Egy magyar mérnöki cég konténeres gyárakat épít kínai megrendelésre, egy másik a jégkárok mérséklésén dolgozik, egy harmadik pedig távoli országokban valósít meg vízkezelő rendszereket. Az „Inspiráló ipari projektek” podcast sorozat olyan hazai vállalkozásokat mutat be, amelyekről ritkán hallunk, miközben megoldásaikkal a világpiacon is jelen vannak.
Amikor a magyar iparról esik szó, legtöbbször csak a puszta termelési adatok, beruházási statisztikák vagy gazdasági mutatók kerülnek elő. Sokkal ritkábban hallunk arról, mi történik a gyárkapuk mögött, milyen mérnöki tudás kell egy-egy különleges ipari megoldáshoz, és hogyan jut el egy magyar fejlesztés a világ másik felére.
Pedig akadnak olyan hazai vállalkozások, amelyeknek a munkája egészen meglepő helyeken bukkan fel. Van, amelyik automatizált takarmányüzemeket épít külföldre, más a jégkármérséklő rendszert valósít meg több országban, megint más olyan technológiát használ, amelynek segítségével egy gyártósor még azelőtt tesztelhető, hogy egyáltalán felépült volna a gyárcsarnok.
Ezeket a történeteket gyűjti össze az „Inspiráló ipari projektek” című podcast, amelyben magyar mérnöki cégek vezetői beszélnek egy-egy különleges projektjükről, az iparáguk kihívásairól, és arról, hogyan lehet magyar tudással nemzetközi piacon versenyezni. A Siemens Zrt. által életre hívott sorozat beszélgetéseiből az is kiderül, hogy a technológiai innováció sokszor jóval többet jelent egy új gépnél: adatokat, automatizálást, mesterséges intelligenciát, biztonságtechnikát és nem utolsósorban kreatív mérnöki gondolkodást.
Panelház méretű takarmányüzem Magyarországon
Egy takarmánygyár hallatán aligha egy high-tech ipari létesítmény jut elsőként eszünkbe. Pedig a sorozat egyik epizódjából kiderül: a magyar mérnöki tudás ezen a területen is képes egészen komoly nemzetközi projektekre.
Szuchy Péter, az Abraziv Kft. operatív vezetője arról beszél, hogyan alakult át az elmúlt három évtizedben a hazai takarmányipar, miközben a vállalat olyan automatizált üzemeket tervez, és épít, amelyek külföldön is versenyképesek. A cég megoldásai Görögországtól Moldováig jutottak el, a dabasi, teljesen automatizált, konténeres anyagmozgatású üzem pedig jól példázza, milyen technológiai szintre jutott ez a terület.
A beszélgetésben az is szóba kerül, hogyan változtatja meg a mesterséges intelligencia az adatelemzést és a gyártásirányítást, és milyen hatással van a nemzetközi verseny a magyar gépgyártókra. Megnézem/meghallgatom
A jégeső ellen is lehet mérnöki választ adni
Lehet-e technológiával beavatkozni az időjárásba? Hol húzódik ennek a fizikai vagy éppen etikai határa?
Ezeket a kérdéseket járja körül Berzsenyi Miklós, a Controlsoft Automatika Kft. ügyvezető igazgatója és társtulajdonosa. A beszélgetés középpontjában a 2018 óta működő hazai jégkármérséklő rendszer áll, amely a meteorológiai szolgálat riasztásaira reagálva működik.
A történet azért is érdekes, mert azt is megmutatja, hogy egy olyan összetett problémára, mint a jégkár mérséklése, nem egyetlen berendezés ad választ. Automatizálásra, adatgyűjtésre, folyamatirányításra és folyamatos mérésre egyaránt szükség van. A Veszprémben működő vállalat ráadásul nemcsak itthon dolgozik: megoldásai 12 országban, három kontinensen vannak jelen. Megnézem/meghallgatom
Miért kellene idejekorán megépíteni a gyárat, ha előbb virtuálisan is kipróbálhatjuk?
A gyártósorok tesztelésének egyik legizgalmasabb új lehetősége, hogy nem kell megvárni, amíg a gépek fizikailag elkészülnek.
Koós Gábor, a Siemens Zrt. projektmenedzsere a szimuláció és a virtuális üzembe helyezés világába kalauzol. Egy gyártósor vagy akár egy teljes üzem működése már virtuális környezetben is tesztelhető, így a hibák egy része még azelőtt kiszűrhető, hogy a berendezések a helyükre kerülnének.
