A mostani bejelentés tehát nem egyszerűen egy újabb hálózatfejlesztési mérföldkő. A Telekom bejelentése szerint az országos 5G SA hálózat kiépítésével lezárult a hálózati előkészítés egy fontos szakasza, a Samsung Galaxy S25 és a Xiaomi 15 készülékcsalád tagjaival elvégzett sikeres white labelling teszt pedig azt igazolta, hogy a hálózati képességek és a vizsgált készülékek stabilan együttműködnek. A vállalat további gyártókkal is bővítené a kompatibilis készülékek körét.

Mi az 5G SA, és miért fontos?

Az 5G SA lényege, hogy az eddig széles körben használt 5G NSA-val ellentétben már nem a meglévő 4G maghálózatra támaszkodik, hanem önálló 5G maghálózattal működik. A különbség a felhasználó számára első pillantásra nem feltétlenül látványos, a szolgáltató számára azonban jóval nagyobb mozgásteret jelent. Az önálló 5G infrastruktúrára építve alacsonyabb késleltetésű, jobban priorizálható és eltérő igényekhez igazítható szolgáltatások alakíthatók ki.

Nem csak a sebességről szól

Ez azért fontos, mert az 5G SA értelme nem merül ki abban, hogy ugyanazon a telefonon esetleg még gyorsabb lesz a mobilinternet. A technológia egyik fontos képessége a hálózati szeletelés, amely lehetővé teszi, hogy ugyanazon fizikai mobilhálózaton belül egy adott szolgáltatás vagy ügyfélcsoport számára elkülönített, meghatározott prioritású hálózati erőforrás álljon rendelkezésre.

Egy ipari alkalmazásnál például nem pusztán a nagy sebesség lehet fontos, hanem a kiszámítható késleltetés, a rendelkezésre állás és a biztonság is. A Telekom szerint az 5G SA éppen az ilyen speciális felhasználási esetekhez teremthet rugalmasabb hálózati alapot.

A technológia ügyféloldali előnye ezért inkább a válaszidőben, a megbízhatóságban és az új szolgáltatások lehetőségében jelenhet meg, mintsem önmagában egy újabb sebességrekordban. Az alacsonyabb késleltetés például az interaktív alkalmazásoknál, játékoknál vagy videókommunikációban lehet érzékelhető, üzleti és ipari környezetben pedig ennél jóval nagyobb jelentősége lehet. Az 5G SA a VoNR, vagyis az 5G hálózaton megvalósuló hanghívás technológiai alapját is megteremti.

Európában még messze nem általános

Hogy mennyire új még ez a technológia Európában, azt jól mutatják a friss adatok. Az Európai Bizottság 2026-os 5G Observatory jelentése szerint az EU-ban az 5G SA bázisállomások az összes mobil bázisállomás 20,9 százalékát tették ki, miközben az uniós 5G-kiépítés továbbra is döntően NSA-alapú. Ugyanebben a jelentésben az is szerepel, hogy 2025 negyedik negyedévében az európai 5G-felhasználók mindössze mintegy 2,8 százaléka kapcsolódott SA-hálózaton.

A két szám első látásra ellentmondásosnak tűnhet, valójában két külön dolgot mér. A 20,9 százalék a kiépített infrastruktúrára, a 2,8 százalék pedig a tényleges használatra utal. Vagyis az SA-hálózatok kiépítése már jóval előrébb jár, mint az olyan készülékek és szolgáltatások elterjedése, amelyek ténylegesen használják is az önálló 5G infrastruktúrát.

Az európai felzárkózás ugyanakkor már megindult. Az Ookla adatai szerint az európai 5G SA-kapcsolatok aránya 2024 negyedik negyedéve és 2025 negyedik negyedéve között 1,1 százalékról 2,8 százalékra nőtt. A gyorsulásban Ausztria, Spanyolország, az Egyesült Királyság és Franciaország járt élen. Az európai SA-hálózatokon mért medián letöltési sebesség 205 Mbps volt, ami 45 százalékkal haladta meg az NSA-hálózatokon mért értéket, bár az eredményeket a rendelkezésre álló spektrum és a hálózat terheltsége is jelentősen befolyásolja.

A Telekomnál már a szolgáltatásépítés következik

A Magyar Telekom számára ezért most az egyik legfontosabb feladat lehet, hogy az infrastruktúra képességeiből tényleges szolgáltatást építsen. A júniusi interjúban Nagy Péter éppen erről beszélt: a Telekom 5G SA hálózata technológiai oldalról már akkor is lényegében bevetésre kész volt, a kérdés inkább az volt, milyen felhasználási esetek teremtenek valódi értéket.

Példaként említette, hogy a Deutsche Telekom csoporton belül Görögországban az ügyfél kérésére nagyobb adatátviteli teljesítményt biztosító szolgáltatás működik, Németországban pedig dedikált hálózati szeletet használhatnak az arra regisztráló ügyfelek.

A vállalati és ipari oldalon ennél is kézzelfoghatóbb lehet az 5G SA szerepe. A műszaki vezérhelyettes már a júniusi interjúban arról beszélt, hogy vállalati környezetben működnek hálózatszeletelésre épülő megoldások, például nagy rendezvényeken, egyes fizetési szolgáltatásoknál, illetve autóipari környezetben privát mobilhálózatok formájában. Az autonóm és erősen automatizált gyártási rendszereknél pedig éppen az alacsony késleltetés és a kiszámítható működés lehet az 5G SA egyik legfontosabb előnye.

