éve esik vissza ez a mutató.

Egyes országokban nagyon magas ellátottsági szintről, míg másokban közepes értékről indult a visszafejlődés. Az NMHH elemzői szerint az biztos, hogy mindenütt elsősorban a mobilinternet-használat gyors felfutása ágyazott meg a vezetékes szolgáltatások visszaesésének.

A témáról ebben a videóban Sugatagi Gábor, az NMHH Piackutatási és Piaci Monitoring Osztályának vezetője beszél.

The post Már nem kérdés, hogy leváltja-e a fixnetet a mobilnet, csak az, hogy mikor? appeared first on digitrendi.hu.

Tavaly a külső felhasználók csaknem kétmillió mérést végeztek el a független hatósági rendszeren, létesítése, vagyis 2015. óta pedig már több mint tizenkétmillió hardveres és csaknem kétmillió szoftveres tesztet futtattak le. Emellett a hatóság mérőautói havonta milliós nagyságrendben végeznek vizsgálatokat.

A szolgáltatók szerint bontott, mérőautós vizsgálati eredmények, valamint a hardveres és szoftveres mérések is külön-külön térképen böngészhetők, így megtudhatjuk, hogy lakóhelyünkön melyik szolgáltató milyen sebességű internetet biztosít.

Ez azért is fontos, mert a szolgáltatók sokszor olyan internetsebességet tüntetnek fel, amely a valóságban szinte sosem érhető el. Ez a szám nagyban eltérhet a szolgáltatás részletesebb leírásában feltüntetett garantált internetsebességtől, amit a szolgáltató ténylegesen vállal.

A hardveres mérés bizonyíthatja az igazunkat

A le- és feltöltési sebességet meglévő szolgáltatásnál is érdemes tesztelni, és összevetni a szolgáltató által garantált értékekkel. A szoftveres méréshez célszerű regisztrálni az oldalon, ekkor ugyanis a rendszer rögzíti a mérési eredményeket és azok pontos helyét, idejét.

Ha a mért értékek hosszabb távon elmaradnak a garantált sebességtől, panaszunkat a szolgáltató még mindig elháríthatja arra hivatkozva, hogy a mi készülékünkben lehet a hiba, vagy gond lehet, hogy egy internetkimenetet egyszerre több eszközön is használhattunk.

Erre jelent megoldást a hardveres mérés, amihez mérődobozt is ingyenesen rendelhetünk. A mellékelt leírás alapján közvetlenül az internetszolgáltatás végpontjára telepíthetjük az eszközt, amely heteken át különböző napszakokban végez méréseket, és rögzíti is azok eredményét.

Ha ezek a számok is alatta maradnak a megkívánt internetminőségnek, az már erős alapot ad a reklamációnak.

Az NMHH mérőrendszere hardveres alapon 1 gigabites, szoftverrel akár 10 gigabites internetszolgáltatás mérésére is alkalmas. Okostelefon-böngészőből pedig az 5G-hálózatok mérése is elvégezhető – áll a hatóság közleményében.

Az elmúlt hónapokban megújult a szoftveres merések háttérrendszere és maga a sebességmérő is. Az internetsebesség, késleltetés, késleltetésingadozás és a csomagvesztés mérésén túl a szélessáv.net olyan adatokat is megjelenít mérés után, amelyekkel pontosabban dokumentálhatók a mérés körülményei, segítve ezzel az esetleges szolgáltatási hibák kivizsgálását.

Az NMHH elsősorban a regisztráció utáni méréseket ajánlja, regisztráció nélkül is olyan mérési jegyzőkönyvet kaphat a felhasználó, amely letölthető, elmenthető vagy megosztható e-mailben vagy akár a Facebookon is.

The post Megnövelte a szélessáv.net mérési képességeit a hatóság appeared first on digitrendi.hu.

A Vodafone a közelmúltban nyolc megye 71 településén hajtott végre hálózatfejlesztést, ennek eredményeként juthat el további 180 ezer háztartásba a gigabites net.

Ezzel a szakasszal már a szolgáltató üzemeltetésében lévő vezetékes hálózat 81%-án válik elérhetővé a nagykapacitású, szupergyors internet, ami a tévézés teljesítményét is jelentősen javítja.

A mostani fejlesztésekkel érintett településeken, november 28. és december 5. között folyamatosan kapcsolja be a szolgáltató a szupergyors, 1 gigabit sebességű vezetékes internetet.

