Mi történik akkor, ha egy országos távközlési hálózat felügyelete nem a megszokott reakciókra, hanem adatokra épül? A Magyar Telekom hálózatfelügyeleti központjában jártunk, ahol az ATOM rendszer működését és a szolgáltató fejlesztési irányait testközelből mutatták meg.
A mobilhálózat ma már legalább annyira alapinfrastruktúra, mint az áram vagy a vezetékes víz – csak akkor vesszük igazán észre, ha valami nem működik. Hogy ez minél ritkábban forduljon elő, a Magyar Telekom az elmúlt években nemcsak a hálózatát, hanem annak felügyeletét is gyökeresen átalakította. A szakmai sajtó – köztük a digitrendi.hu – most testközelből is megnézhette azt a hálózatfelügyeleti központot, ahol az ország egyik legösszetettebb digitális rendszere „gondolkodik” a háttérben.
Országos hálózat egyetlen digitális térben
A Telekom hálózatfelügyeleti központja, a TSOC (Telecommunication and Service Network Operation Center) lényegében a szolgáltató digitális agyközpontja. Itt futnak össze a mobil-, vezetékes és IP-alapú hálózatok állapotát jelző adatok, valós időben.
„Ha leegyszerűsítjük, a hozzáférési hálózat köti össze az ügyfeleket a bázisállomásokkal, az aggregációs hálózat ezek forgalmát gyűjti össze, a gerinchálózat pedig az ország különböző régióit kapcsolja össze egymással és az adatközpontokkal” – magyarázta Csutorka Gábor, a Telekom hálózati szolgáltatásokért felelős vezetője.
A Telekomnál ez a teljes topológia – az optikai hálózattól a mobil rádiós elemekig – egy digitális modellben jelenik meg. Ez az alapja annak az ATOM nevű rendszernek, amely a hálózatfelügyelet új szintjét hozta el.
ATOM: amikor a hálózat már előre „szól”
Az ATOM (Advanced Technology for Operational Maintenance) egy házon belül fejlesztett, adatvezérelt platform, amely a digitális ikrek logikájára épül. A rendszer nemcsak azt mutatja meg, mi történik éppen a hálózatban, hanem azt is, hogy egy adott hiba vagy változás milyen ügyfélhatással járna.
„Ha virtuálisan elvágunk egy kábelt a modellben, pontosan meg tudjuk mondani, hogy sérül-e az ügyfelek szolgáltatása, hol veszik el redundancia, és hol nem” – fogalmazott Csutorka Gábor.
Ez a szemlélet azért vált szükségessé, mert a hálózat mára olyan méretűvé és összetettségűvé nőtt, hogy azt már nem lehet „fejben összerakni”. Az ATOM viszont képes milliónyi hálózati elem összefüggéseit számításba venni, és akár megelőző lépéseket is javasolni.
Adatvezérelt hálózatfejlesztés: nem térképen, hanem forgalom alapján
A hálózat fejlesztése sem a régi logika szerint zajlik már. Korábban a sorrend egyszerű volt: főváros, megyeszékhelyek, kisebb települések. Ma viszont az adatok diktálnak.
„Megnézzük, hol mekkora a forgalom, mennyi az 5G-képes eszköz, van-e torlódás, és az adott frekvencia hogyan hasznosulna” – mondta Kovács Ádám, a Magyar Telekom mobilhálózat-fejlesztési csoportvezetője.
A számok önmagukért beszélnek:
– a Telekom mobilhálózata közel 6 millió eszközt szolgál ki,
– csúcsidőben akár 130 ezer egyidejű hívást kezel,
– a napi mobiladat-forgalom eléri a 2800 terabyte-ot,– az 5G lakossági lefedettség 2024 végére 86%, az idei cél pedig 99%.
Nem véletlen, hogy már a mobil adatforgalom közel harmada 5G-n zajlik, nagyobb rendezvényeken pedig ez az arány akár az 50%-ot is eléri. A mobil alapú hanghívásoknak a 90%-a pedig már a VoLTE, vagyis adathálózat alapú technológián bonyolódik, amit a szakértő nagyon magas aránynak tart.
Elhangzott még, hogy az 5G ügyfélhálózat jelenleg non standalone(NSA), vagyis még nem teljesen független rendszert jelent, hanem az 5G rádiós technológia a meglévő 4G (LTE) infrastruktúrára épül.
Hálózati oldalról már készen állnak, de várják a megfelelő felhasználói többletértékeket, folyamatosan figyelik a készülék portfóliót, és akkor fognak ezzel előállni, ha ezzel valami új lehetőséget tudnak biztosítani az ügyfeleknek.
Redundancia, áram, biztonság – a láthatatlan alapok
A stabil hálózat nemcsak rádiós kérdés. A Telekom több ezer telephelyén gondoskodik a folyamatos energiaellátásról is.
„Magyarországon az áramszünetek többsége 10–15 perces. Ezt korszerű lítium-ion akkumulátorokkal jól át lehet hidalni, amelyeket közvetlenül a bázisállomásoknál helyezünk el” – emelte ki Csutorka Gábor.
A redundancia elve minden szinten megjelenik: különböző frekvenciasávok, technológiák és útvonalak biztosítják, hogy egyetlen elem kiesése se jelentsen szolgáltatáskimaradást.
AI a hálózatfelügyeletben: nem hype, hanem eszköz
A legújabb „munkatárs” a mesterséges intelligencia(AI), ami nem látványos chatbotként, hanem a háttérben dolgozó elemzőként dolgozik.
„Az AI akkor működik jól, ha sok, jól strukturált adat áll rendelkezésre, ami ma már meg van. Az AI-t a későbbiekben a hálózati felügyelettel kapcsolatos átfogó feladatokra is tervezzük majd igénybe venni” – mondta Csutorka Gábor.
A rendszer képes vizualizálni forgalmi helyzeteket, segíti a hibaelhárítást, és csökkenti annak esélyét, hogy egy rossz beavatkozás akár egész régiókat érintsen.
A TSOC-ban nemcsak reagálnak, hanem előre gondolkodnak. A cél az, hogy az ügyfelek a lehető legkevesebbet érzékeljenek abból, milyen komplex rendszer dolgozik a háttérben.
„Nem csak jó hálózatot akarunk, hanem minden körülmények között megbízható hálózatot” – foglalta össze Kovács Ádám.
Ez az a pont, ahol az „ATOM-biztos” már nem csak nyelvi játék, hanem valóban adatvezérelt, prediktív és ügyfélhatás-alapú működést jelent.
