Kevesebb papír, több adat, mesterséges intelligenciával támogatott munkafolyamatok és egyre több olyan eszköz, amely már nem is klasszikus értelemben vett irodai feladatot végez. Az irodatechnika piaca nem eltűnik, hanem átalakul: a nyomtatók és szkennerek egyre inkább a digitális munkafolyamatok, az AI és az automatizálás részei lesznek. Az asztali gyártástechnológia pedig egyre közelebb kerül a kisvállalkozásokhoz.
A Magyar Telekom másodszor is elnyerte az Ookla két vezetékes hálózati díját, a mögöttük álló mérőszámok ugyanakkor azt is megmutatják, hogy a hálózatok teljesítményét egyre kevésbé lehet egyetlen sebességadattal jellemezni. Az Ookla európai mobiljelentése pedig már azt is vizsgálja, milyen következetesen képesek a hálózatok a megfelelő teljesítményt nyújtani.
A streaming, az egyre nagyobb és jobb otthoni képernyők, a térhangzású hangrendszerek és a házimozi-rendszerek korában a moziknak egyre nehezebb olyan élményt kínálniuk, amiért a néző hajlandó felkelni a kanapéról. A válasz egyre kevésbé csak az, hogy nagyobb legyen a vászon. A projektor nélküli LED-faltól a prémium nagyformátumú termeken és a 3D-n át a dönthető fotelekig, a vendéglátásig és a koncert- vagy sportközvetítésekig a mozi lassan komplex élménytérré alakul.
A MediaMarkt egyszerre bővíti fizikai és online jelenlétét Magyarországon: megnyitotta 41. hazai áruházát az Allee-ban, miközben a napokban elindította Marketplace szolgáltatását is. A két fejlesztés mögött ugyanaz a felismerés húzódik meg: a műszaki kereskedelemben az online és a fizikai vásárlás egyre kevésbé egymás alternatívái, inkább kiegészítik egymást.
A robotika egyre kevésbé csak egy szűk szakmai terület: az iskolákban olyan eszközzé válhat, amelyen keresztül a diákok játékos formában ismerkedhetnek a programozással, a digitális technológiákkal és egyre hangsúlyosabban a mesterséges intelligenciával is. Ezt segíti a Yettel ProSuli idei országos robotkészlet-pályázata.
Az adatközpontok energiaellátása is alkalmazkodik az AI-korszak tempójához. A Schneider Electric új, előre gyártott tápegység-moduljai már nem egyszerűen nagyobb teljesítményt kínálnak, hanem arra készültek, hogy az AI-infrastruktúrák a korábbinál gyorsabban és nagyobb léptékben álljanak üzembe.
Az energiafelhasználás szerkezete alapjaiban változik: egyre több területen váltja fel a villamos energia a fosszilis energiahordozókat, miközben a hálózatok jelentős része még egy jóval kiszámíthatóbb fogyasztási és termelési modellre épül. A jövő fontos kérdése így nem csak az lesz, honnan szerzünk több energiát, hanem tudjuk-e intelligensen kezelni, tárolni és elosztani azt. Balasa Levente, a Siemens Zrt. Smart Infrastructure divíziójának vezetője szerint a villamosenergia-rendszer a rézalapú hálózatoktól az adatalapú hálózatok felé tart.
Az AI-adatközpontok terjedése nemcsak energia- és vízigényt, hanem új, gyorsan növekvő elektronikaihulladék-áramlatot is létrehoz. A Basel Action Network szerint 2050-ig akár 617 millió tonna AI-hoz kapcsolódó hardver kerülhet ki a használatból. A világ már most is küzd az e-hulladék tömegével. Szükség van-e kontinenseken átívelő szállításokra, amikor Európában – így Magyarországon is – megjelentek a korszerű feldolgozásra képes technológiák?
Mi köze lehet egy mesekönyvnek a robotokhoz, a mesterséges intelligenciához és a virtuális valósághoz? Az S-Szakkör kalandos történetben mutatja meg a gyerekeknek, hogy a technológia nem távoli és érthetetlen világ, hanem a jövő alakításának egyik eszköze.
A Benefit Barcode újabb egymilliárd forint tőkét vonna be, miközben 55 ezer magyar számára ingyenesen adna egy-egy részvényt. A konstrukció első pillantásra szokatlannak tűnik: ha egy cégnek pénzre van szüksége a növekedéshez, miért osztogatja a tulajdonrészét ingyen? A válasz egy olyan finanszírozási modellben rejlik, amelyben a kisbefektetők egyben közösségépítőkké is válhatnak.
