A villamosenergia-infrastruktúra összehangolt fejlesztése, intelligens megoldások bevezetése az áram felhasználásának optimalizálására, különböző szektorok közötti együttműködések – többek között ezek a lépések szükségesek ahhoz, hogy Európa elkerüljön egy komolyabb, a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazások fokozott áramigénye miatti energiaválságot.
Az egyes európai országok jelenleg nagyon eltérő helyzetből indulnak a mesterséges intelligencia ugrásszerűen növekvő energiaigényének menedzselésében. Azok az államok, ahol már most jelentős a megújuló forrásból származó villamosenergia termelés aránya és rugalmas erőforrásokra támaszkodnak, a kibocsátásuk minimális növelésével tudják kezelni az AI térhódítását.
Ugyanakkor a fosszilis energiaforrásoktól függő országok esetében a digitalizáció iránti igény még szigorú hatékonysági szabványok mellett is növeli a kibocsátást.
Négy lehetséges forgatókönyvet vázol „AI & Energy in Europe” című tanulmányában a Schneider Electric, amelyek a különböző szabályozási gyakorlatok alapján vizsgálják az adatközponti kapacitás bővülését és a várható energiaigényt.
Drámai mértékű különbségek lehetnek az energiaigényben
A világ meghatározó energia-technológiai vállalatának az elemzéséből kiderül, hogy attól függően, milyen stratégiát választ Európa, drámai mértékű különbségek lehetnek az energiaigényben.
Míg az AI fejlesztés szigorú szabályozása és korlátozása mellett a mesterséges intelligencia energiaigénye 2030-ra 45 TWh lehet, addig összehangolt, fenntartható fejlesztés mellett ez az érték már elérheti a 90 TWh-t. Nem kontrollált fejlődés esetén viszont akár 145 TWh-ra is nőhet az AI energiaigénye vagy a válság és fellendülés között ingadozó pályát követhet.
Három területen van szükség koordinált fellépésre
A fenntartható AI-fejlődés eléréséhez három területen szükséges az európai országok koordinált fellépése. Ezek közül az egyik az infrastruktúrának a várható keresletet felülmúló fejlesztése, a rugalmas kapacitások biztosítása, továbbá a modern, ellenállóképes villamosenergia-rendszerek gyorsított bevezetése révén.
Fontos a változó körülményekhez alkalmazkodó szabályozás megalkotása is. Harmadikként pedig szükség van a villamosenergia-hálózat dekarbonizációjának felgyorsítására.
„Európának lehetősége van arra, hogy vezető szerepet töltsön be az AI fenntartható fejlesztésében. Jelenleg a világ számítástechnikai infrastruktúrájának kevesebb mint 5 százaléka található itt, ami jóval alacsonyabb, mint az Európai Unió részesedése a globális GDP-ből. A kutatás alapján egyértelmű, hogy az AI teljes potenciálját úgy aknázhatjuk ki, hogy közben teljesítjük a klímavédelmi céljainkat is.
Ehhez együtt kell működnünk az engedélyezési folyamatok felgyorsítása, a hálózathoz való gyorsabb és egyszerűbb csatlakozás elősegítése, valamint a dekarbonizált villamosenergia-termelésbe történő további befektetés érdekében” – mondja Laurent Bataille, a Schneider Electric „European Operations” területért felelős ügyvezető alelnöke.
„Fontos az AI technológia fejlesztését összekapcsolni az elektromos infrastruktúra bővítésével és a valós körülményekre reagáló, adaptív szabályozással. A fenntartható AI Európában csak átgondolt tervezéssel valósítható meg. Az egész kontinensre kiterjedő lépések hiányában az ennek eléréséhez rendelkezésre álló időkeret szűkül” – mutat rá Rémi Paccou, a Schneider Electric „Sustainability Research” igazgatója, a tanulmány vezető szerzője.