Az érintett települések közé tartozik: Agárd, Baracska, Csongrád, Dinnyés, Ercsi, Gárdony, Gyomaendrőd ,Gyúró Kiskunfélegyháza, Kajászó, Kazincbarcika, Kápolnásnyék, Martonvásár, Mór, Nagyveleg, Tordas, Velence, Újfehértó.

A Balaton környékén Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Bánd, Csopak, Felsőörs, Herend, Lovas, Paloznak, Szentgál válik gigabites településsé.

A Pest-környéki települések közül pedig Budajenő, Budakalász, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Csomád, Csörög, Dánszentmiklós, Dunaharaszti, Farmos, Kiskunlacháza, Leányfalu, Makád, Páty, Penc, Pilisborosjenő, Pilisszentlászló, Pomáz, Ráckeve, Rád, Százhalombatta, Szentendre, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Sződ, Sződliget, Taksony, Tápiógyörgye, Tápiószele, Tápiószőlős, Tárnok, Telki, Tök, Újszilvás, Üröm, Vác, Vácduka, Váchartyán, Vácrátót, Zsámbék kap gigaerős netelérést.

The post Szélesíti a Vodafone a hazai gigabites net elérhetőségét appeared first on digitrendi.hu.

Mivel az országhatárokon is átívelő távoli munkavégzés a világjárványt követően egyre több vállalatnál megszokott formává válik, egyre több az olyan munkavállaló is, aki keresi a számára tökéletes „bárhonnan végezhető munkát”.

Az angliai székhelyű Panache Cruises utazási szakértői Európán belül néztek körül, és kiválasztották a digitális nomádok számára legvonzóbb tíz fővárost.

A távmunkában foglalkoztatottak számára legfontosabbnak tartott tényezők alapján Bukarest lett a számukra legjobb európai város. A román főváros alacsony lakbért, megélhetési költséget, valamint magas boldogságpontszámot és jó wi-fi sebességet kínál.

Azok azonban, akik az egyedi, különleges tájakkal körülvett helyet keresnek, csalódottak lesznek, amikor rájönnek, hogy az izlandi Reykjavik a többi szempontot is figyelembe véve az utolsó helyen áll, annak ellenére, hogy ez a legboldogabb ország az összes többit figyelembe véve.

Máltán a legdrágább a vízum

A vízumkérelem költsége minden bizonnyal az egyik legfontosabb döntő tényező a távmunka-vállalók számára, ez a legtöbb országban nem éri el a 70 font sterlinget, ezzel szemben Máltán(Valletta) a digitálisnomád-vízum költsége meghaladja a 260 fontot is.

A napsütéses helyszínt keresőknek érdemes megfontolniuk, hogy Madridba vagy Nicosiába költözzenek, amelyek a lista második, illetve a harmadik helyén állnak. Ráadásul mindkettő magas pontszámot ért el az átlagos wi-fi letöltési sebességre, e két helyszín így azoknak a „munkakalandoroknak” vonzó, akik kizárólag az internetre támaszkodnának a megélhetésükhöz.

Nem egyszerű megfizethető bérelhető lakást találni hosszú távra, ennek ellenére Bukarest, Athén és a lista negyedik helyén álló Budapest nagyságrendben hasonló 500 fontnál kevesebb havidíjat kér egy egyágyas apartmanért, adott főváros központjában. Ez lényegesen alacsonyabb, mint Lisszabonban, vagy Reykjavikban, ahol az átlagos bérleti költség több mint 1000 font havonta.

És, hogy miért nem szerepelnek a legnagyobb európai országok a listán – például Franciaország, Olaszország és Németország, ennek a felmérést végző angol szakértők szerint az az oka, hogy ma még csak néhány ország kínál ilyen vízumot a briteknek. Spanyolország csak pár hónapja vezette be, és már a második helyre kerülhetett a listán.

Körvonalazódik a magyar speciális vízum bevezetése

Ilyen alapon egyébként Budapest se nagyon kerülhetett volna fel a listára, hiszen nálunk sincs még kimondottan a digitális nomádokra kialakított vízum, de talán a nem túl távoli jövőben erre is sor kerülhet.

A hazai programozói és egyéb IT-jellegű szakemberhiány enyhítésére ugyanis már tavaly felmerült a digitális nomádok „betelepítése”. A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség és az Informatikai Vállalkozások Szövetsége(IVSZ) megbízásából készült akkori kutatás szerint az IT-szakmában dolgozó válaszadók háromnegyede támogatná egy olyan IT/programozói „digitálisnomád-vízum” bevezetését is, amely könnyítené a betelepülni szándékozó IT szakemberek munkaerőpiaci adminisztrációját, enyhítené az adóterheiket, illetve garantálná az egészségügyi ellátásukat.

