Már havi több mint 20 ezer forintba kerül egy átlagos hazai háztartásnak a telefonálás, netezés és tévézés.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása szerint az úgynevezett hírközlési szolgáltatásokra, vagyis telefonra, internetre és tévé-előfizetésre havi átlagban 20 900 forintot fizettek a hazai háztartások.
Ebben a folyamatban jelentős szerepet játszik az is, hogy tavaly január óta a hazai távközlési szolgáltatók visszatértek az inflációkövető díjmódosítás rendszerére. A drágulás mértéke 2023-ban a teljes távközlési területen 13 százalékos volt, ami nem érte el az előző évi infláció átlagát.
A kiadások több mint felét, ami havi 12 400 forint, a mobilszolgáltatás, vagyis a hanghívások és a mobiltelefonnal használt mobilinternet díja adja. Ebbe a hatóság szakértői nem számítják bele a készüléktörlesztéseket, vagy a mobilvásárlásokat.
A mobilszegmensben a drágulás átlagos mértéke 2022-ről 2023-ra elérte a 18 százalékot. Mindkét évben a mobil-előfizetések 73 százaléka volt havidíjas, és háromnegyedéhez tartozott mobilinternet-szolgáltatás is.
Az NMHH érzékelhetőbb bővülést a felhasználható adatkeret mennyiségében lát. Tavaly a megkérdezettek havidíjas mobil-előfizetéseinek 45 százalékához tartozott már 10 GB-ot meghaladó havi mobilinternet-adatkeret, míg 2022-ben ennek aránya csupán 32 százalék volt.
A mobilt követi a tévéelőfizetések költsége (átlagosan 4100 Ft), majd az otthoni interneté (3500 Ft). A vezetékes telefont már kevesebben használják, így erre átlagosan csak 600 Ft-ot költ egy háztartás.
Az ugyancsak kevesek által igénybe vett, hangszolgáltatáshoz nem kapcsolódó mobilinternetre pedig 300 forintot fordítanak.
Növekvő díjak, kevesebb szolgáltatásra
A távközlési összkiadásokba az NMHH nem számolja bele a streamingszolgáltatásokat, azt ugyanis a háztartások jellemzően közvetlenül a tartalomszolgáltatónak fizetik.
Elvileg a kiadások növekedését a több vagy jobb szolgáltatás iránti igény is indokolhatja. Ennek azonban ellentmond, hogy 2022-ről 2023-ra az otthoni telefon igénybevétele jelentősen lecsökkent (42 százalékról 31 százalékra).
A hagyományos tévészolgáltatásra előfizetők aránya is kismértékben, de mérséklődött. A háztartásokban használt SIM-kártyák átlagos száma (ami 2023-ban 2 darab volt) és a többi szolgáltatástípus igénybevételének aránya pedig jelentősen nem változott.
Ennek alapján inkább az mondható el, hogy a kiadások annak ellenére növekedtek, hogy az emberek inkább kevesebb szolgáltatást vettek igénybe.
