Lehet méregerős, vagy épp ellenkezőleg szinte áttetszően híg, az egyik legnépszerűbb ital a világon vitathatatlanul a kávé. A depresszióra pedig sok esetben ugyancsak a természet adja a „legjobb gyógyszert”, ez esetben a csokoládét. Ennek a két élvezeti cikknek az alapanyagai: a kávé- és a kakaóbab azonban az aszályokon át a betegségekig komolyan veszélyeztetve vannak.
Ezt azonban nem nézik karba tett kézzel sem az európai tudósok, sem a gazdák. Jó ideje együtt dolgoznak azon, hogy ezek a mindennapi élvezetet nyújtó élelmiszerek ne pusztuljanak ki.
Ebben segít a Boleró projekt
Az Európai Unió által finanszírozott kutatások sorába tartozó célirányos projekt ezt a célt szolgálja. A kutatást bemutató Horizon Magazine írása példaként a nicaraguai Juan Pablo Castro ültetvényén tapasztalható változásokat hozza fel.
A farmer 25 éve foglalkozik kávétermesztéssel. Kéthektáros, citrusfákkal tarkított farmja tipikus példája azoknak a kisbirtokoknak, amelyek a világ babtermelésének nagy részét adják. A gazda először 2023-ban kezdte észrevenni az éghajlatváltozás első közvetlen hatásait a termésén.
„A szárazság miatt torzszülött babot kaptunk, ahelyett, hogy a cseresznye két babot tartalmazna, ahogyan az normális, a hüvely vagy üres, vagy csak egy torz babot tartalmaz. Ezek a könnyebb, hibás babszemek a mosási folyamat során lebegnek, ami elronthatja a kávé ízét és aromáját” – magyarázza a farmer fia, Jeffry Castro.
Az éghajlat okozta másik probléma a kávé levélrozsda növekvő előfordulása. Ez a gombás betegség (Hemileia vastatrix) sárgás-narancsos foltokat okoz a leveleken, gyengíti a növényeket, és a gazdák ezt tartják a kávétermesztés egyik legnagyobb ellenségének.
Jeffry Castro jelenleg technikusként dolgozik a Nicafrance Alapítvány által működtetett kísérleti állomáson, amely egy helyi fejlesztési szervezet. Szakemberei az EU által finanszírozott kutatókkal együttműködve dolgoznak a kávé és a kakaó jövőjén.
Mitől lesz a kávé és a kakaó klímatudatos?
Mind a kávé, mind a kakaó ára rekordmagas, részben a változékony időjárás okozta terméscsökkenés miatt. Ez a helyzet nemcsak a gazdáknak, hanem az európai fogyasztóknak is – egyaránt fáj.
Európa ugyanis a világ egyik legnagyobb kávé- és kakaófogyasztója, a globális kávéfogyasztás mintegy harmada, a kakaófogyasztásnak pedig valamivel kevesebb mint fele írható a kontinens számlájára. Az éghajlatváltozás már most is érezhető a reggeli eszpresszó vagy egy tábla csokoládé árának emelkedésében.
„Ha továbbra is akarunk csokoládét enni és kávét inni, globálisan kell összefognunk” – mondja Sophie Léran, a Francia Nemzetközi Fejlesztési Mezőgazdasági Kutatóközpont növénybiológusa és kutatója.
A szakember koordinálja az EU Horizon programja által finanszírozott BOLERO kezdeményezést, egy nemzetközi csoportot, amely olyan új kávé- és kakaófajtákat fejleszt, amelyek ellenállnak a szárazságnak, a kártevőknek és a szélsőséges hőmérsékleteknek.
„Másképp kell termesztenünk ezeket a növényeket, ellenállóbbá kell válniuk, hogy megbirkózzanak az éghajlatváltozással” – teszi hozzá.
Ellenálló növények nemesítése más megközelítéssel
A BOLERO kutatócsoport európai szakértőkből, három termelő ország (Nicaragua, Uganda, Vietnam) nemzeti kutatóintézeteiből és ipari partnerekből áll. A kutatócsoport olyan kávé- és kakaónövények nemesítésére összpontosít, amelyek ellenállóbbak és kevésbé igénylik a külső adalékanyagokat, például a műtrágyát.
A kutatók az úgynevezett oltási technikára összpontosítanak – a kávé- és kakaónövények felső ágait a keményebb gyökerekre vagy gyökértörzsekbe oltják be, amelyek gyakran vadkávé- vagy robusta-fajtákból származnak, és amelyek már most is nagyobb ellenálló képességet mutatnak.
Miért érdemes oltani? A válasz egyszerű, mert a hagyományos növénynemesítés egyszerűen túl lassú. Egy új fajta létrehozása keresztbeporzás és évekig tartó növekedés révén 20-30 évig is eltarthat – ez sokkal lassabb, mint az éghajlatváltozás üteme.
„Fogjuk a már kifejlesztett, tesztelt és jóváhagyott fajtákat, és átoltjuk őket olyan alanyokra, amelyek alkalmazkodtak például a szárazsághoz” – mondta Léran. Ez sokkal gyorsabb módja annak, hogy megbirkózzunk az éghajlatváltozással.
A gazdák számára ez azt jelenti, hogy megtarthatják a meglévő cserjéket, miközben erősebb növényeket kapnak – néhány év alatt, nem pedig évtizedek alatt.
„A beoltott növényekkel megtarthatjuk kedvenc fajtáinkat, de gyorsan megbirkózhatnak az éghajlatváltozással. Egy szárazságtűrő gyökerekkel rendelkező növény tovább bírja, és kevésbé befolyásolja a termés mennyiségét ” – emeli ki Jeffry Castro.
