Hogyan képzeljük el az otthonunkat tíz év távlatában? Még a hagyományos háztartási gépek vesznek körül minket, vagy jönnek az AI-komornyikok, amelyek szinte mindent megoldanak helyettünk? Ezekről a témákról beszélgettünk Berlinben a nemrég zárult IFA kiállításon Francesco Bellomo-val, a Haier Europe média és a fogyasztói piac igényeivel foglalkozó vezetőjével.
Digitrendi: Mit gondol általában a jövő otthonáról, a készülékek egyszerűen csak okosabbak lesznek, vagy egy egységes, teljesen autonóm ökoszisztéma felé haladunk?
Francesco Bellomo: A hosszú távú forgatókönyv szerint, ha összehasonlítjuk a mai készülékeket a néhány évvel ezelőttiekkel, ezek egyre okosabbak lesznek, hogy sokkal több szolgáltatást és funkciót és csatlakozási lehetőséget nyújtsanak az okostelefonokhoz, új lehetőséget nyitva egy automatizált ökoszisztéma kiépítésére is.
A háztartási eszközök emellett kommunikálni is jobban fognak egymással, oly módon, hogy az egyik készülék beállítása befolyásolhassa egy másik készülék beállítását.
Egy bizonyos ponton, elsőként valószínűleg a konyhákban megjelenhetnek a mesterséges intelligencia(AI) által működtetett digitális komornyikok, amelyek főzni tudnak, el tudják látni a mosogatást, vagy a ház körüli egyéb dolgokat is.
Ez utóbbi azonban még jóval odébb van. Ez ugyanis nem kis kihívás, valószínűleg még 50 év múlva sem.
D.: Hol látja a legnagyobb áttörést a következő 5-10 évben? Mondjuk az AI-ban, az új hűtési technológiákban, amikről már most is lehet hallani, a robotikában vagy az energiagazdálkodásban?
F.B.: Úgy gondolom, hogy a következő áttörés talán inkább, a robotikában következhet be, mert a többi dolog már itt van. Az elmúlt néhány évben már rengeteg szó esett az AI-ról, mióta a ChatGPT 2022. végén elindult, és azóta egyre több termékben jelent meg.
A csatlakoztathatóság is jelen van. A robotika viszont, amikor a szoftverekre alkalmazott mesterséges intelligenciától eljutunk a fizikai világra alkalmazott mesterséges intelligenciához, és ahol egy olyan robotunk lesz, amely különböző dolgokat képes megcsinálni, akár irányítani is, na ez lesz a következő nagy dolog, ami biztosan meg fogja változtatni azt, ahogyan az otthonainkban élünk.
Robotember, vagy automatizált rendszerek?
D.: A robotokat hogyan képzeljük el a felhasználók mellett, mint egy „robotembert” a család részeként vagy egy teljesen automatizált rendszert robot formájú megtestesítés nélkül?
F.B.: Nem feltétlenül humanizált vagy antropomorf robotokról van szó. Lehetnének ilyenek is, mint amilyeneket évek óta látunk a sci-fi filmekben. Lehet ugyanis valami robotikus abban az értelemben, hogy különböző feladatok elvégzésére képes, de ahhoz nem kell, hogy emberformájú is legyen.
D.: A Haiernél milyen új technológiákba fektetnek be manapság. Iparági szinten hallani mágneses hűtési technológiáról, víz nélküli mosásról, a robotkonyhákról és újfajta energiatárolásról.
F.B.: Különböző technológiákat, különböző innovációkat vizsgálunk. A víz nélküli mosás igazán lenyűgöző lenne. Manapság azonban még nincs rá valódi megoldás, de például, mostanában vezetünk be egy olyan mosogatógépet, amelynek van néhány olyan programja, ami víz nélkül is működik.
Ezen beállíthatjuk a normál programokat is, hogy vízzel mosogasson, de van benne egy olyan, ultraibolya fényt használó technológia, ami fertőtleníti az edényeket, de más típusú termékeket is, amikről valószínűleg soha nem gondolta volna, hogy beteheti a mosogatógépbe.
Ilyen lehet például az okostelefon, a távirányító, az okosórák, gyerekjátékok és még sok más, ami a használat során gyorsan beszennyeződik. Tehát ezeket is beletehetjük a mosogatógépbe, a száraz ciklus pedig képes eltávolítani a baktériumok akár 93%-át.
