Az év technológiai újdonságait három nagy nemzetközi seregszemle környékén érdemes igazán figyelni: a januári Las Vegas-i CES-t, a tavasszal Barcelonában megrendezett MWC-t és a Berlinben ma záruló IFA-t. Mindhárom rendezvény más területre helyezi a hangsúlyt, együtt azonban jól kirajzolható velük, hogy merre is tart adott évben a technológiai ipar.
A CES elsősorban az új technológiai irányok és termékkategóriák előszobája, az MWC középpontjában a mobiltechnológia, a hálózatok és a digitális infrastruktúra áll, az IFA pedig azt mutatja meg, hogyan kerülnek ezek a fejlesztések egyre közelebb a mindennapi élethez: az otthonokba, a szórakoztatóelektronikába és a személyes eszközökbe.
Az idei berlini kiállítás egyik legfontosabb üzenete pedig az, hogy a mesterséges intelligencia(AI) már nem egy-egy készülék különleges képessége. Egyre inkább az egész technológiai környezetet összekötő réteggé alakul, az elszigetelt funkciók világából a mindennapi élet integráló eszközévé válik.
Az AMD nyitóelőadásán Jack Huynh, a vállalat Computing and Graphics üzletágának vezetője már egyenesen a „Personal AI” korszakáról beszélt. A számítógép nemcsak erősebb lesz, hanem egyre jobban megérti, mit csinálunk, mit szeretnénk elérni, és mi fontos számunkra az adott pillanatban.
Ha végignézzük az IFA 2026 újdonságait, egyre több bizonyítékot találunk arra, hogy ez nem egyszerűen egy újabb AI-szlogen.
Már nem az okos készülék a lényeg, hanem az intelligens otthon
Az első nagy változás talán az, hogy a gyártók egyre kevésbé önálló termékekben gondolkodnak.
A Haier például „Home of Intelligent Possibilities” néven olyan összekapcsolt otthoni ökoszisztémát mutatott be, amelyben egyetlen platform integrálja a készülékeket, a szolgáltatásokat és a felhasználói élményt. Az AI képes elemezni a mosási töltetet, felismerni az élelmiszereket és figyelni a főzési folyamatot. A koncepció ráadásul már a humanoid, takarító- és társrobotokat, valamint az ember fizikai képességeit AI-alapon támogató exoskeletonokat is ugyanabba a képbe helyezi.
A TCL hasonló irányból közelít, de még egyértelműbben teszi meg az AI-t az ökoszisztéma összekötő rétegévé. A televízió, az okostelefon, a klíma, a mosógép és az okosotthon-rendszerek egyetlen intelligens környezet részei lehetnek, miközben maga a tévé is személyes AI-központtá válik: képes természetes beszélgetésből megérteni a felhasználót, tartalmat keresni és az otthon más eszközeit vezérelni.
A Hisense Companion Living koncepciója ugyanezt a gondolatot más szavakkal fogalmazza meg: a televízió és a háztartási gépek összekapcsolódnak, a rendszer pedig figyelembe veszi az egyéni igényeket a főzéstől és a mosástól a lakás klímájának és energiafelhasználásának kezeléséig.
És ide illeszkedik a Xiaomi is, amely az IFA történetében először a teljes termékportfóliójával van jelen Berlinben. A vállalat „Ember × Autó × Otthon” ökoszisztémája pedig jól mutatja, hogy a készülékek összekapcsolása már nem feltétlenül áll meg a nappali vagy a konyha falainál: az autó is ugyanennek az intelligens környezetnek a része lehet.
A különböző megközelítésekben közös a lényeg: a jövő okosotthonában már nem az egyes készülékek lesznek a főszereplők, hanem a közöttük létrejövő intelligens kapcsolat.
Nem több beállítás kell, hanem kevesebb döntés
Ha az első lépés az eszközök összekapcsolása, a következő az, hogy a rendszer egyre több döntést vesz le a felhasználó válláról.
Erre jó példa a BSH standján kiállított új Siemens iQ700 sütő. (A Siemens háztartási készülékek önálló márkának számítanak még ma is a BSH Home Appliances Groupon belül. A BSH 2015 óta teljes egészében a Bosch-csoport tulajdona, a Siemens márkát licenc alapján használja.)
Az iQ700 sütő pontosan azt az irányt mutatja, amelyről az IFA idei üzenete szól: a készülék több mint száz ételt képes felismerni, majd javasolja a megfelelő beállításokat. Az új funkcióval a felhasználó már a kedvenc receptjeit is elmentheti, a sütő pedig később automatikusan elindítja a megfelelő programot.