Együtt a gazdálkodókkal és az iparral
Az oltás hátránya, hogy drágább, mint a magról való termesztés. Ezért a BOLERO csapata olyan nagy mezőgazdasági vállalatokkal dolgozik együtt, mint az ECOM és az Agromillora, hogy ezt a módszert elterjesszék és ezáltal az árakat is csökkenthessék.
A szakértők új utakat is bejárnak a gyökérrendszerek részletes tanulmányozásával és számítógépes modellek készítésével, hogy megjósolják a legjobb növény-gyökér párosításokat.
Néhány oltvány öt éven belül készen állhat a gazdák számára. A Nestlé, az Illy és a Lavazza cégekkel végzett ízpróbák azt mutatják, hogy az oltott fajták a kávéfogyasztók által elvárt íz- és illatvilágot nyújtják.
A laboratóriumból a terepre
Léran a franciaországi Montpellier-ből költözött Nicaraguába, hogy közvetlenül az ottani gazdákkal dolgozzon. Az ott lévő kísérleti gazdaságban az új fajtákat valós körülmények között tesztelik: különböző műtrágyaadagok, árnyékszintek és aszályos időjárás mellett.
„Rengeteg kísérletet végzünk. Egyes növények a szokásos műtrágyaadag felét kapják, másokat fák alá ültetnek, hogy lássák, képesek-e az árnyékban is növekedni. Elemezzük a szárazságtűrést” – magyarázza Léran.
Vietnam az alternatív kakaótermesztésben is lát lehetőséget
A kihívások nem csak Közép-Amerikában jelentkeznek. Vietnam Dong Nai tartományában, Ho Si Minh-város mellett, Nguyen Quy Tuan gazdálkodó mintegy 1500 kakaófát gondoz.
„Többet kell öntöznünk. Több kártevővel és betegséggel is szembe kell néznünk. Ez azt jelenti, hogy több pénzt kell költenünk növényvédő szerekre és gombaölő szerekre, valamint az öntözéshez szükséges áramra” – foglalja össze a vietnami gazda.
Vietnamban a BOLERO hálózat a már említett ECOM-mal együttműködve új kakaófajták tesztelésén is dolgozik. Jelentős áringadozásokat tapasztalnak, részben az éghajlatváltozás miatt.
A leszivárgó hatás
Az elvégzett munka eredménye már eljutott a vietnami vidékre, ahol az agronómusok együttműködnek a gazdákkal és a mezőgazdasági intézetekkel az új növények kipróbálásában.
A kezdeményezés utolsó évébe lépve a hangsúly a kísérletek hasznosítható vetőmagokká és növényekké alakításán van. Ha ez sikerül, akkor az a gazdák megélhetését biztosítja, és azt, hogy az olyan alapvető élelmiszerek, mint a reggeli eszpresszó vagy egy szelet csokoládé, továbbra is a mindennapi életünk részei maradjanak.
Mi a tétje itthon kávés klímaváltozásnak?
Egy friss kutatás szerint heti 161 percet, vagyis évente közel öt és fél napot töltünk. Sokaknak napindítást segítő rutin, másoknak kikapcsolódási alkalom, de a kávé a mindennapok fontos része: tízből heten naponta fogyasztják.
Egy-egy kávészünet átlagosan 11–12 percig tart, és a heti 8–9 csészényi frissítő döntő többsége otthon készül el – ez jól mutatja, hogy a kávézás a fejlődő kávéházi kultúra mellett is elsősorban otthoni élmény – ez is kiderült a Caffè Vergnano kávémárka megbízásából készült kutatásból.
A motivációk azonban különböznek: a napi kávéfogyasztóknak elsősorban a megszokott rutin, a nap elindítása miatt fontos, a heti rendszerességgel kávézóknál inkább az ital élénkítő hatása dominál, míg az alkalmi fogyasztók számára a kávé leginkább énidőt, elcsendesedést és kikapcsolódást jelent.
A kávézás: a magunkra fordított értékes idő
A kutatás eredményei arra is rámutatnak, hogy a kávézás a rohanó hétköznapok közepette különleges alkalom: egy rövid megállás, amelyben magunkra és másokra figyelhetünk. A kávézással töltött percek minden korosztály számára mást jelentenek, mégis közös bennük, hogy értékes időt teremtenek.
Generációs eltérések is megfigyelhetők: a 30 év alattiak harmada egyáltalán nem fogyaszt kávét, miközben a 60 felettiek körében a napi kávézás jellemzőbb. Az idősebbek számára a szokás biztonságot és állandóságot ad, míg a fiatalabbaknál inkább az alkalomszerűség és a változatosság a jellemző.
„A kávézás sokak számára kihagyhatatlan reggeli rutin, ami nélkül nem is indulna el zökkenőmentesen a nap. Ez a néhány perces szertartás, amikor készül a kávé, aminek érezzük az illatát, látjuk a gőzét, érezzük az ízét, a melegét és a serkentő hatását, abban is segít, hogy ébredés után ne rögtön essünk bele a rohanásba. A szokásaink alakítják az identitásunkat, segítik a stresszkezelést, a fókuszálást, alkalmat teremtenek a tudatos jelenlét gyakorlására, ami a mentális egészségünk megőrzését támogatja” – fogalmazta meg Almási Kitti, klinikai szakpszichológus a kutatás eredményeit bemutató eseményen.
