A csütörtökön rajtoló labdarúgó-világbajnokság nemcsak a sportrajongókat hozza lázba, hanem a televíziópiacot is. A hazai kereskedők szerint ilyenkor látványosan megugrik az érdeklődés az új készülékek iránt. Idén a vásárlók egyre nagyobb képernyőket és fejlettebb technológiákat választanak. Az OLED, Mini LED és az AI-alapú képjavítás ma már nem csupán a prémium szegmens kiváltsága.
Az Európai Unió energiaellátása továbbra is jelentős mértékben külső forrásoktól függ, miközben az energiaköltségek a kontinensen jóval magasabbak, mint a világ számos más régiójában. A Schneider Electric szerint az energiahatékonysági fejlesztések és az elektrifikáció felgyorsítása nem csupán a fenntarthatósági célok elérését szolgálná, hanem Európa gazdasági versenyképességének megőrzésében is kulcsszerepet játszhat.
Miközben a mesterséges intelligencia elképesztő tempóban alakítja át a digitális világot, a csalók is egyre kifinomultabb eszközökhöz jutnak. A Digitrendit az elmúlt napokban egymást követő adathalász támadások vették célba, a Magyar Telekom friss kutatása pedig arra figyelmeztet: a deepfake technológia miatt egyre kevésbé hihetünk annak, amit látunk vagy hallunk az online térben. A valóság és a manipuláció közötti határ látványosan kezd elmosódni.
A Google Glass túl korán érkezett, a VR-headsetek túl nehezek és túl drágák lettek, az AI-szemüvegek viszont most először kínálhatnak valóban tömegesen használható alternatívát. A Huawei friss piacra lépése jól mutatja: a technológiai óriások már nem egyszerű kütyüként tekintenek az okosszemüvegekre, hanem a következő személyes digitális platform alapjait építik.
A mesterséges intelligencia terjedése, a geopolitikai bizonytalanságok és a globális technológiai függőségek együttesen olyan helyzetet teremtettek, amelyben a vállalatok számára már nem pusztán informatikai kérdés a digitális szuverenitás.
A pályaorientáció ma már jóval többet jelent egy-egy nyílt napnál vagy szórólapoknál: egyre több vállalat igyekszik valódi élményeken keresztül megmutatni a fiataloknak, milyen készségekre lesz szükségük a jövő munkaerőpiacán. A Schneider Electric és a Bosch legutóbbi magyarországi programjai jól példázzák, hogyan találkozhat az oktatás, a technológia és a gyakorlati tapasztalatszerzés.
Kevesebb mint két hónap maradt a NIS2 hazai megfelelési folyamatának egyik legfontosabb mérföldkövéig: az érintett cégeknek 2026. június 30-ig kötelezően teljesíteniük kell a kiberbiztonsági auditot. A szakértők szerint azonban a felkészülés sokuknál még mindig nemcsak technológiai, hanem szervezeti és működési kihívás is. A tét ráadásul jóval túlmutat a bírságok elkerülésén: a kiberbiztonság ma már közvetlen üzleti kockázatkezelési kérdéssé vált.
Az ipari digitalizáció új szakaszba lépett: a fókusz már nem az egyedi technológiák bevezetésén, hanem az integrált, szoftveralapú működésen és az erre épülő ökoszisztémákon van. A 2026-os Hannover Messe egyik legfontosabb tanulsága, hogy a gyártás jövőjét az AI-val támogatott, egységes platformok határozzák meg – és ebben a versenyben a nagy ipari és technológiai szereplők egyre szorosabb együttműködésekben gondolkodnak.
A gyártócégek bevételének akár harmadát is felemészthetik a nem tervezett leállások, minőségi problémák és hatékonysági veszteségek – legalábbis a legfrissebb iparági felmérések szerint. Nem véletlen, hogy egyre többen fordulnak az úgynevezett ipari intelligencia felé, amely a mesterséges intelligenciát, a valós idejű üzemi adatokat és az automatizálást kapcsolja össze. Bár a technológia ma még korai fázisban jár, a következő években a gyártás egyik kulcsfontosságú versenyképességi tényezőjévé válhat.
A mobilinternet térnyerése alapján könnyű lenne azt hinni, hogy a vezetékes net napjai meg vannak számlálva. A valóság azonban ennek épp az ellenkezője: Magyarországon 2025-ben a digitális élet nem „vagy-vagy”, hanem nagyon is „is-is” alapon működik. A hírközlési hatóság(NMHH) friss kutatásai szerint a felhasználók döntő többsége tudatosan kombinálja a technológiákat.