A technológia egy autógyári példán keresztül is megjelenik a beszélgetésben, amelyből az is kiderül, hogyan csökkenthető jelentősen egy gépsor beüzemelési ideje. A digitális ikrek és a mesterséges intelligencia pedig újabb lehetőségeket nyitnak a virtuális tesztelés előtt. Megnézem/meghallgatom
Így kerülhet egy magyar ipari konténer egy kínai chipgyárba
Egy budapesti mérnöki iroda és a világ egyik legfontosabb technológiai iparága első hallásra talán nem tűnik különösebben közeli kapcsolatnak. A Modim Kft. története mégis éppen ezt demonstrálja.
Subecz Péter ügyvezető az ipari gázok előállításához, tárolásához és automatizált kezeléséhez kapcsolódó projektekről beszél. A vállalat konténerizált gázelőállító rendszereket tervez, szerel elő és tesztel Magyarországon, majd ezeket a világ különböző pontjaira szállítja.
A történet egyik különösen izgalmas szála a chipgyártás: a dinitrogén-oxid többek között a félvezetőiparban is használatos. Így kerülhet egy magyar mérnöki fejlesztés akár egy Kínában működő chipgyárba is. A beszélgetésben közben a biztonságtechnika, a kínai munkakultúra és az európai NIS2-irányelv is szóba kerül. Megnézem/meghallgatom
Robotok: nem elveszik a munkahelyeket, hanem versenyképesebbé teszik a cégeket
A magyar kkv-k kevesebb mint öt százaléka használ ipari robotot, miközben a világ több vezető ipari országában ennek sokszorosa az arány. Ez nem pusztán technológiai kérdés: a robotizáció egyre inkább a termelékenységről, a munkaerőhiány kezeléséről és a vállalatok versenyképességéről szól.
Bódi Péter, a Robotservice Kft. ügyvezető igazgatója azt mutatja meg, mi történik a gyakorlatban egy automatizálási projekt során. A vállalat egyedi célgépeket, robotcellákat és automatizált gyártórendszereket tervez, gyárt és integrál, immár Magyarország mellett Romániában és Szerbiában is.
A beszélgetés egyik fontos tanulsága, hogy egy robotcella beállítása messze nem merül ki egy gép leszállításában: a valódi megoldás a tervezéstől az integráción át a betanításig és oktatásig terjedhet. Az adásban természetesen az örök kérdés is előkerül: valóban a robotok veszik el az emberek munkáját, vagy inkább más, magasabb hozzáadott értékű feladatokat teremtenek? Megnézem/meghallgatom
A jövőben nem szimplán több vízre, hanem több újrahasznosított vízre lesz szükség
A vízhiány egyre kevésbé távoli probléma. A lakosság, a mezőgazdaság és az ipar egyaránt egyre több friss vizet igényel, miközben a rendelkezésre álló készletek korlátozottak. A megoldás egyik kulcsa ezért nem feltétlenül az, hogy még több vizet találjunk, hanem, hogy amit már felhasználtunk, minél nagyobb arányban vissza tudjuk forgatni.
Lakner Gábor, a Hidrofilt Kft. kereskedelmi igazgatója több mint 2000 vízkezelési projekt tapasztalatairól beszél. A magyar vállalat Egyiptomtól Srí Lankán át Lengyelországig dolgozott különböző projekteken, miközben olyan kérdések is előkerülnek, amelyek Magyarországon is egyre fontosabbak: mi történik a Velencei-tó vagy a Balaton vízháztartásával, és mit tanulhatunk azoktól az országoktól, ahol a víz újrahasznosítása már mindennapos gyakorlat? Megnézem/meghallgatom
Nem csak a gyárakról szól
Az „Inspiráló ipari projektek” egyik legérdekesebb közös pontja, hogy a technológia mögött minden esetben emberek és mérnöki döntések állnak. Olyan szakemberek, akik egy-egy nagyon konkrét problémára keresnek megoldást, majd azt nem csak a magyar piacon tudják hasznosítani.
Takarmánygyár, jégkármérséklés, virtuális üzembe helyezés, ipari gázok, robotika vagy vízkezelés – első látásra nehéz lenne közös nevezőt találni közöttük. A történetek mégis ugyanoda vezetnek: a magyar mérnöki tudás a világpiacon is képes versenyképes, exportálható megoldásokat létrehozni.
Éppen ezért az Inforádióban is hallható „Inspiráló ipari projektek” nem csupán iparági beszélgetések sorozata. A podcast azt mutatja meg, mi történik akkor, amikor egy jó ötletből működő technológia, egy mérnöki kihívásból pedig nemzetközi projekt lesz.
A cikk megjelenését a Siemens Zrt. támogatta.
