Öt év alatt több mint megduplázódik a hálózatba kötött orvosi eszközök száma a világon, egyre nagyobb számban használnak majd távfelügyeleti érzékelőket, robotsebészeket. A korszerű eszközökhöz viszont nagy szükség lesz az egészségügyi személyzet képzésére is – hívják fel a figyelmet az ágazati szakértők.

Korházak felokosítása

Az okos kórházakban 2026-ra 7,4 millió hálózatra csatlakoztatott Internet of Medical Things (IoMT) eszköz működik majd világszerte, ami okos kórházanként több mint 3850 készüléket jelent majd. Ez a mutató globális szinten 131%-os növekedést jelent 2021-hez képest, tavaly még „csak” 3,2 millió ilyen eszköz működött a kórházakban – derül ki a Juniper Research friss tanulmányából.

Az IoMT rendszerében az egészségügyi szolgáltatók egyebek mellett olyan csatlakoztatott eszközöket használnak, mint a távfelügyeleti érzékelők és a robotsebész, amivel javítható a betegellátás, és a működési hatékonyság.

A kutatás szerint elsősorban az Egyesült Államokban és Kínában töltenek be iránymutató szerepet az intelligens kórházak az IoMT-eszközök terjesztésében. Ez a két nagyhatalom 2026-ra a csatlakoztatott eszközök 21%-át, illetve 41%-át birtokolja majd.

A kórházak felokosítása 2026-ra már 59 milliárd dolláros piaci lehetőséget rejt, szemben a 2021-es 29 milliárd dollárral; ami átlagosan 15%-os éves növekedést jelent. A járvány segíti is meg hátráltatja is a digitalizációt. A pandémia gazdasági hatásai miatt számos kórházat kellett bezárni, a talpon maradottak feljavításához pedig nagy befektetések szükségesek.

Egy olyan időszakban, amikor az egészségügyi ágazatok még mindig érzik a globális világjárvány hatásait, megalapozott számításokkal kell bizonyítani az intelligens kórházi szolgáltatások hosszú távú előnyeit – mutat rá a tanulmány.

Az okoskórházakra fordított költés földrajzi megoszlása 2026-ban

Korházak okosítása

Kulcsszerepben a hálózati szolgáltatók és az edge computing

A világjárvány a személyes jelenlétű egészségügyi elátással kpacsolatos nehézségek miatt kikényszerítette, ezáltal felgyorsította az egészségügy számos területének a digitalizációját. Ezen belül a távfelügyelet a jövőben, ha lehet még nagyobb szerepet játszik az intelligens kórházi szolgáltatások nyújtásában. Az e téren tapasztalható dinamikus növekedés a következő öt évben is folytatódni fog, a páciensek egyre jobban hozzászoknak a távfelügyeleti megoldásokhoz.

A valós idejű távfelügyelet jellegéből adódóan ugyanakkor alacsony késleltetésű, nagy sávszélességű kapcsolatokat igényel, hogy a betegek egészségügyi adatainak továbbítása ne szakadjon meg. Az intelligens kórházi technológiák jelentős mennyiségű adatot generálnak, ami a hálózatüzemeltetőkkel való szorosabb partnerség kialakítására ösztönzi az intelligens megoldások kórházi beszállítóit, hogy kihasználják a peremhálózati technológiát, vagyis az edge computingot a késleltetés jelentős csökkentése érdekében.

Az elmúlt néhány évben az egészségügyi szolgáltatók a világ számos pontján az élére álltak a technológiai megújulásnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az okos kórházak tévedhetetlenek, megvalósításuk komoly kihívásokat jelenthet nemcsak a végrehajtás, hanem a kiberbiztonság és az interoperabilitás szempontjából is.

Ilyen az intelligens kórházi ökoszisztéma

A tanulmány elemzői szerint az alábbi technológiák közül többnek kell egyszerre jelen lennie ahhoz, hogy egy kórház valódi intelligens kórháznak minősüljön.

1. Információs rendszerek

Ezek a technológiák tárolják, feldolgozzák és összességében kezelik az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során keletkezett számtalan adatot, beleértve a klinikai munkafolyamatokat, az eszközök mozgását és a betegek egészségügyi adatait. A Big Data megoldások kihasználásával ezek a rendszerek képesek jelentős javulást elérni az egészségügyi ellátás minőségében, költségeiben és hatékonyságában. Ide sorolhatók az alábbiak:

• EHR-ek vagy elektronikus egészségügyi nyilvántartások

• Klinikai munkafolyamat-kezelés

• Eszközkövetés

2. Ellátó rendszerek

Ezek a technológiák további megoldások, például a mesterséges intelligencia, az összekapcsolt infrastruktúra és az adatelemzés bevezetésével javítják az egészségügyi szolgáltatások nyújtását. A hagyományos ellátó rendszerek ilyen irányú bővítésével ezek a rendszerek képesek jelentős javulást elérni a betegek egészségi állapotában.