A mostani készülékteszt ebből a szempontból egy újabb, kevésbé látványos, de fontos lépcső. Hiába áll rendelkezésre ugyanis az országos 5G SA hálózat, ha a mobilkészülék és a hálózat nem működik megfelelően együtt.

A Telekom, a Samsung és a Xiaomi közös white labelling tesztje éppen ezt a kompatibilitást vizsgálta, a sikeres validáció pedig megteremti a technológiai alapot ahhoz, hogy a későbbiekben kereskedelmi szolgáltatások is épülhessenek az 5G SA képességeire.

A folyamat tehát a nyár elejéhez képest láthatóan továbblépett: akkor még elsősorban arról szólt a kérdés, hogy mikor és milyen formában lehet értelme az 5G SA bevezetésének, mostanra pedig az országos hálózat és az első készülékek validációja is elkészült. A következő nagy kérdés már nem az, hogy technológiailag képes-e rá a Telekom, hanem az, hogy mikor és milyen ügyfélajánlatokban jelenik meg mindez a gyakorlatban.

The post Országosan kiépült a Telekom 5G SA hálózata, már készülékeket is teszteltek rajta appeared first on digitrendi.hu.

A Magyar Telekom első féléves eredményjelentése ezúttal sem csak a pénzügyi teljesítményről szól. A számok mögött kirajzolódik a hosszabb távú stratégia: a vállalat tovább gyorsította hálózatfejlesztéseit, bővítette gigabitképes infrastruktúráját, közelebb került a szinte teljes országos 5G lefedettséghez, miközben lezárt egy fontos technológiai korszakot a 2G hálózat forgalmának átterelésével. Mindezt stabil pénzügyi eredmények és tovább növekvő ügyféligények mellett valósította meg.

A hálózat maradt továbbra is a növekedés motorja

Az év első hat hónapjában a Magyar Telekom 170 ezer új gigabitképes hozzáférési ponttal bővítette vezetékes hálózatát, így országszerte már több mint 4,2 millió végponton érhető el a gigabitképes szolgáltatás. Ezzel párhuzamosan a lakosságszám-arányos kültéri 5G lefedettség 88 százalékra emelkedett, miközben a vállalat továbbra is tartja az év végére kitűzött 99 százalékos célját.

Legalább ennyire fontos mérföldkő volt a 2G rádiós hálózat forgalmának sikeres átterelése a Yettel infrastruktúrájára. A régebbi technológia fokozatos kivezetésével felszabaduló frekvenciák pedig a 4G és az 5G hálózat további fejlesztését szolgálhatják, vagyis a modernizáció nemcsak új beruházásokat, hanem a meglévő erőforrások hatékonyabb felhasználását is jelenti.

Ez jól illeszkedik ahhoz a hosszabb távú technológiai irányhoz, amelyről Nagy Péter, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese korábban a Digitrendinek adott interjúban is beszélt. Akkor úgy fogalmazott: a jövő távközlési hálózatai egyre inkább intelligens, automatizált rendszerekké válnak, amelyek működését már mesterséges intelligencia is támogatja. A mostani fejlesztések ennek az átalakulásnak újabb kézzelfogható állomásai.

Az ügyfelek is követik a technológiai váltást

A fejlesztések az előfizetői oldalon is visszaköszönnek. Az optikai szélessávú előfizetések száma egy év alatt 10,3 százalékkal 1,1 millióra nőtt, miközben az IPTV-előfizetések száma 2,9 százalékkal bővült. A mobil SIM-kártyák darabszáma elérte a 6,6 milliót.

Még látványosabb a mobilinternet használatának növekedése: egy ügyfél átlagosan már havi 16,5 gigabájt adatot használ fel, ami 20,7 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. Ez jól mutatja, hogy a hálózatfejlesztések mögött valós ügyféligény áll, miközben az egyre nagyobb adatforgalom folyamatos kapacitásbővítést is megkövetel.

Stabil pénzügyi háttér a fejlesztések mögött

A működési eredmények a pénzügyi mutatókban is megjelentek. A Magyar Telekom első féléves összbevétele 481,4 milliárd forint volt. A bruttó eredmény 311 milliárd forintra emelkedett, ami 2,3 százalékos növekedést jelentett az előző év azonos időszakához képest. Az EBITDA AL 202,2 milliárd forintot ért el, 1,6 százalékkal haladva meg a tavalyi szintet, míg a módosított adózott eredmény 113,7 milliárd forintra nőtt, ami 2,9 százalékos éves emelkedésnek felel meg. A vállalat ezek alapján megerősítette a 2026-ra korábban kitűzött céljait.

A Telekom első féléve számokban

• Új gigabitképes hozzáférési pont: 170 ezer

• Gigabitképes végpontok száma: több mint 4,2 millió

• Kültéri 5G lefedettség: 88%

• Mobil SIM-kártyák száma: 6,6 millió

• Optikai előfizetők: 1,1 millió (+10,3%)

• IPTV-előfizetők: 1,4 millió (+2,9%)

• Átlagos havi mobiladat-felhasználás: 16,5 GB (+20,7%)

• Összbevétel: 481,4 milliárd forint

• Bruttó eredmény: 311 milliárd forint (+2,3%)

• EBITDA AL: 202,2 milliárd forint (+1,6%)

The post A hálózatfejlesztés diktálta a tempót a Telekom idei első félévében appeared first on digitrendi.hu.

