Hogyan védik a magyar átlagemberek a digitális eszközökön tárolt adataikat? Melyek a technológiai kockázatot jelentő leggyengébb láncszemek? Erről készíttetett átfogó kutatást a memóriatermékek meghatározó gyártója a Kingston Technology.
A felmérést a Kingston Technology Europe Co LLP megbízásából idén ősszel végezte el a Europion piackutató. Azt vizsgálták, hogyan gondolkodunk itthon a mindennapi adatbiztonságról, milyen szokásokat követünk ezen a téren, és mennyire tudatosan védjük az ilyen-olyan elektronikai eszközökön tárolt adatainkat.
A felmérés fő tanulsága, hogy a biztonsági mentések és a kétlépcsős azonosítás még mindig nem igazán terjedt el, pedig a szakértők szerint az adatvédelemben ezek tartoznak a legfontosabb intézkedések közé.
A közepesen tudatos országok közé tartozunk Európában
„A felmérés eredményei szerint a magyar lakosság jelentős része kiszolgáltatott egy esetleges adatvesztéssel szemben. A válaszadók 58 százaléka ugyanis ritkábban, mint havonta vagy egyáltalán nem készít biztonsági mentést tartalmairól. A kétlépcsős azonosítás használata sem számít elterjedt gyakorlatnak: a válaszadók mindössze 48 százaléka alkalmazza rendszeresen” – foglalta össze a legfontosabb eredményeket Zöldi Katalin, a Europion operatív vezetője.
Kiemelte, hogy az adatvédelemmel kapcsolatos tudatos lépések nagyobb arányban jelennek meg a férfiak és a magasan iskolázottak körében. Jó jel, hogy a lakosságnak már a fele használ valamilyen felhőszolgáltatást. Még fontosabb, hogy kétharmadukban megvan a bizalom a cloud szolgáltatások iránt.
A hibrid tárolási stratégia, vagyis a felhő és a fizikai eszközök együttes használata csupán a válaszadók 34 százalékánál jelenik meg a felmérésben. A megkérdezettek 43 százaléka kizárólag az eszközeik belső tárhelyére támaszkodik, ami jelentős kockázat adatvesztés esetén. A kockázatokkal kapcsolatban a legtöbben a belső és eszközszintű fenyegetéseket tartják a legvalószínűbb veszélyforrásnak, ezt a válaszadók 47 százaléka említette első helyen.
A részletes adatokból az is kiderül, hogy a technológiai magabiztosság nem mindig jelent valódi felkészültséget. A fiatalabb korosztály például tudatosabbnak vallja magát az adatvédelem terén, mégis 14–16 százalékuk úgy érzi, hogy egy súlyos adatvesztés esetén a fontos fájljaik nagy része végleg elveszne.
Elenyésző az adattárolási megoldást nem használók aránya
A magyar lakosság fele már használ valamilyen felhőalapú tárhelyet, nagy arányban a Google Drive-ot vagy az iCloudot, ami a modern technológiák gyors terjedését igazolja.
Az eszközeikben is sokan bíznak, elterjedtek a külső adattárolási megoldások is, mint a meghajtók és pendrive-ok. Ahogy a grafikonon is látszik szinte elenyésző azok száma, akik semmilyen adattárolási megoldást nem használnak.
Adattároló használat
Kockázatok elleni mentési stratégiák
A Kingston Technology Magyarországért és Szlovéniáért felelős üzletfejlesztési menedzsere a bemutatón többféle megoldást is javasolt az adataik biztonságáért aggódóknak. Kaszál Norbert ennek kapcsán kiemelte többek között a digitális nagytakarítás jelentőségét.
A felesleges fájlok, fotók e-mailek ugyanis egy idő után jelentős tárhelyet foglalnak, miközben már inkább a kukában lenne a helyük. Itt is igaz ugyanakkor a mondás, hogy nemcsak kampányszerűen van erre szükség, hanem rendszeressé kell tenni. Párhuzamot lehet vonni a a hétköznapi életben gyakoroltakkal. vagyis az adataink körül is jobb ha rendet tartunk és nemcsak rendet rakunk.
Kaszál Norbert egyszerű, megbízható stratégiaként külön is kiemelte a 3-2-1 szabályt. Ez azt jelenti, hogy három helyen is legyenek az adataink elmentve, ebből legyen egy elsődleges és két biztonsági mentés. Ha az egyik meghibásodik, a többiből még visszaállíthatóak az adatok.
Használjunk két különböző (hardveres) tárolótípust, SSD-t és titkosítható USB tároló, így az egyik eszköz meghibásodása nem okoz teljes adatvesztést.
Ezeken túlmenően nagyobb biztonságot ad, ha van egy védett példányunk külső helyszínen, lehet az fizikailag más hely vagy akár a felhő. Utóbbi védelmet nyújt lopás, tűz és természeti katasztrófa ellen is.
„Sok felhasználó nem rendelkezik a megfelelő eszközökkel, amelyek váratlan helyzetben is képesek megvédeni az adatait, pedig azokra egyre több veszély leselkedik. Ilyen például a zsarolószoftver, amely titkosítja a fájlokat és csak váltságdíj ellenében engedi vissza a hozzáférést.
Az is kockázatot jelent, hogy egyre többen több eszközt használnak, és otthon, munkahelyen vagy útközben is megnyitják az érzékeny személyes vagy céges tartalmakat. Erre a kihívásra kínál megoldást a Kingston IronKey D500S meghajtója” – emelte ki Kaszál Norbert.
Ez a modell jelenleg az egyetlen olyan titkosított USB-eszköz a piacon, amely megfelel a FIPS 140-3 Level 3 szabvány követelményeinek. (Utóbbi az USA kriptográfiai modulokra vonatkozó kormányzati szabványa, amely az erős fizikai manipuláció elleni védelmet, személyazonosság-alapú hitelesítést és a kritikus adatok szigorú elkülönítését írja elő, megakadályozva a kulcsokhoz és az érzékeny információkhoz való jogosulatlan hozzáférést.)
Az eszközben lévő tamper resistance technológia megakadályozza, hogy illetéktelenek fizikailag manipulálhassák a meghajtót, a Crypto Erase funkció pedig szükség esetén azonnal törli az adatokat, hogy azok ne kerülhessenek rossz kezekbe.
A BadUSB elleni védelem a rejtett támadásokkal szemben is biztonságot nyújt, a robusztus kialakítás pedig lehetővé teszi, hogy a meghajtó extrém körülmények között is megbízható fizikai védelmet nyújtson.
