Váratlan befizetésre váró számla, sürgető fizetési felszólítás vagy egy nyereményjáték, amin nem is vettünk részt? Ismert cégek nevében és arculatában kaphatunk üzeneteket – valójában csalóktól. Melyek a leggyakoribb csalástípusok, hogyan lehet felismerni a megtévesztő trükköket, és mit legyen, ha kelepcébe estünk?
A bűnözők egyre rafináltabb ötletekkel akarják megszerezni a banki ügyfelek pénzét, most épp a befektetési tanácsadás az aktuális sláger, de még mindig sok a telefonos visszaélés, vagy a piacteres csalások.
A hackerekkel szemben nemcsak it-rendszerek, hanem emberek is védekeznek – és egyre fáradtabbak. Egy friss kutatás szerint a kiberbiztonsági szakemberek háromnegyede tapasztalt kiégést az elmúlt évben. A megoldás részben magában a technológiában rejlik.
Az átutalásos csalások száma évről évre nő, és gyakran pszichológiai manipulációval veszik rá az áldozatokat, hogy saját maguk utalják át megtakarításaikat a csalóknak. Az OTP legújabb fejlesztése, az Utalásőr ezt a kockázatot csökkenti.
Gondoljuk meg kétszer is, mielőtt megadjuk a bankkártya adatainkat, a legközelebbi utazásunk foglalásakor. Egy friss elemzés szerint ugyanis a húsz leglátogatottabb turisztikai weboldal közül csak kettő rendelkezik kellően erős biztonsági háttérrel.
Mit kezdenek a modern AI-korszakba lépő pénzintézetek a múlt és a jövő biztonsági kihívásaival, az ügyfelek pénzére utazó újabb és újabb formát öltő csalásokkal. Hogyan lehet az ezen a téren is egyre intenzívebben zajló rabló-pandúr csatából utóbbit győztesnek kihozni? A héten a témával több elemzés és esemény is foglalkozott.
A DragonForce nevű csoport már nemcsak vállalkozásokat támad, hanem a rivális zsarolóvírus-bűnbandákkal is háborúzik a digitális trónért – állítják kiberbiztonsági szakértők.
A hirközlési hatóság (NMHH) adatai szerint Magyarországon éves szinten 20–50 ezer fő válhat közvetlen adathalász támadás áldozatává. A szakértők figyelmeztetnek a hagyományos, jelszavakon alapuló védelem mára elégtelenné vált. Mi legyen a megoldás?
Sürgős kiberbiztonsági intézkedésekre van szükség a digitális környezet rohamos fejlődése miatt. A digitális kapcsolatok és a mesterséges intelligencia(AI) átírják a szakmai és magánéletünk szinte minden területét. Mi a teendő és milyen új szerep hárul mindebben az információbiztonsági vezetőkre?
A Budapesti Műszaki Egyetemen(BME) egyedi kutatói és ipari együttműködésben elvégzett teszt Magyarországon első volt a maga nemében, és fontos mérföldkő a kiberbiztonsági fejlesztésekben.