A Miele is hasonló irányból közelít. A G8 Diamond mosogatógép kamerát, AI-t és automatikus adagolást használ, miközben a CulinaryCoach a recept- és készülékismeretet kapcsolja össze. A vállalat még tovább tekint: a Cary koncepció azt mutatja meg, milyen lehet egy olyan mosógép, amely felismeri a behelyezett ruhákat, és maga választja ki a megfelelő programot.
Az üzenet mindkét esetben ugyanaz: nem attól lesz intelligensebb egy háztartási gép, hogy még több gombot és beállítást kínál, hanem attól, hogy egyre kevesebbet kell rajta beállítanunk.
LG: az otthon már nemcsak összekapcsolódik, hanem értelmezi is, mi történik benne
Az LG idei AI Home megközelítése pedig talán az egyik legjobb példája annak, merre tolódik el az intelligencia.
A vállalat szerint az AI Home már nem egyszerűen a készülékek távoli vezérlésére szolgál: a rendszer figyelembe veszi a felhasználó napirendjét, szokásait, az otthoni környezetet és a készülékhasználatot, majd ezek alapján javasol lépéseket.
Az új ThinQ Claw ezt viszi tovább egy szöveges AI-ügynök irányába. Nemcsak azt próbálja megérteni, hogy mit kérünk tőle, hanem azt is, miért kérjük, milyen környezetben vagyunk, és milyen más eszközök vagy szolgáltatások szükségesek a feladat elvégzéséhez. A vállalat példája szerint akár egy vendégségre való készülődésben is segíthet a sütő és más készülékek összehangolásával, illetve a lakás levegőminőségének és hőmérsékletének figyelésével.
Ez már egy fontos váltásnak látszik.
A hagyományos okosotthon még azt kérdezte: „Mit kapcsoljak be?”
A következő generációs AI Home inkább azt próbálja megérteni: „Mire készülsz?”
Az AI kilép a képernyőről
Innen pedig már csak egy lépés a Physical AI. Az IFA 2026-on korábban soha nem látott számú humanoid robot jelent meg. A kiállítás Robotics on the Runway bemutatóján többek között a PrimeBot Robots, EngineAI, Cozio Robotics, Dobot Robot, DEEP Robotics, Agibot és Unitree rendszerei szerepeltek.
A NEURA Robotics felvezető előadása már nem is egyszerűen robotikáról, hanem a Physical AI-ról szólt. A fogalom lényege, hogy az AI ne csak információt dolgozzon fel, hanem érzékelje a fizikai környezetét, reagáljon a változásokra, tanuljon és önállóan hajtson végre feladatokat.
A technológia mögött ráadásul nem pusztán a látványos humanoid robotok iránti lelkesedés áll. A munkaerőhiány és a demográfiai változások miatt a robotika egyre több országban stratégiai kérdéssé válik.
Az igazán érdekes kérdés ezért már nem az, hogy képes-e egy robot mozogni, hanem, hogy képes-e megérteni azt a környezetet, amelyben mozog. Itt válik különösen érdekessé az otthon.
Az IFA egyik panelbeszélgetése éppen azt vizsgálta, hogyan kerülhetnek a humanoid robotok a konyhákba és a háztartásokba. A PrimeBot képviselője szerint a robotoknak nem pusztán egy-egy feladatot kellene végrehajtaniuk, hanem meg kellene érteniük adott család környezetét, szokásait és preferenciáit.
A Physical AI már ott van a nappalinkban
A humanoid robotok egyelőre látványos demonstrációk és fejlesztési projektek, de a Physical AI egyik változata már sokkal közelebb van a hétköznapi felhasználóhoz. Ez a robotporszívó.
A Roborock Saros Rover különösen jó példa erre. A vállalat szerint a termék a világ első olyan robotporszívója, amely kerekek és robotikus lábak kombinációjával mozog. A gép nem egyszerűen feltérképezi a lakást, hanem a környezetét érzékelve próbálja megtervezni, hogyan jut át a különböző akadályokon és szintkülönbségeken.
A Saros 20 család más irányból mutatja meg ugyanezt a fejlődést: egyre több akadályt ismer fel, magasabb küszöbökön képes áthaladni, automatikusan mossa a mopokat, adagolja a tisztítószert, és mind kevesebb emberi beavatkozást igényel.
Vagyis a robotporszívó fejlődése már nem egyszerűen arról szól, hogy erősebben porszívózik. Sokkal inkább arról, hogy egyre jobban érzékeli és értelmezi a fizikai környezetet, majd annak megfelelően cselekszik. Ezért lehet a robotporszívó a Physical AI egyik első, valóban tömegpiaci megjelenési formája.