D.: Az AI használata esetén mit gondol, melyik változat lehet a jobb a jövő szempontjából: az egyes eszközökbe épített mesterséges intelligencia, vagy egy központi AI-alapú ügynök, amely a rendszert irányítja?
F.B.: Szerintem ez is egy kicsit kétszintű dolog. Minden egyes készüléknek bizonyos típusú feladatokat kell elvégeznie, így ez a része mindenképpen vertikális marad. Az AI ugyanakkor adatokkal dolgozik, méghozzá rengeteg adattal. Ismerve a fogyasztók, az emberek szokásait, úgy gondolom, hogy a központosított megközelítés koncepciója az, amit mi képzelünk el következő evolúciós lépcsőnek.
Jöhetnek az otthon is javítható készülékek
D.: A fenntarthatóság is egy nagyon kényes pont az iparágban. Felhasználóként sokszor tapasztalhatjuk, hogy amikor a készülék meghibásodik, jön a szerelő, és tisztelet a kivételnek mindjárt a teljes belső szerkezetet akarja kicserélni, a ténylegesen hibás alkatrész helyett, mondván csak komplex egységek cseréjében lehet ma még gondolkodni. Hogyan lehetne a készülékeket olyan anyagokkal és modulokkal megtervezni, amelyek egyfelől meghosszabbítják az élettartamukat, másfelől megkönnyítik a javítást, akár házilagos javíthatóságúvá is teszik őket. Így van ez már az európai okostelefon piacon, ahol az EU szabályozása szerint öt éven belül a márkáknak már ilyen képességű készülékeket kell gyártaniuk.
F.B.: Vannak olyan készülékgyártók, mint mi is, amelyek fokozottan érzékenyek a fenntarthatósági koncepcióra. Bátor lépéseket teszünk és mérhető elkötelezettséget vállalunk annak érdekében, hogy elérjük azt a nagyon ambiciózus célt, hogy az energiafogyasztásunk minél nagyobb része származzon megújuló energiából származzon. Fokozottan figyelünk a készülékeink energia- és vízfogyasztására is.
A javíthatóságban pedig ebben az iparágban is szerepet játszhat a jogalkotás. Európa nagyon-nagyon felkészült ebben a tekintetben. Úgy gondolom, hogy a célirányos jogszabályok valahogy rákényszerítik majd a készülékgyártókat arra, hogy kreatívan gondolkodjanak a termékek nagyobb fokú javíthatóságával kapcsolatban is. A javíthatóság már most is nagy dolog például Franciaországban, ahol a készülékeknek van egy úgynevezett javíthatósági indexe.
A jövőben a termékeket úgy kell majd megtervezni, hogy ragasztó helyett inkább csavarokkal rögzüljenek az egyes részegységek, hogy könnyebben lehessen a belső részekhez hozzáférni, és akár önjavítani a tönkrement alkatrészeket, mint, ahogy tehettük annak idején a hagyományos mobilok akkumulátorával.
A másik dolog, amit valószínűleg szintén meg lehetne tenni, az az, hogy megpróbálnánk szabványosítani néhány alkatrészt. Szintén az okostelefonok példáját hozva fel, mennyire egyszerűsíti az életünket, hogy az okostelefonokban már csak egyféle csatlakozó- és töltőtípus, az USB-C használható. A felvetett témában tehát egyértelműen az ilyen irányú szabványosításé a jövő.
Milyen újabb fajta készülékekre vágynak még a fogyasztók?
D.: Milyen olyan nagyobb fogyasztói igényt, elvárást tudna említeni, amit a mai készülékek még nem tudnak, de hosszabb távon érdemes a megoldásukra törekedni. A mai mosó-szárítógépek például még nem képesek a feladatsor elvégzése után a ruha összehajtogatására, pedig igény biztos lenne rá.
F.B.: A fogyasztók valóban keresik ezeket a megoldásokat. A mosás során jelenleg kézi módon kell szortírozni a mosandó ruhákat, amiket aztán a mosás végén a mosógépből kézzel kell a szárítógépekbe átrakni. Ez lehetne az egyik olyan dolog, amit például a jövőben automatizálni lehetne, de a megvalósítása még nagy feladatnak ígérkezik.
