Klímaváltozás, járványok, erőforráshiány, biztonsági fenyegetések – ennyi válságjelre még nem volt példa. Hogyan áll mindehhez a cégek topmenedzsmentje?
Ezt a témát járta körül a Protechtor Future Summit. Az it-szolgáltató Stylers Group által szervezet esemény az állandósult piaci ingadozásokhoz és a geopolitikai kockázatokhoz való alkalmazkodást járta körül.
Kiberháború, zöld átmenet, keleti nyomulás
Az egyik panelbeszélgetésen a szakértők a legfontosabb globális és lokális kihívásokat járták körül. Feledy Botond geopolitikai szakértő szerint bár napi szinten a válsággócok tartják izgalomban a világot, érdemes lenne az olyan kevésbé látványos, de óriási jelentőségű háttéreseményekkel is foglalkozni, mint a kiberháború.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a pénzvilág a COVID-járvány óta egyre ellenállóbb, legyen szó újabb vírusról vagy a háborúról. Szerinte, továbbra is a profit dönt, de ezt többen is vitatták, példaként felhozva Oroszországot, amelynek gazdasága igencsak megszenvedi az ukrajnai konfliktust, politikai érdekei miatt viszont mégis felvállalta azt.
Ami a klímaváltozást illeti Gelencsér András levegőkémikus szerint már elmentünk a falig, az összeérő, egymást erősítő válsághelyzetek pedig ennek bizonyítékai.
Az akadémikus beszélt a zöld átmenet európai tévútjairól, arról, hogy Magyarország is egyre inkább érintett a szélsőséges időjárásban és a legendás víztartalékai is apadnak, és hogy bármekkora is a verseny a nagyhatalmak között, erőforrások terén valójában óriási egymásrautaltság van.
Salát Gergely Kína szakértő a keleti előretöréssel kapcsolatos félelmekről beszélt. Elmondta, hogy a maga is rengeteg belső és környezeti kihívással küzdő Kína valóban meg akarja borítani a korábban Amerika által uralt világrendet, kérdés, mi milyen értékek mellett szeretnénk tovább élni.
Virovácz Péter hozzátette, hogy oda kell figyelni a népességcsökkenéssel kapcsolatos kihívásokra is, hiszen előbb-utóbb az lesz a kérdés, ki fogy el előbb.
A cégvezetők egyik kritikája a túl gyorsan változó hazai szabályozások
A másik panelbeszélgetés témája: hogyan őrizhetik meg a döntéshozók cégük stabilitását és fejlődési potenciálját, miközben a változékony hazai szabályozói környezet sem könnyíti meg a dolgukat.
A bankszektor, a magánegészségügy, a HR-szolgáltatások és a média területéről érkező nagyvállalati vezetők ugyanakkor egyöntetűen optimisták voltak a jövőt illetően.
Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója szerint minden kiszámíthatatlan körülmény ellenére is a kitűzött vállalati víziót érdemes útmutatóként követni, így bármilyen változó jön is szembe, csak a stratégia módosul, a cél nem.
A Prohuman Zrt.-t irányító Tóth Ágnes úgy gondolja, a szakmai kiválóságra kell építeni a tervezés során és a folyamatos fejlődést kell támogatni mind egyéni, mind szervezeti szinten.
Soha nem érdemes a külső tényezők pozitív változására számítani, csakis a cégünk értékeire támaszkodni – ezt már Haraszti Péter, a TritonLife vezetője emelte ki.
Jelasity Radován, az Erste Bank vezérigazgatója viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendelkezésre álló információkra alapozva továbbra is többéves ciklusokra készítik a stratégiákat, ugyanakkor egyre gyakrabban kell menet közben felülvizsgálni és módosítani ezeket.
Szóba került az életünket egyre inkább körbevevő mesterséges intelligencia is. A kerekasztal résztvevői egyelőre a döntéselőkészítésben támaszkodnak leginkább az AI-megoldásokra, de számos olyan szektorspecifikus fejlesztést alkalmaznak vagy terveznek bevezetni, amelyek gyorsabb és hatékonyabb működést tesznek lehetővé.
A ránk váró virtuális világban már szinte teljesen mindegy lesz, hogy emberrel vagy géppel kommunikálunk, azonban éppen emiatt felértékelődnek a személyes kapcsolódások, az empátia, a kreativitás és soha ne vesszen ki belőlünk a kritikus gondolkodás.