A Magyar Telekom és a hírközlési hatóság(NMHH) közötti megállapodás értelmében a szolgáltató 2042. június 28-ig használhatja a 2100 MHz-es frekvenciasávban lévő 2×10 MHz-es blokkját, amely további öt évvel még meghosszabbítható.

Ez elsőre pusztán technikai részletnek tűnhet, valójában a mobilhálózatok egyik legfontosabb „láthatatlan” alapjáról van szó.

A hálózat egyik ”igáslova”

A 2100 MHz-es sáv különleges helyet foglal el a mobilhálózatokban, mert egymagában jó egyensúlyt teremt a lefedettségben, kapacitásban és a hálózati stabilitásban. Ez azt jelenti, hogy nemcsak nagy területek kiszolgálására alkalmas, hanem a városi, nagy adatforgalmú környezetben is hatékonyan működik, vagyis a hálózat egyik igáslova.

A sáv jelentősége túlmutat a jelenen. Az aggregált hálózatok világában ugyan hagyományosan a 4G (LTE) hálózatok egyik alappillére, de egyre fontosabb szerepet kap az 5G infrastruktúrában is. A Telekom tervei szerint az év végére már a hálózaton belül a 99%-os lakosságszám-arányos kültéri 5G lefedettség is elérhetővé válik.

Miért fontos a frekvencia-aggregáció?

A frekvencia-aggregáció lényege, hogy a mobilhálózatok nem egyetlen frekvenciasávon szolgáltatnak adatot, hanem több különböző sávot kapcsolnak össze egyszerre.

Ez leegyszerűsítve olyan, mintha az egysávos út helyett több sávot nyitnának meg az adatforgalom előtt: ugyanannyi idő alatt több „adatcsomag” tud áthaladni.

A gyakorlatban ez gyorsabb letöltési és feltöltési sebességet, stabilabb kapcsolatot jelent nagy forgalom mellett is, valamint jobb élményt a zsúfolt városi környezetben.

A modern 4G és 5G hálózatok már alapból több frekvenciasáv kombinációjára épülnek. Ebben a rendszerben a különböző frekvenciák eltérő szerepet kapnak:

• alacsony frekvenciák – nagy lefedettség

• közepes frekvenciák (2100 MHz) – egyensúly lefedettség és kapacitás között

• magas frekvenciák – extrém sebesség, kisebb területen

A 2100 MHz-es sáv azért értékes, mert jól illeszkedik a „többsávos” működésbe. Nem önmagában adja a legnagyobb sebességet, hanem összekapcsolja a különböző frekvenciákat egy hatékony hálózattá.

A frekvenciahasználat meghosszabbítása komoly pénzügyi döntést is jelent: a Magyar Telekom mintegy 11 milliárd forintot fizet a jogosultságért. A szolgáltatók számára a spektrum viszont nem egyszerű költség, hanem stratégiai erőforrás.

The post 4G-től az 5G-ig: 2042-ig biztos spektrum alapokra építhet a Telekom appeared first on digitrendi.hu.

A 4iG Csoport távközlési ágazata 2025. elején új fejezetet nyitott: a DIGI, az Invitech, az Antenna Hungária és a korábbi Vodafone Magyarország tevékenységei egyesültek a One Magyarország Zrt. égisze alatt. A teljes jogi egyesülés 2025. őszén zárult le, ezzel a társaság beléphetett a piac legnagyobb integrált szolgáltatói közé. (A legutóbbi két akvizíció, a PR-Telekom és a műholdas kommunikációban utazó Direct One versenyhivatali eljárása még nem zárult le.)

Az első év a konszolidációról szólt: ami magában foglalja a tevékenységi területek szerinti szétosztást kereskedelmi és infrastrukturális szegmensre. Ezen idő alatt ment végbe a rendszerek összehangolása, a TV-platform megújítása és a hálózatfejlesztések előkészítése is. Ezt követően a vállalat most már az innovációra is hangsúlyt helyezhet.

Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatási minőség, az ügyfélélmény és az integrált digitális ökoszisztéma fejlesztése egyaránt fókuszban van.

Hálózatok vezetéken: gigabit mindenhol – mobilban irány az 5.5G

A vezetékes hálózati háttérről a 2Connect néven a korábbi elődvállalatok összevonásából létrejött cég gondoskodik, amely a gigabites hálózatfejlesztés motorja. A One és a 2Connect együttműködése révén ma már több mint 2,5 millió háztartás számára elérhető a gigabites sebességű internet.

A mobilt hálózatfejlesztés is számottevően felgyorsult:

• 2024. végére teljesült a 4G lefedettségi kötelezettség,

• 2025-ben újabb 900 helyszínen megy végbe további bővítés,

• elindult az 5.5G-hálózat kiépítése Budapesten és több vidéki városban,

• szintlépés a mobiladat-átvitelben a 6 GHz-es sáv tesztelésével.

A cél, hogy a mobilhálózat jövőállósága: az 5.5G már most készen áll az olyan alkalmazásokra, mint a VR(virtuális valóság), az otthoni cloud gaming vagy a valós idejű okoseszköz-vezérlés.

