A mesterséges intelligencia akár a magyar GDP 6-7 százalékának megfelelő termelékenységi potenciált is felszabadíthatna a következő években, állapítja meg a McKinsey & Company friss tanulmánya. A vállalatvezetők azonban jóval árnyaltabban látják a helyzetet: miközben az AI hatékonyságnövelő képességét gyakorlatilag senki sem vitatja, egyre többen teszik fel a kérdést, hogy a nyereség végül a vállalatoknál marad-e, vagy a technológiai szolgáltatók profitját növeli majd.
A magyar gazdaság növekedési modellje egyre inkább korlátokba ütközik: a bérek gyorsabban emelkednek, mint a termelékenység, miközben a foglalkoztatás bővítésére építő növekedési lehetőségek lassan kimerülnek.
A McKinsey & Company friss tanulmánya szerint ebből a helyzetből a mesterséges intelligencia jelentheti az egyik legfontosabb kitörési pontot. A tanácsadó cég becslése alapján a magyar gazdaságban az AI által potenciálisan kiváltható vagy jelentősen hatékonyabbá tehető munkafeladatok értéke elérheti a 15 milliárd eurót, ami a GDP 6-7 százalékának felel meg.
A McKinsey szerint azonban a technológia önmagában nem lesz elég. A sikerhez a vállalatok működésének újragondolására, az adatok tudatosabb használatára, a kompetenciák fejlesztésére és a folyamatok átalakítására is szükség lesz.
A tanulmány bemutatóját követő kerekasztal-beszélgetés alapján ugyanakkor úgy tűnik, a vállalatvezetők többsége már nem azt mérlegeli, hogy érdemes-e foglalkozni az AI-jal. Inkább azt próbálják felmérni, hogyan lehet a technológiából valódi üzleti előnyt kovácsolni.
A hype helyett a realizmus került előtérbe
A beszélgetés egyik visszatérő eleme volt, hogy az AI körüli várakozások gyakran messze meghaladják a jelenleg látható üzleti eredményeket.
A résztvevők szerint a mesterséges intelligencia már ma is kézzelfogható hatékonyságjavulást hoz például a szoftverfejlesztésben, az ügyfélkiszolgálásban vagy az adminisztratív folyamatokban. Ugyanakkor több vezető arra figyelmeztetett, hogy a technológiát övező várakozások már más régebbi innovációs hullámok esetében is túlzónak bizonyultak.
A gyógyszeripari példák között elhangzott, hogy korábban a nagy áteresztőképességű szűrési rendszerektől, később a genomikától is hasonló áttörést vártak, amely végül jóval lassabban és összetettebben valósult meg.
A vállalatvezetők többsége ezért nem szkeptikusként, hanem realistaként jellemezte saját álláspontját.
A nagy kérdés: kinél marad a haszon?
A kerekasztal egyik legérdekesebb vitája nem technológiai, hanem gazdaságossági kérdés körül alakult ki.
Többen felvetették, hogy a jelenlegi AI-szolgáltatások használata jelentős platformfüggőséget teremthet. A vállalatok ma még viszonylag kedvező áron férnek hozzá a modellekhez, azonban kérdéses, hogy a tokenalapú használati költségek hosszabb távon hogyan alakulnak.
A banki oldal képviselője szerint a vállalatok könnyen olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy működésük mélyen beépül egy-egy AI-platformba, így később már nem lesz valódi mozgásterük az AI-szolgáltatók áremeléseivel szemben. A jelenlegi költségelőny így idővel akár el is tűnhet.
A vita egyik központi gondolata éppen az volt, hogy az AI nem feltétlenül költségcsökkentést jelent, hanem sok esetben költségátalakulást. Az emberi munkaerő egy részét ugyan kiválthatják az intelligens rendszerek, de helyükre új működési és infrastruktúra-költségek léphetnek.
A technológiai szektor már látja az eredményeket
A legoptimistább hangok a technológiai szektorból érkeztek. A távközlési oldal képviselője konkrét példákat említett arra, hogyan használják az AI-t ügyfélkiszolgálási és hálózatüzemeltetési feladatokra. Elmondása szerint egy GPT-alapú ügyfélkezelő rendszer már ma a beérkező megkeresések mintegy ötödét önállóan kezeli, miközben a szoftverfejlesztési ciklusok időtartama a korábbi 90-100 napról akár 30 nap alá is csökkenhet.
A hálózatfelügyeletben pedig napi egymillió rendszerjelzés feldolgozását támogatják AI-eszközök, ami jelentősen csökkentette az emberi beavatkozás szükségességét. Az érintett munkatársakat ugyanakkor nem elbocsátották, hanem összetettebb feladatokra csoportosították át.
Nem biztos, hogy automatikusan felzárkózunk
A McKinsey tanulmánya szerint Magyarország számára az AI lehetőséget adhat a termelékenységi felzárkózásra. A beszélgetés résztvevői ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy a technológia önmagában nem garantálja ezt.
Az AI előnyeit azok az országok és vállalatok tudják majd a legjobban kihasználni, amelyek megfelelő oktatási rendszerrel, fejlett digitális infrastruktúrával, versenyképes vállalati szektorral és jól működő állami szolgáltatásokkal rendelkeznek. Ezek hiányában a technológiai különbségek akár még tovább is növekedhetnek.
A kerekasztal egyik talán legfontosabb tanulsága és megállapítása ezért az volt, hogy a mesterséges intelligencia nem csodafegyver. A technológia valóban képes jelentős hatékonyságjavulást hozni, de hogy ebből végül ki profitál a legtöbbet, azt nem maga az AI, hanem a vállalatok és az országok stratégiai döntései fogják eldönteni.
