A fenntarthatóság nemcsak a kisebb energiaigényű chipekről vagy a környezetkímélőbb gyógyszergyártásról szólhat. A személyre szabottabb gyógyítás is az erőforrások hatékonyabb felhasználását célozza. Három különböző területen dolgozó magyar kutatónő munkája ezt három különböző nézőpontból mutatja meg. Baji Zsófia, Bálint Erika és Menyhart Otília a L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj idei díjazottjai.
Atomról atomra épülhetnek a jövő mikrochipjei
A mikrochipek egyre kisebb mérete és összetettebb felépítése mind pontosabb gyártástechnológiákat igényel. Baji Zsófia, az EK Energiatudományi Kutatóközpont anyagtudósa és fizikusa az atomi rétegeleválasztással (ALD) foglalkozik. A technológiával a chip egyes rétegei atomról atomra építhetők fel.
Ez a pontosság különösen fontos a mindössze tíz-tizenöt atom vastagságú rétegek kialakításánál. A módszerrel az anyagok tulajdonságai az adott eszköz igényeihez igazíthatók, ráadásul alacsony hőmérsékleten is alkalmazható. Emiatt a technológia nemcsak a mikroelektronikában, hanem például a flexibilis elektronikában és biokompatibilis implantátumokban is használható lehet.
Baji Zsófia kutatása az európai chipgyártás technológiai önállóságához is kapcsolódik, miközben a kisebb, hatékonyabb és környezetbarátabb mikrochipek fejlesztését segítheti.
Zöldebb gyógyszergyártás mikroreaktorokkal
A gyógyszergyártás egyik problémája, hogy a folyamatok gyakran jelentős energia- és oldószerigénnyel, valamint hulladékképződéssel járnak. Bálint Erika, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense az áramlásos kémia alkalmazásával keres erre fenntarthatóbb megoldásokat.
A módszer lényege, hogy a hatóanyagokat vékony csővezetékekben vagy mikroreaktorokban állítják elő. Így a reakciók gyorsabban mehetnek végbe, miközben csökkenhet a hulladék mennyisége, és a folyamat biztonságosabbá is válhat a hagyományos, szakaszos gyártáshoz képest.
Kutatócsoportja több biológiailag aktív molekula zöldebb szintézisén dolgozik. Egyik eredményük a kapszaicin, vagyis a csípős paprika hatóanyagának folyamatos, környezetbarát szintetikus előállítása. A megoldás jóval kevesebb energiát igényel, mint a kapszaicin paprikából történő kivonása.
A kutatócsoport emellett 3D nyomtatott áramlásos reaktorokat is fejleszt, amelyek a drágább kereskedelmi berendezések alternatívái lehetnek.
A daganat környezetében is ott lehet a terápiás válasz
A daganatos betegségek kezelésénél komoly kihívást jelent, hogy ugyanaz a terápia nem minden betegnél működik azonos módon. Van, akinél visszaszorítja a tumort, más esetekben viszont rezisztencia alakul ki.
Menyhart Otília, a Semmelweis Egyetem adjunktusa bioinformatikai módszerekkel keresi a különbségek molekuláris hátterét. Több ezer daganatos beteg génexpressziós adatait elemzi annak feltárására, milyen mintázatok kapcsolódhatnak ahhoz, hogy egy beteg hogyan reagál egy adott kezelésre.
Kutatásának egyik érdekes iránya, hogy a terápiás célpontok nem feltétlenül magukban a daganatsejtekben találhatók. A körülöttük lévő, a daganatot tápláló sejtekben is lehetnek olyan molekuláris mintázatok, amelyek befolyásolják a kezelés eredményességét. Az eredmények így a gyógyszerfejlesztők számára is adhatnak támpontokat a hatékonyabb, személyre szabottabb daganatterápiák kialakításához.
Huszonnégy éve támogatják a magyar kutatónőket
A három kutató az idei L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj nyertese. A programot idén 24. alkalommal ítélték oda magyar kutatónőknek.
Az ösztöndíjra az ország bármely pontjáról lehet pályázni, és az elmúlt 24 évben összesen 66 magyar kutatónő részesült benne. A program keretében eddig több mint 100 millió forint támogatást osztottak ki. A kezdeményezés védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.