Erőteljes növekedés a mobil szegmensben

A One év eleje óta folyamatosan növelte piaci részesedését a mobil szegmensben, amit a menedzsment az egyszerű, átlátható tarifastratégiával magyaráz. Ez azt jelenti, hogy az ügyfelek három szinten választhatnak korlátlan adatforgalmú csomagokat.

A sebességprofilok differenciálása lehetővé teszi, hogy mindenki megtalálja a számára optimális ár–érték arányt. Az 5 Mbit/s-os alapcsomagtól a korlátozás nélküli prémium csomagig mindenkinek elérhető a „korlátlanság élménye”.

Piacvezető pozícióban a tévézésben, új hardverek a további korszerűsítésért

A tévészolgáltatásban a One ma már piacvezető, több mint 1,6 millió előfizetővel. A Nagra Kudelski által fejlesztett OpenTV Video Platform tavalyi bevezetése korszerűsítette a tartalomaggregációt, és megnyitotta az utat a hibrid – lineáris – VOD – streamingmegoldások felé.

Az időközben megvalósított újabb fejlesztések középpontjában az ügyfél visszajelzések állnak:

• folyamatosan frissülő felület, gyorsabb menü, QR-kódos belépés,

• a legújabb frissítés novemberben érkezik: egygombos visszalépés és rövidebb csatornaváltás.

• A One a streaminget is integrálta a kínálatába – Netflix, RTL+ és HBO Max is választható a csomagok részeként.

Mit tudnak az új set-top boxok?

A november elejére igért újabb frissítés érinti a médiaboxokat. Az új OneTV MiniBox Pro és OneTV SoundBox már az Android 14 operációs rendszerre épülnek, Google-szolgáltatásokkal és WiFi 6 támogatással.

• A MiniBox Pro a belépő szintű, akadálymentesített megoldás, 90 órányi rögzítési lehetőséggel és személyre szabható profillal.

• A SoundBox pedig prémium élményt kínál:

Dolby Atmos térhangzással,

Bang & Olufsen által tervezett hangrendszerrel,

Bluetooth-hangszóróként is használható.

The post Ilyen változásokat hozott a One márka belépője a hazai távközlésben appeared first on digitrendi.hu.

A mesterséges intelligencia berobbanása óta világszerte már több mint 3 millió AI-alapú applikációt fejlesztettek ki, ami több, mint az alkalmazásboltokban elérhető nem AI-képes appok száma.

A két technológia közel egyidejű megjelenése már a mobil AI-korszak hajnalát jelzi. Ezekkel a gondolatokkal indította el az idei Global Mobile Broadband Forum „5.5G Leads Mobile AI Era” eseményét, a témában több ponton is érdekelt házigazda Huawei soros elnöke Isztambulban.

Ken Hu szerint az AI mindent meg fog változtatni a jövőben, mindenki képes lesz azt használni, bárhol és bármikor. Az ehhez kapcsolódó élmények közvetítésében pedig a mobilhálózatok és -eszközök kapnak fontos szerepet.

A már 2010. óta létező fórum iparági partnerei között két meghatározó szakágazati szervezet is van, a távközlési szolgáltatókat tömörítő GSMA és a Global TD-LTE Platform (GTI).

Újfajta növekedési lehetőségek a mobil AI korszakban

Az idei esemény fókuszába az 5.5G, vagy más néven 5G-Advanced(5G-A) technológia és az intelligens alkalmazások konvergenciája került, amivel nagyobb üzleti értéket lehet kiaknázni a mobilipar szereplői számára.

Ezzel kapcsolatban előremutató gondolatokat osztott meg Li Peng, a Huawei ICT Sales Service részlegének az elnöke is arról, hogyan lehet megtalálni az újabb növekedési lehetőségeket a mobil AI korszakban, és kihozni belőle a legtöbbet.

Jelentős lépésnek gondolja, hogy a világ vezető szolgáltatói már a valós 5.5G hálózatokon tesztelik az AI szolgáltatási képességeket. Szerinte már el is érkezett a mobil AI korszaka.

„A jövőre nézve két dolgot tehetünk, hogy kihasználhassuk a mobil AI korszak új lehetőségeit. Mindenekelőtt fel kell készítenünk a hálózatokat az AI támogatására, ami elsősorban a feltöltési képességek, a késleltetés és az átviteli kapacitás növelését jelenti” – fejtette ki Li Peng. (A feltöltési sebesség növelését a hálózatok ipari jellegű(IoT) felhasználása követeli ki.)

Hozzátette:„használhatjuk az AI-t a hálózatok még sokoldalúbb támogatására is. Az összetettebb hálózatok esetében például az AI segítségével automatizálhatjuk az üzemeltetési és karbantartási folyamatokat, optimalizálhatjuk a hálózati hatékonyságot, és garantálhatjuk a felhasználói élményt.”

Elhangzott, hogy nagyjából 30 szolgáltató végzi már világszerte az 5G-A technológia tesztelését, és mintegy 10 szolgáltató hozta nyilvánosságra ezzel kapcsolatos kereskedelmi terveit 2024-re és 2025-re.

Köztük a közel-keleti szolgáltatók, például az Etisalat és a Du, a szaúd-arábiai STC és a Mobily még az idén bevezethetik a kereskedelmi szolgáltatást. Az európai operátorok közül a finn DNA is várhatóan még az idén elindítja a kereskedelmi 5G-A-t.

