A Google Glass túl korán érkezett, a VR-headsetek túl nehezek és túl drágák lettek, az AI-szemüvegek viszont most először kínálhatnak valóban tömegesen használható alternatívát. A Huawei friss piacra lépése jól mutatja: a technológiai óriások már nem egyszerű kütyüként tekintenek az okosszemüvegekre, hanem a következő személyes digitális platform alapjait építik.
A mesterséges intelligencia terjedése, a geopolitikai bizonytalanságok és a globális technológiai függőségek együttesen olyan helyzetet teremtettek, amelyben a vállalatok számára már nem pusztán informatikai kérdés a digitális szuverenitás.
A pályaorientáció ma már jóval többet jelent egy-egy nyílt napnál vagy szórólapoknál: egyre több vállalat igyekszik valódi élményeken keresztül megmutatni a fiataloknak, milyen készségekre lesz szükségük a jövő munkaerőpiacán. A Schneider Electric és a Bosch legutóbbi magyarországi programjai jól példázzák, hogyan találkozhat az oktatás, a technológia és a gyakorlati tapasztalatszerzés.
Kevesebb mint két hónap maradt a NIS2 hazai megfelelési folyamatának egyik legfontosabb mérföldkövéig: az érintett cégeknek 2026. június 30-ig kötelezően teljesíteniük kell a kiberbiztonsági auditot. A szakértők szerint azonban a felkészülés sokuknál még mindig nemcsak technológiai, hanem szervezeti és működési kihívás is. A tét ráadásul jóval túlmutat a bírságok elkerülésén: a kiberbiztonság ma már közvetlen üzleti kockázatkezelési kérdéssé vált.
Az ipari digitalizáció új szakaszba lépett: a fókusz már nem az egyedi technológiák bevezetésén, hanem az integrált, szoftveralapú működésen és az erre épülő ökoszisztémákon van. A 2026-os Hannover Messe egyik legfontosabb tanulsága, hogy a gyártás jövőjét az AI-val támogatott, egységes platformok határozzák meg – és ebben a versenyben a nagy ipari és technológiai szereplők egyre szorosabb együttműködésekben gondolkodnak.
A gyártócégek bevételének akár harmadát is felemészthetik a nem tervezett leállások, minőségi problémák és hatékonysági veszteségek – legalábbis a legfrissebb iparági felmérések szerint. Nem véletlen, hogy egyre többen fordulnak az úgynevezett ipari intelligencia felé, amely a mesterséges intelligenciát, a valós idejű üzemi adatokat és az automatizálást kapcsolja össze. Bár a technológia ma még korai fázisban jár, a következő években a gyártás egyik kulcsfontosságú versenyképességi tényezőjévé válhat.
A mobilinternet térnyerése alapján könnyű lenne azt hinni, hogy a vezetékes net napjai meg vannak számlálva. A valóság azonban ennek épp az ellenkezője: Magyarországon 2025-ben a digitális élet nem „vagy-vagy”, hanem nagyon is „is-is” alapon működik. A hírközlési hatóság(NMHH) friss kutatásai szerint a felhasználók döntő többsége tudatosan kombinálja a technológiákat.
A mobilfizetés robbanásszerű terjedésével a kiberbűnözők fókusza is átalakult: jó ideje már nem pusztán rendszereket próbálnak feltörni, hanem közvetlen pénzügyi hasznot keresnek. Ennek kapcsán az Apple Pay körüli visszaélések számának növekedésére figyelmeztet az ESET, az Erste Bank pedig új, valós idejű hívásazonosító védelmet vezetett be az ennél szélesebb körű pénzügyi csalások visszaszorítására.
A tévék világa csendben, de alapjaiban alakul át. Az idei szezon fő üzenete: a képminőség önmagában már nem versenytényező. Az LG, Samsung, Sony és TCL új modelljei azt mutatják, hogy a kijelzőtechnológia, a mesterséges intelligencia(AI) és a felhasználói élmény egyre szorosabban fonódik össze. A klasszikus tévézés helyét pedig egyre inkább a streaming, a gaming és az élményalapú tartalomfogyasztás veszi át. Megnéztük, mivel indítják a szezont a meghatározó márkák.
A magyar gazdaság jelenlegi, visszafogott növekedési szakaszában a mérnökhiány még nem jelent akut problémát. Kevesebb beruházás, kevesebb új állás – kisebb a nyomás a munkaerőpiacon. A felszín alatt azonban egy sokkal komolyabb kockázat épül: az elmúlt években látványosan visszaesett a mérnökképzésben részt vevők száma. Amikor a gazdaság újra felpörög, könnyen kiderülhet, hogy nincs, aki kiszolgálja a növekedést.