• Távoli betegfigyelés

• Számítógéppel támogatott diagnosztika

• Sebészeti robotika

• Hálózatba kapcsolt mentők

• Egészségügyi chatbotok

Az okos kórház alapkövei az EHR-ek

Az elektronikus egészségügyi nyilvántartások nagyobb biztonságot nyújtanak a papíralapú nyilvántartásokhoz képest, mivel csak a megfelelő bejelentkezési adatokkal rendelkező egészségügyi szakemberek férhetnek hozzá. Egyedülálló támpontot adnak a betegek egészségügyi adatainak összeállításához, vagyis az orvosok biztosak lehetnek abban, hogy a benne szereplő adatok pontosak, naprakészek tükrözik az adott beteg egészségi állapotát.

Integrálhatók a csatlakoztatott eszközökkel, például a távfelügyeleti eszközökkel, így biztosítva a valós idejű frissítéseket és minimalizálva a kézi dokumentáláshoz szükséges időt. Használhatók a betegellátással kapcsolatos másodlagos feladatok kezelésére is, ideértve a számlázást, vagy a lakosságra vonatkozó egészségügyi jelentések elkészítését.

A kihívást jelent ugyanakkor, hogy az intelligens rendszerek ezeket az adatokat olyan formátumban továbbítsák, amely nemcsak a betegek egészségügyi adatainak elemzését támogatja, hanem a Big Data típusú rendszerek által tervezett nagyobb, ökoszisztéma-szintű betekintést is.

Ma még a fejlettebb régiókban is előfordul az EHR-ek ellenséges fogadtatása. Az EHR-ek bevezetése óta számos tanulmány készült erről a jelenségről, amelyek közül sok rávilágított arra a jelentős mentális és fizikai megterhelésre, amelyet az EHR-ek a frontvonalban dolgozó egészségügyi dolgozókra helyeznek. Egy másik tanulmány megállapította, hogy minden órához, amelyet az egészségügyi dolgozók a betegekkel való közvetlen kapcsolattartással töltöttek, két további órára volt szükség a kísérő EHR feladatok elvégzéséhez.

Fontos, hogy a megoldásszállítók ismerjék ezeket a problémákat, és olyan megoldásokat dolgozzanak ki, amelyek minimalizálják az EHR-ek által támasztott munkaterhelést. Ezek a hangasszisztensek és a hang-szöveg átíró szoftverek integrációjától a személyes konzultációk során a betegek egészségügyi adatainak rögzítésének egyszerűsítése érdekében a közvetlen integrációig terjedhetnek.

Gondot jelenthet az interoperabilitás kérdése is. Míg az EHR-rendszerekben tárolt beteginformációkat minden, a rendszert használó szolgáltató könnyen elérheti, egy másik EHR-rendszert használó számára viszont rendkívül nehéz, ha nem lehetetlen hozzáférni ugyanazokhoz az adatokhoz, ami hibák elkövetésének lehetőségét hordozza magában.

Voltak kísérletek e rendszerek interoperabilitásának fokozására olyan keretrendszerekkel, mint például a FHIR (Fast Healthcare Interoperability Resources) szabvány, amelyet több USA-beli szervezet is szorgalmaz. Az Európában érvényes GDPR (General Data Protection Regulation) előírja, hogy a személyes adatoknak „egyik informatikai környezetből a másikba egyszerűen, biztonságos módon, a használhatóságuk befolyásolása nélkül másolhatónak vagy átvihetőnek kell lenniük”.

Az elszigetelt megközelítést az egészségügyi szolgáltatók egyre inkább ellenzik, mivel ez a hozzáférhetetlenség csökkenti az elemzések hatását. Az alapvető dilemma azonban az, hogy a nagy EHR-szállítók érdeke, hogy „silózzák” az adataikat annak érdekében, hogy az egészségügyi intézmények ne vándoroljanak át más szolgáltatókhoz.

Amíg ez a helyzet együttműködéssel vagy szabályozással meg nem oldódik, elengedhetetlen, hogy az okos kórház üzemeltetők és az egészségügyi rendszerek, közösen lépjenek fel a szállítóknál, elkerülve a széttagoltságot.

Klinikai munkafolyamat-kezelés

Az elmúlt néhány évben az egészségügyi intézmények, különösen a kórházak, az automatizált klinikai munkafolyamat-kezelési eszközök felé fordultak, amelyek nemcsak a back- és front-office feladatok optimalizálását szolgálják, hanem az egészségügyi szakemberek számára is lehetővé teszik, hogy több időt fordítsanak a közvetlen betegellátásra. Szakértők szerint egy tipikus megoldás olyan elemeket tartalmazhat, mint például:

• Klinikai megjegyzések, amelyek lehetővé teszik a klinikusok számára, hogy keressenek, elemezzenek és megjegyzéseket fűzzenek a betegek fájljaihoz.

• A természetes nyelvi feldolgozás, amely lehetővé teszi a hang-szöveg átírást és a hangasszisztensek használatát.

• Elektronikus megfigyelések a betegek létfontosságú életjeleinek rögzítésére és a klinikai döntéshozatal elősegítésére.