Ez az elképzelés úgy tűnik már egy lépéssel előrébb is lépett. A Huawei budapesti szakmai konferenciáján felszólaló Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ugyanis előadása végén megjegyezte, hogy a digitalizáció felgyorsítása érdekében a kormány tervezi egy speciális digitálisnomád-vízum bevezetését.

The post A digitális nomádok kedvenc európai országai – tervben a nekik szóló speciális magyar vízum appeared first on digitrendi.hu.

A digitális infrastruktúra, a szakképzett munkavállalók és az innovatív környezet egyaránt kulcsszerepet játszik a digitalizáció előmozdításában az EU-ban, ahol azonban még mindig komoly eltérések mutatkoznak az egyes tagországok között – állapítja meg az Európai Beruházási Bank(EIB) friss jelentése.

A világjárvány „pozitív” hozadékaként az EU-ban működő vállalkozások nagyot léptek előre a digitalizációban. Az említett felmérés szerint 2022-ben az uniós cégek több mint fele (53%) javította digitális jelenlétét, egyik legjellemzőbb példaként elkezdett online szolgáltatásokat nyújtani.

A mikrovállalkozások még nem érzik a digitalizáció égető szükségét

Az Európai Unió közben mérsékelte az Egyesült Államokkal szembeni lemaradását is a fejlett digitális technológiák bevezetésében. Ennek bizonyítékaként tavaly már az uniós cégek 69%-a használt fejlett digitális technológiát, köztük a legújabb robotikai eszközöket, nagy adathalmazok elemzését végezte és igénybe vette a mesterséges intelligenciát is.

Ez az arány az amerikai cégeknél még valamelyest magasabb, eléri 71%-ot, de egyértelmű, hogy az utóbbi négy évben folyamatosan csökkent a lemaradás.

Miközben az uniós cégek is jelentős előrelépéseket mutattak a pandémiára reagálva, az egyesült államokbeli cégek összességében mégis többet haladtak előre a digitalizációban. Ez, az elemzés szerint elsősorban annak a számlájára írható, hogy az unióban működő mikro- és kisvállalkozások digitális célú beruházásai alacsonyabb szintűek. Az uniós mikrovállalkozásoknak kevesebb, mint az egyharmada tartotta elsődleges fontosságúnak a digitalizációt, szemben a nagyvállalkozások 62%-ával.

Jó infrastruktúra nélkül döcög a digitalizáció

A digitális infrastruktúra, vagyis nemcsak a nagy sebességű internet-hozzáférés, hanem a szakképzett munkaerő és az innovatív környezetek megléte is kulcsszerepet játszik a digitalizáció előmozdításában. A jobb digitális infrastruktúrával rendelkező régiókban jobban megtérülnek a digitális beruházások, és nagyobb mértékben vannak jelen digitális vállalkozások. Erre mutatott rá a felmérés kapcsán Ricardo Mourinho, az Európai Beruházási Bank (EBB) alelnöke.

Az elért haladás ellenére ugyanakkor továbbra is jelentősek az eltérések az uniós régiók között, már ami a digitális infrastruktúrát jelenti. A cégek egy része is jelentős beruházási akadálynak tekinti a digitális infrastruktúrához való korlátozott hozzáférést.

Ezért fontos, hogy a régiók fejlesszék a képzési rendszereiket, hogy naprakésszé tegyék a munkavállalók készségeit, valamint online tanulási lehetőségeket nyújtsanak a digitális szakadék áthidalása érdekében – állapítja meg a jelentés.

Meghatározó szerepet visz a kereskedelem

Azt is megállapítja, hogy a kereskedelem meghatározó szerepet tölt be a digitalizációban, főleg a nemzetközi kereskedelemben részt vevő cégek alkalmaznak gyakrabban fejlett digitális technológiákat. A digitális vállalkozások ellenállóbbak és proaktívabbak a kereskedelemben mutatkozó zavarok kezelésével is.

A digitális technológiák jobban tudják kezelni a környezeti kihívásokat is, ideértve az okos városi mobilitást, a precíziós mezőgazdaságot és a fenntartható ellátási láncokat, amelyek hozzájárulnak a kibocsátások csökkentéséhez és elősegítik a zöldebb gazdaságra történő átállást.

A digitálisan fejlett cégek nagyobb hajlandóságot mutatnak arra is, hogy beruházzanak a klimaváltozással kapcsolatos lépésekbe, az ebbe a körbe tartozó cégek 57%-a költött már ilyen célokra, szemben a nem digitális cégek 43%-ával.

