A vállalatok ma még azért versenyeznek, hogyan tudják jobban kihasználni a mesterséges intelligenciát, miközben a háttérben már egy másik technológiai forradalom is teljes erővel bontakozik ki. A kvantumszámítástechnika nem csupán felgyorsíthatja a gyógyszerkutatást vagy az ipari fejlesztéseket, hanem a ma biztonságosnak hitt titkosítási eljárások jelentős részét is elavulttá teheti. A két technológia együtt olyan változásokat indíthat el, amelyek alapjaiban formálják át a gazdaságot, a vállalati működést és a munka világát.
Jelenleg a vállalati adatoknak mindössze egyetlen százalékát használják fel érdemben a mesterséges intelligencia modellek tanítására, miközben a vezetők zöme már most a versenytársak technológiai előnyétől retteg. A háttérben ugyanakkor már javában zajlik egy másik, talán még drasztikusabb átrendeződés is: a ma legbiztonságosabbnak hitt titkosítási eljárásaink hamarosan teljesen értelmezhetetlenné és védtelenné válnak.
A rosszindulatú szereplők már most gyűjtik és virtuális „páncélszekrényekbe” zárják az ellopott, titkosított adatcsomagokat, hogy amint a technológia felskálázódik, azokat feltörhessék. A történelem során először egyszerre két ipari forradalom is zajlik párhuzamosan, mondta Pikéthy Árpád, az IBM Magyarország country managere a MI és más adásában.
A világ sokáig úgy tekintett a kvantumszámítástechnikára, mint egy távoli ígéretre. A helyzet azóta sokat változott, az IBM kvantumszámítógépei ma már kereskedelmi forgalomban kaphatók és egy nyílt felhőszolgáltatáson keresztül diákok, kutatók tízezrei használhatják saját laptopjaikon keresztül – akár ingyenesen is.
Tűt a szénakazalban
De miért van szükségünk kvantumgépekre, ha a hagyományos szuperszámítógépek is egyre erősebbek? A válasz a megközelítésmódban rejlik. „…a kvantumszámítástechnika nem egy még gyorsabb, még jobb autó, hanem ebben az összehasonlításban egy repülőgép…” – mondta Pikéthy Árpád a „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról adásában”.
A két technológia -, ahogy az autó és a repülőgép is – más és más esetekben használatos. A laptop, a PC marad, de vannak olyan komplex természeti és kémiai jelenségek, amelyek leírására a hagyományos, bináris alapú rendszerek egyszerűen alkalmatlanok. A kvantumgépek pontosan ott veszik át az irányítást, ahol a digitális technológia falakba ütközik.
Erre az egyik legszemléletesebb gyakorlati példa a Cleveland Clinic és az IBM orvostudományi projektje, amelyben a fehérjebontásban kulcsszerepet játszó tripszin enzim szimulációját végezték el. Ez egy 12 600 atomból álló rendszer, amelynek a teljes 3D-s leképezése a hagyományos architektúrákkal fizikai képtelenség lett volna. A folyamat során a kvantumgép szimbiózisban dolgozik a szuperszámítógépekkel.
Ha a problémát úgy fogjuk fel, mint a tű keresését a szénakazalban – magyarázza Pikéthy Árpád -, a kvantumgép annyit tesz, hogy elképesztő számítási elveivel kiemel egyetlen maréknyi szénát, megmutatva a tű hozzávetőleges helyét. Ezt a drasztikusan leegyszerűsített, de már értelmezhető méretű matematikai feladatot adja át a szuperszámítógépnek, amely pillanatok alatt elvégzi a hajszálpontos kalkulációt.
Ennek az új metódusnak a hozadéka szinte felfoghatatlan: a gyógyszerkutatások eddig megszokott, 10-15 éves ciklusai radikálisan lerövidülnek, ami a jövőben akár tíz év plusz egészséges élettartamot is jelenthet az emberek számára.
A Pikéthy Árpád egy másik szemléletes példával is érzékeltette, hogy a kvantum milyen komoly áttöréseket hozhat az élet legkülönfélébb területein. A kvantum átalakíthatja például a rádiókban használt mikrofonokat is oly módon, hogy azok képesek legyenek minden oda nem illő hangot, zajt kiszűrni – sokkal hatékonyabban, mint a mai „zajszűrő” megoldások.
