A magyarok szerint a következő évtizedek boldogabb és élhetőbb jövőjét nem elsősorban a technológiai ugrások, hanem az erős közösségek, a felelős döntések és a fenntartható energiamegoldások alakítják majd. A tiszta zöldenergia, a megújulók terjedése és az ember-gép együttműködés fejlesztése kulcstényezőként jelenik meg – derül ki egy friss kutatásból.
A jövő kulcsszava a fenntarthatóság – derül ki az E.ON Hungária Csoport megbízásából készült, országos reprezentatív kutatásból, amely a magyar lakosság 2050-re vonatkozó várakozásait vizsgálta.
Bár a technológiai fejlődés jelentős szerepet játszik majd a mindennapokban, a magyarok szerint a boldogabb jövő elsősorban az emberek közötti együttműködésen és közösségeken múlik. A válaszadók közel kétharmada ezt tartja a jövő első számú hajtóerejének – jóval megelőzve a technikai fejlődést, amelyet mindössze 41% említett.
A megkérdezettek szerint az emberek közötti szorosabb együttműködés különösen a nőknél, a fiataloknál és a diplomásoknál kap kiemelt hangsúlyt. Ugyanakkor a környezettudatos döntések, a tiszta energia és a fenntartható fejlődés szintén előkelő helyen állnak a jövőt meghatározó tényezők listáján.
Zöld technológiák: a magyarok szerint ez mozgatja majd a jövőt
A kutatás egyik legmarkánsabb tanulsága, hogy ha technológiai fejlesztésről van szó, a magyarok egyértelműen a környezetbarát és energiahatékonyságot segítő megoldásokat tartják a legfontosabbnak.
A legtöbb társadalmi csoportban a fenntartható energia és a zöld innovációk kerültek az első helyre – megelőzve még az egészségügyi fejlesztéseket is.
• 47% szerint a jövő kulcsa a megújuló energiaforrások, főként a napenergia széles körű elterjedése.
• 21% azt is hangsúlyozta, hogy a fenntarthatóság nemcsak technológiai kérdés, hanem szemléletváltás is – változtatni kell a fogyasztási szokásokon.
• 10-ből 4 magyar el tudja képzelni, hogy 2050-re teljesen átálljon az ország a megújulókra.
A háztartási energiamenedzsment terén sokan az önellátás felé mozdulnának:
37% szerint ebben a napelemek és az energiatároló rendszerek játszanak majd kulcsszerepet.
A közlekedésben sem csak az egyéni járművek elektrifikációját látják járható útnak:
35% a közösségi közlekedés fejlesztését tartja a legfontosabbnak, míg 13% külön kiemelte az elektromos autók szerepét is.
Fontos az AI, de csak felelős keretek között
A mesterséges intelligencia(AI) a magyarok szerint csak akkor válik a fejlődés motorjává, ha egyértelműnek és biztonságosnak tekinthető:
• 28% a felelős, átlátható szabályozást nevezte a legfontosabb feladatnak.
• Sokan az ember és gép együttműködését fejlesztenék tovább – nem helyettesítést, hanem partnerséget vizionálva.
• 18% számára az átképzési és tanulási lehetőségek biztosítása kulcskérdés, vagyis az AI csak akkor hoz valódi társadalmi hasznot, ha nem hagyja az emberek tömegeit a technológiai változás veszteseiként hátra.
A kulturális szférában a lakosság nem elsősorban a digitális vagy AI-alapú fejlődést képzeli el:
a legtöbb válaszadó (28%) a hagyományos fizikai közösségi terek és kulturális formák fennmaradását tartja meghatározónak.
Mi hoz boldogságot 2050-ben?
A magyarok értékrendje egyértelműen kirajzolódik:
• A társadalmi és emberi kapcsolatok sokak számára fontosabbak a technológiánál vagy a környezeti állapotnál.
• A többség továbbra is az anyagi biztonságot helyezi előtérbe, különösen az alacsonyabb jövedelmű csoportokban.
• A diplomások némileg más képet festenek: körükben az erős közösségek, emberi kapcsolatok és társadalmi összefogás kerül a lista élére.
2050-re eljöhet a fenntartható, okos és emberközeli jövő
A kutatás üzenete világos: a technológiai fejlődés és a zöld innovációk nélkül nincs fenntartható jövő – de ezek az emberek szerint önmagukban nem is elegendőek.A boldogabb, élhetőbb világot a tiszta energia, az együttműködés és a felelős döntések együttesen teremtik meg.