The post Digitalizáció: Szűkül a gap az USA és az EU között – példát mutat a kereskedelem appeared first on digitrendi.hu.

Reálértéken számolva a 2022-es piacméret csupán 73 százaléka a 2019-es piacnak – derült ki a hírközlési hatóság(NMHH) kutatásából. Ez a visszaesés még jelentősebbnek tűnik, ha a növekvő inflációt is figyelembe vesszük.

A teljes piac átlagos évi 3 százalékos zsugorodása mögött leginkább a vezetékes telefonra fordított kiadások csökkenése áll, ami az említett időszakban elérte az évi 8 százalékot is. Ezzel a piac bevételeinek csaknem negyede tűnt el három év alatt.

A mobil visz szinte mindent az üzleti szegmensben is

A vezetékes hívások nagy részben a mobilokra terelődtek át. Az NMHH Mobilpiaci jelentésében elemzett szolgáltatói adatok szerint a nem lakossági SIM-kártyák száma és az egy SIM-kártyára jutó hanghívásforgalom átlagosan évi 1 százalékkal növekedett, a mobilinternet igénybevétele pedig jelentősen megugrott.

Ennek ellenére a teljes távközlési piac több mint felét kitevő mobilhang-, és a hozzá kapcsolódó mobilinternet-költés átlagosan évente 3 százalékkal csökkent. Tehát mobil esetén nem az igények, hanem a díjak mérséklődhettek. Visszaestek továbbá a vállalatok adatátviteli szolgáltatásokra és a nem mobiltelefonnal használt mobilinternetre fordított kiadásai is.

Egyedül a vezetékes internetszolgáltatás piaca nem csökkent, sőt enyhe, 1 százalékos éves növekedést lehetett megfigyelni. Miközben 2019-ben még csak a vállalkozások 82 százaléka fizetett elő vezetékes internetre, az arány 2022-ben elérte a 88 százalékot. Ekkor az egy üzleti ellőfizetőre jutó költés havi 29-31 ezer forint között ingadozott.

A vállalatok vezetékes internetkiadásait leginkább a felhasználók száma és a sávszélesség határozza meg. Ezek közül leginkább a sávszélesség változott a vizsgált időszakban. Míg 2019-ben a vállalkozásoknak csak 26 százaléka használt 500 Mbit/s vagy a feletti gyors internetet, 2022-ben viszont már 42 százalékuk.

Ezzel párhuzamosan a 100 Mbit/s-ot el nem érő hálózatot használó üzleti felhasználók aránya jelentősen csökkent. Mindezek alapján feltételezhetjük, hogy a szolgáltatók a sávszélesség növelésével tudták szinten tartani az előfizetési díjakat.

Nagyobb az igény a gyorsabb internetre a szolgáltató cégeknél, valamint azoknál, melyek a helyhez kötött internetet intenzíven használják, azaz intranetet, extranetet, webáruházat, honlapot üzemeltetnek, online telefonálnak, videótelefonálnak, konferenciahívásokat bonyolítanak, online csoportmunkát végeznek, objektumvédelmi vagy kamerarendszereket üzemeltetnek.

The post Egyre jobban spórolnak a hazai cégek a távközlési kiadásaikon appeared first on digitrendi.hu.

Az összbevétel éves szinten 12,5%-kal 195,9 milliárd forintra nőtt az idei első negyedévben. Ehhez a mobil adatforgalom erőteljes felfutása, a magasabb rendszerintegrációs és informatikai bevételek, illetve a vezetékes szélessávú bevételek további növekedése mellett az előfizetési díjak infláció alapú díjkorrekciójának bevezetése is hozzájárult.

A mobil bevételek az egy évvel korábbihoz képest 10,6%-kal 112,3 milliárd forintra, a vezetékes bevételek pedig 10,9%-kal, 63,1 milliárd forintra nőttek az idei első negyedévben. Utóbbi elsősorban a vezetékes szélessávú és televíziós szolgáltatásokból származó bevételek gyarapodásának köszönhető, amelyet a díjemelés mellett az ügyfélbázis-bővülése is okozott.

A rendszerintegrációs és informatikai (RI/IT) bevételek 4,9 milliárd forinttal haladták meg az egy évvel korábbit, a szegmens összbevétele 20,5 milliárd forint volt, ami a Magyarországon tapasztalt kedvezőbb éves projekteloszlást tükrözi – áll a legnagyobb hazai távközlési szolgáltató jelentésében.