Az egyik legnagyobb nem szeretem házimunka pedig valószínűleg a vasalás, ami rengeteg időt vesz igénybe. Márpedig manapság az idő az egyik legértékesebb dolog az emberek számára.
Emlékezzünk vissza a mosógép 70 évvel ezelőtti születésére, az embereknek hirtelen sokkal több idejük lett, mert nem kellett kézzel mosniuk, hanem használhatták a berendezést.
A ruhahajtogató gép lehet tehát egy másik varázslatos eszköz, amely akkor jó, ha vasalni is képes, és hajtogatás után be is teszi a ruhásszekrénybe. Ehhez is kell majd valószínűleg a mesterséges intelligencia.
D.: Egy másik kritikus pont az adatbiztonság és a bizalom. Hogyan fogják a készülékgyártók biztosítani, hogy az intelligens hűtőszekrények vagy robotporszívók által gyűjtött képek és adatok biztonságban maradjanak?
F.B.: Nos, ahogyan mi csináljuk, az abszolút a terveink szerint történik. Van a hOn nevű, konnektivitást jelentő alkalmazásunk, ezen felül minden biztonsági rendszerünk megvan ahhoz, hogy tiszteletben tartsuk az Európai Unió összes jogszabályát, az Egyesült Királyságban és más, az Európai Unióhoz nem tartozó piacokon is, hogy az adatkezelésünk megfeleljen a GDPR-nak.
A felhő infrastruktúránkat is, ahol az adatokat tároljuk és ahol az adatokat használjuk, úgy terveztük meg, hogy megfeleljen az előírásoknak. Szerencsések vagyunk, hogy Európában is jelen vagyunk, ugyanazzal a jogszabállyal nagyjából 27 piacot tudunk lefedni.
D.: A másik kényes téma a készülékek árképzése és a hozzáférhetőségük. Mit gondol, mikor kerülhetnek a ma még a tervezőasztalon lévő innovációk a kereskedelembe, és válhatnak tömegpiaci termékké? Sokan tartanak attól, hogy ezeket az új innovációkat hosszú ideig csak a gazdagok tudják megfizetni…
F.B: Szerintem ezeknél is működik majd a Rogers görbe. Tehát a legelején feltűnnek a korai innovátorok és alkalmazók, akik nagyon nyitottak az új technológiára, és úttörők is akarnak lenni abban, amit megvásárolnak.
Ebben a szakaszban még nagyon-nagyon kevés az az ember, aki meg tudja vásárolni, ki tudja próbálni, és ki is tudja fizetni, a drágább új, de innovatív terméket. Ezt a fázist követi azután az egyfajta kiábrándulás pillanata, amikor az emberek nem hiszik, hogy az innováció valóban képes arra, amit ígér, de mégis akad még néhány ember, aki kipróbálja, így a görbe még felfelé ível, és eléri a lakosság többségét.
Ez egybeesik az ár csökkenésével is. Az adott termék elkezd „demokratizálódni”, mindenki használhatja, és eléggé elterjedté válik. Így volt ez az okostelefonok, tévékészülékek esetében is. Ha emlékszik, 20 évvel ezelőtt jöttek az első lapos képernyős tévék, igen drágán. Ezeket csak néhány ember tudta megfizetni, ma pedig már ez a norma, az otthoni szórakozás egyik központi eleme.
D.: Milyen teljesen új kategóriájú háztartási eszközöket képzeljünk el a jövőre nézve, amelyeket eddig még nem láttunk? Ilyenek voltak 40 évvel ezelőtt a mikrohullámú sütők, vagy pár éve az air-fryerek….
F.B: A fizikai, de mégis digitális komornyik, amit mesterséges intelligencia hajt majd, ami tényleg tud majd ahhoz alkalmazkodni, ahogyan az otthonunkban élünk. Már van néhány ígéretes kísérlet rá. Nekünk is van már olyan robotunk, amely képes tárgyakat körbehordozni.
Vannak szállodák, amelyek ezeket a robotokat használják a vendégek érkeztetéséhez és a szobájukhoz való kíséréshez. Tehát egyszer ez a fajta robot képes lesz arra is, hogy sok házkörüli dolgot is elvégezzen.
