Kvantum- és nanotechnológia, intelligens anyagok, adattudomány és mesterséges intelligencia, fotonika, fenntartható energetika és nukleáris technológia – ezekre a területekre összpontosít az egyetem új, angol nyelvű alapszaka, amely 2023. szeptemberétől indul.
A technológia-intenzív k+f cégek szakemberhiányára válaszolva indítja el az első magyarországi angol nyelvű fizikus-mérnök képzést a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Természettudományi Kara.
A képzési program a legdinamikusabban fejlődő területekre fókuszál, ide sorolható többek között a fenntartható energia, a mesterséges intelligencia és a kvantumtechnológia, amelyek fejlődéséhez nélkülözhetetlenek a mérnöki és fizikusi tudást ötvöző technológiák.
Magyarországon 2009 és 2019 között kétszeresére nőtt a vállalatoknál dolgozó kutatók száma. Hazánk a GDP 1,6 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre, amivel ugyan elmarad a 2,3 százalékos uniós átlagtól, de ott van a tagállami lista első felében.
A legtöbb kutatót a nagyvállalatok igénylik
A vállalati szférán belül a nagyvállalatok foglalkoztatják a legtöbb kutatót (59 százalék), a vállalati kutatóhelyek pedig évente többszáz milliárd forintot fektetnek a k+f-be. Nálunk a kutatás-fejlesztést a vállalati szektor végzi, a globális piaci igények alapján.
Erre a tendenciára reagálva indítja el a Műegyetem jövő szeptemberben a BME fizikus-mérnök alapképzést, hogy olyan szakemberek kerüljenek ki a képzés végén, akik a valós piaci igényeknek megfelelő mérnöki és természettudományos tudásanyaggal rendelkeznek, és a technológiai kihívásokra kreatív válaszokat tudnak adni.
Az olaj- és gázkitermelés, a nukleáris üzemanyag-feldolgozás, valamint a gyártás különböző formái, például az optikai szálak, a világítóberendezések, az irodai gépek, az autók, a hajók és a fegyverek gyártása, ezek mind olyan iparágak, amelyek nagymértékben alapoznak a fizikusi és mérnöki szaktudásnak köszönhető innovatív technológiákra.
„A fizikusok rendszerszintű gondolkodása, a fizikai jelenségek mély megértése nagyon fontos a Bosch számára. Az elektromágneses kompatibilitás (EMC), a mesterséges intelligencia, adattudomány, a termék-megbízhatóság, az anyagtudomány és az optika mind olyan területek, amelyeken várjuk fizikus-mérnököket” – emeli ki Karaffy Zoltán, a Bosch osztályvezetője.
A BME fizikus-mérnök képzésének kialakításakor ugyancsak fontos szempont volt a kutatás-fejlesztés meghatározó magyarországi és globális iparági szereplőinek a visszajelzései az aktuális piaci trendekről, így a képzés után a végzettek gyorsan elhelyezkedhetnek.
Piacorientált specializációk
A képzésen belül három területre lehet specializálódni. Az egyik a nanotechnológia és a kvantumalkalmazások, amelyek a nanoszerkezetek fejlesztésére és gyártására fókuszálnak, és arra, hogyan lehet mindezt újszerű szenzorarchitektúrákban és információfeldolgozási technológiákban alkalmazni. A specializáció keretében belül sajátítják el a hallgatók a kvantuminformatika alapjait, a kvantumelektronikát és a kvantumoptikát.
A második foglalkozik a nukleáris technológiákkal, azok orvosi alkalmazásaival és az energetika fenntarthatóságával kapcsolatos problémákkal és kutatásokkal. Az egyetem egyedülálló oktatóreaktorral is rendelkezik.
A harmadik terület a természettudományos adatelemzés: az adattudomány, fejlett adatgyűjtési, adatfeldolgozási és adatmodellező módszerek, mesterséges intelligenciával segített mérésvezérlés és jelfeldolgozás.
A Bosch, a Semilab, a 77 Elektronika, a Femtonics, a Furukawa Electric, a Magnetec vagy a tervezett Paks II. olyan nagyvállalatok, amelyeknél a fizikus-mérnök hallgatók már a képzés alatt, gyakornokként indíthatják el karrierjüket, miközben az egyetem korábbi hallgatóival is együtt dolgozhatnak.
„A kutatás-fejlesztésben nincs két egyforma munkanap: a félvezető iparág sajátossága a folyamatos technológiai fejlődés, és a mérőkészülékeink létrejötte is több szakterület izgalmas csapatmunkája, melyeket átlátni és összefogni komplex tudást igényel” – hangsúlyozza Szarvas Tamás, a BME korábbi hallgatója, aki most a Semilab fényszórásos mikroszkópia részlegét vezeti.
A Semilab egyike azoknak a cégeknek, ahol a szakképzett fizikus-mérnökök az ipari berendezések fejlesztésének különböző fázisába tudnak bekapcsolódni mindkét szakterületen. A fizikus-mérnök alapképzés a két terület szaktudását kombinálja, a piaci igényeknek megfelelő elméleti és gyakorlati tudásanyag megszerzését egyszerre teszi lehetővé.