A távközlési adó éves szinten 4,3%-kal 6,4 milliárd forintra csökkent, ami az ügyfélbázis alacsonyabb mobil- és vezetékes hang forgalmát tükrözi.

Kétszámjegyű(11,9%) mértékben 53 milliárd forintra nőttek az egyéb közvetlen költségek is, a magasabb készülék-értékesítési költségeknek, a TV-tartalomdíjaknak és a megnövekedett roaming kifizetéseknek betudhatóan.

A növekvő adóterhek rontottak az eredményességen

Az EBITDA éves szinten 6,6%-kal 58,0 milliárd forintra, az EBITDA AL pedig 8,9%-kal, 50,8 milliárd forintra csökkent az első negyedévben. A bruttó fedezet javulását ugyanis ellensúlyozták a magasabb közvetett költségek, köztük a távközlési pótadó.

Az időszak eredménye 7,6 milliárd forinttal 11,8 milliárd forintra csökkent, miután az alacsonyabb EBITDA és a növekvő pénzügyi ráfordítások meghaladták az alacsonyabb amortizációból eredő pozitív hatást.

The post Telekom: növekvő bevétel, csökkenő jövedelmezőség appeared first on digitrendi.hu.

A Covid időszaka markáns nyomot hagyott a médiafogyasztási, ezen belül a rádióhallgatási szokásokon – állapítja meg a hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb kutatása, ami 2019 I. és 2022 IV. negyedéve között vizsgálta, hogy mi magyarok hol és hogyan hallgatunk rádióműsorokat.

A kutatást az M-Meter Kft. (Scores Group)/Kantar Hoffmann Kft. készítette, megkérdezve a Magyarországon élő, 15 év feletti lakosságot. Kiderült, hogy az emberek az otthonukban rádióznak a legtöbbet, több mint háromnegyedük tesz így.

Az autó a második tipikus helyszíne a rádióhallgatásnak – ami a megkérdezettek 50-60 százalékára jellemző. A két nem összehasonlításában a nők leginkább otthon, míg a férfiak elsősorban autóban hallgatják kedvenc rádióműsoraikat. Munkahelyekre kevésbé jellemző a rádiózás, igaz, majdnem minden harmadik megkérdezett elválaszthatatlan a kedvenc csatornájától munkaidőben is.

A rádióhallgatás hazai helyszínei

Minél idősebb valaki, annál többet rádiózik az otthonában. Ennek elsősorban szociológiai okai vannak, az idősebb korosztály már nem jár napi szinten dolgozni, nem utazik annyit, több időt tölt otthonában.

A 60 év felettiek mellett a 19 évnél fiatalabbak is nagy arányban hallgatják a rádióműsorokat otthonaikban – ez a szakértők szerint bizonyára a szüleik szokásaival lehet összefüggésben.

Az autóban főként a középkorúak között (30–59 éves) hallgatják a rádiót, elsősorban a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők. A munkahelyen főként a középiskolai és szakmunkás végzettséggel bírók kapcsolnak kedvenc csatornájukra.

Az adatokból az is kiderül, hogy a hagyományos rádióhallgatás messze a legelterjedtebb , míg az online módon is rádiózók aránya 20–40 százalék körül mozog. Az alternatív rádióhallgatási módok gyakorisága jobbára stagnál vagy inkább csökken. Az interneten a többieknél kicsit nagyobb arányban hallgatnak rádiót a 30–59 évesek és a nem Budapesten élők.

Nem kell temetni a digitális rádiózást(DAB+,DRM) sem

A hazai digitális rádiózás kísérleti szakaszának 2020.őszi lekapcsolásáról elsőként hírt adó digitrendi.hu azóta is igyekszik a témát napirenden tartani. Információink szerint még nem kell véglegesen temetni itthon a technológiát, noha el kell ismerni, hogy elég megosztott a vélemény a kérdésben a hazai rádiózók és a szakemberek körében.

Vannak, akik szerint még nincsenek meg a feltételek a keresleti oldalon, amihez egyebek mellett az is kellene, hogy a lakosság meghatározó többsége rendelkezzen a megfelelő vevőkészülékkel. Egyelőre hiányzik a megfelelő tartalomkínálat is, ami persze az előbbiből is adódik, vagyis amíg nincs elég érdeklődő hallgató, addig a tartalomgyártók se lelkesednek a digitális tartalmak előállításáért. Ezzel együtt úgy tudjuk, hogy a digitális rádiós frekvenciák továbbra is rendelkezésre állnak.

The post Itt és ilyen módon hallgatunk rádiót – a digitális rádiózás még nincs köztük appeared first on digitrendi.hu.