Ez pedig lehetővé teszi majd, hogy akár belvárosi, forgalmas és zajos helyen rádióminőségű beszélgetések készülhessenek – miközben megváltást jelenthet a halláskárosultak számára is, hiszen az ilyen technológiával készülő készülékek a jövőben már tényleg csak azt a hangot erősítik fel, amire a használójának szüksége van.
A sikeres AI bevezetés négy pillére
Erre a fejlesztésre egy kicsit még várni kell, de a mesterséges intelligencia, az AI vállalati integrációja elvileg már a napi működés része. A gyakorlatban azonban a cégek jelentős része még a kísérletezés fázisában jár és gyakori a „Shadow AI” használat, vagyis az, hogy a munkatársak egyénileg, kontroll nélkül töltenek fel vállalati adatokat nyílt platformokra, ami komoly biztonsági kockázat, ráadásul érdemi versenyelőnyt sem hoz. Ahhoz, hogy az új technológia a szigetmegoldások helyett valódi üzleti értéket teremtsen, négy szigorú kritériumnak kell teljesülnie – mondja a szakember.
Az első a megbízható, transzparens modell – az IBM a saját Granite modellje esetében például publikálta a tanító adathalmazok pontos forrását, megnyitva azt az open source közösség előtt is.
A második és egyben legkritikusabb elem a saját vállalati adat. Aki nyilvános modellekre támaszkodik, az pontosan ugyanazt a kimenetet kapja, mint a versenytársa; differenciálni kizárólag a zárt rendszerekben strukturált, egyedi adatvagyonnal lehet.
A harmadik pillér a „governance” (a modellek szigorú felügyelete és a jogszabályi megfelelőség), míg a negyedik a precízen meghatározott üzleti felhasználási esetek azonosítása.
Ha ez a négy feltétel összeáll, a hatékonyságnövekedés ugrásszerű lesz. Az IBM saját magán, „client zero” megközelítéssel teszteli az átállást. A backoffice munkafolyamatok automatizálása radikális mértéket öltött: a beszerzési feladatok több mint 80 százaléka emberi beavatkozás nélkül fut végig, a HR folyamatok 93 százalékát pedig önálló AI ügynökök végzik a háttérben, előkészítve a terepet a végleges vezetői döntésekhez. Ez a belső átalakulás globális szinten megközelítőleg ötmilliárd dolláros megtakarítást eredményezett a vállalatnak.
Nem kevesebb munka jön, hanem valami egészen más
A makró szintjén ez technológiai diadal, az egyén szintjén viszont komoly feszültséget generálhat. Az adatelemzői alapkompetenciák és a doménspecifikus „promptolás” lassan minden pozícióban alapelvárássá válik. „Aki nem használ AI-t, annak nem az AI fogja elvenni a munkáját, hanem az az ember, aki AI-t használ”, idézte a már szinte közmondássá váló tételmondatot Pikéthy Árpád a rádióadásban. Akik ezeket az új készségeket nem hajlandók elsajátítani, azok 5-10 éven belül kiszorulnak a munkaerőpiacról.
A vezető szerint ugyanakkor egyáltalán nem arról van szó, hogy a jövőben kevesebbet kellene dolgozni, hanem arról, hogy kifejezetten kevés az idő, mivel elképesztően sok az új ötlet és a futó projekt. A mesterséges intelligencia és a kvantumszámítástechnika olyan végtelen lehetőségeket és új felhasználási eseteket biztosít, amelyek folyamatosan rengeteg munkát adnak.
A rendszeresen felmerülő „legyen-e négy napos munkahét?” felvetésre válaszolva kifejtette, hogy a munkaidő csökkenése helyett sokkal inkább az a jellemző, hogy kitágul a perspektíva, és óriási szakemberhiány, illetve képzési igény jelentkezik.
Ezt a megnövekedett munkaigényt jól mutatja, hogy a technológia hazai kiaknázására létrehozott Kvantumtechnológiai Szuperszámítógép Platform keretein belül azt vállalták: évente ezer új szakembert fognak kiképezni ezen a területen, vagyis szerinte a technológia egyelőre nem a munkaidő rövidülését, hanem a lehetőségek és a megoldandó feladatok drasztikus növekedését hozza magával.
A cikk szerzője a szerdánként új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján a NotebookLM segített.
Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.
