Néhány éve még főként a szigetelés és a korszerű nyílászárók jelentették az energiahatékonysági beruházások fő irányát, ma már egyre több vállalat tekint stratégiai eszközként az intelligens épületüzemeltetésre. Egy friss hazai felmérés szerint a cégek jelentős része már okos világítással, intelligens termosztátokkal vagy épületfelügyeleti rendszerekkel próbálja mérsékelni energiafelhasználását.
Az energiahatékonyság ma már üzleti kérdés
A fenti tendencia ugyanis jól illeszkedik az európai trendekhez, ahol az okosépületek a fenntarthatósági és versenyképességi célok egyik legfontosabb eszközévé váltak.
Az energiaárak elmúlt évekbeli hullámzása alapvetően átformálta a vállalati gondolkodást. Ma már nem csupán környezetvédelmi vagy fenntarthatósági szempont, hanem konkrét üzleti érdek is az energiafogyasztás csökkentése.
A magyar vállalkozások több mint kétharmada energiahatékonyabb gépek beszerzésével próbálja mérsékelni fogyasztását, közel ugyanennyien pedig intelligens világítási és termosztát-rendszereket vezettek be — derül ki a Schneider Electric friss kutatásából.
A válaszadók csaknem negyede energiamenedzsment- vagy épületfelügyeleti rendszert is használ.
A kutatás arra is rámutatott, hogy a vállalkozások jelentős része nagyon kitettnek érzi magát az energiaárak emelkedése miatt: a cégek közel kétharmadának pedig egy nagyarányú áramár-növekedés már komoly nehézségeket okozna.
Európa-szerte terjednek az intelligens épületek
A magyarországi folyamatok nem egyediek. Az Európai Unió energiahatékonysági és klímavédelmi célkitűzései egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az épületállomány korszerűsítésére.
Az épületek Európában az energiafelhasználás mintegy 40 százalékáért felelősek, ezért a digitalizált épületüzemeltetés az egyik legfontosabb eszközzé vált a fogyasztás mérséklésében. A modern épületfelügyeleti rendszerek valós időben képesek figyelni és optimalizálni a fűtést, a hűtést, a világítást és az elektromos hálózat működését.
A nemzetközi trendek alapján az okosépület-technológiák alkalmazását ma már nem elsősorban a komfort növelése, hanem az energiamegtakarítás, a működési költségek csökkentése és a fenntarthatósági célok teljesítése ösztönzi.
A magyar cégek is egyre tudatosabbak
A felmérés szerint a vállalatok 84 százaléka úgy véli, hogy az új ipari és kereskedelmi épületek tervezésénél a fenntarthatóságnak és az energiahatékonyságnak kell elsőbbséget élveznie. Közel kétharmaduk a fejlett energiamenedzsment és épületfelügyeleti rendszereket is alapvető elvárásnak tekinti.
Érdekes ugyanakkor, hogy a kényelem és a dizájn csak a válaszadók kis részénél szerepelt a legfontosabb szempontok között. Ez arra utal, hogy a vállalati ingatlanok esetében az energiahatékonyság és az üzleti racionalitás egyre inkább felülírja az esztétikai megfontolásokat.
A legnagyobb akadály továbbra is a megtérülés
Bár a vállalatok többsége tisztában van az energiahatékonysági beruházások előnyeivel, a megvalósítást gyakran a költségek fékezik. A kutatásban részt vevő cégek közel fele a magas beruházási költségeket, harmada pedig a hosszú megtérülési időt nevezte meg a legnagyobb akadálynak. Emiatt a válaszadók 40 százaléka az elmúlt öt évben egyáltalán nem hajtott végre energiahatékonysági fejlesztést.
Pedig a digitális épületüzemeltetés egyik legnagyobb előnye éppen az, hogy számos esetben jelentős megtakarítás érhető el anélkül, hogy teljes épületfelújításra lenne szükség. Az intelligens vezérlési és monitoring rendszerek az esetek nagy részében gyorsabb megtérülést kínálnak, mint a hagyományos korszerűsítési projektek.
Az okosépület nem a jövő, hanem már a jelen
Míg néhány éve az okosépület kifejezés elsősorban futurisztikus technológiákat idézett fel, ma már egyre inkább a vállalati versenyképesség egyik alapfeltételévé válik. A magyar vállalkozások válaszai alapján az energiahatékonyság, az energiabiztonság és a digitális felügyelet együttese ma már nem extra szolgáltatásnak, hanem alapvető üzleti elvárásnak számít.