Kulcskérdés, hogy legyen elegendő frekvencia

Ezekhez a változásokhoz lesz elegendő méretű felvevőpiac is, hiszen a friss előrejelzések szerint az év végéig az 5G előfizetések száma a világon már elérheti a 2 milliárdot – hívta fel a figyelmet Alex Sinclair a GSMA technológiai igazgatója. Hozzátette, ugyanakkor kulcskérdés, hogy mindehhez legyen elegendő spektrum az egyes országokban.

Az 5G-vel egy újabb ipari forradalom elé is nézünk, amit az is alátámaszt, hogy egy friss szakági jelentés(GSA) szerint megéri az újgenerációs technológiába invesztálni. A globális gazdaságnak ugyanis 2030-ra már legalább 930 milliárd dollár hasznot hoznak az 5G beruházások – erre emlékeztetett a Vodafone török leányvállalatának a vezetője.

A mindenható mesterséges intelligencia asszisztens

A ChatGPT által képviselt generatív AI – amely integrálja az információszerzést, az intelligens szolgáltatásokat, a chatbotokat és a kreatív eszközöket – mindenki intelligens asszisztensévé válik.

Az ember és a számítógép közötti interakció az érintőképernyő-alapúról a természetes nyelvi alapúra változik, az interakció tartalma pedig a szövegalapúról a kép- és videóalapúra bővül.

A jövőben olyan gazdagabb interakciós módszerek jelennek meg, mint a gesztusfelismerés és a szemkövetés, amelyek felszabadítják az emberek kezét, és megkönnyítik a kommunikációt az AI asszisztensekkel.

A mesterséges intelligencia-szolgáltatások személyre szabott válaszokat adnak majd a felhasználók viselkedési szándékainak mélyreható megértése alapján, és a felhasználók által kijelölt feladatokat az alkalmazásokon keresztül végzik el, így valóban a felhasználók asszisztenseivé válnak.

A távközlési szolgáltatók az AI piac fő mozgatórugói

Arról is hallhattunk érdekes részleteket, hogyan alakítja át az AI az ügyfélszolgálati tevékenységet, aminek nyomán jöhetnek az úgynevezett call agentek.

Ez utóbbiak „munkája” nem merül ki abban, hogy felveszik a hívást, és azonnal továbbítják azt élő ügyfélszolgálatoshoz, hanem a technológia fejlődésével akár a teljes probléma saját megoldására is képesek lesznek. Egyes előrejelzések szerint az évtized végére már 2-3 milliárdra futhat fel az AI Agentek száma.

A mobil AI-nak az on device modellek helyett az eszközök felhőn keresztüli kapcsolódására lesz szükség, nemcsak az eddiginél jóval több adat továbbítása, vagy tárolása miatt, hanem mert az előbbi kimondottan energia- és memóriaigényes megoldás, ami a fenntarthatósági követelmények növekedésének korában nem követendő példa.

Szóba került a már ma is igen népszerű digitális iker technológia is, amelynek a szerepe a mobil AI korszakban még jobban felértékelődik.

Másik fontos megállapítás, hogy az AI piac fő mozgatórugói a távközlési szolgáltatók, amelyeknek a lehetőségek sikeresebb kiaknázásához érdemes összefogniuk. Ennek jó példája a már létező globális telco szövetség a dél-koreai SK Telecom, európai Deutsche Telekom, a japán Softbank, és az arab országokat képviselő e& között.

És, hogy mi hajtja ebbe az irányba a távközlési szolgáltatókat? A zöld fenntarthatóság mellett a hálózati heterogenitás. Utóbbi már nehezen kezelhető manuálisan, itt jöhet képbe az AI.

Kellenek-e humanoid robotok az iparban is?

Fontos téma volt a robotizáció, azon belül is az emberi tevékenységet utánzó humanoid robotok szerepe az iparosítás újabb forradalmi korszakában is. Ezzel kapcsolatban nagyon érdekes volt a humanoid robotok fejlesztésével és gyártásával foglalkozó sencseni Leju cég vezetőjének, Lin Changnak az előadása az egyik kerekasztal beszélgetésen.

Elmondta, hogy ezeknek a robotoknak egyre nagyobb szerep juthat az iparban is, ahol a cégek amúgy már jó ideje dolgoznak klasszikus ipari robotokkal. Felvetődhet a kérdés, hogy akkor mi szükség van ott még a humanoid robotokra.

A cégvezető elmondta, hogy a robotizáció az ipari robotokkal még messze nincs kihasználva sem a gyárakban, sem a logisztikai cégekben. Hiszen ezeken a területeken elsősorban a helyhez kötött ipari robotokat használják a vállalkozások, miközben az ottani tevékenységek egy nem elhanyagolható része nem ilyen.

Vegyük a gyártósorról lekerülő berendezéseket, elektronikai eszközöket, ezeknek a csomagolása, a kiszállításuk előtti tárolóhelyre szállítása jobban megoldható a humanoid robotokkal.

Itt is van azonban ma még egy igen szűk keresztmetszet, ami hasonlóan az elektromos autókhoz, az akkumulátorok teljesítménye, ami ezek esetében is igen korlátozott ma még.

