A mesterséges intelligenciától (AI) várják az üzleti világot sújtó nehézségek megoldását a pénzügyi és adózási vezetők – derül ki egy friss nemzetközi felmérésből. A válaszadók zöme a globális minimumadóban az adóterhelés növekedését látja.
Az EY 1600 döntéshozó bevonásával 30 országra kiterjedő nemzetközi felméréséből készült kutatás szerint a céges adóosztályok jelenleg egyszerre néznek szembe geopolitikai feszültségekkel, szabályozói nyomással és a munkaerőhiányból adódó nehézségekkel.
Tízből nyolc válaszadónak a globális minimumadó bevezetése jelenti a legnagyobb jogszabályi kihívást, ami véleményük szerint összességében növelni fogja az adóterhelésüket. Ugyanakkor csupán töredékük érzi magát teljes mértékben felkészültnek az ezzel kapcsolatos jelentési kötelezettségek teljesítésére.
A megkérdezettek többsége szerint az adatok és az AI összehangolt kezelése hozhatna valódi áttörést az adózásban, de alig több mint a válaszadók felének van hosszú távon működőképes terve ennek eléréséhez.
Itt tart a világ a minimumadó bevezetésében
A globális minimumadó: hivatalos nevén az OECD Pillar Two – egy multilaterálisan egyeztetett nemzetközi adózási rendszer, amelynek célja, hogy a multinacionális vállalatok tényleges adókulcsa (ETR) ne essen 15% alá azokon a piacokon sem, ahol működnek.
Ezzel akarják elkerülni az „adóverseny” extrém formáit, ahol egyes országok alacsony adókkal próbálják magukhoz csábítani a profitot. A minimumadó jogilag több országban már 2024. január 1-je óta érvényben van, egyes kiegészítő szabályok pedig 2025-től teljesednek ki.
Az előírások elsősorban azokra a multinacionális vállalatcsoportokra vonatkoznak, amelyek konszolidált éves bevétele meghaladja a 750 millió eurót.
Az OECD szerint a Pillar Two célja többek között az, hogy csökkentse az adóoptimalizáció ösztönzését, mérsékelje a profitok alacsony adókulcsú régiókba vonzását, és stabilabb, kiszámíthatóbb nemzetközi adórendszer jöjjön létre a világon.
Az OECD saját becslése szerint a globális minimumadó bevezetése az adóeltolás csökkenésével együtt évente 155–192 milliárd dollár többlet adóbevételt generálhat világszerte, ami a jelenlegi társasági adóbevételek 6,5–8,1 %-ára rúghat.
A legtöbb OECD-ország már bevezette vagy beépítette a saját jogrendjébe a minimumadó szabályait, bár nem minden ország követte egységesen az OECD modellszabályait.
Magyarország is elnyerte az ún. Qualified Domestic Minimum Top-Up Tax (QDMTT) Safe Harbour státuszt, ami azt jelenti, hogy a hazai nemzeti adószabályok megfelelnek az OECD minimumadó-követelményeinek.
Technológiai és adózási integráció
Ahogy a globális minimumadóhoz kapcsolódó adatszolgáltatás, számítási és jelentési kötelezettségek növekednek, egyre nagyobb szerepet kapnak az adatkezelési és automatizálási eszközök a vállalati adóosztályokon.
A Thomson Reuters tavalyi felmérése szerint a vállalatok adó- és pénzügyi osztályai jelentősen kifogásolták az akkor technológiák szintjét, és csak egy kis részük használta aktívan az AI-t napi gyakorlatban.
Ez ugyanakkor nem pusztán technikai kérdés: a minimumadó compliance rendszer bevezetése sok vállalatnál igényel átfogó IT- és adatintegrációs stratégiát, ami átformálja a hagyományos adózási munkafolyamatokat — beleértve a könyvelést és adótervezést.
A könyvelés jelenlegi formája egyre kevésbé vonzó szakma
Az EY-kutatásban résztvevők szerint az új technológia pozitív hatása, hogy hozzájárulhat az egyre nyomasztóbb munkaerőhiány enyhítéséhez is. Közel kétharmaduk szerint a tapasztalt adószakemberek nyugdíjba vonulása jelentős hatással lesz a cégek mindennapi működésére.
Sokan attól tartanak, hogy a pályakezdő könyvelők csökkenő száma miatt nehezebb lesz pótolni a kieső tudást. A szakemberek jelenleg munkaidejük több mint felét rutinfeladatokra fordítják, az AI segítségével viszont több mint kétszeresére növelnék az olyan stratégiai tevékenységekre szánt időt, amelyekhez átfogó iparági ismeretre van szükség.
A piaci elvárásoknak megfelelően az előrelátó cégek már AI-képességekkel rendelkező csapatokat alakítanak ki az adózáshoz kapcsolódóan. A cégek többségénél a meglévő szakemberek átképzését tartják a legfontosabb feladatnak.
A válaszadók közel háromnegyede adatkutatókat és adótechnológiai szakértőket is toboroz, tízből nyolcan pedig külső szakértőkre is támaszkodnak. A társaságoknak olyan szakemberekre van szükségük, akik egyszerre értenek az adózáshoz, az adatelemzéshez, a technológiához, és készen állnak a szervezet átalakításában való részvételre.
Az AI hatása a könyvelési és adótanácsadói szakmára
A könyvelés és az adózás területén is egyre jobban terjed a mesterséges intelligencia, de a hatása nem egyszerűen az unásig ismert: „a robotok elveszik a munkát” történet:
Az AI ugyan valóban képes automatizálni ismétlődő és szabályalapú könyvelési feladatokat, például a tranzakciók besorolását, rögzítését és a szabvány jelentések el készítését.
Ez a trend azonban nem feltétlenül csökkenti a szakma jelentőségét, hanem átalakítja a szerepeket — a rutinmunka felől az elemzői, tanácsadói, interpretációs és felügyeleti feladatok felé tolva a hangsúlyt.
Tudományos kutatások szerint az AI és automatizáció térnyerése a könyvelési feladatokban sok esetben nem a szakemberek eltűnését, hanem kiszervezett és magasabb hozzáadott értékű szerepek kialakulását eredményezheti, és az oktatási képzéseknek is ehhez kell alkalmazkodniuk.
