A Debreceni Egyetemen mutatta be Magyarország mesterséges Intelligencia stratégiáját az innovációs és technológiai miniszter, ezzel is jelezve, hogy ebben a témakörben Budapest mellett a hajdúsági városnak is kiemelt szerepet szán a kormány.

AI stratégia

A mesterséges intelligencia(AI), mint fontos stratégiai elem látványosan 2018 óta szerepel az Európai Unió napirendjén. Abban az évben készült el az első uniós szintű terv, amely etikus és biztonságos mesterséges intelligencia alapú fejlesztéseket helyezett kilátásba sokmilliárd eurós EU támogatás igénybevételével.

A terv a technológia minél szélesebb körű terjedése érdekében négy területre javasolt tagállami szinten szorosabb együttműködést: a beruházások fokozására, a minél több adat rendelkezésre bocsátására, a tehetségek támogatására és a technológiával kapcsolatos bizalom erősítésére.

Évi több mint 20 milliárd euró értékű beruházást generál unió-szerte

A digitális gazdaságért és társadalomért felelős akkori biztos kiemelte, hogy fokozni kell a mesterséges intelligencia bevezetésére irányuló beruházásokat a gazdaság valamennyi ágazatában. Elsőbbséget kell, hogy kapjanak olyan közérdekű területek, mint az egészségügy, a közlekedés és a mobilitás, a biztonság és az energia.

Akkor már azt vizionálták, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatás és innováció 2020-ig legalább 20 milliárd euró összegű állami és magánberuházást eredményez. Az azt követő évtizedben pedig a terület évente több mint 20 milliárd euró értékű állami és magánberuházást generál.

A tagállami beruházások kiegészítéseként az Európai Bizottság 2020-ig 1,5 milliárd eurót költ el a technológiával kapcsolatos fejlesztési célokra.

A 2021–2027 közötti időszakra szóló következő hosszú távú uniós költségvetésben pedig Brüsszel legalább 7 milliárd eurót javasol beruházni a mesterséges intelligenciába a Horizont Európa és a Digitális Európa program keretében.

Cserébe fontos, hogy a tagországok már 2019 közepére rendelkezzenek saját stratégiával, beleértve a tervezett beruházások irányát és nagyságát.

Az embereknek nemcsak pénztárcájuk, hanem adattárcájuk is lesz a jövőben

Magyarországon 2018-ban meg is alakult a Mesterséges Intelligencia Koalíció(MKIK), amelynek egyik feladata épp a technológiához kapcsolódó stratégia kialakítása volt. A szervezet több mint 250 tagja idén február elejére készült el a tervezettel, amit még a kormánynak is meg kellett tárgyalni.

A végleges stratégiát mutatta be a debreceni eseményen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter Jakab Rolanddal, az MKIK elnökével közösen. A miniszter az MTI tudósítása szerint elmondta, hogy a stratégia alapvetések, technológiai fókuszterületek, projektek kijelölésével fogalmazza meg, milyen tevékenység szükséges a megvalósításhoz.

A stratégia elemei közül kiemelte a részvételt az automata, önvezető járművek fejlesztésében. Szavai szerint Magyarország ezen a területen már sokat tett, tesztpálya épült, oktatási-kutatási programok indultak el, és kutatóközpontot is létrehoztak.

Palkovics László “a mindennapi életünket könnyebbé tevő” területek közül kiemelte az ügyintézést, amikor robothoz hasonló mesterséges intelligenciával működő gépekkel kerülünk elsődlegesen kapcsolatba például a posta, a kormányhivatal, vagy a bankok ügyfélszolgálatainál, de mesterséges intelligenciával szabályozzák az öntözést is az agrárium területén.

A mesterséges intelligencia adatokra épül, ezekből hoz döntéseket, ezért az embereknek a jövőben nemcsak pénztárcájuk, hanem “adattárcájuk” lesz, ami megkönnyíti az ügyintézést.

A miniszter szerint a mesterséges intelligencia 2030-ra 11-14 százalékot adhat hozzá a nemzeti össztermékhez Magyarországon, míg a kkv-szektor termelékenysége 26 százalékkal is javulhat.

A témaspecifikus hazai laboratórium a SZTAKI vezetésével jön létre

A stratégia szervezeti hátteréről elmondta: Budapesten állítják fel a kormányzati struktúrába illeszkedő Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget (Navü), Debrecenben pedig az adatok elemzésével foglalkoznak, amihez újabb szuperszámítógépet telepítenek a Debreceni Egyetemre.

A nemrégiben bejelentett Nemzeti Laboratóriumok sorában megalakult a mesterséges intelligenciára szakosodott MI Nemzeti Laboratórium, amely Budapesten a SZTAKI(Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet) vezetésével működik majd. Az intézmény keretein belül alap és alkalmazott kutatások is folynak majd.

Palkovics László hozzátette: Magyarország csatlakozott a finnországi kezdeményezéshez és célul tűzte ki, hogy az ország lakosságának 10 százaléka, mintegy egymillió embernek legyen valamilyen szintű ismerete a mesterséges intelligenciáról, a lakosság egy százaléka, százezer ember pedig képzésben vegyen részt, tanfolyamok keretében szerezzen ismereteket az új technológiákról.

Jakab Roland a stratégia részleteit ismertetve jelezte: a debreceni bejelentéssel egy időben a világhálóra is felkerült Magyarország mesterséges intelligencia stratégiája, ami elérhető az ai-hungary.com weboldalon.

Vanda hamarosan felhő alapon is működik majd

Az ország mesterséges intelligencia stratégiáját stílusosan egy AI-alapú megoldás, a T-Systems által fejlesztett üzleti asszisztens Vanda – amelyről korábban részletesen itt írtunk– konferálta be az eseményen.

Eddig a digitális üzleti asszisztens bevezetése virtuális szerverek telepítését igényelte annál a cégnél, ahol igénybe vették a szolgálatait, a Microsoft platformja, az Azure segítségével Vanda hamarosan a felhőből is elérhetővé válik.

Ez nagyobb rugalmasságot eredményez felhasználói és üzemeltetői oldalon, hiszen egy-egy munkafolyamatot is rábízhatunk a virtuális asszisztensre. Így az ügyfélszolgálati munka repetitív, automatizálható lépéseit, például az időpontfoglalás és lemondás, hibajegyek felvételét, raktárkészletről tájékoztatást, küldemények vagy járművek státuszát, számítógépes jogosultságok menedzselését, vagy akár a kérdőívezést is rábízhatjuk a virtuális asszisztensre.