A beépített akkumulátor jelenleg még csak egy-két óráig bírja. Idő kérdése azonban, hogy megjelenjenek az ezekhez szükséges nagyobb teljesítményű akkumulátorok is.

The post A mobil AI újabb ipari forradalmat hozhat appeared first on digitrendi.hu.

Az évtized végére az intelligens technológiák 16 ezermilliárd dollárral növelhetik a globális GDP-t, ami több mint 15 százalékos ugrást jelent. Akkorra az adatkommunikációs hálózatok a Net5.5G-korszakba lépnek, amely új képességeket kínál a felhasználói élményhez, a számítási teljesítmény növeléséhez és a hálózatok védelméhez.

A Huawei Technologies által bemutatott Xinghe megoldásokat egyebek mellett egyetemi hálózatokhoz, távoli helyszíneket összekötő hálózatokhoz (WAN), adatközponti hálózatokhoz, továbbá a hálózatbiztonság növeléséhez fejlesztették.

Az új kínálatban már szerepelnek a bármilyen felhasználási környezethez alkalmazkodó Wi-Fi 7 hozzáférési pontok, az iparág első 100 Tbps sebességű Ethernet adatközponti switch-je, az iparág első 51,2 Tbps folyadékhűtéses adatközponti switch-je, valamint a felhőkorszak legnagyobb számú portját egyetlen eszközben kínáló router.

Bemutatták a Huawei hálózati infrastruktúrák egyszerűsítését szolgáló all-in-one gateway-t, valamint a NetMastert.

Utóbbi távközlési alapmodell alkalmazásként integrálja a különböző hálózati funkciókat, megkönnyítve ezzel a hálózatok kezelését és optimalizálását.

Az újdonságok között szerepel egy olyan hálózati technológia is, amely lehetővé teszi a biztonsági szabályzatok gyors átvizsgálását, akár 100 ezer bejegyzést is ellenőrizve néhány perc alatt, így segítve a hibák azonnali kezelését.

Az új technológiákkal a távoli helyszíneket összekötő hálózati megoldások esetében pedig lehetőség van a hálózati forgalom optimalizálására. Így a rendszer néhány percen belül képes automatikusan kijavítani a hibák akár 90 százalékát is.

Az egyetemi hálózati megoldás valós időben priorizálja a forgalmat, és azt is lehetővé teszi, hogy egyetlen ember irányítson egy, akár több mint tízezer felhasználót kiszolgáló kampuszhálózatot.

A biztonsági technológiák is új szintre léptek, a kínai gyártó beépített intelligenciával rendelkező hálózati megoldása 18 különböző biztonsági modellt alkalmaz, ezáltal 91 százalékos pontossággal tudja azonosítani az ismeretlen fenyegetéseket, és automatikusan kezelni a biztonsági incidensek 99 százalékát.

The post Új hálózati megoldások az 5.5G korszakra a Huawei-től appeared first on digitrendi.hu.

A laboratóriumi körülmények között végzett mérésekkel a 4iG Csoport mérnökeiből, valamint a BME VIK kutatóiból álló munkacsoport 10 Gbps feletti adatátviteli sebességet regisztrált a sajtónyilvános tesztpremieren.

Lakossági és üzleti felhasználást egyaránt szolgál az új technológia

Az új, úgynevezett Extra Large Antenna Array (ELAA) antenna technológia nagy előnye, hogy jóval kisebb környezetterheléssel a 6 GHz-es sáv a már meglévő bázisállomásokon is telepíthető, a jelenlegi leggyorsabb 3,5 GHz-es lefedettséghez igazodva.

A 6 GHz-es frekvencián működő 5.5G technológia sebessége kell majd a lakossági felhasználóknak, amint széles körben elérhetővé válnak a jövőben a különböző 3D vagy akár a nagy felbontású VR/AR alkalmazások.

Az üzleti, főként az ipari szereplők pedig a technológiának köszönhetően új korszakba léphetnek a dolgok internete (IoT), Ipar 4.0 megoldások és a felhőalkalmazások területén.

A 6 GHz-es mobilhálózati technológiához a Huawei Technologies eszközeit használják. Az egyetemen telepített berendezések elsősorban kutatási célokat szolgálnak.

Ezen felül a 4iG nyugat-balkáni leányvállalatainak a bevonásával a tesztidőszak a tiranai és podgoricai műszaki egyetemek kutatóinak is lehetőséget ad az új technológia megismerésére és tanulmányozására.

A frekvencia felszabadult, jöhetnek az operátori igények

Zarándy Pál, a 4iG Csoport Mobil és 5G stratégiai igazgatója kiemelte, hogy a 6 GHz-es frekvenciasáv mobilhálózati felhasználását Európára vonatkozóan alig néhány hónapja, 2023. decemberében engedélyezte a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU).

A magyar cégcsoport egy évvel korábban csatlakozott a vezető távközlési cégek iparági szervezetéhez, az O-RAN Szövetséghez (Open Radio Access Network).

Az összefogás nyílt platformot kínál az 5G alapú rádiós hálózati infrastruktúrák fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez.

„A digitális gazdaság mára a teljes GDP legalább 25 százalékát adja. A kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország az EU digitálisan legfejlettebb tíz országa közé tartozzon és az európai 5G fejlesztések egyik központjává váljon” – mondta a technológiát bemutató sajtótájékoztatón Fábián Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára.

Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja emlékeztetett rá, hogy az egyetem az 5G technológia kutatásához saját hálózattal is rendelkezik.

Hozzátette: a 6 GHz-es rádiós adatátviteli elrendezés most még csak egy kísérleti bemutató, de az új technológia iránti fokozott ipari érdeklődés azt jelzi, hogy a 6 GHz hamarosan a mobilhálózatokban is megjelenhet. A BME VIK készen áll a meglévő 5G hálózatának az új technológiával bővítésére, annak érdekében, hogy bekapcsolódjunk az 5.5G mobil alkalmazások fejlesztésébe és innovációjába.

Hogy a hazai mobilhálózatokban élesben mikor jelenhet meg a 6GHz-es technológia, ahhoz előbb majd szükség lesz a frekvenciasáv megpályáztatására, amit a hírközlési hatóság (NMHH) végez majd.

Információink szerint erre annak függvényében kerülhet sor, mennyire és mikorra készek az operátorok a technológia befogadására.

The post 4iG: régiószintű 6 GHz-es tesztpremier, 5.5G technológiával appeared first on digitrendi.hu.

Igor Prerovsky a hazai sajtónak tartott háttérbeszélgetésen több szempontból is nagyon jó évnek minősítette 2023-at.

„Főleg annak alapján, amit a piacra hoztunk. Mára már triple playerekké váltunk, ami szerintem fontos lépés, hogy a lakossági ügyfeleket minden főbb szegmensben(hang-adat-tv) elérjük. Több évet fordítottunk a hálózatunk modernizációjára, ami után elmondható, hogy az 90 százalékban teljes körűen meg lett újítva” – emelte ki.

Hozzátette: azzal, hogy a cég mobil-only alapokra fektette a stratégiáját, a fő termék, vagyis a hálózat valóban olyan, amilyenre hosszú távon lehet építkezni. (A hálózatmodernizációról nemrégiben volt szó a szolgáltató egy másik rendezvényén.)

Megjegyezte azt is, hogy a 2023-as évet valójában a digitális átalakulás kezdetének nevezné, amin nemcsak a gazdasági élet szereplőinek, hanem az egész társadalomnak át kell mennie.

„Nagyon szerencsések vagyunk, hogy ennek a mobileszközök és a -hálózati kapcsolatok révén aktív részesei lehetünk. Az emberek ugyanis átlagosan napi 150-200 alkalommal érintik meg vagy használják a mobiltelefonjukat.

Jó hír, hogy az itteni lakosság általában úgy gondolja, hogy a digitális megoldások sokkal ügyfélközpontúbbak, és a problémáik megoldására koncentrálnak, legyen szó a banki, bevásárlási és más ügyeik intézéséről” – hangsúlyozta a vezérigazgató, aki az adatfelhasználás látványos növekedését is tapasztalja.

Ezt a számok is igazolják, a szolgáltatónál az elmúlt egy évben 80 százalékkal nőtt az adathasználat, szemben az egy évvel korábbi 30 százalékkal, ami szintén nem mondható elenyészőnek.

A bevétel nőtt, a profit közel feleződött

Ami az üzleti mutatókat illeti, az árbevétel növekedése 2023-ban kétszámjegyű volt, a nettó eredmény viszont elmaradt az egy évvel korábbitól, amit Takács József, pénzügyi vezérigazgató-helyettes a finanszírozási költségek emelkedésével és a bizonytalan gazdasági környezettel is magyaráz.

A konkrét számokat illetően egyelőre a tulajdonos PPF-csoport euróban kimutatott és országokra lebontott adatai nyilvánosak, amelyek szerint az árbevétel 615 millió euró, a nettó eredmény 6 millió euró. (Átszámítva előbbi nagyjából 243 milliárd, utóbbi 2,4 milliárd forintnak felel meg).

Az egy évvel korábbi mutatók szerint a bevétel 217 milliárd, a nettó profit 14 milliárd forint volt. A végleges, forintosított számokat májusban publikálja majd a cég. (A forintmutatók a magyar és a nemzetközi pénzügyi elszámolás közötti eltérés miatt módosulhatnak.)

A digitalizáció folytatásához nemcsak a hálózati jellegű beruházások kellenek, hanem a belső rendszerek fejlesztése, a folyamatok automatizálása is, hogy a digitális ajánlatok gyorsabban jussanak el a fogyasztókhoz.

Elindultak a vállalati szervezet agilis átalakításának az útján is, és megvizsgálják mit hozhat manapság a mesterséges intelligencia.

A hálózatkorszerűsítés megtérülését firtató kérdésünkre a vezérigazgató az 5G technológiában elért eredményekre, az Európában is az elsők között megvalósított 5G SA, vagyis a tisztán 5G hálózatban rejlő lehetőségekre hivatkozott.

Legyen szó akár az önvezető autók megjelenéséről, a privát ipari hálózatokról, vagy az okos városok kiépülése kapcsán adódó önkormányzati megrendelésekről. Legalább ilyen fontos szolgáltatásnak tartja a vezérigazgató a lakossági ügyfeleket megszólító, és teljesítményben a vezetékessel versengő OtthonNet szolgáltatásuk bevezetését is.

„A szolgáltatók ennek az útnak még az elején járnak, mert a felhasználási esetek még nincsenek teljesen feltárva. Igyekszünk beilleszteni az anyacég csehországi tapasztalatait is, ahol már korábban is kínáltak intelligens városokkal kapcsolatos 5G alapú megoldásokat” – összegezte a vezérigazgató.

