Több mint egy évtized után anélkül szűnik meg az országos digitális rádiós műsorszórás(DAB+), hogy országossá fejlődött és élesbe kapcsolt volna. A szakhatóság felmérése szerint ugyanis sem a tartalomszolgáltatók, sem a hallgatók nem igazán vevők a rádiózás digitális formájára.
Az első DAB formátumú kísérleti adást a Magyar Rádió Zrt. és az Antenna Hungária Zrt. 1995. december 1-jén, a magyar rádiózás megszületésének 70. évfordulója alkalmából Budapesten kezdte meg. A kísérleti DAB-rendszer nyolc rádióprogram sugárzására nyújtott lehetőséget, amelyből kezdetben négyet használt ki a Magyar Rádió a Kossuth, a Petőfi, a Bartók Rádió, valamint a Classic+ adások számára.
A műsorok mellett programkísérő információk voltak találhatók (Programme Associated Data, PAD). A sugárzás két adóberendezéssel történt a Széchenyi-hegyi és a Száva utcai adótoronyból, a műsorkínálat évekkel később a Danubius Rádióval és a Sláger Rádióval bővült.
A műsorszóró a hálózat első ütemének a kiépítéséig jutott el
Aztán 2008 tavaszán a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság(NMHH) jogelődje, a Nemzeti Hírközlési Hatóság(NHH) pályázatot írt ki öt földfelszíni digitális televízió- és egy földfelszíni digitális rádióműsor-szóró hálózat üzemeltetésére utóbbit a 222 MHz-es sávban.
Mindkét pályázatot az Antenna Hungária nyerte meg, a műsorszóró cég még annak az évnek a végén ki is építette a digitális földi rádióhálózat első ütemét, ennek lakossági lefedettsége megközelítette a 30 százalékot.
A digitális rádiózásra vonatkozó szerződés ugyanakkor 2020. szeptember 5-én jár(t) le, úgy, hogy egyelőre nem lesz folytatás. A miértre vonatkozó kérdésünkkel megkerestük a szakhatóságot. A válaszból kiderül, hogy az elmúlt 12 év visszajelzései alapján sem a piaci sem a hallgatói oldalról nem mutatkozott valós igény a digitális rádiózásra, ezért a hatóság most nem írt ki új pályázatot a frekvenciára.
A megszűnő magyarországi DAB+ hálózat még mindig kísérleti jelleggel sugároz rádióműsorokat, továbbra is harminc százalékos lefedettséggel Budapest környékén. A sugárzott csatornákon ugyanaz az adás megy, mint ami az analóg sugárzáson keresztül is hallható. A rádiós digitális átállásra nincs kötelezettség sem a magyar, sem az uniós szabályozás szerint.
Rádiózásban jelenleg nem vonzóbb a digitális platform az analógnál
Az NMHH válaszában kiemeli, hogy a szakhatóság folyamatosan figyeli a piacot és az aktuális technológiai trendeket, és ha mégis jelentkezne igény a digitális rádiózásra, bármikor kiírhat pályázatot a digitális rádiózáshoz szükséges hálózat üzemeltetésére. A hatóság az eddigi tapasztalatok alapján úgy látja, hogy jelenleg nem vonzóbb a digitális platform az analógnál – sem a tartalomszolgáltatók, sem a rádióhallgatók számára.
Pedig az induláskor sokan fűztek nagy reményeket a technológiához, hiszen lehetővé tette volna, hogy olyan helyen is hallgathattuk volna a kedvenc adónkat, ahol annak nincs is frekvenciája. A dolog hátulütője, ami már a kezdeti lelkesedést is lehűtötte, hogy a digitális adások vételéhez mind otthon, mind az autónkban külön DAB, DAB+-képességű vevőkészülékre volt szükség.
Ezeket az eszközöket a kísérleti adásokkal egy időben el is kezdték forgalmazni, akkoriban még meglehetősen borsos, több tízezer forintos áron. Ma már típustól függően tízezer forint közelébe, vagy akár az alá is lementek az árak, de nem kimondottan a nagy felvevőpiac miatt.
Elmaradt az országos lefedettség, nem hoztak áttörést a közszolgálati rádiók
A hatóság idén lejáró 2016-2020 közötti időszakra vonatkozó rádióspektrum-stratégiája még azt mondta ki, hogy a hazai rádiózás a jövőben vagy a DAB+ technológiával, vagy esetleg egy másik digitális világrádió szabvánnyal a DRM+ -szal működhetne tovább. Utóbbi az analóg rádiózásra használt sávokban (hosszú-, közép-és rövidhullám is) akár a meglévő analóg műsorok mellett is működhetne, a DAB+ viszont magasabb, kevésbé optimálisan terjedő frekvenciát használ.
A stratégia azt is kimondta, hogy a DAB+ csak akkor lesz életképes, ha a műsorok sugárzása országos lefedettséggel kezdődik meg. Erre azonban 12 év után sem került sor, mondván nincs megfelelő tartalomkínálat.
A szakhatóság szerint nálunk az áttörést amúgy a DAB+ közszolgálati műsorokkal történő elindítása jelenthette volna: a meglévő négy állami rádió egyetlen DAB+MUX-ba került volna, némi többletköltséggel további műsorok is beilleszthetőek lettek volna, létrehozva olyan adásokat, amelyeket csak a digitális platformon lehetne elérni, növelve ezzel annak vonzerejét.
Ez viszont a szerződés lejártával már csak múlt idő, azt pedig még nem tudni, hoz-e valami újat a jövő a hazai digitális rádiózás terén.