• Elektronikus vényfelírás és felhőbe küldés

A klinikai munkafolyamat-kezelési megoldások által lehetővé tett analitikai funkció más kórházi rendszerek változóit is integrálhatja a hatékonyság növelése céljából, például az üres kórházi ágyak számát, vagy az adott sebészeti beavatkozás elvégzéséhez szükséges időt az üresjáratok csökkentése érdekében.

Az intelligencia alapú klinikai munkafolyamat-kezelési eszközök alkalmazása folyamatosan nőtt az elmúlt néhány évben. Az elfogadás azonban még mindig minimális a hagyományos klinikai munkafolyamat-eszközökhöz képest, ami arra utal, hogy valamilyen ösztönzésre lesz szükség ahhoz, hogy ezek a rendszerek elterjedjenek.

A klinikai munkafolyamat-kezelési eszközök előnyei csak úgy jöhetnek felszínre, ha ezeket teljes mértékben integrálják adott kórház rendszereibe. Kulcsfontosságú adatok, például a beteglétszám vagy a helyiségek rendelkezésre állása nélkül ezek az eszközök nem tudják megbízhatóan felmérni a műtétek állapotát, így nem képesek a munkafolyamatokat a várt módon optimalizálni.

Eszközkövetés RFID technológiával

Az eszközkövetési megoldások az intelligens kórházak ugyancsak kulcsfontosságú elemei, mivel lehetővé teszik az orvosi berendezések hatékony lokalizálását, megfigyelését és kezelését.

Az eszközkövetés mögött meghúzódó technológia az RFID (Radio Frequency Identification), egy olyan nyomkövető rendszer, amely rádiófrekvenciák segítségével azonosítja a megfelelően megcímkézett eszközöket szállítás közben.

Az eszközkövetés elsődleges célja a kórházi berendezésekkel kapcsolatos adatgyűjtés automatizálása, ami lehetővé teszi a kórházak számára, hogy ne csak leküzdjék a manuális eszközkövetés korlátait, ideértve az időveszteséget, az emberi hibákat és a papírmunkát, hanem azonosítsák a folyamat szűk keresztmetszeteit, felderítsék az alulhasznált vagy duplikált eszközöket, és előre jelezzék a jövőbeli eszközigényeket, amelyekre a manuális eszközkövetési folyamatok nem képesek.

Létfontosságú, hogy a kórházak tisztában legyenek felszerelési igényeikkel, az elveszett és nem karbantartott berendezések közvetlenül veszélyeztethetik a betegek egészségi állapotát, valamint az egészségügyi személyzet munkahatékonyságát. A Nursing Times által 2009-ben végzett felmérés kimutatta, hogy az ápolónők egyharmada műszakonként legalább egy órát tölt azzal, hogy megpróbálja megtalálni a felszerelést.

Egyes becslések szerint a kórházak éves felszerelési költségeik 12–16%-át takaríthatnák meg, ha olyan rendszerekkel rendelkeznek, amelyek hatékonyan kezelik a létfontosságú egészségügyi berendezéseket.

Az eszközkövetés legnagyobb kihívása annak biztosítása lesz, hogy az RFID-címkék képesek legyenek túlélni az orvosi környezetre jellemző szélsőséges körülményeket. Sok kórházi eszközt kell rendszeresen sterilizálni az autoklávokban, amelyek túlnyomásos gőzt használnak a mikroorganizmusok elpusztítására. Ez kizárja az aktív címkék használatát, amelyek a vízre érzékeny, elektromos elemeket tartalmaznak.

Az aktív címkék mindazonáltal tartósabbak, mint a passzív címkék, és az antennájuk miatt könnyebben nyomon követhetők, mint a passzív címkék, amelyek drága kézi és ajtóra szerelhető leolvasókra támaszkodnak.

Kevés a „hardveres” megújulás, a humánerőt is „digitalizálni” kell

A digitális egészségügyi technológia képes átalakítani az egészségügyet, de a munkaerőnek ezen folyamatok során a kiégés mellett komoly egyéb tudásbeli kihívásokkal is szembe kell néznie – állapítja meg a téma kapcsán az Optum tanulmánya, amelyet az Insider Intelligence idéz.

Az egészségügyi rendszerek több fronton is támaszkodnak például a mesterséges intelligenciára (AI). Nemcsak a túlterhelt egészségügyi dolgozókat igyekeznek felmenteni az adminisztratív feladatok alól, hanem potenciálisan javítják a diagnózisokat, és pontosabban jelzik előre a betegség kimenetelét.

„Sok egészségügyi szakember tétovázik ugyanakkor a technológia használatával kapcsolatban, a potenciális hibalehetőségek miatt. Ráadásul egy mesterséges intelligencia rendszer hibája több ezer beteg számára jelenthet kockázatot, míg az emberi hiba csak egyet érint. Ezért fontos, hogy az új mesterségesintelligencia-képességeket összekapcsoljuk a digitális egészségügyi technológiákkal és a meglévő egészségügyi folyamatokkal” – emeli ki az elemzés.