Így születnek az innovatív ötletek
D.: Amúgy, hogyan születnek az innovatív ötletek a cégnél? Hogyan gyűjtik be az információkat a felhasználóktól, arról, hogy milyen újfajta készüléket szeretnének?
F.B: Kellően sok kutatást végzünk a fogyasztók körében, hogy megértsük hogyan változtak meg a szokásaik, az életük, különösen az otthonukban, de azt nem várhatjuk, hogy ők maguk álljanak elő konkrét készülékötletekkel.
A felhasználó aligha fogja azt mondani, hogy szeretnék egy olyan gépet, amely ezt, ezt és ezt csinálja. Inkább azt mondja el milyen problémára, feladatra szeretne egy jó megoldást. Azt kell megértenünk, hogy mik azok az alapvető dolgok, amelyek változnak, például a családok egyre kisebbek lesznek, kisebb lakásban élnek, kevesebb idejük van arra, amit csinálnak, vagy amit a családnak szentelhetnek.
Ezzel szemben több időt szánnak arra, hogy milyen ételeket és hol esznek, hogyan főznek, vagy, hogy mostanában milyen textúrájú ruhákat viselnek szívesebben. Aztán amikor előállunk egy ötlettel, egy koncepcióval, folyamatosan teszteljük a fogyasztókat.
Tehát ez lényegében egy utazás attól a pillanattól kezdve, hogy megszületik egy ötletünk, egészen addig a pillanatig, amikorra már piacéretté válik a termék. Ezeket a folyamatokat a fogyasztókkal különböző szakaszokban teszteljük, hogy jó-e az ötlet, mit tudunk változtatni.
Aztán miután a terméket piacra dobtuk, akkor is folyamatosan figyelemmel kísérjük nemcsak az eladásokat, hanem a vásárlók elégedettségét is, hogy megértsük, mi tetszik nekik, és mit kell javítani a termékek második generációjában.
Ez egy igen hosszú út, különösen a mi piacunkon, ahol egy új mosógép vagy egy új hűtőszekrény kifejlesztése két évig is eltarthat.
D.: Tudna említeni más, akár belső kísérleti projekteket, amelyek alapvetően megváltoztathatják a háztartások életét öt-tíz éven belül?
F.B.: Nos, az egyik dolog, amit megemlíthetek, az már elérhető a piacon, és ez nem más, mint a Wash-Pass. A Wash-Pass egy újfajta házi mosodai rendszer, amit mi mosodai szolgáltatásnak nevezünk, ahol az emberek nemcsak egy mosógépet vásárolhatnak, hanem emellé előfizethetnek egy olyan szolgáltatásra, amely egy speciális mosógépet tartalmaz.
Ez a mosógép internetes kapcsolattal rendelkezik, és képes megtanulni a vevő mosási szokásait. Speciális mosószeradagolót is tartalmaz, amit a géphez tervezett megfelelő mosószerekkel lehet megtölteni. Ez olyan, mint az irodai nyomtató patronja. A mosógép érzékeli azt is, hogy mikor fogy ki a mosószer, és automatikusan újrarendeli azt.
Az ügyfélszolgálat is benne van a havidíjban, így, ha esetleg használati segítség kell, vagy elromolna benne valami, jön a szakértő szerelő betanítani, megjavítani.
D.: Ez kellően hajaz a számítástechnikában alkalmazott speciális szolgáltatásokra, például a szoftvereknél használt SaaS-re…
F.B.: Pontosan, a Wash-Pass lényegében mosógép, mint szolgáltatás.
D.: Végül, ha meg kellene neveznie egy innovációt, amely alapvetően meghatározza majd a háztartások jövőjét tíz év múlva, mi lenne az?
F.B.: Elnézést, hogy ismétlem magam, de tényleg úgy gondolom, hogy ez a mesterséges intelligencia alapú fizikai komornyik lehet.
Már hozzászoktunk az olyan digitális komornyikokhoz, amiket megkérhetünk, hogy kapcsolják fel a villanyt, indítsák el a mosógépet, nyissák ki az ablakokat, játsszanak le valami zenét vagy filmet. De ha egyszer lesz valami, ami már nem csak digitális, hanem a fizikai valóságban is velünk van, ez meg fogja változtatni az életünket.
