Rekordrészvétel és nemzetközi megmérettetés jellemezte a ProSuli idei robotika versenyét: közel 170 csapat mérte össze tudását, a legjobbak pedig egyenesen a szöuli Robotex döntőjében folytathatják. A mezőny összetétele azt is jól mutatja, hogy a robotika és a programozás iránti érdeklődés már rég nem csak a fővárosra koncentrálódik.
A magyar gazdaság jelenlegi, visszafogott növekedési szakaszában a mérnökhiány még nem jelent akut problémát. Kevesebb beruházás, kevesebb új állás – kisebb a nyomás a munkaerőpiacon. A felszín alatt azonban egy sokkal komolyabb kockázat épül: az elmúlt években látványosan visszaesett a mérnökképzésben részt vevők száma. Amikor a gazdaság újra felpörög, könnyen kiderülhet, hogy nincs, aki kiszolgálja a növekedést.
Az AI itthon is már sokaknál az első „orvosi” kontaktpont – most pedig szintet lép: a Telekom dedikált Egészség szolgáltatásában Európa első orvostechnikai minősítésű tünetelemzője érhető el.
A mesterséges intelligencia, a robotika és az energiaátmenet korában a vállalatok már nem várhatnak arra, hogy az oktatási rendszer „leszállítsa” a megfelelő tudással rendelkező munkaerőt. Egyre több piaci szereplő dönt úgy: nemcsak alkalmazza, hanem maga is képezi a jövő szakembereit. A vállalati akadémiáktól a pedagógusok AI-felkészítésén át a STEM-tehetséggondozásig új ökoszisztéma formálódik – nemcsak Magyarországon, hanem globálisan is.
Ma lenne 110 éves, de már húsz éve nincs köztünk az első magyar középiskolai informatikatanár: Kovács Mihály, aki már a számítógépek forradalma, vagyis a PC-k előtt tanított számítástechnikát.
A cég és az egyetem célja, hogy a magyar mérnökképzés és a vállalati technológiai ökoszisztéma között még szorosabb kapcsolat alakuljon ki. Ez egyszerre szolgálhatja az oktatás modernizációját, az ipari innovációt és a jövő szakember-utánpótlásának biztosítását.
A mai globalizált világban, ahol a nemzetközi karrier, az utazás és a kultúrák közötti kommunikáció már a mindennapjaink része, így az idegen nyelvek ismerete elengedhetetlen lett. Az élő beszédet viszont nem helyettesíthetik a fordítógépek, -applikációk. Itt jöhet a képbe az AI. De vajon hogyan változtatja meg ez a technológia a diákok idegennyelv-tanulási módszereit?
A gazdasági bizonytalanság, a magas kamatlábak, valamint az automatizálás és a mesterséges intelligencia(AI) felé egyre gyorsuló elmozdulás újabb tömeges elbocsátásokhoz vezet a technológiai szektorban. Nemcsak az emberek, hanem olyan munkakörök is eltűnnek a munkaerőpiacról, amelyeket egykor létfontosságúnak tartottak.
A digitalizálódó világban egyre nagyobb kihívást jelent lekötni a fiatalok figyelmét. A ProSuli robotikaverseny célja, hogy olyan tudással és tapasztalattal gazdagodjanak a diákok, amelyek jól kiegészítik a „hagyományos” tantárgyakat.
Itthon két újabb oktatási fejlesztés is hozzájárul ahhoz, hogy az AI ne csupán eszköz, hanem megértett és értelmesen alkalmazott technológia legyen: a Neumann Társaság új ICDL Mesterséges Intelligencia modulja, valamint a Microsoft Reed Smart elnevezésű, játékos online tananyaga.