Frekvenciamegosztás, tovább görgethető adatok

Beszélt a hazai piacon tapasztalható versenyről, amiről azt gondolja, hogy a jövőben is kiélezett lesz, a feladatuk, hogy megtalálják a módját, hogyan lehet megkülönböztetni magukat a többi piaci szereplőtől.

Kérdésre válaszolva kitért az egyébként a nemzetközi piacokon – akár fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vevően – elfogadott hálózati konszolidációra.

Mint ismert, néhány éve a cég hálózatmegosztási szerződést kötött a Magyar Telekommal, amit azonban aggályosnak ítélt meg a hazai versenyhatóság. Az évekig tartó vizsgálatban hivatalos döntés nem született, de a nyomozást leállították.

A vezérigazgató válaszában elmondta, hogy két szempontot is figyelembe vesznek ennek a lehetőségnek a további megítélésében, az egyik hogyan lehet ezáltal javítani az ügyfelek kiszolgálásán, a másik egyúttal hogyan lehet javítani a vállalat működésének hatékonyságán.

Ennek alapján az újabb hálózatmegosztási lehetőségekkel kapcsolatban az általános válasza igen.

Ennél kevésbé volt egyértelmű a válasza a lapunk által feltett kérdésre, azzal kapcsolatban, hogy tervezi-e a Vodafone után a Yettel is a nem korlátlan adatcsomagok fel nem használt adatmennyiségének a tovább görgethetőségét?

A vezérigazgató elmondta, hogy a cégnél vizsgálják a csomagokhoz kapcsolódó különböző lehetőségeket, de azokról nem kívánt többet elárulni.

Koller György műszaki vezérigazgatóhelyettest pedig az 5G továbbfejlesztése kapcsán nemrégiben nemzetközi szinten megnyitott 6GHz-es frekvenciasávval kapcsolatban kérdeztük.

A szakember szerint ez elsősorban azokban a világvárosokban releváns frekvenciatartomány, ahol sok a felhőkarcoló, azokban javítja érdemben a mobilszolgáltatást. Nálunk szerinte egyelőre elegendő a 3,5 GHz-es (C-band) -tartományban megvalósítható 5G hálózat, innen már csak egy szoftverfrissítés az 5.5 G.

The post Yettel: felgyorsított digitalizáció, 5.5G-képes hálózat, frekvenciamegosztás appeared first on digitrendi.hu.

A világ első 5.5G technológiával működő okosotthonában a kínai gyártó legújabb 10 Gbps sebességű 5G-Advanced hálózata révén szemüveg nélkül, szabad szemmel láthatóak a 3D videók, élvezhető a 8K UHD streamelés, a valódi és a virtuális környezetet kombináló XR játékok.

Az új tartalmak és alkalmazások egyre gyorsabb hálózatokat igényelnek, ami komoly kihívás a szolgáltatók számára. A Huawei szerint az otthonokban már a közeljövőben 10 Gbps sebességű hálózatokra lesz szükség.

A digitális jövőt formáló technológiai trendek

Li Peng, a Huawei Technológies alelnöke szerint a következő időszakra öt fontos technológiai trend lesz a jellemző, mégpedig a szemüveg nélküli 3D technológia, az önvezető járművek, az újgenerációs gyártás, a hatékonyabb adatátvitelű kiterjesztett cellás IoT technológia, valamint a mesterséges intelligencia.

A trendek mindegyike növekvő hálózati követelményeket is támaszt. A Huawei előrejelzései szerint önmagában a mesterséges intelligencia számítási teljesítménye iránti kereslet robbanásszerűen növekszik majd, és 2025-re a jelenlegi szint százszorosa lesz.

Több mint 10 millió 5G kapcsolat ipari hálózatokon

Ken Hu, a Huawei Technologies elnöke az 5G ipari felhasználásában rejlő lehetőségeket emelte ki. „Jelenleg több mint 50 ezer ipari 5G alkalmazást találunk világszerte, és már több mint 10 millió 5G kapcsolat működik ipari környezetben. Az 5G 2030-ra várhatóan egymillió milliárd dollárt fog hozzáadni a globális gazdasághoz” – mutatott rá.

Hozzátette: az elmúlt négy évben azonosítottuk azokat a fontos ipari alkalmazási területeket, ahol maximalizálhatjuk az 5G potenciálját, ilyen a távvezérlés, a videó backhaul, azaz nyers videótartalmak egy forrásról történő továbbítása a közvetítő állomásokra, a gépi látás és a helymeghatározás.

Hu úgy véli,hogy a mobilszolgáltatók jobb helyzetbe kerülhetnek az ipari digitalizációban, ha erősítik a felhőszolgáltatások, az ipari alkalmazásfejlesztés és a rendszerintegrációban meglévő képességeiket.

A vezető szerint a jövőben számos feladat vár az iparági szereplőkre, ezek közé tartozik a kapacitás növelése, a technológia fejlesztése, a felhasználók jobb élményének biztosítása, valamint az 5G ipari terjesztése és a benne rejlő befektetések hatékony kihasználása.

The post Ezeket tudja már a világ első 5.5G hálózatra épülő okos otthona appeared first on digitrendi.hu.