A Magyar Telekom országosan kiépítette 5G Standalone (5G SA) hálózatát, és a Samsunggal, valamint a Xiaomival sikeresen lezárta az 5G SA-képes készülékek és a hálózat együttműködését vizsgáló teszteket. Négy hónapja a Digitrendinek adott interjúban Nagy Péter, műszaki vezérigazgató-helyettes még arról beszélt: a hálózat technológiai oldalról készen áll, de a széles körű bevezetés előtt még keresik, milyen szolgáltatások teremthetnek valódi többletértéket.
A mostani bejelentés tehát nem egyszerűen egy újabb hálózatfejlesztési mérföldkő. A Telekom bejelentése szerint az országos 5G SA hálózat kiépítésével lezárult a hálózati előkészítés egy fontos szakasza, a Samsung Galaxy S25 és a Xiaomi 15 készülékcsalád tagjaival elvégzett sikeres white labelling teszt pedig azt igazolta, hogy a hálózati képességek és a vizsgált készülékek stabilan együttműködnek. A vállalat további gyártókkal is bővítené a kompatibilis készülékek körét.
Mi az 5G SA, és miért fontos?
Az 5G SA lényege, hogy az eddig széles körben használt 5G NSA-val ellentétben már nem a meglévő 4G maghálózatra támaszkodik, hanem önálló 5G maghálózattal működik. A különbség a felhasználó számára első pillantásra nem feltétlenül látványos, a szolgáltató számára azonban jóval nagyobb mozgásteret jelent. Az önálló 5G infrastruktúrára építve alacsonyabb késleltetésű, jobban priorizálható és eltérő igényekhez igazítható szolgáltatások alakíthatók ki.
Nem csak a sebességről szól
Ez azért fontos, mert az 5G SA értelme nem merül ki abban, hogy ugyanazon a telefonon esetleg még gyorsabb lesz a mobilinternet. A technológia egyik fontos képessége a hálózati szeletelés, amely lehetővé teszi, hogy ugyanazon fizikai mobilhálózaton belül egy adott szolgáltatás vagy ügyfélcsoport számára elkülönített, meghatározott prioritású hálózati erőforrás álljon rendelkezésre.
Egy ipari alkalmazásnál például nem pusztán a nagy sebesség lehet fontos, hanem a kiszámítható késleltetés, a rendelkezésre állás és a biztonság is. A Telekom szerint az 5G SA éppen az ilyen speciális felhasználási esetekhez teremthet rugalmasabb hálózati alapot.
A technológia ügyféloldali előnye ezért inkább a válaszidőben, a megbízhatóságban és az új szolgáltatások lehetőségében jelenhet meg, mintsem önmagában egy újabb sebességrekordban. Az alacsonyabb késleltetés például az interaktív alkalmazásoknál, játékoknál vagy videókommunikációban lehet érzékelhető, üzleti és ipari környezetben pedig ennél jóval nagyobb jelentősége lehet. Az 5G SA a VoNR, vagyis az 5G hálózaton megvalósuló hanghívás technológiai alapját is megteremti.
Európában még messze nem általános
Hogy mennyire új még ez a technológia Európában, azt jól mutatják a friss adatok. Az Európai Bizottság 2026-os 5G Observatory jelentése szerint az EU-ban az 5G SA bázisállomások az összes mobil bázisállomás 20,9 százalékát tették ki, miközben az uniós 5G-kiépítés továbbra is döntően NSA-alapú. Ugyanebben a jelentésben az is szerepel, hogy 2025 negyedik negyedévében az európai 5G-felhasználók mindössze mintegy 2,8 százaléka kapcsolódott SA-hálózaton.
A két szám első látásra ellentmondásosnak tűnhet, valójában két külön dolgot mér. A 20,9 százalék a kiépített infrastruktúrára, a 2,8 százalék pedig a tényleges használatra utal. Vagyis az SA-hálózatok kiépítése már jóval előrébb jár, mint az olyan készülékek és szolgáltatások elterjedése, amelyek ténylegesen használják is az önálló 5G infrastruktúrát.
Az európai felzárkózás ugyanakkor már megindult. Az Ookla adatai szerint az európai 5G SA-kapcsolatok aránya 2024 negyedik negyedéve és 2025 negyedik negyedéve között 1,1 százalékról 2,8 százalékra nőtt. A gyorsulásban Ausztria, Spanyolország, az Egyesült Királyság és Franciaország járt élen. Az európai SA-hálózatokon mért medián letöltési sebesség 205 Mbps volt, ami 45 százalékkal haladta meg az NSA-hálózatokon mért értéket, bár az eredményeket a rendelkezésre álló spektrum és a hálózat terheltsége is jelentősen befolyásolja.
A Telekomnál már a szolgáltatásépítés következik
A Magyar Telekom számára ezért most az egyik legfontosabb feladat lehet, hogy az infrastruktúra képességeiből tényleges szolgáltatást építsen. A júniusi interjúban Nagy Péter éppen erről beszélt: a Telekom 5G SA hálózata technológiai oldalról már akkor is lényegében bevetésre kész volt, a kérdés inkább az volt, milyen felhasználási esetek teremtenek valódi értéket.
Példaként említette, hogy a Deutsche Telekom csoporton belül Görögországban az ügyfél kérésére nagyobb adatátviteli teljesítményt biztosító szolgáltatás működik, Németországban pedig dedikált hálózati szeletet használhatnak az arra regisztráló ügyfelek.
A vállalati és ipari oldalon ennél is kézzelfoghatóbb lehet az 5G SA szerepe. A műszaki vezérhelyettes már a júniusi interjúban arról beszélt, hogy vállalati környezetben működnek hálózatszeletelésre épülő megoldások, például nagy rendezvényeken, egyes fizetési szolgáltatásoknál, illetve autóipari környezetben privát mobilhálózatok formájában. Az autonóm és erősen automatizált gyártási rendszereknél pedig éppen az alacsony késleltetés és a kiszámítható működés lehet az 5G SA egyik legfontosabb előnye.
A mostani készülékteszt ebből a szempontból egy újabb, kevésbé látványos, de fontos lépcső. Hiába áll rendelkezésre ugyanis az országos 5G SA hálózat, ha a mobilkészülék és a hálózat nem működik megfelelően együtt.
A Telekom, a Samsung és a Xiaomi közös white labelling tesztje éppen ezt a kompatibilitást vizsgálta, a sikeres validáció pedig megteremti a technológiai alapot ahhoz, hogy a későbbiekben kereskedelmi szolgáltatások is épülhessenek az 5G SA képességeire.
A folyamat tehát a nyár elejéhez képest láthatóan továbblépett: akkor még elsősorban arról szólt a kérdés, hogy mikor és milyen formában lehet értelme az 5G SA bevezetésének, mostanra pedig az országos hálózat és az első készülékek validációja is elkészült. A következő nagy kérdés már nem az, hogy technológiailag képes-e rá a Telekom, hanem az, hogy mikor és milyen ügyfélajánlatokban jelenik meg mindez a gyakorlatban.
