A jó technológiai ötletek nem feltétlenül a nagyvállalatok fejlesztőközpontjaiban születnek. Egyetemi hallgatók is felvethetnek olyan új megoldásokat, amelyekből később a pénzügyi szolgáltatások fejlődését segítő innovációk lehetnek. Erre ad lehetőséget a harmadik alkalommal meghirdetett K&H STEM pályázat, amelyre december 18-ig várják a jelentkezéseket.
A robotika egyre kevésbé csak egy szűk szakmai terület: az iskolákban olyan eszközzé válhat, amelyen keresztül a diákok játékos formában ismerkedhetnek a programozással, a digitális technológiákkal és egyre hangsúlyosabban a mesterséges intelligenciával is. Ezt segíti a Yettel ProSuli idei országos robotkészlet-pályázata.
Mi köze lehet egy mesekönyvnek a robotokhoz, a mesterséges intelligenciához és a virtuális valósághoz? Az S-Szakkör kalandos történetben mutatja meg a gyerekeknek, hogy a technológia nem távoli és érthetetlen világ, hanem a jövő alakításának egyik eszköze.
Több mint 900 online AI- és felhőképzéshez, gyakorlati feladatokhoz és workshopokhoz férhetnek hozzá ingyenesen a 18 év feletti magyar egyetemisták és főiskolások az Amazon Web Services (AWS) új Student Rewards programjában. A lehetőséghez ráadásul AWS-kreditek és egy szakmai minősítő vizsga díját fedező utalvány is társulhat, így a teljes csomag értéke hallgatónként akár az 579 dollárt is elérheti.
kivonat: A pályaválasztás előtt álló fiatalok meglepően kevés szakmában képzelik el a jövőjüket, miközben a gazdaság és a technológia olyan gyorsan változik, hogy ma még azt sem tudjuk pontosan, milyen munkakörök lesznek fontosak néhány év múlva. Egy friss milliárdoslista ugyan nem pályaorientációs útmutató, de érdekes képet rajzol arról, milyen iparágak körül koncentrálódik ma a gazdasági érték – és arról is, hogy a látványos technológiák mögött mennyi kevésbé látványos szakma dolgozik.
A mesterséges intelligencia, az automatizáció és az ipari digitalizáció korában már nem elegendő pusztán elméleti tudást adni a hallgatóknak – a felsőoktatási intézményeknek egyre inkább innovációs és technológiai központként is működniük kell. Erre a szemléletváltásra építi fejlesztéseit az elmúlt években a Gábor Dénes Egyetem, amely átfogó modernizációs programmal reagál a munkaerőpiac és a digitális gazdaság változó igényeire.
Miközben Magyarország digitális eszközellátottságban az európai élmezőnyhöz tartozik, a digitális készségek terén továbbra is komoly lemaradásban van. Erre a problémára próbál tíz éve választ adni a Yettel ProSuli programja, amely az induláskori tablet- és internettámogatástól mára a pedagógusképzésen, a robotikán és az AI-oktatáson át egy komplex digitális oktatási ökoszisztémává fejlődött.
A pályaorientáció ma már jóval többet jelent egy-egy nyílt napnál vagy szórólapoknál: egyre több vállalat igyekszik valódi élményeken keresztül megmutatni a fiataloknak, milyen készségekre lesz szükségük a jövő munkaerőpiacán. A Schneider Electric és a Bosch legutóbbi magyarországi programjai jól példázzák, hogyan találkozhat az oktatás, a technológia és a gyakorlati tapasztalatszerzés.
Rekordrészvétel és nemzetközi megmérettetés jellemezte a ProSuli idei robotika versenyét: közel 170 csapat mérte össze tudását, a legjobbak pedig egyenesen a szöuli Robotex döntőjében folytathatják. A mezőny összetétele azt is jól mutatja, hogy a robotika és a programozás iránti érdeklődés már rég nem csak a fővárosra koncentrálódik.
A magyar gazdaság jelenlegi, visszafogott növekedési szakaszában a mérnökhiány még nem jelent akut problémát. Kevesebb beruházás, kevesebb új állás – kisebb a nyomás a munkaerőpiacon. A felszín alatt azonban egy sokkal komolyabb kockázat épül: az elmúlt években látványosan visszaesett a mérnökképzésben részt vevők száma. Amikor a gazdaság újra felpörög, könnyen kiderülhet, hogy nincs, aki kiszolgálja a növekedést.
