A magyar ipar versenyképessége szempontjából kritikus időszakban választott új elnököt az Ipar 4.0 Technológiai Platform. A szervezet élére Ács István ipari digitalizációs és innovációs szakember került, akinek több mint három évtizedes iparági tapasztalata és kiterjedt szakmai kapcsolatrendszere fontos szerepet játszhat abban, hogy a hazai vállalatok gyorsabban alkalmazkodjanak a digitalizáció és a mesterséges intelligencia korának kihívásaihoz.

A személyi változás jóval túlmutat egy szakmai szervezet vezetőváltásán. Az Ipar 4.0 Technológiai Platform szerint Magyarország olyan fordulóponthoz érkezett, ahol a digitalizáció üteme közvetlenül befolyásolhatja az ország hosszú távú versenyképességét.

A szervezet értékelése szerint a globális iparban egyre gyorsabban terjed az automatizáció, a robotika, a mesterséges intelligencia és az adatvezérelt működés, miközben a hazai vállalatok jelentős része – különösen a kis- és középvállalkozások(kkv) – még csak részben használja ki ezek előnyeit. A kinevezés jelentőségét tovább növeli, hogy a platform átfogó ipari digitalizációs stratégiát készít a kormányzat számára.

Az új elnök az ipari digitalizáció egyik legismertebb hazai szakembere

Pályafutása szorosan összefonódik a Bosch Rexrothtal, ahol tervezőmérnökként kezdett, később divízióvezetőként, majd ügyvezetőként irányította a vállalat magyarországi működését. A felelősségi kör 2015-től az Adria-régióval bővült ki, emellett a magyarországi Bosch csoport Ipar 4.0-ért felelős felsővezetőjeként dolgozott.

Szakmai kapcsolatrendszere az ipari nagyvállalatoktól a kutatóintézeteken és egyetemeken át a technológiai startupokig terjed, ami különösen értékes lehet a Platform összefogó szerepének erősítésében.

A szervezet szerint Magyarország számára a következő évek kulcskérdése, hogy sikerül-e felgyorsítani a vállalatok technológiai modernizációját. Az Ipar 4.0 Platform álláspontja szerint a digitalizáció már nem pusztán technológiai kérdés, hanem gazdaságpolitikai versenyképességi tényező.

A digitalizációs stratégia konkrét lépéseket is tartalmaz majd

A szervezet ezért egy olyan ipari digitalizációs stratégia kidolgozását kezdeményezi, amely a hazai helyzet értékelése mellett konkrét javaslatokat fogalmaz meg a döntéshozók számára az ipari digitalizáció legfontosabb lépéseiről. A dokumentum elkészítésébe az ipari ökoszisztéma szereplőit, vállalatokat, kutatóhelyeket és oktatási intézményeket is bevonnák.

Ács István szerint nincs vesztegetni való idő. Úgy véli, hogy a magyar ipar csak akkor tudja megőrizni pozícióit a nemzetközi versenyben, ha a digitalizáció gyorsan és széles körben beépül a vállalatok mindennapi működésébe. Különösen fontosnak tartja a kkv-k technológiai felzárkóztatását, hiszen ezek a cégek adják a gazdaság gerincét, miközben sok esetben még nem rendelkeznek a modern adatvezérelt vagy mesterséges intelligenciára épülő rendszerek bevezetéséhez szükséges erőforrásokkal. A Platform szerint a digitalizációba történő beruházások akár 6–18 hónapon belül megtérülhetnek, ami jelentős versenyelőnyt biztosíthat a vállalatok számára.

Az új elnök nevéhez több olyan kezdeményezés is kapcsolódik, amelyek az ipari tudásátadás és innováció erősítését szolgálják. Ezek közé tartozik a Bosch Rexroth CU.BE Budapest innovációs és oktatási központjának létrehozása, valamint a SmartMan konferencia és fesztivál elindítása, amely az ipari digitalizáció gyakorlati alkalmazásait mutatja be a vállalatok számára.

A vezetőváltás tehát egybeesik azzal az időszakkal, amikor a magyar iparnak új növekedési pályát kell találnia. Az Ipar 4.0 Technológiai Platform várakozásai szerint a következő hónapokban elkészülő stratégiai javaslatok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Magyarország ne csupán kövesse, hanem bizonyos területeken alakítsa is az európai ipari innovációs folyamatokat.