A magyarok legalább a felének gondja van a mentális egészségével, de a társadalom több mint négyötöde nem elfogadó ezekkel szemben. Az Euronics ebből három témát emel ki: a szóbeli bántást, a neurodiverzitást és a pánikbetegséget a boltjaiban lévő tévéken.
Bár egyre többen foglalkoznak a mentális egészségükkel, a téma itthon még mindig tabunak számít, így kevesen mernek segítséget kérni – derült ki az Euronics által rendelt kutatásból.
A hazai elektronikai kereskedő országos hálózatában rengeteg vásárló fordul meg, ezt kihasználva, társadalmi felelősségvállalási programja(CSR) keretében arra hívja fel a betérők figyelmét, hogy fontos foglalkozniuk magukkal.
Indulásként három ügy: a verbális abúzus, a neurodiverzitás és a pánikbetegség kerül a fókuszba, amikről az üzletekben kihelyezett tévéken edukatív tartalmak révén informálódhatnak a vásárlók.
A hazai társadalom sajnos ma még kirekesztő, elutasító
A 16 év feletti magyarok több mint fele, 53 százaléka úgy érzi, hogy az elmúlt fél évben volt gondja a mentális egészségével. Tízből heten rendszeresen foglalkoznak a mentális jóllétükkel, leginkább a nők és a fiatalabbak – emelték ki a kereskedő Focus Program néven futó CSR programjának bejelentésén.
A kutatásból az is kiderül, hogy a lelki egészségük megőrzése érdekében a lakosság közel fele a természetben tölt el több időt, a második helyen a káros szokásoktól való tartózkodás, a dobogó harmadik fokán pedig a minőségi alvás állt.
A lista végén a meditáció és a pszichológushoz járás végzett 8-8 százalékkal. Szakemberhez leginkább a legfiatalabbak (16-29 évesek) és a 50-59 évesek fordulnak segítségért.
A legaggasztóbb adat, hogy a magyarok 88 százaléka úgy látja, hogy a mai társadalom nem elfogadó a mentális betegségekkel szemben, ebből 45 százalék kifejezetten elutasítónak tartja az ebben szenvedőket.
Az adatokból az is kiderült, hogy 10-ből 3-an nem biztosak benne, hogy van olyan a családjukban vagy közvetlen környezetükben, akivel meg tudják beszélni a problémáikat, 36 százalék pedig nem igazán lát célt az életében. A válaszadók 14 százaléka pedig el is ismeri, hogy képtelen egyedül megbirkózni a nehéz élethelyzetekkel.
A program fókuszát adó három ügy esetében is jól látszik, hogy komoly szükség van edukációra. A megkérdezettek harmada nem is tudja pontosan, mit jelent a verbális abúzus. (Talán, ha lefordítanánk magyarra, vagyis szóbeli bántás, már más lenne a helyzet.)
A pánikbetegség ismertsége már jóval magasabb (74 százalék), a neurodiverzitást viszont 10-ből 6-an egyáltalán nem ismerik, többségük csak az autizmus, ADHD és diszlexia kapcsán találkozott a fogalommal.
A személyes érintettség a verbális abúzus és a pánikbetegség esetében a legmagasabb: mindössze 27 százalék nem volt áldozata verbális abúzusnak, sőt, a megkérdezettek közel fele pedig érezte már úgy, hogy pánikrohama van.
A neurodivergenciában viszont a megkérdezettek 73 százaléka szerint a saját környezetükben maximum 1-2 ember érintett. Az érintettek magasabb arányából következik az is, hogy 10-ből 7 ember szerint elfogadó a környezet a pánibetegséggel szemben, és a többség szerint pánikroham esetén fontos is szakemberhez fordulni.
Tízből 8-an pedig úgy gondolják, hogy a verbális erőszak legalább ugyanolyan súlyos, mint a fizikai bántalmazás, viszont a döntő többség egyetért azzal, hogy a verbális erőszakot nehéz bizonyítani.
A kampány partnerei között a témákhoz értő szakmai szervezetek is megjelennek: így a Mélylevegő Projekt, a Pszichodiák Alapítvány, a Nyugizóna/ Nyugisuli, a Pánikcentrum, a Bárányfelhő (Apparently), a KIKAPCS. Alapítvány., a Kék Erdő Alapítvány, a MARS, az SNI Suli, a Kisvilág, az ASDI Vár, az Egyenlítő Alapítvány, a Patent, illetve az S.O.S. Krízis Alapítványa. Mellettük áll még a televíziókat is gyártó TCL.
