Az elmúlt napokban új országos melegrekord született, de a szakértők szerint a 42 Celsius-fok még korántsem jelenti az idei nyár végét. Miközben a világ vezető meteorológiai központjai mesterséges intelligenciával próbálják egyre pontosabban előre jelezni az időjárást, a gyorsuló klímaváltozás már magukat az AI-modelleket is új kihívások elé állítja. Vajon mire számíthat Magyarország a következő években, és meddig segíthet a mesterséges intelligencia egy olyan világban, ahol egyre kevesebb a múltbeli minta?
A technológia az elmúlt évtizedekben a meteorológiát is forradalmasította. A nyolcvanas-kilencvenes években, az akkori a szuperszámítógépeken futó, tisztán fizikai egyenleteken – mint a mozgásegyenlet vagy az energiamegmaradás – alapuló dinamikus modellek uralkodtak. A 2020-as évekre azonban egy teljesen új, adatalapú paradigma jelent meg az előrejelzésekben: a mesterséges intelligencia.
„Itt már matematikai, statisztikai alapon dolgozik a modell” – magyarázza Molnár László meteorológiában az AI működését, a „MI és más” legutóbbi adásában. A modellek betanítása során 1940-ig visszamenőlegesen összes globális időjárási adatot betáplálják a rendszerbe. Az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) és a Google csúcsmodelljei a hasonlóságelmélet alapján dolgoznak: a szoftver villámgyorsan megkeresi, hogy az aktuális állapot mely múltbeli helyzetekre hasonlít a leginkább, és azok kimeneteléből vonja le a következtetéseket.
Míg korábban volt, hogy egy kéthetes előrejelzés „lefuttatása”, kiszámítása 3-4 hetet vett volna igénybe, ma az MI-alapú megoldások lenyűgöző sebességgel és a kiemelkedő pontossággal dolgoznak. A modellek betanítása hosszú időt vesz igénybe, a már felépített hálózat töredékidő alatt generálja a valaha volt legjobb minőségű előrejelzéseket, fogalmazott a szakember.
Amikor az AI nem talál a múltban alternatívát
A gépi tanulás legnagyobb fegyvere – a múltbeli, óriási adathalmaz – azonban az új, szélsőséges klímakorszakban komoly sebezhetőség is. A mesterséges intelligencia ugyanis nehezen tud mit kezdeni a precedens nélküli, anomáliás eseményekkel.
A Csendes-óceán trópusi régiójában mért tengerfelszíni hőmérsékleti eltérés (anomália) esetében a 2 Celsius-fok feletti eltéréseket már úgynevezett „szuper El Niño” jelenségnek nevezik. A műszeres mérések történetében az eddigi legnagyobb regisztrált eltérés 2,8 Celsius-fok volt, 2016-ban. A jelenlegi helyzet azonban extrém méreteket ölthet: az ECMWF előrejelzési tartománya alapján a közeljövőben várható hőmérsékleti eltérés 3-4,2 fok között alakulhat, ami azt jelenti, hogy az eddigi rekord várhatóan meg fog dőlni.
„Ha, tegyük fel, egy 3,5 fokos anomáliájú El Niño válik valóra, erre nem fog a múltban példát találni” – mutat rá a meteorológus az AI vakfoltjaira. Amikor az algoritmus nem talál korábbi mintát, könnyen megzavarodik, és az előrejelzésben olyan időjárási folyamatokat is tovább görgethet, amelyek a valóságban végül csak részben következnek be. Éppen ezért a szakember kiemeli: jelenleg nincsenek olyan publikus, tisztán AI-alapú modellek, amelyek két hétnél hosszabb távra képesek lennének megbízható „jóslatot” adni.
Mediterrán álom helyett kazahsztáni valóság
A technológia tehát fut az egyre kijózanítóbb valóság után A megdöbbentő, 42 fokos országos melegrekord abszurd módon már június végén megszületett, holott a nyár legmelegebb része klasszikusan július közepe és augusztus közepe között van, vagyis ahogy Molnár László mondta, „Van még potenciál ebben a 42 fokban sajnos. Nem a hatost dobtuk.”
Bár a laikusok a felmelegedés nyomán kellemes, mediterrán éghajlatot vizionálnak Magyarországra, a szakember szerint ez messze nem így van, vagy lesz. „Akik a mediterrán klímával édesgetnek minket, szólnék nekik, hogy nincs tengerpartunk”.
Ehelyett sokkal inkább egy közép-ázsiai, kazahsztáni típusú klíma vár ránk, amelyre a brutális kontrasztok jellemzők: forró nyarak, szélsőségesen hideg telek, valamint pillanatok alatt elillanó, rendkívül rövid tavaszok és őszök. „Elkeserítek mindenkit, aki a fügére áhítozik, meg a pálmafákkal szeretne együtt élni. Ez nem Magyarországon lesz” – teszi hozzá.
Ráadásul a felmelegedést paradox módon egy környezetvédelmi siker is súlyosbítja: a nehézipar leépítésével eltűnt a kén a levegőből. Ezt a folyamatot a meteorológiában „fauszti alkunak” is nevezik. Bár a levegő tisztább és egészségesebb, a kén hiányában kevesebb a napsugárzást visszaverő, hűtő hatású felhő képződik, ami drasztikusan felgyorsította a régió felmelegedését.
Kiszáradó tavak és a kötelező adaptáció
Mindezek a szélsőségek a Kárpát-medence drámai kiszáradásához vezetnek. A Velencei-tó vízállása már csak néhány centiméterre van a 2022-es abszolút negatív rekordtól, és a Balaton is folyamatosan küzd a vízhiánnyal. Bár az erősödő El Niño ősszel és télen több csapadékot hozhat, ami átmenetileg meghosszabbíthatja a tavak „végelgyengülését”, a szakértő egyértelművé teszi, hogy a probléma természetes úton magától nem fog megoldódni.
Ahogy hangsúlyozta is, mivel az aszály válik a „szabványos” időjárási helyzetté, a túléléshez azonnali társadalmi szintű szemléletváltásra van szükség: a korábbi vízelvezetés helyett a radikális és tudatos vízvisszatartás a kulcs.
Molnár László pozitív példaként Kazahsztánt említi, ahol hatalmas gátakkal kezdték megmenteni az Aral-tó rájuk eső részét, felhagyva a gyapotültetvények fenntarthatatlan öntözésével. Ha mi nem lépünk időben és proaktívan, nálunk is eljöhet a drasztikus hatósági tiltások kora – ahogy Las Vegasban a kritikus vízhiány miatt egyszerűen betiltották az angolgyepet.
„A jólét oltárán mit áldoznánk föl azért, hogy élhetőbb környezetet kapjunk?” – teszi fel a legfontosabb kérdést az interjú végén a meteorológus. A mesterséges intelligencia fantasztikus diagnosztikai eszköz, amellyel másodpercek alatt elemezhetjük a peremfeltételeket, de a klímaválságot az algoritmusok nem fogják megállítani.
Országos szintű összefogásra, a túlfogyasztás radikális csökkentésére és azonnali, területi vízmegtartó beruházásokra van szükség, mielőtt menthetetlenül kiszárad körülöttünk a Kárpát-medence – fogalmazott Molnár László meteorológus a „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” című podcast legfrissebb adásában.
A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján a NotebookLM segített.
Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.
