A technológiára nyitott cégek vezetőinek a háromnegyede ma már inkább munkatársként tekint az ügynöki AI-ra, mint eszközre. Még nagyobb arányban számolnak azzal, hogy a mesterséges intelligencia(AI) három éven belül a jelenleginél már jóval nagyobb döntéshozatali jogkörrel is rendelkezik majd – derül ki egy friss világméretű felmérésből.
A Boston Consulting Group és az MIT Sloan Management Review jelentéséről számoltak be ma egy nemzetközi webnináron a szakértők. A tanulmány részletesen bemutatja, hogyan tudják a vezetők maximalizálni az ügynöki AI kettősségét megfelelő HR-megközelítésekkel és eszközkezelési technikákkal.
Az ügynöki AI túlszárnyalja a genAI terjedési ütemét is
Az AI-ügynököket, vagyis azokat a rendszereket, amelyek önállóan képesek tervezni, cselekedni és tanulni, a vállalatok és intézmények olyan sebességgel fogadják el, amely meghaladja a hagyományos és generatív mesterséges intelligencia elterjedésének ütemét.
Alig két év alatt a vállalkozások 35%-a már arra a szintre ért, hogy vizsgálja az agentic AI-t, további 44% pedig hamarosan tervezi bevezetni.
Kevés cég és intézmény jutott viszont el odáig, hogy kifejlessze a munkafolyamatok, irányítási modellek, beruházási tervek és tehetségstratégiák átalakításához szükséges keretrendszereket. Erre viszont szükség van ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani ezzel a dinamizmussal.
A korábbi technológiákkal ellentétben az AI-ügynökök nem csupán működtetendő eszközök vagy utasításra váró asszisztensek. Egyre inkább önálló csapattagként viselkednek, több lépésből álló folyamatokat hajtanak végre, és képesek menetközben alkalmazkodni is – emeli ki a 21 iparágban és 116 országban 2102 vezető beosztású munkatárs megkérdezésén, valamint vezető beosztású vezetőkkel készített interjúkon alapuló tanulmány.
„A történelem során világosan elkülönült a technológia és az ember, és a menedzsmentfolyamatok is e megkülönböztetés köré épültek. Az AI-ügynökök azonban egyszerre eszközök és kollégák is. Ez azt jelenti, hogy a jövőben azok a vállalatok lehetnek sikeresek, amelyek elfogadják ezt a kettősséget, és amelyek az AI-ügynökök kettős természetét nem hibának, hanem előnynek tekintik” – mondta Turny Ákos, a BCG globális GenAI Transzformációs igazgatója.
Érdemes megjegyezni, hogy a megkérdezett vezetők 76%-a inkább munkatársnak tekinti az AI-ügynököt, mint eszköznek.
Az ügynöki mesterséges intelligenciát használó szervezetek kétharmada várja ettől a működési modelljeinek a változását, míg azoknak, amelyek csak most kezdik el használni a technológiát, 42%-a számít ilyen változásokra.
Az AI-ügynököket nagy számban alkalmazó cégek 58%-a már három éven belülre várja a vállalatirányítás változását, azzal a várakozással, hogy a mesterséges intelligencia rendszerek döntéshozatali jogköre összességében 250%-kal nő.
Az AI-agentek használatában élenjárók 43%-a nyitottabb lesz arra, hogy általános szakembereket(generalistákat) alkalmazzon a specialisták helyett. Ennél többen számítanak a középvezetői réteg csökkenésére, míg 29% kevesebb belépő szintű pozícióval számol a cégénél.
Ahol már észrevehető mértékben alkalmazzák az AI-ügynököket, az ott dolgozók 95%-a vélekedik úgy, hogy az AI pozitívan befolyásolja munkájukkal való elégedettségüket.
Az AI-ügynököket számottevően alkalmazó cégek közel háromnegyede számít arra, hogy a technológia használata megváltoztatja cégének képességét a differenciálódásra, szemben az agens AI-t nem alkalmazó szervezetek 53%-ával.
„Az ügynöki AI képes teljes munkafolyamatokat átalakítani és megkérdőjelezni a meglévő üzleti folyamatokat. Csak úgy lehet egy szervezet sikeres, ha ahelyett, hogy bele akarná kényszeríteni az ügynöki AI-t a meglévő struktúrákba, hajlandó újragondolni a folyamatokat” – mondta Bakonyi Zoltán, a BCG projektvezetője.
