Az Európai Unióban a lakossági energiafelhasználás költsége ma közel kétszerese annak, mint az Egyesült Államokban és háromszor annyi, mint Kínában. Másfél évtized múlva, vagyis 2040-re éves szinten akár 250 milliárd eurót is megtakaríthatna Európa, ha felgyorsítaná az elektromos áram használatára történő átállást.
Európa jövője szempontjából kritikus fontosságú az elektrifikáció arányának a gyorsabb növelése – állapítja meg a Schneider Electric legújabb kutatása.
Az energiamenedzsmentben és ipari automatizálási megoldásokban meghatározó vállalat számításai szerint Európában jelenleg az elektromos áram részesedése az energiamixben, vagyis az elektrifikáció szintje alig több mint egyötöd. A nagyobb gond, hogy ez az arány az elmúlt évtizedben nem változott.
Kínában ezzel szemben ugyanebben az időszakban 10 százalékkal nőtt az elektrifikáció szintje és jelenleg 26-28 százalék körül van, az elektromos áram használatára való gyors átállás pedig a következő években is folytatódik a távol-keleti országban.
Az Európai Unióban mostanság a lakossági energiafelhasználás költsége 0,27 euró/kWh, míg az Egyesült Államokban 0,15 euró/kWh, Kínában pedig csupán 0,08 euró/kWh. Ez azt jelenti, hogy az unió lakosainak legalább háromszor annyiba kerül az energiafelhasználás, mint a kínaiaknak.
Mi a tripla energia kihívás és mik a legfontosabb teendők?
A „Europe energy security and competitiveness – supercharging electrification” című jelentésből kiderül, hogy Európa 2040-re évente 250 milliárd eurót takaríthatna meg az elektromos áram használatára történő átállás felgyorsításával.
A tripla energia kihívás, azaz a megfizethetőség, a biztonság és a fenntarthatóság közötti egyensúly megteremtésének a szükségessége továbbra is fennáll. A fosszilis energiahordozók importjától való nagyfokú függőség miatt ugyanis a költségek magasak, és a fenntarthatósági célok elérése távolinak tűnik. Számottevő eredmény ugyanakkor, hogy az EU-ban a kibocsátás 1990. óta 37 százalékkal csökkent.
Ezt az összetett kihívást az elektromos áram használatára való átállással lehetne kezelni. A kutatás azonban arra is rámutat, hogy az elektrifikáció előrehaladása Európában országonként jelentősen eltér, ami az infrastruktúrában, a politikai helyzetben, a piac érettségében és a fogyasztói magatartásban mutatkozó különbségeknek tudható be.
Egyes államok, például a skandináv országok, jelentős előrelépéseket tettek olyan ágazatokban, mint a közlekedés és az építőipar, míg mások csak most kezdik növelni az erőfeszítéseiket.
A dél-európai országok inkább az épületek elektrifikációjában értek el magasabb szintet, míg Nyugat- és Közép-Európában az ipari tevékenység elektromos áramra átállítását és a prosumer kezdeményezéseket ösztönző beruházásokban tapasztalható növekedés.
A prosumerek azok az áramfogyasztók, aki maguk is termelnek áramot. (A kifejezés a producer (termelő) és a consumer (fogyasztó) szavak összevonásából ered.
Ezekre a kiemelten fontos politikai intézkedésekre is szükség lesz
Az elemzés több, kulcsfontosságú politikai intézkedést is megjelöl, amelyeket meg kell hozni. Először is, a politikai döntéshozóknak csökkenteniük kell az áram és a földgáz közötti árkülönbözetet a fosszilis energiahordozók támogatásának fokozatos megszüntetésével és az energiaadó reformjával, hogy ösztönözzék a tiszta energia használatát.
Ugyanilyen fontos a finanszírozás felgyorsítása is – a beruházásokhoz való hozzáférés egyszerűsítése, célzott ösztönzők nyújtása (különösen a kis- és középvállalkozások számára), valamint a kibocsátás-kereskedelmi rendszer bevételeinek és az innovációs alapokban lévő pénzek elektrifikációs projektekre fordítása.
A jelentés kiemeli a stabil helyi piacok létrehozásának a fontosságát is, amely magában foglalja az új épületek és ipari folyamatok elektromos árammal való ellátásának előírását, a hőszivattyúk és elektromos járművek gyors elterjedésének támogatását, valamint a prosumer kezdeményezések ösztönzését.
Az elemzés alapján a gyorsabb elektrifikáció és a prosumer kampányok felfuttatása akár egymillió új munkahelyet is teremthet. A tanulmány rámutat arra is, hogy a helyi fejlődést fenntartható közbeszerzéssel, gyorsított szabványosítással és az európai innováció és gyártás támogatásának előtérbe helyezésével kell segíteni.
„Az elektromos áram használatára való átállás elengedhetetlen, nemcsak klímacéljaink eléréséhez, hanem a gazdasági növekedés, az energiafüggetlenség és az ipari versenyképesség előmozdításához is. Európának sürgősen el kell mozdulnia a stagnáló elektrifikációs szintről. A technológia már rendelkezésre áll, készen áll a bevezetésre. Most a politikán a sor, hogy ösztönözzön, a vállalkozásoknak pedig lépniük kell a megvalósítás felé, hogy kiaknázhassuk a gazdasági és környezeti előnyöket” – emelte ki a kutatás kapcsán Laurent Bataille, a Schneider Electric európai ügyvezető alelnöke.