Az AI-nak már az energiaszámlára is figyelnie kell
Az intelligens technológia másik iránya kevésbé látványos, de annál fontosabb: az AI és az automatizálás egyre inkább szerepet kap az energiafelhasználás optimalizálásában is.
A Samsung új Bespoke AI mosógépe jó példa erre. A 10 kilogrammos modell A-70% energiahatékonysági szintet kínál, vagyis a márka szerint akár 70 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt az európai A energiaosztály minimumkövetelményéhez képest. A Samsung ezzel az IFA 2024-en bemutatott A-55%, majd a 2025-ös A-65% után újabb lépcsőt lépett.
A Bosch ugyancsak ebbe az irányba mozdul: új hőszivattyús mosó-szárítógépe például akár 20 liter vízzel és 55 százalékkal kevesebb energiával működhet a hagyományos kondenzációs technológiához képest.
A TCL és a Hisense ökoszisztéma-szemléletében pedig az energiafelhasználás már nem egyetlen készülék problémája: az intelligens otthon részeként a rendszer a klímától a háztartási gépekig próbálja összehangolni a fogyasztást.
Ez azért fontos, mert az AI gyakorlati értékét egyre kevésbé lehet pusztán kényelmi funkciókban mérni. Az igazán jó intelligens rendszer időt, energiát és döntéseket is megtakarít.
A legjobb technológia az lehet, amit szinte észre sem veszünk
Van még egy érdekes közös pont az idei újdonságokban: a technológia egyre inkább megbújik a háttérben.
A Bosch és az ECOVACS együttműködésében készülő beépített robotporszívó például teljesen a konyhabútor mögé integrálható. A robot és a szervizállomás rejtve marad, a rendszer pedig közvetlenül a víz- és szennyvízhálózathoz is csatlakoztatható.
Ez első pillantásra csak egy újabb robotporszívó. Valójában azonban egy sokkal fontosabb trendet mutat: a technológia nem feltétlenül akar újabb tárggyá válni az otthonban.
A Miele „Fewer decisions, less to think about” filozófiája ugyanennek a gondolatnak a másik oldala: nem több technológiát akar a felhasználóra zúdítani, hanem kevesebb feladatot hagyni neki.
A személyes AI már nem egyetlen eszközben gondolkodik
Itt érdemes visszakanyarodni a számítógépekhez, és itt válik különösen fontossá a Lenovo IFA 2026-os szereplése.
A Lenovo és Motorola Qira személyes AI-rendszere abból indul ki, hogy az emberek napközben nem egyetlen eszközt használnak. Egy gondolat megszülethet tableten, folytatódhat PC-n, miközben az értesítések és találkozók egy telefonon jelennek meg. A Qira célja, hogy ezeket az információkat és folyamatokat egy személyes AI-réteg kapcsolja össze. Az IFA-n a rendszer már több PC-konfigurációra, Motorola-eszközökre, okosórára, valamint olyan szolgáltatásokra is kiterjed, mint a Gmail, a Google Calendar, a Slack és az Outlook.
Ez ugyanaz a gondolat, amelyet a Haier vagy a TCL az otthon, a Xiaomi pedig az autó és az otthon szintjén képvisel. A készülék egyre kevésbé önálló termék. Egyre inkább egy nagyobb rendszer egyik felülete.
Közben maga a készülék is alkalmazkodik. A Lenovo Project Swan például egy 14 hüvelykes laptopból vízszintesen 17 hüvelykes kijelzőt kibontó koncepció. A ThinkBook korábbi gördíthető kijelzős megoldásai után ez már egy újabb lépés abba az irányba, hogy a számítógép fizikai formája is alkalmazkodjon ahhoz, amit éppen csinálunk.
Itt találkozik össze két, első látásra távoli fejlesztési irány: nemcsak az AI, hanem a hardver is egyre inkább képes alkalmazkodni hozzánk.
Az IFA 2026 legfontosabb újdonsága nem egyetlen készülék
Ha egyetlen mondatban kellene összefoglalni, mit mutatott a berlini show, talán ez lenne: az AI megérti az embert, összeköti a környezetét, majd egyre több esetben cselekszik is helyette.
Először személyesebbé válik. Aztán összekapcsolja a készülékeket. Majd érzékeli a fizikai környezetet. Végül pedig képes lesz abban önállóan cselekedni.
Ezért az IFA 2026 legfontosabb újdonsága talán nem egyetlen új televízió, mosógép, robot vagy számítógép. Hanem az a változás, hogy a technológia egyre kevésbé várja meg, amíg megmondjuk neki, mit tegyen.
